Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
\ 7őunwrs zölqálat — Ormek semmi baja sin- cnert, Rösnemé aszony ■* „méltatlankodik” az orvos.— ön teljesen egészséges, és a pulzusa is úgy ver, mint az óramű. — Ez lehetséges, doktor úr — mondja a páciensnő —, de mindenesetre vegye el az ujját a karórámról. ★ — Halló! A gyermekorvos- sál beszélek? Csak azt szeretném mondani, hogy a fiam lenyelt egy vadásztöltényt. Mi a teendő ilyen esetben? — A gyónnék feküdjék nyugodtan, mig oda nem jövök, de semmiképpen sem fordítsák senki felé, ★ — Ä talált gyűrűt mért nem adta le az irodán? ■— kérdezi a bíró szigorúan. — Miért adtam volna le, hiszen be van vésve a gyű- rűbé: „Örökké a tiéd”, ★ .4 professor felszáll a villamosra. Udvariasan feláll egy kislány és áladja a helyét. — Derék dolog — mondja •magindultan a professzor. — És hogy hívnak téged? — Brigittának, édesapa. ★ A skót vegetáriánus étterembe tér be. Hosszan tanulmányozza az étlapot, majd megszólítja a pincért: „Igazán különös, hogy a rizs mazsolával két shillingbe kerül, viszont rizs mazsola nélkül három shillingbe. Nincs itt valami tévedés? — Semmi tévedés nincs, uram — mondja a pincér —,' gondolja meg, hogy milyen keserves munka kiszedni a rizsből a mazsolákat. ★ Az egyik skót. kereskedő megkérdezi a másiktól: „Igaz, hogy rövidesen a te cégednél gyűjtést kezdenek jótékony- sági célra?" — Természetesen. — És a magad részéről te személyesen mennyit adtál? — Én adtam az engedélyt. ★ — Doktor úr, tudna rajtam segíteni? A nevemet is elfelejtettem... — Természetesen Hogy hívják;! — Van önnek beszélő papagája? — érdeklődik a vásárló az állatkereskedésben. — Természetesen. Például ez a világoskék, ötven dollárba kerül. — Nem túlságosan sok ez? — Ugyan, uram, hiszen száz szót ismer! — Es az a zöld? — Az száz dollárba kerül, mert kétszáz szót ismer. — Hát a sárga, amelyik a szélén ül? — Annak az ára háromszáz dollár, de figyelmeztetem: egyetlen 6ZÓt sem tud. — Alikor hát miért ilyen drága? — Mert az a másik két papagáj főnöke! ★ — Signor, arra kérem, adjon nekem ezer lírát: reggel óta egyetlen falatot sem ettem. , — Én sem. — Akkor adjon kétezret és meghívom önt, vacsorázzunk együtt 1 + A söntósben egy férfi a pultra támaszkodik és buzgón küldi le a torkán az italt: egy pohár, két pohár, három pohár, négy pohár. Majd hirtelen a földre zuhan, akár a zsák és egy szempillantás alatt elnyomja az álofn. A csapos nyugodtan jegyzi meg: — Ebben a vendégben különösen az tetszik nekem, hogy mindig pontosan ismeri a mértéket. ★ — Fiam, a te bizohyüvá- nyod sok kívánnivalót hagy maga után... — Ügy? Akkor én vil- lanyvasutat k Ivánok. ★ — Asszonyom, az önök kávéja igazán csodálatos. — A férjem hozta üzleti útjáról. Brazíliából. — És még mindig forró! ★ A természetben semmi sem ismétlődik, magyarázza a professzor és hozzáfűzi: „a természetben semmi sem ismétlődik’’: ★ Két ivópajtás támolyog hazafelé a kocsmából. — Láttad azt „ a pompás órát a csapos csuklóján? . — étem, Mutasd! Szentenciák, márciusról Március hó a római Mars istenről nyerte nevét. A Kincses Kalendárium ezenfelül még három elnevezését ismeri: Kos hava, Tavaszelő, Böjtmás hava. Március 31 napja alatt a nappali időszak i óra 44 perccel növekszik az éjszaka rovására. A hónap legnevezetesebb napja pedig 21-e: erre a napra esik a tavasz kezdete. A százéves naptár szerint március 21-ig zordon az időjárás, 22, és 23. igen hideg, végre enyhül, de reggelenként fagy. A magyar nép márciushoz fűződő regulái — évszázados tapasztalatok alapján — így szólnak: Március hó még akkor sem jó, ha zsákban viszik keresztül a határon (a regula ezen a falu határát érti), mert a hóesés ebben a hónapban ártalmas a veteménynek. Ha bőjthava száraz (azaz márciusban nem esik), Szent György hava (április) nedves, pünkösd hava (május) hűvös: bő bor, búza lószeru Mennyi köd lészen ebben a hónapban, annyi záporeső lészen a nyárban; Mennyi harmat húsvét előtt, annyi fagy lészen húsvét után. Gergely napja ritka, ha jó, Hideg, szeles, sokszor van hó. Sándor, József Benedek Zsákkal hozza a meleget. Virágvasárnapján, ha szép az idő: a gyümölcsfának hasznos, ha pedig rút — ártalmas. Bach és Casals Egy televíziós interjú keretében Isae Stern hegedűművész megkérdezte az akkoriban 88 éves Pablo Co- sal st: — Ha módjában ónná, hogy az egész emberiséghez szóljon, mit mondana? Pablo Casals így válaszolt: — Megkérdezném az embereket: akartok-e háborút? És biztos vagyok benne, hogy a sok millió ember azt válaszolná: nem! Én pedig a nagy békeszerződés megpc- csételésére eljátszanám Johann Sebastian Bach egy művét. MATTA5 FERENC: Tükörben Kócsag száll fői a nadas tokéi, fehér vitorla-szárnya lebbea, emelkedik véle a táj is. táncol a nád dárdás seregben. Erdőmből egy sármány kiittesr- dallam&t a tó veri vissza, tisztább, mint ahogy fülem hallja, — a sármány ősibb folklorista. Dada vár,., mama hív..« jelzi csöpp csőrkürtjén felém megriadva, harmonikus zengés most a csönd, kondid a nyár rozsdás harangja. Füstben, zajban megfáradt var«« irtóeatából szabadultam, ide a tóhoz, mint eszelős, Hogy benned vadon tnegrogodzam. A mezőn virágok bonsongnak; földre kényszerült csillagképek, — az ősz torlódó hullámain szeptember kék gyertyái égnek. Alkonyba zuhan a bronzlollú nap, mint egy lelőtt fácánkakas, rénytolla rögökre hull, hogy majd éjszaka rőzsetüzet rakass. S száfl a képből a kócsag, csalja új nyár, — mint e parasztlányka itt, e tóba engem. Még nem látja tükrében vén arcom ráncaik uidrogUkbosz ? Nem véletlenül kérdője- ieztük meg a címbeli szóalakot Egy olvasónk az alábbi kérdésekre kéri válaszunkat: melyik a helyes írásmód és kiejtési forma: hidroglóbusz vagy hidroglóbus. Van-e megfelelő magyar szó az idegen kifejezés kiiktatására? A mindennapi élet nyelvhasználatában valóban két változat is szerephez jut Gyakran olvashatjuk és hallhatjuk az s-ező formát, s így írják és ejtik: hidroglóbus. Űjabban egyre inkább terjed az az-szel ejtés és írás. Miért van ez a kettősség? A hidroglóbusz összetétel görög, illetőleg latin eredetű. A hidro- görög szórész, az összetételek előtagjaként arra utal, hogy a vízzel kapcsolatos fogalmak, tárgyak megnevezésére szolgáló összetett szóval állunk szemben, s így a következő idegen szósorba illeszthető bele szavunk: hidrofor (víztároló), hidro fóbia (víziszony), hidrobiológia (vízben élő szervezetek életiével foglalkozó tudományág), hidrográfia (vízrajz) ash, stb. A gMms latin eredetű «eo A klasszikus latinban az ejtés: glóbusz. A magyaror szági latinsághan saoriber, általánosabbá vált az s-sei való ejtés, e így ejtését tekintve szavunk ebbe az ejtési sorba illeszthető bele sors, fundus, juss, legátus, iskola stb. Ennek az ejtésnek a tipikus példája az egri nép ajkán felhangzó ser- vita ejtés a szervita helyett A kétféle ejtés ma még harcol egymással. A jelek azonban azt mutatják, hogy az sz-ező ejtés válik általánosabbá. írjuk és ejtsük tehát szavunkat így: hidroglóbusz. Van-e megfelelő jó magyar kifejezés erre az idegen megnevezésre? Ennek s görög—latin szónak magyar megfelelői: tűzgömb, vízgolyó. Valóban a hidroglóbusz azt a mezőgazdasági üzemekben, községekben egyre jobban elterjedő, fémből készült, gömb alakú s a víz tárolására készült tárgyat nevezi meg, amelyre egységes magyar megnevezésiünk még nincs. A víztorony, » víztároló, a víztározó szavak nem fedik teljesen a megnevezett dolog lényegét használati formáját. Van ezeknél a megneve- j zéseknél életrevalóbb, rövi- debb is, s ez a szó megérdemli, hogy általános megnevezéssé váljék. Eltűntek falvainkból a gémeskutak, s megjelennek helyettük a fémből készült, modern gömbkutak. Rövid és nagyon szemléletes ez a szó. Vegyük pártfogásunkba, s helyettesítsük ezzel a megnevezéssel a görög—latin eredetű hidroglóbuKst. Dr. Bakos József Csuda m r JO világ Pisti, bár nyolcéves, a hatalom mesés szőttesét szövi. Azt kérdeztem tőle, hogy mit csinálna, ha ő lenne a világ ura és elnöke. — Először is minden kóbor kutyának otthont találnék. Nem lenne gazdátlan, éhes kutya — mondta a cukrászdában két szörpölés közben. Málnaszörpöt ivott és krémest majszolt. — Aztán? — kérdeztem. — Aztán megrónám azokat a mosolygó orvosokat, akik vicceket mondanak és az injekciós tűt a hátuk mögé dugják. — És aztán? — faggattam tovább. — Minden gyereknek egy doboz csokoládét hozna naponta a posta. — Nekem nem? Anyádnak sem? — Jó, nemcsak gyereknek, hanem mindenkinek. És mindenki kapna még egy lemezjátszót, egy magnót és egy színes televíziót. Senkinek se kellene dolgoznia. És persze, bezárnának minden iskolát-. — Mi lenne az iskolaépületekkel, meg az irodákkal? ■— Az iskolákból cukrászdák lennének, a gyárakból, irodákból tornatermek, játszóterek. Mindenki egész nap játszhatna, zenélhetne. Nem lenne csengő sem. Senki se csengetne. — Az ajtón se? — Nem. Kopognának. — Még milyen intézkedéseket tennél, Pisti? — Nem- engedném meg, hogy szappant csináljanak, mert akkor nem parancsolhatnák meg, hogy gyakran mossam meg a kezemet. 4 — És még ? — A szegény postások sokat járkálnak a levelekkel. A postás is játsszék! 1— De akkor hogy kapnád meg mindennap a csokoládét? — Postagalamb hozná. — De Pisti, a galamb nem bír el egy Bűvöletben.m (Puskás 'Anikó felvétett] — Nem kell se > autó, se autóbusz. > Mert mindig vigyáz- ? tii kell és ontják * | benzingőzt. — Jó, hogy te fe !; gondolsz a környezet- <; védelemre. De a leg- nagyobb gyár Cse- pelen van, ha helyé- i be egy óriási játszó- < tér kerül, akkor olyan messzire nehéz S lesz kigyalogoni, — Igazad ran, am- í tóbusz kell Meg vil- < lamos is. I — A doktor bácsik- . na sem szabad haragudnod, Pistikém. Amikor beteg voltál, meggyógyítottak. — Azt akarod, > hogy megmaradjanak < az orvosok? j — Azt. > — Jó, de akkor az < injekciós tűt ne dug- < ják a hátuk mögé! > — Olyan sok étik- < rászda nem is kell, i viszont idővel belá- < tód, hogy mégiscsak ? szükség van iskola- s ra is. < — Akkor nem is I érdekel az egész. Nem í akarok a világ ura < és elnöke lenni — < fejezte be Pisti a | csuda jó világról szó- s ló elképzelését, még- S pedig mély meggyö- > zőCéssel S Palásti Lászbö * egész dobog esőfeoifedét! — Persze, persze. Aklcor a postást meghagynám. — A szappannak fe maradnia kell — Szóval, meg kellene mindig mosnom a kezemet? — Nemcsak azért feell a • szappan, hanem a csokoládé miatt is. Csak tiszta kézzel szabad csokoládét készíteni. — Hát akkor maradjon a szappan is. — Arra sem gondoltál, hogy a csokoládé gyárban készül, tehát nem lehet mindegyikből tornatermet csinálni? — Na jó, de a legnagyobb gyárból nagy játszótér legyen. — És hogy képzeled el a közlekedést? 4
