Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-16 / 64. szám

83Í 1E?I WM !8F 'ü ü ü H Nemzeti előrehaladásunk, politikai, gazdasági eredmé­nyeink elérésének vezető, szervező ereje az MSZMP, amely a munkásosztály történelmi céljait kifejezve munkálkodik a fejlett szocialista társadalom megteremtésén. Az elmúlt négy esztendőben a párt céltudatosan törekedett a X. kongresszus határozatainak végrehajtására, következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát. Megszilárdultak a szocializmus tár­sadalmi, gazdasági pozíciói, javultak az életkörülmények, nőtt országunk nemzetközi tekintélye, befolyása. A két kongresszus közötti időszakban politikailag és 'szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A párt több mint 24 ezer alapszervezetében a párttagok száma jelenleg 754 ezei\ mintegy 92 ezer fővel több. mint a X. kongresszus idején. A párttagságnak több mint fele fizikai dolgozó, illetve a termelés közvetlen irányítója. Az elmúlt négy és fél év alatt a kommunisták között növekedett a nők és a fiatalok aránya, javult a párttagság iskolázottság és politikai képzettség sze­rinti összetétele. 1970 óta közel 150 ezer új párttagot vettek fel. akiknek egyharmada nő és 44 százaléka a pártba való fel­vételekor még nem töltötte be a 26. életévét. Többen vagyunk egy nagyváros lakosságával Áttekintve társadalmi fej­lődésünk adatait, szinte min­den területen kedvező válto­zások történtek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarország lakos­sága 1974 végén 10 millió 510 ezer fő volt, 156 ezerrel, egy nagyváros lakóinak számával több, mint 1970-ben. A la­kosság fele a városokban, fe­le pedig a községekben él. Tavaly gz ezer lakosra jutó éiveszületések száma 17,8-ra emelkedett, ami öbb, mint az elmúlt 18 esztendőben bármi­kor. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezer dolgozó nő vette igénybe a felemelt gyer­mekgondozási segélyt. Négy év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők száma és elérte az 5 millió százezret. Ma már a keresőképes nők több mint kétharmada dolgo­zik hazánkban és ők alkotják a foglalkoztatottak mintegy 45 százalékát. Hárommilliór munkás Az előző kongresszus óta mintegy 150 ezerrel gyarapo­dott a munkások száma, így ma az összes foglalkoztatottak közel 60 százaléka. három millió dolgozó tartozik a munkásosztályhoz. A szövet­kezeti parasztság száma a ki­öregedés, valamint a népgaz­daság más ágaiba történő el­vándorlás következtében az utóbbi években is csökkent: 1973-ban az aktív keresők 14,6 százaléka tartozott eh­hez a társadalmi csoporthoz. A szellemi munkakörben dol­gozók közül főleg az értelmi­ségiek és szakalkalmazottak irányításával teljesítik sajá­tos feladataikat. A csaknem 4 millió dolgozót tömörítő szakszervezetek eleget tesz­nek kettős hivatásuknak: mozgósítják, szervezik, ne­velik tagjaikat * a, szocialista építés feladataira, egyben képviselik, védelmezik a dol­gozók érdekeit, törvényekben biztosított jogait. 7573 üze­mi, intézményi alapszerveze- tünkben, szakszervezeti ta­nácsaiban, bizottságaiban több mint 400 ezer választott tisztségviselő tevékenykedik. A szakszervezetek az elmúlt években nagy figyelmet for­dítottak a munkavédelmi fel­ügyelet ellátására; ebben a munkában a kevésszámú füg­getlenített munkatárs mellett mintegy 120 ezer társadalmi munkavédelmi aktíva vesz »'észt. A közösség szolgálatában A tanácstörvény végrehaj­tásáról szóló parlamenti be­számolóban hangzott el: „A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi féjlődé-’ sünk követelményeinek meg­felelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határo­zottabban érződik a tanácsok munkájában, munkafeltéte­leik javulásában. Korszerű­södött területi beosztásuk és igazgatási szervezetük. Nőtt a tevékenységük iránti közér­deklődés”. A tanácsok szere­pe elsősorban a gazdasági szervező munkában, a terü­let- és településfejlesztésben, valamint a lakosság ellátását szolgáló tevékenységben je­lentős. A tanácsok államigaz­gatási szervei - hez évente öt és félmillió bé- advány érke­zik, a közössé­get szolgálva átlagosan más- félmillió ügy­ben döntenek, és kb. 30 mil­lió esetben ad­nak felvilágosí­A NciflZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA Évi átlagos növekedés (7„) 1970-74 1970-75 összesen get tesz megtisztelő köz­életi megbízatásának. A ta­nácsok különböző bizottságai­ban a tanácstagok 55 százalé­ka tevékenykedik. A taná­csok munkáját társadalmi ak­tivisták serege segíti, akiknek száma eléri a félmilliót. Hazánk népességéből a 14—26 év közötti korosztály­hoz tartozók száma megha­ladja a 2 millió 200 ezret. A lakosság több mint egyötödét kitevő ifjúság nevelésében, szervezésében nagy feladat hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A KISZ taglét­száma mintegy 800 ezer fő, akik 25 ezer 600 alapszerve­zetben tevékenykednek. A dolgozó fiatalok 31 százaléka, a középiskolások 56 százalé­*2 IPARI TERMELÉS Évi növekedést utem(X) 1970-74 E 0> íiL. 6 1970-75 összesen (°/,) 17-39 Ai egesz növekedés 96 \ -a a termelekenyseg növekedéséből adódik ka, az egyetemi és főiskolai hallgatók 96 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. Társadalom a fiatalokért — — fiatalok a társadalomért A X. kongresszus óta ifjú­ságunk nagyobb szerepet ját­szik a közéletben, mind na- gobb számban és arányban vesznek részt különböző tes­tületek munkájában, felelős posztok betöltésében. A fia­talok közéleti tekintélyének, tevékenységének fokozódását eredményezte az 1971-ben el­fogadott ifjúsági törvény. A múlt évben első ízben meg­rendezett ifjúsági parlamen­teken közei egymillió fiatal vett részt, illetve mondta el véleményét. A forradalmi if­júsági napok programjain évente mintegy 2 millió fia­tal vesz részt. A dolgozó fia­talok közül félmillióra tehe­tő azoknak a száma, akik részt vésznek a szocialista brigádmozgalomban. A KISZ- védnökséggel épülő nagyléte­sítményeken 150 ezer főnyi fiatal dolgozik. A tanulóifjú­ságból tOO ezren munkálkod­nak különféle szakkörökben. Az elmúlt öt év alatt közel 200 ezer diák fordította sza­bad idejének egy részét arra, hogy nyári épitő- és árvízvé­delmi táborokban dolgozzon. Hatékonyabb munka — gyorsabb növekedés A szocialista gazdasági épí­tőmunkánk eredményeként a nemzeti jövedelem 1970— 1974. között átlagosan 6,5 százalékkal nőtt évente. A nemzeti jövedelem öt év alatt a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 száza­lékkal növekszik. A termelés hatékonyságának javulása révén, a növekedés több mint 90 százaléka a munka terme­lékenységének emelkedéséből származik. A termelékenység kedvező alakulását előmozdí­totta a termelés technikai színvonalának, a dolgozók műveltségének, szakmai kép­zettségének emelkedése, az üzem- és munkaszervezés fej­lődése, valamint a szocialista brigádmozgalom eredményei, a felszabadulásunk 30. év­fordulójára és a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Gazdasági és társadalmi fejlődésünk érdekében a IV. ötéves terv időszakában 500 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Erre a célra előreláthatóan 560 milliárd forintot fordítunk a tervidő­szakban. Ez tette, illetve te­szi lehetővé jelentős részben, hogy ipari termelésünk az öt­éves tervben előirányzott évi 6 százalékos növekedést túl­szárnyalja. Ilymódon szocia­lista iparunk produktumának gyarapodása a IV. ötéves tervben előirányzott . 32—34 százalék helyett várhatóan el­éri a 37—39 százalékot. Központi iparfejlesztési programok Az ipar átlagánál gyorsab­ban — évente átlag mintegy 11 százalékkal — fejlődik a vegyipar. Űj gyáraik és ter­melőberendezések üzembe he­lyezésével — legutóbb például Leninvárosban — erőteljesen bővül a műanyagok, a szinte­tikus szálak, a műtrágya és a kénsav termelése. A terve­zettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar, megvalósulnak a közúti jár­műprogramnak a tervidőszak­ra kitűzött céljai. A számító- gépgyártás megszervezésével új termelési ág alapjait te­remtettük meg. A bútor- és a papíripar, a textil- és a tex­tilruházati, valamint a cipő­ipari rekonstrukciók sikeres megvalósításával a tervezett­nél gyorsabban fejlődik a könnyűipar. Az előzetes szá­mítások szerint az élelmiszer­ipar termelése is meghaladja majd a tervezettet. Az ipar az előirányzottnál kisebb lét­szám igénybevételével oldot­ta meg növekvő feladatait, így 1970—1974. között terme­lése növekedésének — a tér- - vezett 75—80 százalék helyet' — 96 százaléka származott a termelékenység javulásából Kenyér és hús Népgazdaságunk másik döntő ága, a mezőgazdaság is eredményesen fejlődött. Ter­melése eddig átlagosan éven­te 4 százalékkal haladta meg az előző ötéves terv évi átla­gát. A lakosság ellátása szem­pontjából döntő fontosságú növények terméshozama év­ről évre emelkedik, sikeresen elmúlt időszakban csökkent, így az ágazatokban a munka termelékenysége nagyobb mértékben nőtt, mint a ter­melés. A gazdálkodás gyorsabb korszerűsítésének szükséges­sége növelte az állami gazda­ságok szerepét a mezőgazda­ságban. Feladatuknak megfe­lelően élen járnak az új faj­ták meghonosításában, az iparszerű termelés bevezeté­sében, a termelés szakosítá­sában. A TOT legutóbbi ülésén megállapították, hogy a me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek száma az egyesülések következtében csökkent, te­rületük átlagos nagysága nö­vekedett, vállalatszerű gaz­dálkodásuk fejlődött, pénz­ügyi helyzetük szilárdabbá 1974-ben a hazai építőanyag-ipar 3,4 millió tonna ce­mentet állított elő. Képünkön: a négy és félmilliárd forin­tos költséggel továbbépülő Hejőcsabai Cementgyár, amely­nek évi teljesítménye másfél millió tonna lesz. (MTI foto: Bisztray Károly felvétele—KS.) megvalósul a húsprogram. Amint arról a sajtó már ko­rábban hírt adott, 1974-ben búzából hektáronként átla­gosan 37,5 mázsát, kukoricá­ból 42,5 mázsát, cukorrépából több mint 360 mázsát, burgo­nyából 126 mázsát termesztet­tek a mezőgazdaság dolgozói. 1974-ben 36 százalékkal több áru került forgalomba a me­zőgazdaságból, mint 1970-ben. Kenyérgabona szükségletün­ket több év óta hazai termés­ből elégítjük ki, sőt még ex­portálni is tudunk kenyérnek- valót. A fejlődő állattenyész­téshez szükséges takarmányt 1973-tól már szintén saját maga állítja elő mezőgazda­ságunk. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az vált. Bővült a szövetkezetek és vállalatok közötti kooperá­ció. Intézkedések történtek kiegészítő tevékenységük sza­bályozására, a nem kívánatos jelenségek megszüntetésére. 1974. júniusában a mezőgaz­dasági tsz-ek taglétszáma 964 ezer fő volt. Ebből 541 ezer az aktív kereső, 423 ezer pedig nyugdíjas és járadékos. Az állandó alkalmazottaik szá­ma 107 ezer. A szocialista integráció segítségével Gazdaságfejlesztési terve­ink megvalósításában egyre nagyobb szerep jut a kül­kereskedelemnek. A világ­Történelmünk mérföldkövei száma és aránya nőtt: Idő­ben'az aktív keresők 22,3 szá­zaléka. 1973-ban pedig 24 százaléka szellemi munka­körben dolgozott. Nevelik a dolgozókat, védik érdekeiket Közéletünkben jelentős hely illeti meg a különböző társadalmi szervezeteket, mozgalmakat, amelyek a párt Oi íhm, Ui*«Liua aú* vasai nap tást, ellgazi-: tást az állam­polgároknak. A különböző; szintű taná­csok száma, a; közigazgatás korszerűsitése és a területát­szervezések miatt, lényege­sen csökkent. Jelenleg 1711 •tanács műkö­dik az ország­ban. A csak­nem 70 ezer tanácstag eie­KMP I. kongresszusa (Becs, 1925. augusztus 18—25.) K-z. illegális KMP első kongresszusa. Össze­gezte a párt sikeres újjászervezésével lezárult szakaszt és a kommunisták előtt álló felada­tokat. A munkásosztály között végzendő párt- munka fontossága mellett kijelölte a párt stratégiai irányvonalát: az ellenforradalmi rendszer megdöntését és a második proletár- diktatúra kivívását; célul tűzte a polgári de­mokratikus és a gazdasági részkövetelések kö­zül: a nagybirtok megváltás nélküli kisajátí­tását, a 8 órás munkaidőt, az egyesülési és gyülekezési szabadság kivívását. KMP II. kongresszusa (Aprelevka, 1930. február 27—március 15.) A kongresszus a gazdasági világválság idején ülésezett. Az ország belpolitikai helyze­tét elemezve eltúlozta a gazdasági válság po­litikai következményeit, a tömegen növekvő elégedetlenségéből a forradalmi helyzet objek­tív feltételeinek kialakulására következtetett. Megerősítette az első kongresszuson kidolgo­zott stratégiai irányvonalat, amely párosulva a „szocializmus” hibás jelszavával, nem volt alkalmas a demokratikus erők tömörítésére. A munkásosztály harcának közvetlen céljait azonban helyesen fogalmazta meg: harcba hí­vott a reálbérek emeléséért, az állami munka- nelkuii-segely bevezetéséért, a szegény par asz­tok adóinak elengedéséért, a demokratikus szabadságjogok kiszélesítéséért. MKP III. kongresszusa (Budapest, 1946. szeptember 28—október 1.) Az illegalitásból kilépő, 650 000 tagot szám­láló párt első legális kongresszusa. Az elért eredmények és tapasztalatok alapján a kong­resszus kijelölte a munkásosztály harcának fő jelszavait: „Nem a tőkéseknek, a népnek épít­jük az országot!” „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!”, s ezek, valamint a többi köve­telés alapul szolgáltak a széles osztályszövet­ség kialakításához. A szocialista forradalom békés úton való győzelemre jutását tűzte cé­lul. A kongresszus fontos nagytőkeellenes gaz­dasági intézkedéseket hirdetett meg, és a sta­bilizáció sikerére támaszkodva a hároméves terv kidolgozását sürgette. MKP I. kongresszusa Egyesülési kongresszus (Budapest, 1948. június 12—14.) A kongresszussal kifejeződött a munkás- gységért vívott sokesztendős küzdelem. Az egyesült párt programja a következők­ben összegezte a közelebbi és távolabbi fel­adatokat: az államgépezet teljes demokratizá­lása, új alkotmány kidolgozása, a Független­ségi Front újjászervezése, a termelőerők fej­lesztése, a tervgaadálkodá6 bevezetése, az élet­színvonal emelése, a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése. MDF II. kongresszusa (Budapest, 1951. február 24—március 2.) A kongresszuson elfogadott határozatok közül a legfontosabb kimondta: „a párt és az ország előtt álló döntő stratégiai feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezésével népgazdasagunk kettős jellegének megszünte­tése, népgazdaságunk egységes szocialista alapjának megteremtése.” E feladattal kap­csolatban születtek meg az ötéves terv feszi­tett tervszámai, de ebben szerepet játszott az 'első év eredményeinek túlbecsülése, az or­szág reális adottságainak figyelmen kívül ha­gyása, a nemzetközi helyzet helytelen érté­kelése. MDP III kongresszusa (Budapest, 1954. május 24—30.) A Központi Vezetőség 1953 júniusában bí­rálta a párt politikájában elkövetett hibákat, de nem számolta fel sem a bal-, sem a jobb­oldali elhajlást. A kongresszus a második ötéves tervben a szocialista iparosítás lassúbb ütemű fejleszté­sét, a falu elmaradottságának felszámolását, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését tűzte célul. Hangsúlyozta a tanácsok tömeg­szervezeti jelentőségét, és a párt irányító sze­repe fokozásának szükségességét, a párton be­lüli demokrácia erősítését. A helyes határozatok ellenére a kongresz- szus nem oldotta meg fő feladatát, az elhajlá­sok kiküszöbölését, ellenkezőleg, elvtelen kompromisszummal látszategységet demonst­rált

Next

/
Oldalképek
Tartalom