Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
83Í 1E?I WM !8F 'ü ü ü H Nemzeti előrehaladásunk, politikai, gazdasági eredményeink elérésének vezető, szervező ereje az MSZMP, amely a munkásosztály történelmi céljait kifejezve munkálkodik a fejlett szocialista társadalom megteremtésén. Az elmúlt négy esztendőben a párt céltudatosan törekedett a X. kongresszus határozatainak végrehajtására, következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát. Megszilárdultak a szocializmus társadalmi, gazdasági pozíciói, javultak az életkörülmények, nőtt országunk nemzetközi tekintélye, befolyása. A két kongresszus közötti időszakban politikailag és 'szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A párt több mint 24 ezer alapszervezetében a párttagok száma jelenleg 754 ezei\ mintegy 92 ezer fővel több. mint a X. kongresszus idején. A párttagságnak több mint fele fizikai dolgozó, illetve a termelés közvetlen irányítója. Az elmúlt négy és fél év alatt a kommunisták között növekedett a nők és a fiatalok aránya, javult a párttagság iskolázottság és politikai képzettség szerinti összetétele. 1970 óta közel 150 ezer új párttagot vettek fel. akiknek egyharmada nő és 44 százaléka a pártba való felvételekor még nem töltötte be a 26. életévét. Többen vagyunk egy nagyváros lakosságával Áttekintve társadalmi fejlődésünk adatait, szinte minden területen kedvező változások történtek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarország lakossága 1974 végén 10 millió 510 ezer fő volt, 156 ezerrel, egy nagyváros lakóinak számával több, mint 1970-ben. A lakosság fele a városokban, fele pedig a községekben él. Tavaly gz ezer lakosra jutó éiveszületések száma 17,8-ra emelkedett, ami öbb, mint az elmúlt 18 esztendőben bármikor. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezer dolgozó nő vette igénybe a felemelt gyermekgondozási segélyt. Négy év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők száma és elérte az 5 millió százezret. Ma már a keresőképes nők több mint kétharmada dolgozik hazánkban és ők alkotják a foglalkoztatottak mintegy 45 százalékát. Hárommilliór munkás Az előző kongresszus óta mintegy 150 ezerrel gyarapodott a munkások száma, így ma az összes foglalkoztatottak közel 60 százaléka. három millió dolgozó tartozik a munkásosztályhoz. A szövetkezeti parasztság száma a kiöregedés, valamint a népgazdaság más ágaiba történő elvándorlás következtében az utóbbi években is csökkent: 1973-ban az aktív keresők 14,6 százaléka tartozott ehhez a társadalmi csoporthoz. A szellemi munkakörben dolgozók közül főleg az értelmiségiek és szakalkalmazottak irányításával teljesítik sajátos feladataikat. A csaknem 4 millió dolgozót tömörítő szakszervezetek eleget tesznek kettős hivatásuknak: mozgósítják, szervezik, nevelik tagjaikat * a, szocialista építés feladataira, egyben képviselik, védelmezik a dolgozók érdekeit, törvényekben biztosított jogait. 7573 üzemi, intézményi alapszerveze- tünkben, szakszervezeti tanácsaiban, bizottságaiban több mint 400 ezer választott tisztségviselő tevékenykedik. A szakszervezetek az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a munkavédelmi felügyelet ellátására; ebben a munkában a kevésszámú függetlenített munkatárs mellett mintegy 120 ezer társadalmi munkavédelmi aktíva vesz »'észt. A közösség szolgálatában A tanácstörvény végrehajtásáról szóló parlamenti beszámolóban hangzott el: „A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi féjlődé-’ sünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban érződik a tanácsok munkájában, munkafeltételeik javulásában. Korszerűsödött területi beosztásuk és igazgatási szervezetük. Nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés”. A tanácsok szerepe elsősorban a gazdasági szervező munkában, a terület- és településfejlesztésben, valamint a lakosság ellátását szolgáló tevékenységben jelentős. A tanácsok államigazgatási szervei - hez évente öt és félmillió bé- advány érkezik, a közösséget szolgálva átlagosan más- félmillió ügyben döntenek, és kb. 30 millió esetben adnak felvilágosíA NciflZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA Évi átlagos növekedés (7„) 1970-74 1970-75 összesen get tesz megtisztelő közéleti megbízatásának. A tanácsok különböző bizottságaiban a tanácstagok 55 százaléka tevékenykedik. A tanácsok munkáját társadalmi aktivisták serege segíti, akiknek száma eléri a félmilliót. Hazánk népességéből a 14—26 év közötti korosztályhoz tartozók száma meghaladja a 2 millió 200 ezret. A lakosság több mint egyötödét kitevő ifjúság nevelésében, szervezésében nagy feladat hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A KISZ taglétszáma mintegy 800 ezer fő, akik 25 ezer 600 alapszervezetben tevékenykednek. A dolgozó fiatalok 31 százaléka, a középiskolások 56 százalé*2 IPARI TERMELÉS Évi növekedést utem(X) 1970-74 E 0> íiL. 6 1970-75 összesen (°/,) 17-39 Ai egesz növekedés 96 \ -a a termelekenyseg növekedéséből adódik ka, az egyetemi és főiskolai hallgatók 96 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. Társadalom a fiatalokért — — fiatalok a társadalomért A X. kongresszus óta ifjúságunk nagyobb szerepet játszik a közéletben, mind na- gobb számban és arányban vesznek részt különböző testületek munkájában, felelős posztok betöltésében. A fiatalok közéleti tekintélyének, tevékenységének fokozódását eredményezte az 1971-ben elfogadott ifjúsági törvény. A múlt évben első ízben megrendezett ifjúsági parlamenteken közei egymillió fiatal vett részt, illetve mondta el véleményét. A forradalmi ifjúsági napok programjain évente mintegy 2 millió fiatal vesz részt. A dolgozó fiatalok közül félmillióra tehető azoknak a száma, akik részt vésznek a szocialista brigádmozgalomban. A KISZ- védnökséggel épülő nagylétesítményeken 150 ezer főnyi fiatal dolgozik. A tanulóifjúságból tOO ezren munkálkodnak különféle szakkörökben. Az elmúlt öt év alatt közel 200 ezer diák fordította szabad idejének egy részét arra, hogy nyári épitő- és árvízvédelmi táborokban dolgozzon. Hatékonyabb munka — gyorsabb növekedés A szocialista gazdasági építőmunkánk eredményeként a nemzeti jövedelem 1970— 1974. között átlagosan 6,5 százalékkal nőtt évente. A nemzeti jövedelem öt év alatt a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik. A termelés hatékonyságának javulása révén, a növekedés több mint 90 százaléka a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A termelékenység kedvező alakulását előmozdította a termelés technikai színvonalának, a dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének emelkedése, az üzem- és munkaszervezés fejlődése, valamint a szocialista brigádmozgalom eredményei, a felszabadulásunk 30. évfordulójára és a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Gazdasági és társadalmi fejlődésünk érdekében a IV. ötéves terv időszakában 500 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Erre a célra előreláthatóan 560 milliárd forintot fordítunk a tervidőszakban. Ez tette, illetve teszi lehetővé jelentős részben, hogy ipari termelésünk az ötéves tervben előirányzott évi 6 százalékos növekedést túlszárnyalja. Ilymódon szocialista iparunk produktumának gyarapodása a IV. ötéves tervben előirányzott . 32—34 százalék helyett várhatóan eléri a 37—39 százalékot. Központi iparfejlesztési programok Az ipar átlagánál gyorsabban — évente átlag mintegy 11 százalékkal — fejlődik a vegyipar. Űj gyáraik és termelőberendezések üzembe helyezésével — legutóbb például Leninvárosban — erőteljesen bővül a műanyagok, a szintetikus szálak, a műtrágya és a kénsav termelése. A tervezettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar, megvalósulnak a közúti járműprogramnak a tervidőszakra kitűzött céljai. A számító- gépgyártás megszervezésével új termelési ág alapjait teremtettük meg. A bútor- és a papíripar, a textil- és a textilruházati, valamint a cipőipari rekonstrukciók sikeres megvalósításával a tervezettnél gyorsabban fejlődik a könnyűipar. Az előzetes számítások szerint az élelmiszeripar termelése is meghaladja majd a tervezettet. Az ipar az előirányzottnál kisebb létszám igénybevételével oldotta meg növekvő feladatait, így 1970—1974. között termelése növekedésének — a tér- - vezett 75—80 százalék helyet' — 96 százaléka származott a termelékenység javulásából Kenyér és hús Népgazdaságunk másik döntő ága, a mezőgazdaság is eredményesen fejlődött. Termelése eddig átlagosan évente 4 százalékkal haladta meg az előző ötéves terv évi átlagát. A lakosság ellátása szempontjából döntő fontosságú növények terméshozama évről évre emelkedik, sikeresen elmúlt időszakban csökkent, így az ágazatokban a munka termelékenysége nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés. A gazdálkodás gyorsabb korszerűsítésének szükségessége növelte az állami gazdaságok szerepét a mezőgazdaságban. Feladatuknak megfelelően élen járnak az új fajták meghonosításában, az iparszerű termelés bevezetésében, a termelés szakosításában. A TOT legutóbbi ülésén megállapították, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma az egyesülések következtében csökkent, területük átlagos nagysága növekedett, vállalatszerű gazdálkodásuk fejlődött, pénzügyi helyzetük szilárdabbá 1974-ben a hazai építőanyag-ipar 3,4 millió tonna cementet állított elő. Képünkön: a négy és félmilliárd forintos költséggel továbbépülő Hejőcsabai Cementgyár, amelynek évi teljesítménye másfél millió tonna lesz. (MTI foto: Bisztray Károly felvétele—KS.) megvalósul a húsprogram. Amint arról a sajtó már korábban hírt adott, 1974-ben búzából hektáronként átlagosan 37,5 mázsát, kukoricából 42,5 mázsát, cukorrépából több mint 360 mázsát, burgonyából 126 mázsát termesztettek a mezőgazdaság dolgozói. 1974-ben 36 százalékkal több áru került forgalomba a mezőgazdaságból, mint 1970-ben. Kenyérgabona szükségletünket több év óta hazai termésből elégítjük ki, sőt még exportálni is tudunk kenyérnek- valót. A fejlődő állattenyésztéshez szükséges takarmányt 1973-tól már szintén saját maga állítja elő mezőgazdaságunk. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az vált. Bővült a szövetkezetek és vállalatok közötti kooperáció. Intézkedések történtek kiegészítő tevékenységük szabályozására, a nem kívánatos jelenségek megszüntetésére. 1974. júniusában a mezőgazdasági tsz-ek taglétszáma 964 ezer fő volt. Ebből 541 ezer az aktív kereső, 423 ezer pedig nyugdíjas és járadékos. Az állandó alkalmazottaik száma 107 ezer. A szocialista integráció segítségével Gazdaságfejlesztési terveink megvalósításában egyre nagyobb szerep jut a külkereskedelemnek. A világTörténelmünk mérföldkövei száma és aránya nőtt: Időben'az aktív keresők 22,3 százaléka. 1973-ban pedig 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott. Nevelik a dolgozókat, védik érdekeiket Közéletünkben jelentős hely illeti meg a különböző társadalmi szervezeteket, mozgalmakat, amelyek a párt Oi íhm, Ui*«Liua aú* vasai nap tást, ellgazi-: tást az állampolgároknak. A különböző; szintű tanácsok száma, a; közigazgatás korszerűsitése és a területátszervezések miatt, lényegesen csökkent. Jelenleg 1711 •tanács működik az országban. A csaknem 70 ezer tanácstag eieKMP I. kongresszusa (Becs, 1925. augusztus 18—25.) K-z. illegális KMP első kongresszusa. Összegezte a párt sikeres újjászervezésével lezárult szakaszt és a kommunisták előtt álló feladatokat. A munkásosztály között végzendő párt- munka fontossága mellett kijelölte a párt stratégiai irányvonalát: az ellenforradalmi rendszer megdöntését és a második proletár- diktatúra kivívását; célul tűzte a polgári demokratikus és a gazdasági részkövetelések közül: a nagybirtok megváltás nélküli kisajátítását, a 8 órás munkaidőt, az egyesülési és gyülekezési szabadság kivívását. KMP II. kongresszusa (Aprelevka, 1930. február 27—március 15.) A kongresszus a gazdasági világválság idején ülésezett. Az ország belpolitikai helyzetét elemezve eltúlozta a gazdasági válság politikai következményeit, a tömegen növekvő elégedetlenségéből a forradalmi helyzet objektív feltételeinek kialakulására következtetett. Megerősítette az első kongresszuson kidolgozott stratégiai irányvonalat, amely párosulva a „szocializmus” hibás jelszavával, nem volt alkalmas a demokratikus erők tömörítésére. A munkásosztály harcának közvetlen céljait azonban helyesen fogalmazta meg: harcba hívott a reálbérek emeléséért, az állami munka- nelkuii-segely bevezetéséért, a szegény par asztok adóinak elengedéséért, a demokratikus szabadságjogok kiszélesítéséért. MKP III. kongresszusa (Budapest, 1946. szeptember 28—október 1.) Az illegalitásból kilépő, 650 000 tagot számláló párt első legális kongresszusa. Az elért eredmények és tapasztalatok alapján a kongresszus kijelölte a munkásosztály harcának fő jelszavait: „Nem a tőkéseknek, a népnek építjük az országot!” „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!”, s ezek, valamint a többi követelés alapul szolgáltak a széles osztályszövetség kialakításához. A szocialista forradalom békés úton való győzelemre jutását tűzte célul. A kongresszus fontos nagytőkeellenes gazdasági intézkedéseket hirdetett meg, és a stabilizáció sikerére támaszkodva a hároméves terv kidolgozását sürgette. MKP I. kongresszusa Egyesülési kongresszus (Budapest, 1948. június 12—14.) A kongresszussal kifejeződött a munkás- gységért vívott sokesztendős küzdelem. Az egyesült párt programja a következőkben összegezte a közelebbi és távolabbi feladatokat: az államgépezet teljes demokratizálása, új alkotmány kidolgozása, a Függetlenségi Front újjászervezése, a termelőerők fejlesztése, a tervgaadálkodá6 bevezetése, az életszínvonal emelése, a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumának megszüntetése. MDF II. kongresszusa (Budapest, 1951. február 24—március 2.) A kongresszuson elfogadott határozatok közül a legfontosabb kimondta: „a párt és az ország előtt álló döntő stratégiai feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezésével népgazdasagunk kettős jellegének megszüntetése, népgazdaságunk egységes szocialista alapjának megteremtése.” E feladattal kapcsolatban születtek meg az ötéves terv feszitett tervszámai, de ebben szerepet játszott az 'első év eredményeinek túlbecsülése, az ország reális adottságainak figyelmen kívül hagyása, a nemzetközi helyzet helytelen értékelése. MDP III kongresszusa (Budapest, 1954. május 24—30.) A Központi Vezetőség 1953 júniusában bírálta a párt politikájában elkövetett hibákat, de nem számolta fel sem a bal-, sem a jobboldali elhajlást. A kongresszus a második ötéves tervben a szocialista iparosítás lassúbb ütemű fejlesztését, a falu elmaradottságának felszámolását, a népgazdaság tervszerű, arányos fejlesztését tűzte célul. Hangsúlyozta a tanácsok tömegszervezeti jelentőségét, és a párt irányító szerepe fokozásának szükségességét, a párton belüli demokrácia erősítését. A helyes határozatok ellenére a kongresz- szus nem oldotta meg fő feladatát, az elhajlások kiküszöbölését, ellenkezőleg, elvtelen kompromisszummal látszategységet demonstrált
