Népújság, 1975. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-15 / 63. szám

1848. március 15. történelmi körülményei N' f épek tavasza” — ezzel a kifejezéssel illette az utókor 1848 tavaszának sorsszerű forradalmi napjait. A február 22-i párizsi forra­dalom riadóként hatott Euró­pa valamennyi forradalmi tö­rekvése számára. Egész Itália alkotmányért kiáltott, s ez a mozgalom átterjedt Csehor­szágra s Ausztriára is. Már­cius 11-én a prágai Vencel- fürdőben összeült a németek es csehek gyűlése és petíciót szavazott meg alkotmányos reformok megvalósítása érde­kében. Március 13-ánák reggele mozgásban találta Bécset is. A lakosság biztató tetszéssel kí­sérte a diákok menetét, akik az aznap összeült rendi gyű­lés épületéhez vonultak. S míg küldöttségük a rendek képviselőivel tárgyalt, Adolf Fischhof segédorvos felolvas­ta Kossuth Lajos március 3-i országgyűlési beszédét Eb­ben a magyar politikusok al­kotmányt követeltek nemcsak a magyar, hanem a monar­chia többi népe számára is, s ezen túlmenően független fe­lelő« magyar kormány kine­vezését az általános és köte­lező örökváltságot, a nemesi adómentesség felszámolását A bécsiek közül mások a Ball- hausplatzra vonultak és Metternich kancellár lemon­dását követelték. Hamarosan a rendek a megállapodás alap­ján ünnepélyes menetben a királyi palotához vonultak, hogy a polgárok követeléseit képviseljék, a tömeg szétoszt látására erre katonaságot ve­zényeltek ki. A katonaság fel­lépése vérontássá fajult, mi­re a tömeget roppant izgalom Kerítette hatalmába, s szen­vedélye minden korlátot szét­tört. Ami tüntetésnek indult, forradalommá vált, amellyel szemben a csillapításra igény­be vett eszközök siralmasan csődöt mondottak. Ez a vá­ratlan kitörés megérlelte a császárban is azt az elhatáro­zást, hogy a kancellárt fel kell áldozni, aki hamarosan meg is érkezett Angliába. A bécsi forradalom ki­törésének előestéjén Pesten is lázas szervezkedés folyt. A Pilvax fiataljai épp akkor tárgyalták meg petí­ciójuk szövegét, mely a Po­zsonyban ülésező főrendek halogató magatartásának megszüntetésére irányult, s Kossuth március 3-i beszédé­nek szellemében fogant. így született meg Irinyi József megfogalmazásában a 12 pont, mely tartalmazta a ki- eszközlendő követeléseket. Március 14-én a késő esti órákban jutott el a Pilvax ká­véházban vitázó fiatalokhoz a bécsi események első híre, hogy azután szinte percek alatt bejárja az egész várost s megérlelje a haladéktalan fellépés híveiben a meggyő­ződést, sürgősen cselekedni kell, s másnap tettekre vál­totok a szavakat. Ezalatt Pozsonyban hajóra szállt a magyar országgyűlés küldöttsége, hogy a nemzet követeléseit átnyújtsa az uralkodónak. A Kossuth ve­zette küldöttség kabátjára háromszínű kokárdát és sza­lagokat tűzve a pozsonyi nép őrömkiáltásaitól kisérve ha­józott a császárvárosba. A forradalom híre már­cius 18—19-én váltotta ki Egerben az első forradalmi jellegű eseményt Március lil­én mintegy 2000 ember ..a lakosságnak míveltebb. va­gyonosabb része, vegyülve tu­datlanokkal és szegényebb sorsúakkal, sőt számosabb hősies gondolkozásé nőkkel” — írja a kortárs — elfoglalta a városházát, és követelte a más ügyben ülésező tanács­tól, hogy a pestiek 12 pontját azonnal tárgyalja meg és léptesse életbe. Másnap pedig 200—300 fia­tal a minoriták zárdájából erőszakkal kiszabadította fogságából a szabadelvű be­szédei és írásai miatt egyhá- zilag örökös rabságra ítélt Mahovszky József nevű pa­pot, és a népgyűlés védelme alá helyezte őt. A képviselő- testület örömmel eleget tett a nép követelésének, s a városházára is azonnal kitűz­ték a nemzeti színű zászlót Büszkén írta Csiky Sándor — a lánglelkű hazafi — a Pesti Napló számára küldött tudó­sításában: „Egerben ma már, a kétfejű sasok elrepültével, mind a katonai laktanyáik, a sóházi és egyéb királyi épö­letek országunk színéi és cí­merét viselendik... “ S a sokáig aggódó nagy reformkori politikus, Széchenyi István is boldogan jegyezte be naplójába — szin­te önkritikusan — »Én tele vagyok a legszebb remények­kel. Nem tudók kételkedni nemzetünk legszebb kifejlő­désén... Az én politikám biztos volt, de lassú. Kossuth egy kártyára tett mindent és legalább idáig annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám tán húsz év alatt nem bírhatott volna elő­állítani.” De. Sebeslény Sándor Karmesterpálcával, katedrán AZOK AZ ELSŐSÖK, azok a harminchét év előtti riadt tekintetű kis nebulók, bizony majdhogy megöre­gedtek, s egykor szénfekete, vagy olajbama fürtjeikbe ezüstös szálakat lopott a mindent uraló idő. A hajdan dús hajú tanító bácsi 6em a régi már, mert az a közel négy évtized nem múlt, nem múlhatott ei nyomta­lanul. S mégis, most, amikor ennyi év után, a nyugdíj el­ső napjaiban, a lakályos, csehovi hangulatot idéző otthonban az emlékeket bo­gozzuk, mintha az ambició­zus ifjút látnám, alti maka­csul hitt abban, hogy túljut minden megpróbáltatáson, s adottságaival úgy sáfárko­dik, hogy másnak is jusson belőle, okulásul, gyarapodá­sul. Ujjai könnyedén uralják a billentyűket, s az előcsalt dallamok Hajdúszoboszlóira vezetnek, nem időzve a front, a fogság tragikus intermez- zójónál, megállapodva a te­remtés éveinél, annál az idő­szaknál, amikor egy egész ország a mindenki javát szolgáló új rendről álmo­dott, azért tervezett, csele­kedett. Ö maradt volna ki, a tanító, alti a kultúra misz- szionáriusa kívánt lenni, s a betűvetésen túl a zene vi­lágába akarta kalauzolni nemcsak értelmes tekintetű diákjait, hanem a művé­szetre szomjúhozó felnőtte­ket is? Fáradtság. Ezt a szót nem ismerte akkoriban. Kamagyi képesítést szerzett, zenekart 'szervezett, s klasszikus al­kotók műveinek bemutatá­sára vállalkozott, még ak­kor is, hg tudta, hogy nem versenghet a „profikkal”. Nem is ezt tervezte, csak közkinccsé szerette volna tenni a nagy muzsikusok örökségét. Türelmet, időt nem sajnálva, megtorpanást nem ismerve! Plakátok, meg­sárgult dokumentumok ke­rülnek elő, 1948-ból, az öt­venes évek elejéről, mind­egyiken ott szerénykedik a neve: vezényel: Dósa Fe­renc. AZTÁN JÖTTEK a felső­tárkányi évek: az egykor ifjú tanító ott folytaiba, ahol abbahagyta. Helytállt az is­kolában, eredményesen bir­kózott meg a gyengébb szel­lemi képességű diákok, s a cigánygyerekek oktatásának, nevelésének gondjaival, min­dig bizakodóan keresve a kiutat a legnehezebb hely­zetből is. S munka után hó­dolt régi szenvedélyének, a dal, a muzsika propagálásá­nak. Ö foglalkozott a ha­marosan országos szinten is jegyzett tárkányi népi együt­tes zenei képzésével. Próbált a lelkes fiatalokból. Időseb­bekből — akadt köztük het­ven éven túli is — toborzó- dott gárdával kora délután­tól késő éjszakáig. Vagyont nem gyűjtött, a katedra és a kamagyi mi­nősítés «rre bizony nem jó adó­nem hogy ajómJőtewSL Ä dott nagy lehetőséget sajnálja, arra büszke, úgy élhetett, amint tervezte. A családi otthon azért csak felépült, a gondos gazdálko­dás, s a szorgos munka eredményeként Innen nem hiányzik a nélkülözhetetlen zongora, s ott a kis kert is, pihentető kikapcsolódásra. Tárkánytól búcsúzott, az utolsó óra hangulata js az emlékek sorát gyarapítja, a katedráról harminchét . év után távozott mégsem érez törést, mécsem érzi, hogy valami sajátos korszak kez­dődik életében, hiszen kar­nagy maradit ÜJABB „ELSŐSÖK- vár­nak rá, akiket ő kalauzol majd a muzsika birodalmá­ban. Akárcsak korábban, közel négy évtizeden át... (pécsi) W MIMIIK e*» fete* Baba várók 20.15: Bánk bán Katona József Bánk bánja; klasszikus nemzeti drámá­ink egyike, Erkel Ferenc; Bánk bánja nemzeti ope- ; ránk gyöngyszeme. A tele- ; víziós technika most olyan < közel hozta a két művet; amennyire csak lehet. Volt; ugyanis egy kiváló opera-; felvétel Erkel művéről, j hanglemezen, amelyen Fe-; rencsik János vezényli a < Budapesti Filharmóniai Tár- < saság zenekarát az énekes < szólisták a Magyar Állami < Operaház tagjai; Bank bán < Simándy József, Gertrudis < Koamlóssy Erzsébet Melinda ' Ágay Karola, Tiborc (Melis ! György. A televízióban gyakori a j play back technikával rög-1 zftett műsor, amikor is a! színészek, énekesek előre - kiváló akusztikai körűimé-1 nyék között — felvett hang-; júkra játszók el az ének-1 lést A hanglemezgyártó le- ' mezét most ilyen play back í felvételnek tekintették. Vá- j mos László, a rendező pe- J dig az operai szerepek na-• gyofab részét prózai színé-1 székkel játszatta ei. a Ka-; torn József-i dráma szél-1 lemében. Az operafelvétel; szereplői közül csak ketten! játszanak saját hangjukra: < Komlőssy A zsébet és S3-1 mátndy József. Prózai színé- j ezek jelenítik meg Melindát; (Szakács Eszter), Ottót (TTo- j kán Péter), Biberachot (Be-; nedek Miklós), Tiborcot I (Solti Bertalan). (KS> Heves megyében jelenleg több mint hatezer kismaj részesül gyermekgondozási segélyben. Ez a foglalkoztat nők közel tíz százaléka. Három évvel ezelőtt ez a szám k< ezerrel volt kevesebb... — Mit szól ehhez? — A valóságban érvényesül a kormányhatározat. — Ügy érti, minden rendben? — Szó sincs róla! Pontosabban; a népesedéspolitil kormányhatározat... A kismama az ikrek után most várja a harmadik gj reket. A legilletékesebb tehát, hogy a babavárók nevéb szóljon: — Nézze! Én szeretnék tárgyilagos lenni és őszánl beszélek a gondokról. Hallgasson meg egy, az igazgatóm közöttem lejátszódó beszélgetést: — Itt az orvosi papír, igazgató kartárs. — Miket beszél, Erzsiké? — Mondom, a papír az orvodtól, hogy hivatalosan babaváró lettem. Könnyebb munkakört kérek! — Üljön le, Erzsiké! Igazán örülök, tulajdonképp nagyon örülök, de... Kedves, végtelenül derék ember az igazgatónk. Nemi lem el a következő mondatáért sem: — Most azután kit állítsak a maga helyére, Erzsik Tudja mennyire fontos az üzemnek, hogy... És mag: Magát hová tegyem? Erzsik» elhallgat. Kedvesen, Irismamásan mosolyog. — Látja, engem nagyon szeretnek a gyárban, de'na* értem, hogy nem adták virágot, amikor bemutattam az < vosi papírt és könnyebb munkára jelentkeztem. Gon* okoztam. — Szeretném, ha beszélne még a gondokról. —1 Manapság sok a veszélyeztetett terhes. Bármertrt teljesítenek, az átlagkeresetüket kapniuk kell! Vagy, rém a nőgyógyász. Jönne csak el és nézné meg hány asszony az ajtaja előtt! Anyák iskolája is van, terhes tanácsadó járunk. Akik lakóhelyükön járnak, azok e napon már sem jönnek dolgozni. Bérük nem csökkenhet. És mi van munkapad mellett? Nos? Mondjak még gondokat? — Hány terhes nő van az üzemben? — Huszonhét. — Mit szól az igazgató? — Szeretné, ha kétszer ennyi lenne. — Annak ellenére, hogy az ő feje fáj maguk miatt? — Igen! ő egy ilyen igazgató. Pedig arról még nem beszéltünk, hogy ha a gyermekek betegek, az anyuka 1 írathatja magát. Kiesik a munkából. Bizony így! Minek tagadjuk? Nem könnyű feladat rr nő! holnapra pótolni a begyakorlott jó munkaerőket, a v randósokat, a kiesett napokat De mégis meg kell taranüi Nem, nem csupán azért, mert a Munka Törvénykönyve ! paragrafusa előírja. Másért is! Azért, hogy mind több gyen a babavárók száma, hogy minél több egészséges gye mek jöhessen a világra. Ne kerteljünk! A gondokat, a t jókat a jövőnként kell vállalnunk.»; Szalay Istvái Jelvényük: zöld csillag Eszperantó kör alakult Rózsaszentmártonban Tizenöttel többen, viselik ezután az eszperantisták zöld csillagát Heves megyé­ben. Rózsaszentmártonban ugyanis tizenöt fiatal — if­júmunkás, középiskolai ta­nuló, termelőszövetkezeti tag és pedagógus — hatá­rozta el, hogy megtanulja a nemzetközi nyelvet és en­nék segítségével köt majd barátságot a világ külön­böző országaiban élő eszpe- rantistákkal. A most megalakult eszpe­rantőfcőr tagjai minden hé- ten szerdán találkoznak a helyi Bányász Művelődési Háziban, ahol Tóth János igazgató patronálja őket Az új kör tagjai elhatározták, hogy kérik a felvételüket a Magyar Eszperantó Szövet­ségbe. Tervük, hogy az alapvető ismerétek elsajátí­tása után baráti találkozó­kat, kirándulásokat szervez­nek más eszperantó csopor­tok tagjaival együtt. Előfi­zetik a hazai és a külföldi eszperantista lapokat, lyóiratokat, hogy miele megtanulják a nemzetk nyelvet, s kapcsolatot remthessenek a magyar velező partnereket kere távoli tájakon éló társa kai. A rózsaszentmártonl o port megalakulásával egy* ként ötre emelkedett az < ri területi eszperantó bízó Sághoz tartozó körök ss ma. Tovább korlátozzák a lassú járművek forgalmát A közúti közlekedés bizton­ságának javítására hozott kormányhatározat végrehaj­tása során újabb főútvonala­kon korlátozzák a lassú jár­művek — a munkagépek, a vontatók, a traktorók, az ál­lati erővel vont járművek és a kerékpárok — forgalmát. A rendelkezés szerint a 3-as számú budapest—mis­kolc—tomyosnémeti főút Pest, Heves és Borsod me­QJiémm martins 15* ssnmbat gyei teljes szakaszán, a 10-es számú budapest—dörög—al- másfüzítői főút Pest és Ko­márom megyei szakaszán — a kerékpárok kivételével — és a 11-es számú budapest— esZtergom—dorogi főút Pest és Komárom megyei szaka­szán korlátozták a lassú jár­művek közlekedését. A me­zőgazdasági területek műve­lésével kapcsolatos forgalmat a korlátozás nem akadályoz­za, a tilalom ugyanis a trak- torvontatású járművek át­menő forgalmára nem vonat­kozik. A korlátozásra vonatkozó rendelkezés ma lépett életbe. (MTI) ősz Ferenc: XJL — Egy magamfajta soha nem tudna ilyen szép leve­let írná — mondta magá­ban. Aztán felállt, magára borította a kendőjét és ki­ment az utcára. A kapu előtt a sváb parancsnok ácsorgóit. — Megmondtam, hogy nem kilépsz az utcára! — Egy fontos üzenetet kell vinnem a várba Köpet­zy ezredes úrnak... — Csak menj! Ügy sem érsz életben oda ... — Azt csak bízd rám, kamerád! — mondta Rózsi és eltűnt a hajnali szürkü­letben. Csak annyit tudott, hogy Tószeghy Köpeteyvel együtt a Prónay-külömt- mény főhadiszállására ment. Rózsi az utcán vacogott a félelemtől. Amerre nézett, temetettem hullák hevertek. Katonák és civilek, gyere­kek és asszonyok. A vár al­jában egy kórház előtt, mint a fahasábok, aulába rakták a meztelen holttesteket. Sok helyen az úttestet teljesen elzárta a ledőlt házak tör­meléke. Egy épületet ketté­szelt a bomba. A szobák fala tökéletes épségben né­zett az utcára. A hengerelt mintájú falakon családi ké­pek lógtak, egy hatalmas falióra ingája még lengett. Élő embert sehol sem lá­tott. Lihegve iramodott neki a meredek lépcsőnek. Már majdnem elérte a Halász- bástyát, amikor éles kiáltás állította meg: — Állj! Hová mégy? — egy kapu alól két katona lé­pett ki. — A Prónay-különítmény- hez. Egy fontos üzenetet hozok Köpetzy ezredes úr­nak ... A katonák eligazították. Útmutatásuk nyomán Rózsi most már könnyen megta­lálta az egykori iskolát, ahol a különítmény székelt. A kapuban fegyveres őr lé­pett. élés — Hová, hová, szép me­nyecske? — Köpetzy ezredes urat keresem — mondta és va­lami mosolyfélét erőltetett az arcára. — Hát azt már hiába.;. Merthogy az úgy meghótt, hogy jobban nem is lehet — mondta a katona, de a hang­ja inkább vidám volt, mint részvótteljes. — Nem baj. Igazából nem is őt keresem, hanem a tisztjét, egy bizonyos Tó­szeghy zászlóst... — mond­ta bátrán, mert a katona hangja megnyerte a bizal­mát... — A Puhákét? Hát az itt van. A nagyobb tiszt urak mind elmentek valahová. Ügy beszélik, hogy a . vár alatt valami nagy alagút van, és abban bújnak. Meg aztán a csatornán , akarnak tovább menni. A Pubikát hagyták itt parancsnok­nak. Megérkezett Tószeghy. Ha lehet, még sápadtabb volt, mint amikor utoljára látta. A nyilas karszalagot már nem viselte, de az egyen­ruhája olyan volt, mintha most hozta volna a szabótól. — Ezt hoztam magának. Krisztina kisasszony küld­te... A fiú mohón kapott a le­vél után. — Ide figyeljen. Rózsi ... Mondja meg a kisasszony­nak, hogy amint tudok, ro­hanok. Egyelőre azonb maradnom kell még... — Ugyan minek? — 1« dezte Rózsi. — Én vagyok a param< nők. Nem hagyhatom itt embereimet. A katona közbelépett. _ — Engedje meg a zászi úr, de nekünk nincs szükf giink magára. Ha hívj. menjen csak. Örüljön, ho van hová. Itt már úgys< talál olyan embert, e egyetlen parancsát is végi hajtaná. , — Hallja! Mozogjon! nógatta Rózsi. — Örvezető! — fonói keményen a katonához T szeghy. — Magának adom a parancsnokságot... — Köll a nyavalyán« Vigye azt is el a zászlós i — Hagyja csak — név tett Rózsi. — Két napja e gém is kineveztek paranc noknak. Ügy látszik, mc ilyen világ járja. Vég; csak el azt a parancsnoki got, aztán vezényeljen e nagy „oszolj”-t. Na me jünk, Pubi — karolt a fi ba. — Maga is hallotta mi hogy így hívnak? — Mert olyan is, mint e berezelt fiú ... — nevetett lány és meglódította T szeghyt. — Várjon! A géppiszt. lyorn!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom