Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-09 / 34. szám
I Farsangi böngészde FARSANG! Leányok és fiúk minden gondolata a vidámság, a tánc felé fordul ilyenkor. A fiatalság száz •»agy százötven év előtt ugyanúgy lelkesedett az új táncokért, mint napjainkban! Hogy mit táncoltak aa egykori farsangok vidám napjaiban? Járjuk végig képzeletben a „Farsangi böngészde” című táncpalotát; elénk tárulnak a régi báli emlékek és erről szól krónikánk. A mulatni vágyó fiatalság egykoron külföldről hozta be a ritmikus vigadás módját Csokonai Vitéz Mihály ..Do- rottyá”-jában csinos beszámolót nyújt erről: Kezdődik a minét. — Három gavallérral. / Három deli dáma kiáll szép manér- ral... / Opor Wien«; anglus kontratáncot jára; / Mégsem szállt lankadtság vagy görcs az inára. / Bongorfi egynéhány személyt összvesze- de, / És alia polacca a táncnak erede... / Végezvén a lengyelt, stájeren forognak, / A szála közepén tipegnek, tapognak... / Jártak galop- pátát, straszburgert. haná- kot, / Valcerest, mazurkát, ezabécsot, kozákot... A farsang eredetileg a német „fasching” szóból származik, és — pajkoskodást jelent. A vígság időszakát'jelzi, mely vízkereszt napiától húshagyó keddig tart. Már 1773-ban nagyban vigadtak Buda városában, de úgy látszik, a táncos lábú fiatalok akkoriban nem kevés bajt okozhattak, mert a pest-budai helytartótanács lónak látta kiadni a következő ren- tíeleletet: „Ö felsége Mária Terézia királynő kegyesen megengedi, hogy a közönség a maga nagyobb gyönyörűségére maskarában hálózzék. Megkívánja azonban hogy mindenki tisztességesen viselje magát, mert az illettenkedő- ket irgalom nélkül kivezetik!” A RENDELET értelmében a mulatságok este nyolc órától hajnali háiom óráig tartottak. Febr árban, farsang derekán őt óráig Farsang utolsó napján pedig éjjel fél tizenkettőig volt szabad mulatni. AM a rendelet ellen vétkezett, az őrség kivezette, és a vendéglőst száz arany bírság lefizetésére kötelezték A minétet. eredeti nevén menüettet Jósika Miklós is megörökid emlék ■»•ataiban, ahol W-s-seényi Miklóst is elénk áll ft ja, mint — minét- táncost: „Emlékszem egyszer egy táncmulatságra, hol a menuetteben annyi gracet feltett ki, hogy nyelve végé* lehetett látni. Sógorom. Kendef- ty Ádám, Ki nagyon szeretett nevetni, majd megess*-tant. A furcsa az, hogy Miklós barátunk térdig érő nadrágban volt, fehér hosszú harisnyákkal...” 1793-ban a budai Vigadóban volt farsangi bál, mely fényesen sikerült. A táncot Schilder József karmester igazgatta, aki ez alkalomra új menüettet és más német táncokat komponált. A bálok hivatalos táncrendjében ekkor csakis idegen, főleg német táncok szerepeltek. Például ezen az 1793-as bálon tízféle táncot lejtettek. Milyen volt az 1793-as báli divat? A német polgárok nyakig érő bugyoróba voltait öltözve, nyaktól a mell aljáig érő pruszlikokkal és széles, háromszögletű kalapokkal. • A vagyonosabb polgárok és a beamterek — hivatalnokok —, toalettjét köcsögkalhp — cilinder — egészítette ki. A magyar urak. akik megjelentek a ’ táncmulatságokon, igaz, hogy színes nemzeti viseletben ékeskedtek, de — németül társalogtak! 1804-ben, a pesti Belez- nay-kertben tartottak nagyszabású táncmulatságot, mely azért nevezetes emlékű, mert ez alkalomra Chladek tánc- mester egy eredeti verbunkost tanított be, melyet nagy hévvel jártak a táncosok. AZ ELSŐ jogáezbálról a „Jelenkor' című lap 1832. évi 16. , számában olvashatunk: „A medikus bálon felbuzdulva, az egyetem törvéikytanulói az idén legelőször önköltségiken táncmulatságot adtak a Hétválasztó- nál, oly csínnal, ízléssel és szellemmel, mely a művelt magyar nemes ifjút nagyon kedvessé, szeretette méltóvá teszi”. A medikusok báljáról — akik megelőzték a jogászokat —, egy Pesten járt angol hölgy, bizonyos Miss Pardoe kellemes meglepetéssel írja: . „A medikusok bálján a kisteremben egy parfüm- szökőkutat állítottak fel, a táncosnők zsebkendői szá- ' mára ...” •Budán, 1838-ban a Bat- thyányi-palotában táncolták először a csárdást, a következő főúri bálon már nyolc pár lejtette a tüzes magyar táncot, a harmadikon pedig már húsz párnál több állott ki. A negyedik bál táncrendjébe már be volt állítva e tánc Csár(dás név alatt. Ekkor már alig fértek el a párok, s az ifjúság nem, érte be ezzel, hanem egy német táncot kihagytak, s helyette — második csárdást jártak! A CSÁRDÁST Pesten 1841- ben táncolták először nyilvános estélyen! Révész Tibor A protekció Izgatottan ültünk a szülészeti klinika folyosóján és számoljuk a cipőnk előtt a kőkockákat. Mellettem szürke kabátos fiatalember, idegességében szinte eszi a cigaret- , tát. En sem vagyok egészen nyugodt, pedig van már némi gyakorlatom. Amint orvos, vagy nővér jön arrafelé, a szürke kabátos felugrik és kér-, dez. — Még mindig semmi — kapja a választ ás lehangoltan ül vissza mellém. —- Első gyerek? — kérdem. — Első — és remeg a hangja. A lassú petcek így nőnek kínos órákká. Hirtelen kemény sarkak kopogása töri meg a klinika lábujj- hegyén járáshoz szokott csöndjét. Kövér, energikus, negyven körüli, kopasz férfiú érkezik nagy dérrelPARDJ ANNA; A megbeszéíhetetlenség A megbeszélt időpou — maga a megbeszélhetetlenség. Midőn hívott, hogy elküldjön, midőn elküldtem, hogy megelőzzem, mikor hallgattunk, hogy kibéküljünk, miután kibékültünk, bogy kevésbé szeressük egymást, halogatva a pillanatot, hogy farkasszemet nézzünk az elválások, az Ismétlődések, a visszahozhatatlanság sokszoros rendszerével, amelyben egész elhagyottan didereg a Szerelem, egy margaréta szirmához, a egy közönyös, tülekvő világhoz tapadva, amely magához keményíti, hasonlítja, esztergálja az emberi lelkeket iZOMRAKY SÁNDOR: Ki tudja járj, bolond, ki tudja meddig érsz et ma ne kérdezz élőt gondolj halottra inkább, többet tud ő, őrök és nem beszélő, ki a mindentudásba hullt, és csak csontot hagyott neked, a kérkedés szégyene marja itt a szádat, és ritkán figyelsz azokra, kik lenn a mélyben várnak, míg ifjúság vénül eredben, bű a föld, magának őrzi meg szerelmed, csak járj, bly szép az ősz, jő lesz a földbe érned. Ruha teszi , az ügyvédet Furcsa örökség Egy Palma de MalIorwM szálloda személyzetére szokatlan örökséget hagyott a holland Cristina Winekel, aki négy éven át volt a szálloda lakója, és néhány hónappal ezelőtt, 59 éves korában meghalt. Winekel asszonynak nem volt rokona, igazi otthonának a szállodát tekintette, ahol az egészségügyi állapotát legmesszebbmenően figyelembe véve gondozták. 'Nemrégiben nyilvánosságra hozott végrendeletéből kiderült, hogy minden készpénzét egy hollandiai jótékonysági intézményre, ingóságait pedig a Palma de Mallorca-i szálloda személyzetére hagyta. így a személyzet több mint 300 000 peseta értékű ékszert, egy nercbundát, egy televíziókészüléket, több rádiót, bútorokat és más értékes tárgyakat örökölt. A holland hölgy pontosan meghagyta, hogy a személyzet vele legtöbbet foglalkozó tagjai, milyen mértékben részesedjenek az örökségből.; A New York-i John T, Molly tízévi adatgyűjtés után közzétette tanulmányát, amelyben azt feszegeti, hogy «z ügyvédek és a vádlottak öltözködésmódja milyen hatást gyakorol a bírákra és az esküdtekre. Tapasztalata szerint az Egyesült Államokban, ahol az ügyvédek nem öltenek talárt, ajánlatos klasszikus szabású öltönyt viselniük, különösen a nagyvárosokban, mivel a bírák többsége polgári körökből kerül ki A déli és közép-nyugati országrészben viszont ajánlatos a némi fantáziával összeállított öltözék, hatásos lehet, mondjuk egy selyemsál vagy egy divatos, széles nyakkendő. Vegyes, fehér és néger lakta városban a fehér bőrű ügyvédnek tanácsos élénk fantáziát tanúsítania az öltözködésben, néger kollégájának viszont ajánlatos fehér ingben, sötétszürke öltönyben, mellényben és sötét nyakkendővel megjelennie a tárgyaláson. Ami pedig a vádlottakat illeti, Molloy szerint szigorúan ragaszkodniuk kell a következő aranyszabályhoz: a bíróság előtt kötelező a szolid öltözködés, tilos a hosz- szú haj és a szakáll. Világrekord — négykézláb „Csak a pénzéit csináltam” — jelentette ki a 18 éves Steve Talevi, aki megnyerte a négykézláb-mászás világ- bajnoki címét. 8 óra 58 perc leforgása alatt egy futball- pályán összesen 9,2 kilométert mászott négykézláb. Az előző világrekorder, egy New York-i fiatalember 9,1 kilométeres eredményt ért el. A verseny időtartamára Talevi vastag párnát erősített a térdére, összesen 55 dollárt nyert, amelyet barátai adtak össze arra az esetre^ ha sikerül megdöntenie az eddigi világrekordot Úfszerü levélbélyeg Az amerikai posta rövidesen olyan bélyeget hoz forgalomba, amelyet nem kell ráragasztani a borítékra, elegendő, ha egyszerűen rányomjuk. > dúrral. Dúl-fúl, mintha semmit sem találna a helyén és rendjén. — Itt szoktak várni a leendő apák? — kérdezte köszönés nélkül. — Itt — válaszoljuk kissé nyersen, mert amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten. — Kornhauser vagyok — mondja a jő- vevény, — még nem kerestek, hogy a feleségem szült? — Nálunk nem — feleli idegesen a szürke kabátos. Ebben a pillanatban nyílik a műtőajtó és egy kismamát tolnak a kórterem felé. Mögötte az ajtóban az orvos. — Kornhauser — mondja, miközben a maszkot leveszi az arcáról. — Konhauser úr van önök között? Kornhauser ugrik. Gratulálok ■— mondja az orvos mosolygó arccal, —■ ön uram, egészséges, háromkilós fiúgyerek atyja. A műtőből gyereksírás hallatszik. Kornhauser arca sugárzik a boldogságtól és mintha győztes hadvezér lenne, köszönés nélkül vonul el előttünk. A szürke kabátos újabb cigarettára gyújt. A felháborodástól remeg kezében a gyufa. — Nincs igazság — mondja. — Erőszakos frátereké a világ. Pedig mi jöttünk előbb. SZÜTS ISTVÁN ■BT”'- ',1 .■ÍSÍÍW*WplS*»»*Ú,,,y ' Potya Nagyon érdekes jelenségre hívta fel a figyelmünk®! a címbeli szóval kapcsolatban egy olvasónk. Szerinte bizonyos szavak nagyon „tolakodóvá” válnak napjainkban, a potya, szó és szócsaládja pedig egyre ritkábban vállal nyelvi szerepet Van valami igazság állításában. Azt azonban netl® mondhatjuk, hogy mindennapi életünk nyelvhasználatában teljesen visszaszorulóban lennének a következő szóalakok, szószerkezeti formák: potya, potyázik, elpo- tyáz, potyás, potyázó, p»- tyázás, potyaóra, potyakér* dés, potyautas, potyalesó, potya vendég, potya ember, potyajegy, szereti a potyát, potya munka, potya bor, potyára kap , mindent stb„ stb. . ‘ A felsorakoztatott nyelvi formákkal az alábbi fogalmi tartalmakban és hasa* nálat! értékekben élünk írásban és szóban: ingyen, ingyenes, potom áron, haszon nélküli, olcsón, nagyon könnyű, megerőltetést nem, kívánó, fizetségnélküli, haszontalan, könnyű munkára számító, arra, vadászó stb. A potya szóalak eredetét tekintve a poty, pötty, poty- tyan, potyog, poiyó hangutánzó szavak sorába illeszthető bele. Eleinte a nép nyelvében s a családias jellegű beszédhelyzetekben jutott elsősorban nyelvi szerephez, A potyába tenni (könnyelműen végezni), potyára ment (elpocsékolódott), mindent elpotyázott (elfecsérelt) szólásszerű formák te ritkán jutottak el az igényesebb nyelvhasználatba. Prózaíróink, így Jókai, Mikszáth, Móra, M0rr.cz stb. már .gyakrabban emlegetik a potyabor, a potya fráter, a potya pénz, a potyalesó nyelvi képleteket. A szó életútjának alakulására vonatkozólag nagyön jellemzőek azok a példák is, amelyekből az tűnik ki, hogy a szócsalád egy-egy tagját a versekben beszédhelyzeteket jól jellemző stílű seszközként is felhasználják költőink, Reviczky Gyula Potya-nóta címmel megírt ironikus versében nevetségessé teszi azt a szerkesztőt, aki potya munkatársaitól, potya verseket, potya cikkeket vár, s viszonzásul potyára tiszteletpéldányt ad. Gulyás Pál humoros hangvételű költeményében azt az embert; mutatja be, aki még dicsekszik is azzal, hogy mindent ingyen, potyán kapott az életben: „Egész életem potya volt, Potya voltam, potyán halok A vén dajkám potyán vett meg, a papok potyán temetnek” (Gulyás: Potya-ember). Etil élő álláspontját is megfogalmazza Váci Mihály e versbeli mondatában: „A potyalesők hada hömpölyög szét”, (Váci;; Aljnövényzet). Dr. Bakos József i
