Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-07 / 32. szám

c

Nyugalmat a zöldségpiacon!

megoldandó feladat a biztonságosabb zöldség- és gyümölcstermelés, illetve -ellátás”. (Az MSZMP kongresszusi irányelveiből).

A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG, miközben általában történelmi sikereket ért el. a zöldségpiacon bizony nemegyszer rosszul vizsgázott az utóbbi években. A háziasz- szonyok mostanában nem nagyon merik reggel megígérni a férjnek, a gyerekeknek, hogy lecsó, kelkáposztái őze- lék, vagy rakott karfiol lesz vacsorára, mei't azt főzhetnek, amit éppen vásárolni tudnak a piacon.

Valamiféle kemény hatósági magatartással, * utasítga- tással, vagy mozgalmak szervezésével nem lehet ezen a területen döntő változást elérni. Itt nem csupán arról van szó. hogy a gazdaságok nekik megfelelő termelési szerkezetet, üzemi méreteket és jövedelmezőséget akarnak elérni. A kertészkedéshez megfelelő természeti adottságok és hagyományok is szükségesek. A Nagykunságba például lassanként megérkezik az öntözővíz, a kertészet mégis lassan fejlődik, mert nincsenek megfelelő számban hozzáértő és ilyen babramunká- ban jártas emberek.

A megoldás lehetőségeit keresve — a nehézségeket sem elhallgatva — érdemes áttekinteni néhány kulcskérdést.

Azt mondják, hogy a zöldségtermesztés nem fizetódik ki. Ez néha bizony igaz, bár a kormány — például a jövedelemadóztatás változtatásával — kedvezőbbé tette a jövedelmezőséget. Vannak azonban pontok, ahol a kertészkedés kimondottan jó üzlet. A túra—galgahévízi körzetben például, ám még Debrecen környékén is, terjed az utóbbi időben a fólia alatti, hajtatott uborka- és dinnye- termesztés. Szinte hihetetlen területkihasználást biztosít ez a módszer, hiszen alkalmazásával például uborkából hektárra számítva ezer mázsa is betakarítható.

Aa üveg alatti, fólia alatti termesztésben nagyon lemaradtunk nemcsak Európa, de még a szomszédos országok mögött is. Erre persze lehetne azt mondani, hogy

A gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzem igazgatójával, Koller Györggyel bogozzuk ki a témát, az egyszemélyi felelősség kérdését.

— Abból kell kiindulnunk, hogy mindenki felelős a munkájáért — kezdi a fejtegetést Koller György. — A gyalus is, a hegesztő is. a csoportvezető is, tehát az igazgató is. Nyilván, a felelősség mértéke más és más.

— Ez igaz. De élezzük ki a kérdést. Büntették-e már meg azért, mert a köszörűs nem tette jel a védőszemüveget?

— Erre is volt példa. Igen, ezért is én vagyok a felelős. De ezt a felelősséget tovább kellett „adnom”, és kérdőre kellett vonnom mindazokat, akik érintettek voltak a „védőszemüvegügyben”.

— A felelősség tehát megoszlik?

— Az természetes, .hogy az igazgató nem lehet ott mindenütt, nem ellenőrizhet mindent személyesen. A maga posztján mindenkinek felelnie kell a rábízott területért.

— Ügy értsük, hogy az igazgatónak érdeke, hogy megfelelő munkatársakat válasszon maga köré?

— Feltétlenül. Vonatkozik ez mindenekelőtt a közvetlen munkatársakra, a főmérnökre és a főkönyvelőre. Az is igaz, hogy a választás nem könnyű. Csak a mindennapokon válik el végül is. hogy ki milyen ember. De az igazgatónak jól felfogott érdeke, hogy alaposan körülnézzen, tájékozódjék, mielőtt a végső szót kimondja.

— Közvetlen munkatársnak számít a párt-, a szakszervezeti, et a KlSZ-bizottsági

drága az üvegház, bizonytalan a fólia, körülményes az állami támogatás megszerzése. Meg azt is lehet mondani, hogy energiahiány van, és ezeket a növényházakat olajjal fűtik. Ugyanakkor azonban 540 hőforrást nehéz retesz zár el Magyarországon, mert eddig nem volt aki az olcsó hőenergiát kihasználja. A termelőszövetkezeti szövetségek most országszerte megvizsgálják, hogy az 540-ből hány kutat kellene és lehetne gazdaságosan kihasználni.

AZT MONDJUK, hogy csökken a munkaerő, nincs aki kertészkedjék. Ez is igaz. Az egyesülés révén tízezer hektárosra növekedett

termelőszövetkezetekben mégis munka nélkül maradnak azok az asszonyok, akik korábban a kis tsz-ben néhány tucat hektáron gondozták a veteményeket. Komoly figyelem kell hozzá, de megszervezhető, hogy ezek az asszonyok — akik az iparszerű baromfitenyésztést már nem fogják kitanulni, iparba nem mennek el — odahaza, a háztáji gazdaságban folytassák a kertészkedést. De nem magukra hagyatva és nem a tsz- ből kiszakítva. A nagy tsz képes arra, hogy megszervezze az érdeklődőket, megkösse a szerződéseket. Azután egy kisebb méretű telepen előállítható az összes szükséges mennyiségű palánta. Az asszonyok megkapják a palántát és megtermelik mondjuk a zöldpaprikát a saját kertjükben. (Tavaly a mezőgazdaság a zöldpaprika- igényeknek csak 60 százalékig tudott eleget tenni). A már kész termést vagy a tsz, vagy az ÁFÉSZ felvásárolhatja. Egységes minőségről, szervezett termelésről lévén szó, itt már nagyüzemi értékesítés történhet. A termelőszövetkezet pedig munkanapokat írhat jóvá tagjainak a háztájiban, de közős célra végzett munkáért.

Példák bizonyítják, hogy egyes kertészeti ágazatok (paradicsom, hagyma, zöldborsó) már jól gépesíthetek. Érdekes módon ez tovább rontja a helyzetet a zöldségpiacon. A gépek ugyanis konzervipari alapanyagot adnak. A nagy táblákat egyszerre takarítják be, a tétetitkár is. Őket viszont nem az igazgató szemeli ki erre a tisztségre.

— Ez igaz, de az is igaz, hogy az igazgatót is megkérdezik a politikai szervek tisztségviselőinek megválasztása előtt* Megkérdezi a jelölő bizottság is, de megkérdezi a felsőbb szerv is. Ettől függetlenül nem feltétlenül kell a kétfajta javaslatnak egyeznie. Mint ahogy a munkában sem feltétlenül kell egymásnak szimpatikusnak lennünk, a fontos azonban, hogy a szubjektivitást kapcsoljuk ki. Más a munka, más a személyes kapcsolat. Ha a szimpátia megvan, az csak jó.

— Az élet általában nem a kijelentő tőmondatok szerint igazodik. Konfliktusok keletkeznek, nézeteltérések alakulnak ki. Mit tesz ilyenkor az egy személyileg felelős igazgató?

— Az a vezető, akinek nincs elképzelése egy adott témáról, nem való ebbe a tisztségbe. Ennek megfele- lelően akaratának is lennie kell, azt érvényesíteni is tudnia kell. De mindez nem zárja ki az ellenvélemény lehetőségét. Sőt! Elvárom a munkatársaimtól, hogy önállóak legyenek, javaslatokkal jöjjenek hozzám, az álláspontjukat védjék meg, ha kell, érveljenek az igazuk mellett. Tehát tanácskozzunk, vitatkozzunk. A vezetőnek a joga és kötelessége a végső megoldás megtalálása. Tehát a felelősség is az övé. De az alapkérdés nem ilyen feszített. Hiszen ebiek nagy tömegben jelentkeznek. A gépek a zöldbabot már a száráról letépve, a zöldborsót már kifejtve, sőt, a paradicsomot lé formájában adják. A jó szervező és a jó üzletember azonban itt is megtalálhatja a módját, hogy a háziasszonyok kedvébe járjon. Mert például a szalagról viszonylag kicsi befektetéssel kiválogathatják a legszebb zöldbabhüvelyeket és ezeket elküldhetik a piacra. Nagyon gyorsan, vagy hűtőház közbeiktatásával fejtett zöldborsót is lehet friss főzésre árusítani. És mielőtt a paradicsomot a gép összezúzná, ott is ki lehet szedni a szép kemény szemeket.

Az így kiválogatott áru lényegesen magasabb áron értékesíthető, de csak akkor, ha valaki, vagy valakik cselekvésre szánják magukat.

Végül néhány szót az exportról. Sokszor hallani a piacon keserű kifakadást: bezzeg elviszik küldföldre, nekünk meg nem jut. Ez a vád igazságtalan. Magyarországon már régen első a belföldi ellátás és csak azután következik az export, ami viszont nagyon fontos érdekünk. Nemcsak azért, mert a zöldség olyan termék, amiért még a világpiac ismert problémái ellenére is csinos summákat Kaphatunk. Azért is, mert a magyar zöldség- termesztés tradíciója, hogy az exportra épül. Ha nekünk azt a hagymát, paradicsomot és még néhány cikket, amit megtermelünk, teljes egészében idehaza kellene elfogyasztani, 'hát akkor paradicsomlevet és kenyeret-hagy- mát ehetnénk mindennap. Ezekből a cikkekből ugyanis a hazai szükséglet többszörös mennyiségét termeljük, a többletet külföldön kell eladnunk és az így szerzett valuta szolgálja az ország háztartását.

NEM KÖNNYŰ, egyik évről a másikra talán nem is lehet zavartalan nyugalmat teremteni a zöldségpiacon, de a munka ütemét gyorsítani a mezőgazdasági vezetők és dolgozók kötelessége. A tél végén vagyunk, még semmit nem ké6ő elhatárolni, megszervezni. munkához látni.

Földeák! Béla

ben a társadalomban azonosak a céljaink és az érdekeink is: politikai és gazdasági vezetőknek egyaránt. Ez a meghatározó erő.

— A párt gazdasági irányító és ellenőrző szerepe hogyan kapcsolódik az egyszemélyi felelősséghez?

— Hogy a pártszervezet orz igazgatót ’beszámoltatja esetenként, ez természetes. Az is természetes, hogy a különböző kérdésekben a párt- szervezetnek is van álláspontja, véleménye. Az egyszerűség kedvéért: a párttitkár is beleszól a dolgokba. De ez nem operatív jellegű, nem is meghatározó, mert nem utasít, hanem javasol, illetve bizonyos kérdésekben, elvi vonatkozásokban határozatokat hoz a pártszervezet. De nem veszi át az igazgató intézkedési jogkörét. Ha tehát a gazdasági vezető rossz intézkedést foganatosít, akkor nem háríthatja át a felelősségét a pártszervezetre. Ügy is mondhatom, hogy az egyszemélyi felelősség feltételezi a kollektív előkészítést, de ez nem menti fel az igazgatót semmi vonatkozásban sem.

— Hogyan függ össze az egyszemélyi felelősség a munkások tulajdonosi szellemével és a beleszólási jogukkal?

— Szűkébb munkahelyén mindenki pontosán láthat mindent. Ha már az átfogóbb kérdésekre kerül sor. akkor inkább csak észrevételezhet, jelezhet, hogy ez vagy az nem jól van így, de hogy miért nine» ,£* t* hogyan

Az én véleményem szerint;

Az egyszemélyi felelősség

Jelentés Hort ró'

(Jf feladattal indult hjl aeanvkoszorú« „Május I.”

Lánctalpas traktor alkatrészének szerelése.

(Foto: Szabó Sándor)

Nem idegszanatórium, ahoi a „Május 1.” emberei dolgoznak. Olyan itt a zaj, hogy jószerint kiabálva érteni szót egymással. Virág berencék teljes' ■ menyén mégsem látszik meg ez a zavaró tényező. Ä tíz esztendeje ősz- szekovácsolódott brigád háromszor nyerte el a „szocialista'’ címet, s tavaly óta az aranykoszorús jelvény tulajdonosa. Szűr Szabó Gusztáv, a 'Mezőgép horti üzemegységének igazgatója, azt monoja, nemigen találni náluk különbet a telepen, pedig erős a mozgalom. És nincs az a munka, amit rájuk ne merne bízni!

Hogy most éppen milyen feladatot kaptak? Ez is új valami. Múlt évben még a T—100-as traktorok futóművein dolgoztak. A különböző gazdaságokból idekerült gépek görgő- és járószerkezetét javították. Idén ugyanennek a gépnek a láncmeghajtású nagyfogaskerekét újítják fel.

Somogyi ne versenyben

A pénz nyelvére fordítva, mit produkált 1974-ben ez a közösség? összehangolt

munkájuk, szakértelmük és lelkiismeretességük révén a .tízmillió forintos évi tervet 17 százalékkal teljesítették túl, s miattuk sehol nem késlekedett a mezőgazdasági üzemek, szövetkezetek tevékenysége. Detk, Egerszólát, Hont éppen úgy időre megkapta helyrehozott masináit, mint a hatvani Lenin Termelőszövetkezet, vagy valamelyik zalai,, békési gazdaság. A gyáregység ténykedése ugyanis egy átfogó terv része, különböző szállító eszközökön évről évre az ország egész területéről érkeznek ' ide a hibás, lerobbant traktorok.

Hogy ki mit végez a harminckét brigádtag közül? Egyöntetűen azt vallják: másodlagos kérdés. Legfontosabb a munkatempó, a becsületesség. Vagyis egyformán húzni! Így aztán nincs mit csodálkoznunk, amikor halljuk, hogy teljesítmény dolgában a hegesztő Somogyi Istvánná majdnem ott tart, ahol a brigádvezeJceHene változtatni rajta, azt csak bizonyos ismeretek birtokában mondhatja meg a dolgozó. Ebből következik, hogy a közműveltség szintjétől nagyon sok függ általában is, de az üzemi méretekben is. Az egyszemélyi felelős igazgatónak oda kell figyelnie ezekre a jelzésekre. Azt szoktam mondani, ha egy ember mond valamit, az is megérdemli a figyelmet. Ha két ember mondja ugyani azt, az már nagyon fontos dolog. De ha három ember mondja ugyanazt, akkor abban haladéktalanul intézkedni kell.

— Az igazgató itt. az igazgató ott, az igazgató mindenütt. Ebből az is következik, hogy az igazgatónak mindenhez kell értenie?

— Senki sem érthet mindenhez. De azt tudnom kell, hogy ebben az üzemben, ezen a munkahelyen mi van. Esetleg nem tudom a munkás nevét, de azt tudnom kell, hogy az ő munkája hogyan kapcsolódik az egészhez. Ismernem kell az egész üzemet. Ez nem jelenti azt, hogy állandóan a munkások között kell járnom. Nem valamiféle népszerűségre kell törekednem. Meggyőződésem az is, hogy ha valaki nagyon jó szakember, a vezetői munkakörben ez a szakmai ismeret is csökken egy bizonyos idő után, mert az igazgatónak nem lehet feladata egyetlen szakterületnek az elmélyítése. Oda kell figyelnie mindenre. Együtt kell lélegeznie a közvetlenebb és tágabb környezettel. Lépést kell tartania a saját korával, hogy a felelősséget vállalhassa.

— Ez a felelősségvállalás rcaiamijéle napi program,

Damoklész kardjaként jngg

tő. aki szintén a pisztoly mestere. S lazítás, fegyelmezetlenség? Akadt két lump a csapatban, de miután semmiféle figyelmeztetés nem használt, kiközösítették őket.. Azóta nincs felhő az égen...

Dinnyések

megtérése

Köztudott, tavasszal meglódulnak a horti, csányi dinnyés famíliák. Mennek a megye déli sarkaiba, mennek az Alföldre. Ilyen családból került a brigádba régebben Ambrus László, mégpedig negyedmagávai. Eleinte haladt is minőén a rendes kerékvágásban. Hanem aztán az otthoniak meggyőzték a négy embert, hogy csak jó az a dinnye, jó summát össze lehet kaparni a nyári hónapokban. Ráálltak. Elhagyták a céget.

Jött azonban az ősz! Megtérvén a dinnyeföldekről, mindinkább gyötörte őket a tétlenség, s egyre jobban hiányzott a régi, meghitt munkásközösség a Mezőgép telepén. Nem húzták sokáig. Szóltak a brigádvezetőnek: venné vissza valahányat. Az gondolkodott keveset, majd bólintott. Miért ne? A szorgalmas kéz akkor is hasznos, ha fél esztendeig szolgál tisztességgel. Meg itt inállandóan a feje fölött és bizonyos idegfeszültségben tartja?

— A mindennapokban nincs ennek külön kategóriája. De az is velejárója, hogy az állandó feszültség gyorsabban koptatja az embert. Lehet ez? úgy is csinálni, hogy az ember nem keresi magának a problémákat. Akkor talán még jobban is szeretik. Eléldegél nagy nyugalomban. De én a munkatársaimtól is megkövetelem, hogy nyitott szemmel járjanak és megfelelő ötletekkel jöjjenek hozzám. Ezért vannak, ezért vagyunk.

— összegezésül tehát mit lehet mondani az egyszemélyi felelősségről?

— Azt, hogy ez nagyon bonyolult és összetett dolog, de létezik, és hozzátartozik az is, hogy a politikai és gazdasági kollektívák javaslatait is figyelembe kell venni. A makacskodás, a presztizsféltés nem férhet meg ezzel, ha ilyen mégis előfordul, jelzi is mindjárt, hogy valami nincs rendjén. Miután az egyszemélyi felelősség az igazgató tevékenységének egyik fő vonása, ugyanígy az igazgató személye is döntően befolyásolja az üzem, a vállalat munkáját, eredményeit, de hiányosságait is. Ebből az is következik szerintem, hogy az egyszemélyi felelősségnek nagyon nagy súlya van.

Ezzel a megállapítással — amely csakugyan sarkallatos tétele lehet a vitatott kérdésnek — le is zárhatjuk a témát. Feltételezzük és hangsúlyozzuk : nem csalhatatlan téziseket soroltunk fel. inkább csak alkalmat adtunk a további vitára.

(fi. Molnár Ferenc

kább ősztől tavaszig nagy a hajtás, amikor szinte egyszerre akarja minden gazdaság rendbe szedetni kehes gépeit.

Na, azért gyakorlattá nem válik ez a „munkamegosztás” Hortdn. Ambruséknál lehúzták a redőnyt! Elvégre nem rossz a kereset, a brigádtagok havonta átlagban 2600 forintot hazavisznek. Ennyiért illik megbecsülni a munkahelyet.

Óvodai védnökség

Ha helytállnak az üzemcsarnokban Csontos Béláé k, Varga Mihályék, ugyanilyen megbecsüléssel kell szólnunk arról a tevékenységről, amit társadalmi munkában fejtenek ki a község javára.

'Mit nyújtottak legutóbb? Kezdjük talán a kultúrház mellé épített tornaterem központi fűtésének szerelésével. Folytassuk a fásítással, amit a sporttelep ’ környékén végeztek. S fejezzük be a legfontosabbbal: —ved - nökséget vállaltak a napközi otthonos óvoda felett. Ez aztán szerteágazó, sokrétű segítő munkában jut kifejezésre. Szinte minden berendezési tárgyat elővarázsolnak, amiben csak hiány jelentkezik. Kis ágyakat gyártottak például. Amikor hinta kellett, azt építettek. Majd jötték a mászókák és egyéb játékok, amelyek soksok örömet szereztek azóta az apróságoknak.

Miből futotta nyersanyagra? Jóindulatból. A gyártelep igazgatója engedélyezte, hogy az óvodai felszerelésekhez a telep hulladékanyagát használják feL

Tizetik tmillió forint

Ennyi a „Május 1." szocialista brigád idei termelési terve. Vagyis kétmillióval több, mint 1974-ben volt. Megijedtek tőle? Először némi megütközést lehetett leolvasni az emberek arcáról. De amikor a művezető elmagyarázta nekik az új munkafeladat lényegét, fordult a kocka. Érezték, bíznak a brigádban az üzem vezetői. Tudják, hogy Virág Ferenc és harmincegy társa képes lesz a megváltozott feladat elvégzésére. A nagyfogaskerekek felújítását éppen olyan eredménnyel csinálják majd, mint tavaly a futóműjavítást. Később még büszkék is lettek! Elvégre traktoronként 3090 forintot takarít meg a gyártelep, amikor nem kényszerül új kerékvásárlásra, hanem a régit hasznosíthatja.

Szóval áll az alku. Annyira pedig, hogy Szűr Szabó Gusztávnak nincsenek kétségei: ahogi/an 1974-es tervét jócskán „hajazta” a brigád, valami hasonló sül ki az idén is. Márpedig ez komoly célprémum-részesedést jelent, amiben tavaly is közel húszezer forint erejéig részesült a „Május 1.”.

(m. gy.)

Mii, február %, pcntelt