Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

Szakkönyvek a polcokon

Még mem távoztam Urea jegyzetfüzettel a hevesi nagyközségi-járást könyvtárból. Az ambiciózus, a tervekben bővelkedő Igazgató, Lövet Gyula, úgyszólván minőén alkalomra tartogatott valamilyen meglepetést.

Élvről évre jobbnál jobb Ötletek sorát valósította meg, alapozva természetesen munkatársai meglátásaira, s a korántsem szűkmarkú tanács megértésére, segítségére.

Egyre otthonosabbá vált ez • bibliotéka. Alig fél éve annak, hogy elkészült a teniszpálya, s az udvar egyéb érdekességekkel is vonzotta a fiatalokat. Nem hiányzik a térsakk, a plnpongasztal. s a áaórakoani vágyók betérhetnek az ízléses pinceklubba, nhol alkalmanként előadásokat hallgathatnak meg, vitákon vehetnek részt. Ügyesen tevékenykednek a fotósok, az amatőrfilmesek.

Megannyi változatos szolgáltatás egy célért, a szó nemes értelmében vett olvasó- í ober zásért. A direktor elégedett lehet, mert «gyre több az érdeklődő.

— Sokat jelent a létszámnövekedés is, hiszen aki egyszer betért, aki jól érezte jnagát, az máskor is jön, s másokat is hív. Tavaly közel kétszázan Iratkoztak be. s azóta, rendszeresen járnak is hozzánk. Ezt sokkal fontosabbnak* tartom a néha csalóka, csak a felszínt tükröző statisztikai mutatóknál. Minél többet, időznek nálunk, annál köaelébb kerülnek a könyvekhez — érvel meggyőzően Lőve! Gyula, aki mindig arra törekedett, hogy a legjobban hasznosítsa az anyagi lehetőségeket, s megfontoltan költse el az évi 100 ezer forintos könyvbeszerzé- si keretot.

Műszakiak és agronómusok

Kezdődött — már évekkel korábban — az igények sokoldalú felmérésével, a jövőre is számító tervezéssel.

Kalkuláltak a nagyközség iparosodásaira, erre az egyre inkább erőteljessé váló folyamatra. Jó lapra tettek, mert a Hevesre telepedett műszaki értelmiségiek, hamarosan kopogtatlak, s kellemesen csalódtak, mert gazdag anyagban válogathattak,

hiszen felkészültek fogadásukra. Nem feledkeztek meg a Rákóczi Termelőszövetkezet szakvezetőiről, a felsőfokú tanulmányokkal foglalkozó agronómusolíról sem.

Török LAszlőná könyvtáros a kínálatról beszél, jelezve egyben a fejlődés állomásait is: i

— Közel négyszáz mezőgazdasági, is majdnem hétszáz műszaki tematikájú mű .sorakozik a polcokon. Egyikük sem elavult, túlhaladott, szemléletű alkotás, ml ugyanis figyelemmel kísérjük. * meg is vásároljuk a legújabb kiadványokat, mert az emberek ezeket keresik, sürgetik. Ha valami hiányzik, rögvest megrendeljük.

Valóban, a polcokon gazdag a választék, amelyet egészségesen kiegészít a kézi könyvtári és a folyóirati anyag. Lehet itt böngészgetni, hiszen — hogy csali « legfontosabbakat említsük — nem hiányzik a Növényvédelmi enciklopédia, a Mag- kártevők és betegségek határozója, a Műszaki lexikon, a Magyar-francia műszaki szótár.

A* információs központ felé

A kölcsönzés lényeges, de korántsem a legfontosabb tevékenység. Egyre többen

jönnek tájékoztatást, széles körű információkat remélve, S ez a jelenség korántsem csak városi specialitás. Erről tanúskodnak a hevesi tapasztalatok ís.

— Sokan tanulnak a nagyközségben. Ez bizony felnőtt fejjel nem kis dolog, hiszen a mindennapi, a családi gondok lekötik az embereket, s legtöbbször csak az esti, vagy éppen az éjszakába nyúló órákban ülhetnek könyveik mellé. Arra nem nagyon marad idejük, hogy szakdolgozatukhoz irodalmat gyűjtsenek, épp ezért nálunk jelentkeznek bibliográfiáért. Ha mezőgazdasági szakemberek kémek ötleteket, akkor a budapesti Károlyi Mihály Mezőgazdasági Könyvtárhoz fordulnak, s ha a válasz megérkezik, azokat az ajánlott műveket is megszerezzük könyvtárközi kölcsönzéssel, amelyek nálunk nincsenek meg. Legutóbb a fóliatermesztés témájához gyűjtöttünk anyagot. Alapfokon mi i« szívesen nyújtunk tájékoztatást, nemcsak a hevesieknek, hanem azok számára is, akik a járás valamelyik községéből érkeznek.

Első lépések ezek ahhoz, hogy a könyvtár korszerű információs központtá formálódjék, ahol tanulni, művelődni vágyó olvasók adnak «gvmáwnak találkozót. Ma még nem sokan, jönnek, hiszen az újszerű szolgáltatások friss keletűek, s nem mindenki ismeri a lehetőségeket. A munkatársak azonban felkészültek a növekvő forgalomra Is. Erre alapozva gyarapítják, fejlesztik » bibliotékát.

Egyre több pedagógus.

A nagyközségbe«» közei hetven tanító, általános és középiskolai tanár törődik az Ifjúság oktatásával, nevelésével. Zömükben él a továbbképzés, az ismeretbővítés vágya, a lépést akarnak tartani szaktárgyaik, s a pedagógia tudományának legújabb eredményeivel. Jó néhányan levelező tagozaton tanulnak valamelyik felsőfokú tanítóképzőiben. vagy főiskolán. Olyanok is akadnak, akik egy-egy órájukat szeretnék színesíteni, tartalmasabbá formálni, s ezért keresik a folyóiratokat és szakkönyveket.

Mindannyiukra gondoltak, hiszen — szerzők szerinti csoportosításban — ezer kötetes pedagógiai részleg várja őket, ahol majd minden fontos művet megtalálnak.

— Részükre is Összeállítunk Irodalomjegyzéket, s ha részletesebb. átteklntőbb anyagot, sőt cikkbibliográfiát is igényelnek, akkor az Egri Megyei Könyvtárhoz fordulunk, ahol kitűnő, csak ezzel a témával foglalkozó szakemberek teljesítik a kérést — idézi a megnyugtató tapasztalatokat Török Lástsló- né.

A jegyzetfüzet most. sem maradt üres. Megtelt a nem látványos, ám mégis sokat mondó adalékok sorával, amelyek mindegyike átgondolt, a jövőre is számító műhelymunkáról tanúskodik. ..

Pécsi István

Napközi otthon - időseknek

| H 'mreé*/! *>* ' * 'Lf * £ ’•«ti

Az egri városi tanács egészségügyi osztályának öregek otthonában 30 idötasz- szony tölti napjait. A Széchenyi úti intézmény 2 ét« nyújt otthont az egyedül élő nyugdíjasoknak.

Rádió, lemezjátszó, tetem*- zió és egymás társaságában a napok is könnyebben peregnek. Felső képünkön Herényije József né, a napközi otthon vezetője és Nagy Im- réné kézimunkdzáa kökben,'

Jobbra: Egy kis böngészés a legfrissebb folyóiratok között.

(Foto: Pmkás Antkot

* I - I

■Ó: ' ■ '

Tanácskozás a „Dolgozz hibátlanul munkarendszer tapasztalatairól

A nehézipari ágazatban mintegy 50 vállalat vesz részt a „Dolgozz hibátlanul” munkarendszerben, de a gazdálkodó egységek legnagyobb része még csak az új

módszer előkészítésénél, a

megfelelő feltételek megteremtésénél tart. Több nagy ipartelep, egyebek között a Biogal Gyógyszergyár, a

Borsodi Vegyi Kombinát, a

AZ ANYA- ÉS euecsemő- védelem helyzetéről, feladatairól tárgyalt egyik Ülésén Kál nagyközség tanácsának végrehajtó bizottsága. Erről a témáról írandó, hallgattam végig a vitát, hogy végül is három védőnő. név szerint Prezcnszki Miklós- né, Lukendics GyuUíné és Veres Már, ; hétköznapjairól írjak. S arról, mennyire sokfelé ágazó probléma a népesedéspolitikai határozat végrehajtása. Összefügg az anyavédelemtől a kereskedelmi ellátásig, a lakáshelyzettől a cigányok helyzetének javításáig s a tudatformálásig mindennel,

A három védőnő közül egy tíz éve dolgozik itt, kettő az első öt esztendőnél tart. Tele vannak fiatalos lelkesedéssel, s a megváltás szándékával. Sajnos, e szándék néha rnörev falakba ütközik, de ha végig gondoljuk csak az elmúlt 10 esztendőt...

Hogy van a munkának eredménye, hadd bizonyítsam egyetlen adattal. Kál községben 1974-ben a 144 csecsemő közül csak egyetlen egy halt meg, egy 1200 grammos világra jött koraszülött.

A védőnő a ' népesedéspolitikái határozat végrehajtásának első vonalban álló katonája. Szép is ez, nehéz is. Szép, mert naponta találkozik az édesanyákkal, hétről hétre figyelemmel kísérheti a csecsemők fejlődését. Nehéz, mert naponta találkozik a régi szokásoknak az édesanyákra gyakorolt befolyásával és hétről hétre látja, milyen ára van anQ.kwmm

1035. fcfessár ?&„ kedd

Egy napirend: az anyavédelem

nali. ha nem gondozzák helyesen, a gyereket. Ebben a községben nagy gond a koraszülések igen magas aránya. A csecsemők 27 százaléka korábban jön a világra, vagy 9 hónapra, de egyes rétegeknél a nagymérvű dohányzás, néha az italozás és a helytelen táplálkozás miatt. koraszülött súllyal. És ezzel már el is értünk a legnagyobb problémához,' a cigánykérdéshez, amely ezen a téren egyszerűen megkerülhetetlen.

AMI JÓ: a kompolti védőnő sorolja, hogy ott már régen kinőtt egy új telep a vályogviskók sorából, korszerűen berendezett lakásokban élnek a fiatal cigányházaspárok. Átlagosan két- három gyereket vállalnak és ezeket nagyon gondosan nevelik. Rendszerint mind a két szülő dolgozni jár a közeit ipartelepekre, s az anyák több mint 90 százaléka Igénybe veszi a hároméves gyermekgondozási segélyt.

A káli védőnő mondja: a 2500 forintos szülési segélyeket maradéktalanul a gyermekre költik még azoknál a cigánycsaládoknál is, ahol csak egy kereső van, esetleg az sem dolgozza végiga hónap minden , munkanapját. Nem ritkaság már t 'a gyermekkocsi és a gyermekágy. A tanácsadásra behozott cigánygyerekek között egyre kevesebb a gondozatlan, az anyatej hiányában sorvadó csecsemő. Tisztábbak a gyerekek, ma már szégyen fürösztetlenül behozni.

AMI ROSSZ: a koraszülöttek igen magas százaléka a cigánytelepieknél lát nap- wiláj»*. Kostául tájáálko?.

nők az anyák, cigarettáznak, esetenként isznak, noha ennek káros voltáról mér nagyon sok szó esett. A kis súllyal született gyermekek gondozása kétszeresen nehéz, némelyik család körülményei között lehetetlen, előfordul hát. hogy állami gondozásba vételt kell javasolná.

De mindennek ellenére óriási az a fejlődés, amit az elmúlt 10 év. s még ezen belül az elmúlt két év hozott. Jól fogalmazta meg a vb egyik tagja, ha a magyar- édesanyák fejlődését száznak vesszük, akkor a cigány édesanyák gondolkodásmódjának fejlődése sokszorosa ennek. Igaz, mesz- szebbről indultak, de rövi- debb idő alatt jutottak tovább. Nem az elégig, csak helyes útra találtak.

Túlzás lenne persze azt állítani, hogy csak a cigány- telepiekkel van gond. Akad más családoknál is. A tagadhatatlanul növekvő jóléttel nem jár mindig együtt az igények megfelelő növekedése. Egy példa rá: a fiatalok még a szülőkkel laknak együtt, de már szép, modem házban. Van helyük bőven.. Megjön a kisbaba, és természetesen jelentkezik a látogatók népes tábora. A kismama a gyerekkel együtt patyolatcsipkében, a belső szobában. Aztán létéi ik az idő, amikor illik felkeresni a kismamát, s az, a gyermekkel együtt, leköltözik a konyhába. Minek fűtenék a nagy házat, ha már nem akad csodálója a patyolatcsipke ágynak és az új bútornak. Olyan is akadt már, hogy nem látták szívesen a V9&ŐP&. Jöüoßüsen m «UK

Érdekes, hogy amikor a fiatalok kikerülnek a szülői házból, önálló lakáshoz jutnak, már nem mondják azt, hpgy elég egy gyerek. A háború végére felnőtté érő korosztályban még erős az elv, hogy ne legyen csak egy. de annak aztán mindent adjunk meg. A most felnövő korosztály mintha gyorsabban barátkozna a két-három gyerek fogalmával és ebben bizonyosan benne van a jóval nagyobb létbiztonság s a rengeteg segítség.

Az anya- és csecsemővé- delem fejlődésével, a korszerűbbé váló tanácsadással, szükségszerűen együtt kellett hogy fejlődjék a munkát segítő körülmény is. Ezt ismerte fel helyesen az elmúlt két évben a leéli tanács. Korszerűbb az egészségház. a felszerelésé, a tanács értékeli a védőnők felelősségteljes munkáját, még szolgálati' motorkerékpár is kerül a Nagyútra kijáró védőnőnek.

EGYETLEN napirend volt: a védőnők beszámoltatása az anya- és csecsemővédelemről. S kiderült, a napirend mögött egy falu komoly, nagy gondjai, társadalmi problémái húzódnak meg, az egészségügyi szolgáltatástól a cigánykérdésig, előtérben a védőnővel, mint a népesedéspolitikai határozatot szolgáló munkással. Mennyi minden belefér hétköznapi tevékenységükbe. Az anyák iskolája, a nővédelmi tanácsadás, , a családtervezés kívánaté® formája, a lakás- kultúra. S az eredmény: egy- egy - tanácsadáson festők ecsetjére méltóan szép, egészséges csecsemők. A jövő nemzedéke. Akik mar magasabbról indulnak és reméljük, nálunk jóval tovább jutnak.

Deák ISéae*

Taurus és a Fővárosi Távfűtő (Művek azonban ma:' több éves kedvező tapasztalattal rendelkezik. Az eddigi munkák áttekintésére hétfőn a Nehézipari Minisztériumban tartottak országos értekezletet a DH-munkarend- szerben részt vevő vállalatok gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői, akiket dr. Juhász Adám miniszterhelyettes tájékoztatott az eddigi tapasztalatokról és a legközelebbi feladatokról.

Hangsúlyozta, hogy a minisztérium nagyon fontosnak tartja e munkarendszer széles körű elterjesztését.

A munkarendszer ágazati eredményei már lemérhetek a selejt csökkenésében, a minőség javulásában, a fluktuáció mérséklődésében. Hangsúlyozta azonban, hogy az új munkarendszerben nem szabad sablonos megoldásokat követni, minden vállalatnak a maga szervezésére, sajátos feladataira kell alapoznia ezt a módszert. A minisztérium Intézkedéseinek megfelelően az Ipargazdasági és Üzemszervezési Intézet szaktanács- adói szolgálata ad támogaJ fást a válalaltoknak az elvit és gyakorlati problémád megoldásához. A NIM ToJ vábbképző Központ Pöjiiy már a vezetőképzés minders szintjén megkezdte a DH-j munkarendszer elvi es gyaJ korlati tudnivalóinak oktatását. Rövidesen közzéteszi a minisztérium a DH-munka- rendszer irányelveit, amelyben meghatározza a vállalatok kötelezettségeit ts. A munkarendszer fejlesztésében elengedhetetlen követelmény, hogy a vezetők megszabaduljanak az úgynevezett bázisszemlélet túlzásaitól, az egyes mutatók kedvezőbb alakulása ugyanis még nem jelent feltétlenül hatékonyabb munkát. ADH- munkarendszer egyébként akkor hozza meg a kívánt eredményeket, ha szervesen beépül a vállalat minden te-í

sebb korosztály tartja feleslegesnek gyakori látogatásukat. A fiatalok nem. Azoic hálásak azéirt, hogy megoszthatják valakivel a hirtelen támadt ezernyi gondot.

A VB-Ü LÉSEN az egyik férfi tette fel a következő kérdést. Igaz-e, hogy a gyerekeknek általában nem elég az anyatej, a fiatal mamák nem akarnak szoptatni, s egyébként is hogyan áll az anyatejszolgálat megszervezése. Érdekes volt a kérdés, s maga az a tény, hogy felmerült. Igaz, ma sokkal kevesebb mama szoptat ja maga a gyermekét, mint korábban. Ennek oka is van. A háztartásban gyakorlatlan fiatalasszony, aki otthon marad, meg kellene hogy változtassa életrendjét, de ez nem mindig sikerül. Mos, vasal és takarít, hogy agyerek és a lakás tiszta legyen. közben délutánba hajlik az idő. mire eszébe jut, ebédelni is kellene. így valóban nem lesz elég tej. A helyes életrendre is tanítani kellene a \ fiatalasszonyokat. S ahol bőven van anyaiéi? Ott közbeszólnak a múltbéli szokások, az idegenkedés, hogy más gyerekét táplálják. Kevés anya vállalkozik arra, hogy tejet adjon. A dolgot tovább nehezíti, hogy a tápszerellátás rossz, hiányzik a legkisebb korosztálynak való —, bár hozzá kell tenni, ez nem csupán káli, kompolti gond.

Lassan megyünk előbbre — türelmetlenkednek a védőnők. Ez egészséges és érthető. Szeretnék jó körülmények közt tudni a csecsemőket, s hogy a családtervezés általánossá váljék. De ebben is ütközik a régi és a •uai oemaedék vekmém«*