Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

s A megyei pártériekezletről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról.) kollektívája, 6 mindent elkö­vetnek a tervszerű, az ered­ményes munka érdekében. DB. SZtJCS LÁSZLÓ, a* egri tanárképző főiskola főigazgatója: Aktuális témáról beszélt a küldött hozzászólásában, a fizikai dolgozók gyermekei­nek továbbtanulásáról, illet­ve ennek segítéséről. Elmon­dotta, hogy az egri tanárkép­ző főiskola hallgatóinak mint­egy ötven százaléka — 600 tanárjelölt — kétkezi mun­kásszülők gyermeke. A mun­kásszülők gyermekeinek se­gítése minden iskolai szin­ten társadalompolitikai kér­dés, mégpedig olyan fontos feladat, amelyről nem elég csak beszélni, cikkezni, meg kell adni a kézzelfogható se­gítséget is. A hozzászóló megemlítet­te, hogy az egri főiskola KISZ-szervezetének irányítá­sával jelenleg közel kétezer középiskolás diákkal tarta­nak kapcsolatot. Olyan diá­kokkal, akik fizikai dolgozók gyermekei és középiskolai ta­nulmányaik befejezése után főiskolákra, vagy egyetemek­re készülnek. Mint mondot­ta, a KISZ-esek nagyon ta­lálóan távirányítású oktatás­nak nevezik ezt a formát. A legjobb tanulókból három- száras csoportot szerveztek, s már negyedik nyáron két- háram hetes előkészítő tábor­ban adnak segítséget az egyetemi, főiskolai felvételek­hez. A főigazgató ezzel kap­csolatban megjegyezte, olyan, tanárok áldozzák fel nyári szabadságuk egy részét, akik egyetemista korukban saját bőrükön érezték, tapasztalták az indulás nehézségeit. A fizikai dolgozók segítése nyil­vánvalóan országos ügy, seri­nek jelentős részét képezi az egyetemi, főiskolai hallgató­ság felelősségteljes társa­dalmi vállalkozása is. Ez a munka Egerben szépen ha­lad é6 jó eredményekkel szol­gál. Mészáros Gábor, a mandá­tum vtasgál 6 bizottság elnö­ke bejelentette, hogy a me­gye Járási jogú pártbizottsá­gai az 1975. február hónapi­ban megtartott pártértekez­leteken 250 küldöttet válasz­tottak meg a megyei pártér­tekezletre. A bizottság meg­állapította, hogy a küldöt­tek 98 százaléka, tehát több mint kétharmada jelen van, így a megyei pártértekezlet határozatképes. A küldöttek mellett negyvenöt meghívott » részt vesz az értekezleten. Ami az összetételt illeti, a küldöttek 23,7 százaléka nő, 76,3 százaléka férfi: Kor sze­rint: 26 éven aluli 19 kül­dött, 27—29 év között 18. 30 —39 éves kor között 80, 40— 49 év között 104, 50—59 év között 39, és 60 éven felüli 5 küldött. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás: 8 általá­nos alatt 5 küldött, a nyolc általánost 89, középiskolát 62, egyetemet, főiskolát 87 kül­dött végzett. Tudományos fo­kozattal két küldött rendel­kezik. A pártiskolai végzettség szerint: felsőfokú pártiskolát 48, középfokú pártiskolát 63, alsó fokú pártiskolát 84 kül­dött végzett el, 50 küldött nem rendelkezik pártiskolai végzettséggel. A párttagság kelte szerinti megoszlás: felszabadulás előt­ti 5 fő. 1944—45 közötti 23, 1946—56 közötti 79, 1957—66. közötti 68, 1967—70 közötti 33 és 1971-től 37 küldött tagja a pártnak. Az eredeti foglalkozás sze-. Hnt: 168 munkás, 21 pa­raszt, 26 értelmiségi és 30 al­kalmazott. Ami a jelenlegi foglalkozást illeti, ez a man- dátumvizsg^ló bizottság je­lentése szerint a következő­CJMMb 1975. február 25. kedd Megemlítette a küldött azt is, hogy néhány nappal ez­előtt fejeződött be az egri főiskolán 1200 hallgató közel hatezer vizsgája, s három év­folyamon a fizikai kategóriá­ba sorolható hallgatók tanul­mányi eredménye jobb volt. mint társaiké. A gondokról szólva a fő­igazgató többek között el­mondotta, hogy már az álta­lános iskolákban kialakul egy bizonyos hátrányos helyzet A képesítés nélküli pedagó- gusok épp azokban az isko­lákban tanítanak, ahová a legtöbb munkás származású gyerek jár. Köztudomású, hogy a felsőoktatásra a gim­náziumok készítenek fel leg­jobban, s éppen ezekben a középfokú intézményekben találjuk a legkevesebb mun­kás származású gyereket. Befejezésül a szakmunká­sok egyetemi előkészítő tan­folyamának biztató tapasz­talatairól beszélt a küldött. képpen oszlott meg a küldöt­tek között: fizikai dolgozó 98 fő, termelést irányító mun­kás 8 fő, párt-, társadalmi, tömegszervezeti, állami és gazdasági vezető 100 fő, mű­szaki irányító (mérnök, köz­gazdász) 4 fő, műszaki al­kalmazott 4 fő, oktatási, egészségügyi, népművelési te­rületen dolgozó 14 fő, egyéb alkalmazott foglalkozású 4, a fegyveres erők tagja 8 és nyugdíjas 5 fő. Kormánykitüntetéae van 45 küldöttnek, a választott párt­szervekben tisztséget viselő 108 fő. A megyei pártértekezlet el­fogadta a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, majd to­vább folytatódtak a felszóla­lások. LÉVAI FERENC, a megyei pártbizottság osztályvezetője: Felszólalásában a megye párttagságának összetételé­vel foglalkozott és a X. pártkongresszus óta végzett tagfelvételi munkáról be­szélt. Hangsúlyozta, hogy a párt­tagság összetételének tanul­mányozása egyfajta jelző­rendszer szerepét is betölti; egyéb jelenségekkel össze­vetve következtetni lehet be­lőle a párt vonzóerejére, tö­megbefolyásának alakulásá­ra. Pártunkban — mondotta a felszólaló — minden dolgo­zó osztály és réteg képvi­selteti magát. Jelenleg a párttagság arányában a fi­zikai dolgozók a 40,6 száza­lékot képviselik. Ez a szám 3,6 százalékkal alacsonyabb, mint a X. pártkongresszus idején volt A munkásarány csökkenésének a tagfelvéte­li munka hibái mellett az is oka, hogy megyénkben, mi- -4nt a társadalomban is, az par szerkezet ének változá­sa, a gépesítés, a továbbta­nulás és az önképzés követ­keztében egyre több fizikai, dolgozó került olyan munka­körbe, ahol nem fizikai ere­jének kifejtésével vesz részt a termelésben, hanem irá­nyítással, szervezessél segíti a munka termelékenységé­nek növelését. A kedvező jelenségek kö­rött említette Lévai Ferenc azt a tényt, hogy egyre nö­vekszik a szakmunkások száma, amely együtt jár a magasabb képzettséggel, a szélesebb látókörrel, a szi­lárdabb politikai állásfogla­lással. A kialakult arányok elbí­rálásakor alapvető a párt munkásjellegének tükröződé­se. Ugyanakkor nem lé­nyegtelen követelmény az sem, hogy elegendő olyan képzett ember legyen a pártban, akik a gazdaság- szervező, a tudományos, a kulturális és az államigaz­gatási munkában jártasak, Éppen ezért a politikailag, szakmailag képzett embe­rek, az értelmiségiek bevo­nása a párttagok műveltsé­ge emelésének, a pártépítö munkában fontos elemmé kell válnia. A nők arány- száma — hangzott a továb­biakban — megyénk párt­tagságán belül 22 százalék. Szeretnénk, ha megközelí­tőleg olyan arányban lenné­nek a nők is a politikai és társadalmi szervezetben, mint amilyen súllyal és je­lentőséggel részt vesznek a termelésben. SCHMIDT REZSŐ. az egri városi pártbizottság első titkára: Felszólalásában főként a Várospolitikai kérdésekkel foglalkozott. Elmondotta, hogy a megyeszékhely, a részleges felsőfokú központ dinamikusan fejlődik. A fej­lődés dinamizmusa új mód­szereket, új gyakorlatot kö­vetel, elsősorban a városi vezető pártszervektől, de az aiapszervezetektől is. A Po­litikai Bizottság 1973. július 3-i határozata is kiemelten foglalkozott a várospoliti­kai feladatokkal. E határo­zat nyomán alakult meg Egerben is a várospolitikai munkabizottság. A kezdeti másfél év — a szándékok el­lenére sem — hozta meg a kívánt eredményt. A mun­kabizottság még mindig nem találta meg helyét, .szerepét a várost gazdagító munkában. A létszámban növekvő, több mint 15 ezres munkás­ság egyre inkább meghatá­rozó a város életében. Ezért is volt fontos feladat, hogy a várospolitikai célkitűzé­sekben, azok megvalósításá­ban kiemelten foglalkozza­nak a munkások szociális," kulturális, anyagi kérdései­vel. Az utóbbi két évben jelentős eredményként lehet elkönyvelni, hogy 162 mum- káscsalád a lakásakcióban kapott 15 milliós, 207 család pedig 10 millió forintos egyéb munkáltatói támoga­tással jutott lakáshoz. Az elmúlt években az elosztha­tó tanácsi lakásokból 73 százalékban részesültek fi­zikai munkások. A továbbiakban a városi pártbizottság első titkára el­mondta, hogy az elmúlt év őszén a város hosszú távú fejlesztési terveit kidolgoz­ták, melyek szervesen il­leszkednek a megye fejlesz­tési elképzeléseihez. A terv­ben figyelembe vették a természeti, a technikai, a gazdásági adottságokat, va­lamint a város jellegét Szá­moltak azzal, hogy a me­gyeszékhely, településháló­zati szerepköre révén az egész megyére kiterjedő részleges felsőfokú ellátási funkciókkal rendelkezik. A városi pártbizottságnak, a várospolitikai munkabi­zottságnak az elkövetkezen­dő években hatékonyabban kell irányítania, ellenőriz­nie a várospolitikai célok, a városfejlesztés megvalósítá­sát A város egészét érintő kérdésekben javaslatokkal kell még egyértelműbbé ten­ni a fejlődést, ezzel is se­gítve az állami apparátus ez irányú munkáját A párt- alapszervezetek környeze­tük fejlődését kísérjék fi­gyelemmel és ha kell, ope­ratívan is avatkozzanak be a fejlődést gátló tényezők megszüntetésébe E felada­tok eredményes elvégzésé­hez kellően fel kell készíte­ni az aiapszervezeteket, a csúcsvezetőségeket és a Fi- nomszerelvénvgyár üzemi pártbizottságát SZTANKOVICS BÉLA, a komlót tsz párta lapszervezetének titkára: Elmondotta, hogy a Poli­tikai Bizottság 1972 márciu­si határozatát követően ná­luk is, de máshol is haté­konyabb lett az alapszerve­zeti munka. A figyelmet a fő kérdések megoldására fordították, a vezetőségi üléseket rendszeresen meg­tartották és a hatásköröket évente egyeztették a köz­ségi alapszervezettel és a csúcsvezetőséggel Arra tö­rekedtek, hogy a felsőbb szervek határozatait a helyi sajátosságoknak megfelelő­en adaptálják. Nagyobb gon­dot fordítottak a határoza­tok megvalósítására és el­lenőrzésére is. Elmondotta, hogy a fel­adatok megoldásában igen nagy szerep hárult és hárul a pártcsoportokra. A párt- csoportokon belül rendsze­resen ellenőBzik a pártmeg­bízatások teljesítését, s en­nek is köszönhető, hogy az utóbbi időben jelentősen nö­vekedett a tagság aktivitása. Az elmúlt év őszén, a beta­karítás nehéz időszakában, a pártcsoportok példát mutat­tak, s ez is hozzájárult ah­hoz, hogy kisebb veszteség­gel és előbb sikerült példá­ul a cukorrépát betakaríta­ni. Végezetül arról beszélt, hogy az alapszervezeti mun­ka színvonalának emelésé­ben még vannak tartalékok és minden eszközzel és módszerrel azon kell lenni, hogy a munka még hatéko­nyabbá váljék. SZŰCS JÖZSEFNE, az egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Szakközépiskola igazgatóhelyettese: Az oktatásról és a köz­művelődésről. az ezzel kap­csolatos gondokról és ten­nivalókról szólt Elmondot­ta, hogy a számottevő ered­mények mellett foglalkozni kell azzal is, hogy a me­gyeszékhelyen miég mindig nem kielógítóek a közműve­lődés tárgyi feltételei. A Megyei Művelődési Központ például nehéz körülmények között végzi munkáját, a kisközösségi foglalkozásokra nincsenek megfelelő helyisé­gei, s épp ezért indokolt lenne egy új megyei műve­lődési központ építése. Foglalkozott felszólalásá­ban Eger ifjúságának műve­lődési lehetőségeivel is. Majd ötezer általános iskolás és mintegy hétezer középisko­lás tanul Egerben. Az okta­tási párthatározat ugyan kedvezően érezteti hatását, korszerűbbek lettek az isko­lák, jobb a szemléltetés, de ugyanakkor nem szabad el­feledkezni arról sem, hogy a megyeszékhely középisko­lái elavult, régi épülete­ket örököltek. A fiatalok ne­velését és szórakozását szol­gálná, ha létesülne Egerben egy ifjúsági ház — mondot­ta többek között a felszóla­ló. ALAKSZ AI LASZLÖ, a Gagarin Hőerőmű pártbizottságának titkára: A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak tevékeny­ségét elemezte felszólalásá­ban. Pozitív példaként em­lítette, hogy a szákszerve­zet és a KISZ igen nagy se­gítséget adott az erőmű beruházásának határidő előt­ti megvalósításához. A kommunisták kezdemé­nyezését megvalósítva, szé­les körű munkaverseny- mozgalom bontakozott ki a szerelő, az építő, a kivitele­ző vállalatoknál az • orszá­gos védnökség keretében a fiatalok több mint 40 ezer társadalmi munkaórával se­gítették a kormány által ki­emelt beruházás megvátósí- . tását. A nagyszerű összefo­gás eredménye közismert: a beruházás a tervezett ha­táridőnél korábban, s min' - egy 150 millió forintos meg­takarítással készült el. A tö­megszervezetek pártirányítá- sa akkor hatékony és ered­ményes, ha megfelelő mun­kamegosztás alakul ki a párt- és a társadalmi szer­vezetek között. Részletesen szólt ezután a szakszerve­zet, a KISZ érdekvédelmi tevékenységéről, majd hang­súlyozta, hogy a nevelő- munkában is újabb és ha­tékonyabb módszerekre van szükség. Végezetül bejelen­tette a pártértekezletnek, hogy az erőmű kollektívája maradéktalanul eleget tett kongresszusi vállalásainak, A kongresszusi és a jubileu­mi munkaversenyben részt vevő brigádok majd 40 mil­lió forintot takarítottak meg a verseny első szakaszában. A brigádok elkészítették már az idei vállalásaikat is, terv­szerű, lelkes munkával ké­szülnek a két nagy politikai és társadalmi esemény kö­szöntésére. FELI BELANÉ, a megyei úttörőelnökség elnöke: Közel 34 ezer kisdobos én úttörő üdvözletét tolmácsol­ta Péli Béláné, a megyei úttörőelnökség elnöke • pártértekezleten. Hozzátette, hogy az üdvözlet és jókí­vánság nem pusztán udva­riasság, hanem abból fakad, hogy a gyermekeink tudják' és érzik e tanácskozás je­lentőségét, és készek arra. hogy a maguk módján és erejével részt vegyenek a feladatok megvalósításában. A továbbiakban az úttö-: élcsapatokban végzett ne­velőmunka tapasztalataival" foglalkozott a felszólaló. < El­mondotta, hogy áz elmúlt években sokat, javult a ne­velés színvonala, fejlődött az úttörőcsapatokban a de­mokratizmus, nőtt a gyere­kek aktivitása, öntevékeny­sége. A jelenlegi úttörőév­ben a munka vezérfonalát a felszabadulási évfordulóra történő előkészület adja. Megismerkednék a fel­szabadító harcok történe­tével, hazánk fejlődésével ismereteket szereznek a szo­cialista jelenről. Örömmel nyugtázta azt a kibontakozó, egyre nagyobb arányú patronáló tevékeny­séget, amely az üzemek, in­tézmények, KlSZ-alapszer- vezetek részéröl megnyilvá­nul. A tapasztalatok azt mu­tatják, hogy az eddigieknél is több lehetőség akad, ame­lyeket a nevelés érdekében ki lehet aknázni. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a gyermekeink neve­lésében a legszebben el­mondott tanmese, a legol- vasmátjyosabb könyv, a leg­érdekesebb történet sem ér fel o személyes példamuta­tás nevelő értékével. A-z itt jelenlevők munkájukkal, te­vékenységükkel, eddigi éle­tükkel kiérdemelték, hogy példaképei legyenek gyer­mekeinknek. Hívunk és vá­runk minden dolgos, becsü­letes ipunkásembert: jöjje­nek az úttörők és kisdobo­sok közé — és ez biztos be­fektetés lesz, mert évek múltán kamatostól megtérül az energia. NAGY MIKLÖS, a Mátrai Egyesült Tsz gyöngyöspatai pártalapszcrv ezerének titkára: Elmondotta, hogy az utób­bi évek során rohamosan vál­tozott a község arculata, le­hetősége van a tsz-dolgozó- nak modem lakás építésére, a háztartási gépek beszerzésé re, és sokuknak van már sze mélygépkocsijuk is. Kedve­zően alakultak a kereseti le­hetőségek. A sorra megala­kult szocialista brigádok las­san egységessé kovácsolják a tsz-parasztságot. A legnagyobb változások egyike a tulajdonosi szemlé­letben tapasztalható. A tar­trolytatás « X oldalam) A mandátuiRVizsgálö bizottság jelentése Nők a küldöttek között. i a CJydagjrds város. * hwfá ás » nntwbiHwi járás UMMMrik név «iqpirtá

Next

/
Oldalképek
Tartalom