Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-02 / 28. szám
/ ALLAHS Aas üzletember így női ügyfeléhez: — Nagyon sajnálom, de most nincs időm az ön számára. A titkárnőmmel kell megbeszélnie egy időpontot — Már megpróbáltam, de * következő két héten minden estéje foglalt ★ A borkereskedőt bíróság elé állítják, mert vizezte a borát. Így védekezik: — Bíró úr, nem én tettem. A kisfiam a bűnös. Ott áll, kérdezze meg tőle. A bíró a gyermekhez fór- dal. — Te öntöttél vizet a borba? — Igen, bíró úr. — És, hogy jutott eszedbe? — A pajtásaimmal borkereskedőt játszottunk. ★ Két barát beszélget: — Már oly régóta ismerjük egymást és bár én mindig megkérdem, hogy mennek az üzleti ügyeid, te sohasem érdeklődsz az én dolgaim iránt — Nahát öregem, hogy megy a bolt? ■ — Ne is kérdezd! ★ Milyen hosszú ideig kell tartania az évi szabadságnak? Pontosan addig, amíg a főnök nem feledkezik meg rólad. De semmiképpen* se tartson olyan sokáig, hogy Hollywoodi Harpagonok Mindig egyedül mossa zokniját és trikóját, mert drágának tartja a mosodát. Filmforgatás alatt soha nem étkezik a filmgyár éttermében, mert véleménye szerint itt igen magasak az árak. Amikor ifjú felesége, Dyan Cannon gyermeket szült, nem volt hajlandó gyermeklányt fogadni. Arra hivatkozott, hogy az alkalmazottak túlságosan magas fizetést kérnek. Cary Grant, az egyik legnagyobb hollywoodi filmcsillag világszerte ismert a fösvénységéről. De nem 6 az egyetlen, akit a film mekkájában hatalmába kerített a leggazdagabbak betegsége. Ava Gardner, amikor Hollywoodban lakott, minden reggel megszámolta a hűtőszekrényben a tojásokait, nem vett-e el valaki belőle az éjszaka folyamán. Ha egy barátja azzal a kéréssel fordult Henry Fondá- hoz: engedje meg, hogy telefonáljon tőle, a dúsgazdag sztár mindig megkérte a telefonérme árát. Kirg Douglas mindannyiszor idegrohamot kap, amikor bármilyen csekély összegről csekket kell kiállítania. Greta Garbó is felsorakozik a hollywoodi Harpagonok mellé: nemrégiben fordult elő, hogy szemet vetett egy pár cipőre, amelyet azután mégsem vásárolt meg. Amikor az eladó megkérdezte, miért nem veszi meg a cipőt, így válaszolt: „Nem bírja a pénztárcám.” Mennyit ér egy penny Az angol pénzügyi hatóságok nemrég felfigyeltek arra, hogy a forgalomból rendszeresen eltűnnek a rézből vert egypennys pénzdarabok. Az ellenőrzés bizonyította, hogy a pénzverdében mindig elkészül a tervezett mennyiség az érméből és így nem lenne szabad hiánynak jelentkeznie. A rendőrség is foglalkozott az esettel, és hamarosan megállapította, hogy egy kis csoport „ügyeskedő” mindenütt felvásárolta az egypennys pénzdarabokat és bankjeggyel fizetett értük. A társaság az érmeket beolvasztotta, majd. a rezet „hulladékként” értékesítette. Megállapították azt is, hogy egy tonna pennykből nyert réz, a beolvasztási veszteséget is számítva, 450 fontba került, de mikor „hulladékként értékesítették”, egy tonna rézért 730 fontot kaptak. Az ötlet valóban szellemes, felfedezőinek pedig valószínűleg lesz alkalmuk rá, hogy magányukban újabbakat is kitaláljanak. \ Részegségért negyven botütés Ismét életbe léptették a szesztilalmat Líbiában. Mégpedig elég drasztikus módon. Akit ezentúl rajtakapnak, hogy megiszik egy pohár bort, vagy bármiféle más szeszes italt, megbotozzák, vagy börtönbe zárják. A nemrégiben hozott törvény értelmében aki szeszes italt fogyaszt, elad, készít, vagy raktároz, 10—40 botütésre, vagy három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetésre ítélhető. A szesztilalom a „nem mohamedánokra” is vonatkozik. Számítógép a töltőtollban A japán Hoszf Denki eeg szupermini elektronikus számítógépet tervezett. Ez belefér egy közönséges töltőtollba. A számítógép elvégzi a négy alapműveletet, gyököt von, és kiszámítja a lékokat. I^VWVV. V NAAAA* FAZEKAS LAJOS: Rokon csillagok Micsoda erők tartanak engem! — mint föld a fát, melyet teremni, hűsöt adni kertjében a gazda ültetett. E föld a hazám. — Most körülöttem ősz van, az éjszakák deret terítenek az avarra s majd a tél havát. Micsoda erők tartanak engem! - meg tudnak tartani, midőn törni, s dönteni akarnak az ég viharai. A füvekkel sóhajtok az őszben s török a tavaszba. Megfáradva utamon, pihenek fejem rögre hajtva. *■ Micsoda erők tartanak engem! —értő s értett szavak, csalódva, szeretve, gonddal, hittel a csillagok alatt. Égető láz, dermesztő fagy, kin s baj bilincsébe foghat; \ szállók vagy zuhanok, ül cgtart e föld : rokon csillagoknak. ráébredjen; nélküled ks egészen jól boldogul. ★ Az apa örömtől ragyogó arccal közli fiával: — Kisfiam, éppen most érkezett egy angyalka és letett egy kisbabát anyuka ágyába. Meg akarod nézni? — A baba nem érdekel, az angyalkát azonban meg- j nézném! ★ A kis Feri nagybátyjának; van egy örök naptára. Bácsikéin — kérleli —, mondd meg nekem, milyen napra esik majd a hetvenedik születésnapom? , — Csütörtökre, fiacskám. — Kár, mondja Feri mert; hiszen minden csütörtökön zongoraórám van. * Főnök — mondja a titkárnő —, lassan elúszunk a papírokban. Ne semmisítsük meg — már a helyszűke m iatt — a legalább harmincéves leveleket? — Ezzel én egyetértek, de előbb készítsem mindegyikről másolatot ★ A nagypapa 19 éves lányt akar elvenni feleségül. Barátai figyelmeztetik: „Túlságosan fiatal a lány hozzád.” — Ha úgy gondoljátok — morog a nagypapa —, akkor várhatok még egy-két esztendőt. Találkozás Az első orosz olajbányász Í745 végén az orosz kereskedők jelentették, hogy Ar- hangelszkben „ismeretlen személy jár, és büntetlenül gyógyítja az embereket valamilyen petróleummal, sőt a petróleumot árulja is.” Ez a személy nem volt más, mint Fjodor Szavelevics Prjodunov, aranyásó, aki a XVIII. század harmincas évei- ; ben feltárta a Medvezsje szigeten levő ezüstbányákat, és' megkezdte kitermelésüket. 1746-ban Prjodunov az Uhta; folyó vizéből 40 púd (kb. 65,5 kg) olajat, választóit ki a legprimitívebb módon — akkoriban a szondákat nem ismerték Oroszországban. Ez volt az első orosz olaj. Prjodunov később tragikus sorsra jutott Moszkvába; utazott, és ott igen hamar talált vevőt a „kőolajra”. Mint- 1 hogy azonban a petróleumot gyógyszerként használta, vá- ; dat emeltek ellene kuruzslás miatt Az első orosz olajbányász börtönben halt meg 1753A hir, amit olvastam, hallatlanul izgalmas, de meglehetőse ' egyoldalú volt: 87 órát beszélt egyfolytában a rádióban két kanadai újságíró. Ezzel megdöntötték a szünet nélküli beszéd előző, két kolumbiai által felállított világrekordját, így a hír, amely miután rekorddöntésről van szó, már egymagában is érdemes az odafigyelésre. Nyolcvanhét órát beszélni egy rádióban, nagy dolog az, kérem. Sokat beszélt állítólag annak idején Ciceró is, a nagy római szónok, Caesarnak sem csak az emlékezetes egy mondata volt, hogy „Te is ■fiam, Brutus”, nem szólva Ant.oniusról, aki emlékbeszédet tartott az iménti Caesar holtteste felett. De senki sem jegyezte fel, hogy hány órát beszéltek. Pál apostol, aki nemcsak leveleket irt, de beszélt is, menynyit? — ki jegyezte azt vala is fel. Senki. Ss beszélt a jó emlékű VII. es rossz ) (Toto: TASZSZ—MT1—KS) Itt hagytam abba a Tűnődést, mert eszembe jutott, hogy a minap egy este, nem lévén műsor a televízióban, azt mondta a feleségem, hogy beszélgessünk egy kicsit, Mondtam neki, hogy jó, beszélgess. És elkezdett beszélgetni Amikor az utolsó lapokat Olvas- tdm a Háború és béke című remekműből — érdekes, hogy miket olvas az ember, ha a felesége beszélget, — arra figyeltem fel, hogy lélegzetet vesz az iménti, ki tudja hány órával ezelőtt feltett kérdés közepe táján. Nem szóltam közbe, fejezze csak be legalább a beszélgetésünket elindító kérdését. Akkor ezt ösztönösen tettem, ma tudom, hogy bölcsen: • még mindig beszél, szerintem máj túl van azon a 87. órán is, meglesz a világrekord. És akkor Kanada után magyar zászló leng majd a Jó utca 4‘b. felett, hirdetve, hogy kicsi, de bőbeszédű nép a magyar, ha felszólal, vagy ha feleség, aki beszélgetni akar. *Ámen! "(egri) emlékű VITT. Henrik, Anglia királya és filmsorozat tanúskodik arról, hogy beszélt, de mennyit Erzsébet királynő is. Ám senki fel nem jegyezte, hogy hány órát Nyilván, mert bár sokat beszéltek, azt érdemes volt feljegyezni, hogy mit, de hogy mennyit, azt nem. Kicsit pironkodom hát, amikor azon tűnődöm, hogy éppen két újságíró kolléga kellett ahhoz, mégha Kanadában is, hogy a dolgok megforduljanak természetes állapot jukból: már nem azt jegyzik hogy mit, hanem hogy mennyit beszélnek. A világrekord nem az értelmes beszéd tartalmát, hánem csak a tagolt beszéd tartamát fémjelzi. Idáig jutottunk a fene nagy találmányainkkal, így pél ■dául a rádióval. Mer; a rádióban lehet 87 órát beszélni egyfolytában, a mikrofon nem szól vissza — tűnődtem a hir felett egy értekezleten,, ahol, mivel a felszólaló már ki tudja mióta döntögette a felszólalás tartamának világrekordját, volt időm ilyesmin és még más effélén is tűnődni. Például azon, hogy lám, milyen érdekes: ez, a felszólaló is úgy érzi, hogy egy kanadai rádióban beszél, mert az elnök, aki ott ül fenn a pulpituson, nem elnök, csak mikrofon: hagyja, hogy beszéljenek. Ha elnök lenne, már régen szólna: kartársam, a felszólalás világrekordját megdöntötte, üljön le. „Azutánia...(?!) A címbeli megnevezés nem hibás, csak szokatlan. Merész költői nyelvilelemény szülötte. Rózsa Endre Búcsú Azutánidtól című versében olvashattuk: „Hazám: örökszép Azutánia nem ismer még..Az azután határozószóból képzett Azutánia szóalak -ia végződésével jól illeszkedik bele ebbe a szósorba: Pálócia, Tócia, Ma- tyónia, Sehonnia stb. Ezek a hely, vidék, ország jelentésű megnevezések íróink nyelvhasználatában eddig is gyakran jutottak nyelvi szerephez. Mikszáth Kálmán pl. a palóc vidéket emlegeti a Palócia névvel: „Palócié nem tündérország ennyire..." (Mikszáth: Vázlatok I. 31.). Mai költőink a felsorakoztatott megnevezések analógiájára alkották meg a Se- holia, a Polgária, a Dinom- dánia nagyon kifejező erejű szavakat is. A Seholia két költőnk versében is jelentkezik. A szövegösszefüggésből és a versbeli beszédhelyzetből az is kitűnik, milyen használati értékű a szó. Sáránál József Ezer év cítpő költeményében így írj „Seirft- miekben gazdag Seholiába húz a korgó hiány.” Papp József verseimül is a Seholia szóalakot használja. Hogy milyen ez az „ország”, „táj” vagy „vidék”, a versből kapunk róla gúnyt is tükröző felvilágosítást; Seholia: ahol „a* emberek embertelenül emberségesek, a csalók csalhatatlanok, a halók halhatatlanok ..Ladányi Mihály igen sajátos 6tíluseszközként él a Dinomdánia szóval Négysoros című költeményében. Az elkötelezettség álláspontjáról ítélkező, bíráló Ladányi sem véletlenül alkotta meg a Polgária megnevezést sem. A szövegösszefüggésből egyértelmű a szó használati értéke. „A tömegből feltört diadalmasan a KAPARJ KURTA, NEKED IS LESZ kezdetű dal, s ék és virágzott Polgária.” Ma elég gyakran ítéljük el akispolgári szerzésvágyat, a ha~ rácsolásti A költő idézett szövege és a Polgária megnevezés érzékletesen hívja fel a figyelmünket a ma, még fellelhető hibákra, a * „visszanagypolgárosodás” nevetséges tüneteire, veszélyeire. S végül, miért alkotta meg a költő, s miről árulkodik a címbeli Azutánia megnevezés. A vers és címe merész képzettársításokra ingerli az olvasót, annál is inkább, mert az azután határozószónak nagy a jelentésköre és változatos a használati értéke. Melyik értelmezés helyes, az olvasó döntse eb Azutánia az az ország, amelyben az emberek feltételekhez 6zabiák tevékenységüket. Azmán végzete társadalmi munkát, ha a szomszédom is vállalja. Előbb fizessenek, azután jobban dolgozunk. De lehet így is értelmezni: azt a helyet nevezi meg a szó, ahot ez az elv uralkodik: előbb jobban kell dolgozni, azután követelőzhetünk. ' Dr. Bakos József I t 4 világrekord
