Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-02 / 28. szám

/ ALLAHS Aas üzletember így női ügyfeléhez: — Nagyon sajnálom, de most nincs időm az ön szá­mára. A titkárnőmmel kell megbeszélnie egy időpontot — Már megpróbáltam, de * következő két héten min­den estéje foglalt ★ A borkereskedőt bíróság elé állítják, mert vizezte a borát. Így védekezik: — Bíró úr, nem én tet­tem. A kisfiam a bűnös. Ott áll, kérdezze meg tőle. A bíró a gyermekhez fór- dal. — Te öntöttél vizet a borba? — Igen, bíró úr. — És, hogy jutott eszed­be? — A pajtásaimmal borke­reskedőt játszottunk. ★ Két barát beszélget: — Már oly régóta ismer­jük egymást és bár én min­dig megkérdem, hogy men­nek az üzleti ügyeid, te so­hasem érdeklődsz az én dol­gaim iránt — Nahát öregem, hogy megy a bolt? ■ — Ne is kérdezd! ★ Milyen hosszú ideig kell tartania az évi szabadság­nak? Pontosan addig, amíg a főnök nem feledkezik meg rólad. De semmiképpen* se tartson olyan sokáig, hogy Hollywoodi Harpagonok Mindig egyedül mossa zokniját és trikóját, mert drá­gának tartja a mosodát. Filmforgatás alatt soha nem ét­kezik a filmgyár éttermében, mert véleménye szerint itt igen magasak az árak. Amikor ifjú felesége, Dyan Cannon gyermeket szült, nem volt hajlandó gyermeklányt fogad­ni. Arra hivatkozott, hogy az alkalmazottak túlságosan magas fizetést kérnek. Cary Grant, az egyik legnagyobb hollywoodi filmcsillag világszerte ismert a fösvénységéről. De nem 6 az egyetlen, akit a film mekkájában ha­talmába kerített a leggazdagabbak betegsége. Ava Gardner, amikor Hollywoodban lakott, minden reggel megszámolta a hűtőszekrényben a tojásokait, nem vett-e el valaki be­lőle az éjszaka folyamán. Ha egy barátja azzal a kéréssel fordult Henry Fondá- hoz: engedje meg, hogy telefonáljon tőle, a dúsgazdag sztár mindig megkérte a telefonérme árát. Kirg Douglas mindannyiszor idegrohamot kap, amikor bármilyen cse­kély összegről csekket kell kiállítania. Greta Garbó is felsorakozik a hollywoodi Harpagonok mellé: nemrégiben fordult elő, hogy szemet vetett egy pár cipőre, amelyet azután mégsem vásárolt meg. Amikor az eladó megkérdezte, miért nem veszi meg a cipőt, így válaszolt: „Nem bírja a pénztárcám.” Mennyit ér egy penny Az angol pénzügyi hatóságok nemrég felfigyeltek arra, hogy a forgalomból rendszeresen eltűnnek a rézből vert egypennys pénzdarabok. Az ellenőrzés bizonyította, hogy a pénzverdében mindig elkészül a tervezett mennyiség az érméből és így nem lenne szabad hiánynak jelentkez­nie. A rendőrség is foglalkozott az esettel, és hamarosan megállapította, hogy egy kis csoport „ügyeskedő” min­denütt felvásárolta az egypennys pénzdarabokat és bank­jeggyel fizetett értük. A társaság az érmeket beolvasztot­ta, majd. a rezet „hulladékként” értékesítette. Megálla­pították azt is, hogy egy tonna pennykből nyert réz, a be­olvasztási veszteséget is számítva, 450 fontba került, de mikor „hulladékként értékesítették”, egy tonna rézért 730 fontot kaptak. Az ötlet valóban szellemes, felfedezőinek pedig való­színűleg lesz alkalmuk rá, hogy magányukban újabbakat is kitaláljanak. \ Részegségért negyven botütés Ismét életbe léptették a szesztilalmat Líbiában. Még­pedig elég drasztikus módon. Akit ezentúl rajtakapnak, hogy megiszik egy pohár bort, vagy bármiféle más sze­szes italt, megbotozzák, vagy börtönbe zárják. A nem­régiben hozott törvény értelmében aki szeszes italt fo­gyaszt, elad, készít, vagy raktároz, 10—40 botütésre, vagy három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetésre ítél­hető. A szesztilalom a „nem mohamedánokra” is vonat­kozik. Számítógép a töltőtollban A japán Hoszf Denki eeg szupermini elektronikus szá­mítógépet tervezett. Ez bele­fér egy közönséges töltőtoll­ba. A számítógép elvégzi a négy alapműveletet, gyököt von, és kiszámítja a lékokat. I^VWVV. V NAAAA* FAZEKAS LAJOS: Rokon csillagok Micsoda erők tartanak engem! — mint föld a fát, melyet teremni, hűsöt adni kertjében a gazda ültetett. E föld a hazám. — Most körülöttem ősz van, az éjszakák deret terítenek az avarra s majd a tél havát. Micsoda erők tartanak engem! - meg tudnak tartani, midőn törni, s dönteni akarnak az ég viharai. A füvekkel sóhajtok az őszben s török a tavaszba. Megfáradva utamon, pihenek fejem rögre hajtva. *■ Micsoda erők tartanak engem! —­értő s értett szavak, csalódva, szeretve, gonddal, hittel a csillagok alatt. Égető láz, dermesztő fagy, kin s baj bilincsébe foghat; \ szállók vagy zuhanok, ül cgtart e föld : rokon csillagoknak. ráébredjen; nélküled ks egé­szen jól boldogul. ★ Az apa örömtől ragyogó arccal közli fiával: — Kisfiam, éppen most érkezett egy angyalka és le­tett egy kisbabát anyuka ágyába. Meg akarod nézni? — A baba nem érdekel, az angyalkát azonban meg- j nézném! ★ A kis Feri nagybátyjának; van egy örök naptára. Bá­csikéin — kérleli —, mondd meg nekem, milyen napra esik majd a hetvenedik szü­letésnapom? , — Csütörtökre, fiacskám. — Kár, mondja Feri mert; hiszen minden csütörtökön zongoraórám van. * Főnök — mondja a titkár­nő —, lassan elúszunk a pa­pírokban. Ne semmisítsük meg — már a helyszűke m i­att — a legalább harminc­éves leveleket? — Ezzel én egyetértek, de előbb készítsem mindegyik­ről másolatot ★ A nagypapa 19 éves lányt akar elvenni feleségül. Ba­rátai figyelmeztetik: „Túl­ságosan fiatal a lány hoz­zád.” — Ha úgy gondoljátok — morog a nagypapa —, ak­kor várhatok még egy-két esztendőt. Találkozás Az első orosz olajbányász Í745 végén az orosz kereskedők jelentették, hogy Ar- hangelszkben „ismeretlen személy jár, és büntetlenül gyógyítja az embereket valamilyen petróleummal, sőt a petróleumot árulja is.” Ez a személy nem volt más, mint Fjodor Szavelevics Prjodunov, aranyásó, aki a XVIII. század harmincas évei- ; ben feltárta a Medvezsje szigeten levő ezüstbányákat, és' megkezdte kitermelésüket. 1746-ban Prjodunov az Uhta; folyó vizéből 40 púd (kb. 65,5 kg) olajat, választóit ki a legprimitívebb módon — akkoriban a szondákat nem is­merték Oroszországban. Ez volt az első orosz olaj. Prjodunov később tragikus sorsra jutott Moszkvába; utazott, és ott igen hamar talált vevőt a „kőolajra”. Mint- 1 hogy azonban a petróleumot gyógyszerként használta, vá- ; dat emeltek ellene kuruzslás miatt Az első orosz olajbányász börtönben halt meg 1753­A hir, amit olvas­tam, hallatlanul iz­galmas, de meglehe­tőse ' egyoldalú volt: 87 órát beszélt egy­folytában a rádióban két kanadai újság­író. Ezzel megdöntöt­ték a szünet nélküli beszéd előző, két ko­lumbiai által felállí­tott világrekordját, így a hír, amely mi­után rekorddöntésről van szó, már egyma­gában is érdemes az odafigyelésre. Nyolc­vanhét órát beszélni egy rádióban, nagy dolog az, kérem. So­kat beszélt állítólag annak idején Ciceró is, a nagy római szónok, Caesarnak sem csak az emléke­zetes egy mondata volt, hogy „Te is ■fiam, Brutus”, nem szólva Ant.oniusról, aki emlékbeszédet tartott az iménti Caesar holtteste fe­lett. De senki sem je­gyezte fel, hogy hány órát beszéltek. Pál apostol, aki nemcsak leveleket irt, de beszélt is, meny­nyit? — ki jegyezte azt vala is fel. Sen­ki. Ss beszélt a jó emlékű VII. es rossz ) (Toto: TASZSZ—MT1—KS) Itt hagytam abba a Tűnődést, mert eszem­be jutott, hogy a mi­nap egy este, nem lé­vén műsor a televí­zióban, azt mondta a feleségem, hogy be­szélgessünk egy ki­csit, Mondtam neki, hogy jó, beszélgess. És elkezdett beszél­getni Amikor az utolsó lapokat Olvas- tdm a Háború és bé­ke című remekműből — érdekes, hogy mi­ket olvas az ember, ha a felesége beszél­get, — arra figyel­tem fel, hogy lélegze­tet vesz az iménti, ki tudja hány órával ez­előtt feltett kérdés közepe táján. Nem szóltam közbe, fejez­ze csak be legalább a beszélgetésünket el­indító kérdését. Ak­kor ezt ösztönösen tettem, ma tudom, hogy bölcsen: • még mindig beszél, sze­rintem máj túl van azon a 87. órán is, meglesz a világre­kord. És akkor Ka­nada után magyar zászló leng majd a Jó utca 4‘b. felett, hirdetve, hogy kicsi, de bőbeszédű nép a magyar, ha felszólal, vagy ha feleség, aki beszélgetni akar. *Ámen! "(egri) emlékű VITT. Henrik, Anglia királya és filmsorozat tanúsko­dik arról, hogy be­szélt, de mennyit Er­zsébet királynő is. Ám senki fel nem je­gyezte, hogy hány órát Nyilván, mert bár sokat beszéltek, azt érdemes volt fel­jegyezni, hogy mit, de hogy mennyit, azt nem. Kicsit pironko­dom hát, amikor azon tűnődöm, hogy éppen két újságíró kolléga kellett ahhoz, mégha Kanadában is, hogy a dolgok megfordul­janak természetes ál­lapot jukból: már nem azt jegyzik hogy mit, hanem hogy mennyit beszélnek. A világrekord nem az értelmes beszéd tartalmát, hánem csak a tagolt beszéd tartamát fémjelzi. Idáig jutottunk a fene nagy találmá­nyainkkal, így pél ■dául a rádióval. Mer; a rádióban lehet 87 órát beszélni egyfoly­tában, a mikrofon nem szól vissza — tűnődtem a hir fe­lett egy értekezleten,, ahol, mivel a felszó­laló már ki tudja mióta döntögette a felszólalás tartamá­nak világrekordját, volt időm ilyesmin és még más effélén is tűnődni. Például azon, hogy lám, mi­lyen érdekes: ez, a felszólaló is úgy ér­zi, hogy egy kanadai rádióban beszél, mert az elnök, aki ott ül fenn a pulpituson, nem elnök, csak mik­rofon: hagyja, hogy beszéljenek. Ha elnök lenne, már régen szólna: kartársam, a felszólalás világre­kordját megdöntötte, üljön le. „Azutánia...(?!) A címbeli megnevezés nem hibás, csak szokatlan. Merész költői nyelvilelemény szülötte. Rózsa Endre Búcsú Azutánidtól című versében olvashattuk: „Hazám: örök­szép Azutánia nem ismer még..Az azután határo­zószóból képzett Azutánia szóalak -ia végződésével jól illeszkedik bele ebbe a szó­sorba: Pálócia, Tócia, Ma- tyónia, Sehonnia stb. Ezek a hely, vidék, ország jelen­tésű megnevezések íróink nyelvhasználatában eddig is gyakran jutottak nyelvi sze­rephez. Mikszáth Kálmán pl. a palóc vidéket emlegeti a Palócia névvel: „Palócié nem tündérország ennyi­re..." (Mikszáth: Vázlatok I. 31.). Mai költőink a felsorakoz­tatott megnevezések analó­giájára alkották meg a Se- holia, a Polgária, a Dinom- dánia nagyon kifejező erejű szavakat is. A Seholia két költőnk versében is jelent­kezik. A szövegösszefüggés­ből és a versbeli beszédhely­zetből az is kitűnik, milyen használati értékű a szó. Sá­ránál József Ezer év cítpő költeményében így írj „Seirft- miekben gazdag Seholiába húz a korgó hiány.” Papp József verseimül is a Seholia szóalakot használja. Hogy milyen ez az „ország”, „táj” vagy „vidék”, a versből ka­punk róla gúnyt is tükröző felvilágosítást; Seholia: ahol „a* emberek embertelenül emberségesek, a csalók csal­hatatlanok, a halók halha­tatlanok ..Ladányi Mihály igen sajátos 6tíluseszközként él a Dinomdánia szóval Négysoros című költeményé­ben. Az elkötelezettség ál­láspontjáról ítélkező, bíráló Ladányi sem véletlenül al­kotta meg a Polgária meg­nevezést sem. A szövegössze­függésből egyértelmű a szó használati értéke. „A tömeg­ből feltört diadalmasan a KAPARJ KURTA, NEKED IS LESZ kezdetű dal, s ék és virágzott Polgária.” Ma elég gyakran ítéljük el akis­polgári szerzésvágyat, a ha~ rácsolásti A költő idézett szövege és a Polgária meg­nevezés érzékletesen hívja fel a figyelmünket a ma, még fellelhető hibákra, a * „visszanagypolgárosodás” ne­vetséges tüneteire, veszélyei­re. S végül, miért alkotta meg a költő, s miről árulkodik a címbeli Azutánia megneve­zés. A vers és címe merész képzettársításokra ingerli az olvasót, annál is inkább, mert az azután határozószó­nak nagy a jelentésköre és változatos a használati érté­ke. Melyik értelmezés he­lyes, az olvasó döntse eb Azutánia az az ország, amelyben az emberek fel­tételekhez 6zabiák tevé­kenységüket. Azmán végzete társadalmi munkát, ha a szomszédom is vállalja. Előbb fizessenek, azután jobban dolgozunk. De lehet így is értelmezni: azt a he­lyet nevezi meg a szó, ahot ez az elv uralkodik: előbb jobban kell dolgozni, azután követelőzhetünk. ' Dr. Bakos József I t 4 világ­rekord

Next

/
Oldalképek
Tartalom