Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
VtlÄG PROLETÁR]At, EGYESÜLJETEK] a megyei pártértekezletet |g|a délelőtt megkezdi munkáját Egerben megyénk ■ ■ kommunistáinak legmagasabb fóruma, a megyei pártértekezlet. Több mint 22 ezer kommunista képviseletében 250 küldött — és 50 meghívott vendég — ül ösz- sze, hogy a megyei pártbizottság beszámolója és a megyei pártbizottság első titkárának szóbeli kiegészítése alapján megtárgyalja: mit végeztek, hogyan dolgoztak a párt vezetésével megyénk dolgozói, milyen eredményeket és gondokat hozott az utóbbi négy esztendő. Mérlegre teszi és felméri a megyénkben végbemenő fejlődést, megvizsgálja a megye lakosságának életében — a munkában, a tudatban és az életkörülményekben — végbement változásokat, elemzi, hogyan és miként váltak valóra a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai. Állást foglal a pártértekezlet a XI. kongresszus vitára bocsátott irányelveivel és a szervezeti szabályzattervezettel kapcsolatban is. Erről 2132 pártcsopart-értékezleten, 644 alapszervezeti taggyűlésen, 52 csúcsvezetőséget választó, összevont taggyűlésen és küldöttértekezleten, valamint kilenc járási, városi pártértekezleten több ezer kommunista mondta el véleményét. A XL kongresszus irányelveinek szellemében meghatározza a pártértekezlet megyénk helyzetét, figyelembe véve, hogy Heves megye kommunistái a pártonkívüli tömegekkel együtt, milyen célok eléréséért és hogyan dolgozzanak az elkövetkezendő években. Nem könnyű az eltelt több mint négy esztendő nwnkáját értékelni, annyi dolgos, szorgos hétköznap tapasztalatait, sikereit és gondjait számba venni. De ha ez a munka nehéz is, jóleső érzés töltheti el a megyei pártértekezlet küldötteit, a megyei pártbizottság beszámolójának ismerőit és a négy év munkájának minden résztvevőjét — az eredmények és olykor a sikertelenségek hordáéit —, mert a négy év grafikonja töretlenül felfelé íve) még akkor is, ha itt-ott a haladást gátló akadályok miatt megtorpanás is látható. Ezt a megállapítást bizonyítják a beszámoló taggyűlések és a pártértekezletek tapasztalatai, ahol a számok és a tények ezreivel tanúsította a számadást végző, tanácskozó párttagság, hogy a pártszervezetekben, az állami, a társadalmi és tö- megszervezetekben tevékenykedő kommunisták eredményesen töltötték be hivatásukat a gazdasági életben éppúgy, mint az ideológiai, a kulturális munkában. De ezt igazolja az a széles körű politikai fedpezsdülés is — a párton belül és azon túl —, amely az irányelvek vitáját jellemezbe és egyértelműen bizonyította: megyénkben — mint hazánk más részein is — nyugodt, politikai légkörben él kommunista és nem kommunista egyaránt és szilárd egységben szorgalmasan tevékenykedik, hogy egyre szebb és gondtalanabb legyen életünk. A holnapba, a jövőbe való bizakodás mellett tettek hitet azzal, hogy egységesen foglaltak állást a párt politikája mellett, fokozottabb aktivitást, cselekvő részvételt Ígérve annak megvalósításához. Es ez érthető is, hiszen, akik a megye országút jait járják, de azok is, akiket helyhez köt az élet, látják és láthatják, mennyit haladtunk előre, mennyit gazdagodott megyénk ipara, mezőgazdasága, kultúrája az eltelt négy évben. Az olyan óriások mellett, mint a Gagarin Hőerőmű, a Thorez Külfejtéses Bánya, vagy a természetet átformáló Kiskörei Vízlépcső, új, modern, üzemrészek, korszerű mezőgazdasági egységek, kulturális létesítmények, új lakónegyedek, üzletházak egész sora nőtt ki a földből, hogy javuljon, szépüljön az élet. Hogy járhatnánk előbbre is? Hogy alkothattunk volna többet is, szebbet is? Ebben is van igazság. A szorgalmas, nemegyszer áldozatkész, gyümölcsöző munka mellett — a munkapadoknál, a földeken, a tervezőirodákban és a kulturális intézményekben egyaránt — nem mindig használtunk ki minden lehetőséget, sőt egyes munkahelyeken a szervezetlenség, a pazarlás, a túlzott igény, csak a mának élés, a köz javainak herdálása fékezte, sőt hátráltatta előrehaladásunkat. Megyénk gazdagodása, a javuló életkörülmények, a szocialista gondolkodás kétségtelenül nagy fejlődése ellenére is figyelmez- tetőek ezek a jelenségek. És elsősorban a kommunistáknak, de minden, a szocializmushoz hű állampolgárnak is tennie kell azért, hogy elháruljanak a még meglevő, a fejlődést hátráltató akadályok. Minden bizonnyal beszámolnak a megye kommunistáinak küldöttei a pártártekezletnek arról is, hogy a párt politikájával való egyetértést mindinkább a cselekvőkészség fokozódása, a közösség érdekében végzett önzetlen munka jellemzi* Olyan ékes bizonyítékai vannak ennek, mint az egyre terebélyesedő szocialista brigádmozgalom, a sok milliós értékű társadalmi munka, a kongresszusi munka verseny és a felszabadulásunk 30. évfordulóját köszöntő munkavállalások, a társadalmi életben való aktív közreműködés — az érdeklődés melleit, a tettrekészség és a felelősség közös ügyeink iránt. Kétségtelenül nagy szerepe van ebben a több mint 22 ezer kommunistának — akiknek sorai az elmúlt években fizikai munkásokkal, fiatalokkal, nőkkel gyarapodtak és szilárdultak —, akik példát mutattak és élen jártak a munkában, de egy pillanatra sem feledkeztek meg arról, hogy ennyi tennivaló megvalósítását nem vállalhatják egyedül. Állandóan várták és várják a megye egész lakosságának egyetértését céljainkkal és tetteiket a célok, a párt politikájának megvalósításához megyénkben is. A pártértekezlet tanácskozásától azt várják megyénk kommunistái és a közvélemény, hogy a megye helyzetének reális értékelése alapján olyan célokat határozzon meg az elkövetkezendő évekre, amely lendítője lesz a gazdasági, politikai, kulturális életnek, munkának. Válasszon olyan vezetőket, tisztségviselőket, akik elvhűségükkel, rátermettségükkel, szorgalmukkal bizonyították eddig is: képesek a megye kommunistáinak irányítására, a párt, a dolgozó nép szolgálatára. Képviseltessék olyan küldöttekkel a megye kommunistáit a XI. kongresszuson, akik hűen tudják tolmácsolni kommunistáink, lakosságú nk véleményét a kongresszusnak, a magyar kommunisták e legmagasabb szintű fórumán. Ismerjük a pártértekezlet küldötteit, hiszen közülünk valóak. Hozzáértő, a párt politikáját ismerő, az ország, a megye ügyei iránt felelősséget, érző kommunisták, akik a munkások, a szövetkezeti parasztok, az értelmiségiek, a nők és a fiatalok — választóik — véleményét, terveit és javaslatait hozták el a pártértekezletre. Olyan célokat kívánnak megjelölni, és olyan döntéseket hozni, ame- , Iveknek megvalósításáért szívesen és egységesen dolgozik nemcsak a 22 ezer kommunista, hanem megyénk egész lakossága. A figyelem most a pártértekezlet kétnapos munkáját kíséri. A megye kommunistáinak, lakóinak nevében, velük együtt köszöntjük mi is a megyei pártértekezlet küldötteit. F “ redményes, jó munkát kívánunk, elvtánsakl <C | AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA ! XXVI. évfolyam, 45. szám ARA: 8« FILLER 1975. február 22., szombat A kongresszus, a megyei pártértekezlet tiszteletére Munkájuk, helytállásuk példamutató Nagyüzemeink, vállalataink munkáskollektívái társadalmi munkafelajánlásokkal, az eddigieknél is jobb eredményekkel köszöntik a megyei pártértékezletet, s a közelgő XI. pártkongresszust. Mint ismeretes, az Egri Dohánygyár több szocialista brigádjának kezdeményezésére kongresszusi hetet tartanak a gyárban, s nagyarányú többlettermelésre tettek felajánlást. Hasonlóképpen már korábban beszámoltunk Eger legnagyobb üzeme, a Finomszerelvénygyár munkásainak vállalásairól is. Megyénk gyorsan fejlődő építővállalata, a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vallalat négy év alatt 1531 lakás átadását tervezte, s a dolgozók a kongresszus tiszteletére vállalták,, hogy tervüket az idén június 3U-ra már teljesítik. Mint Varga Lajos igazgatótól megtudtuk, 1974. december 31-ig már 1397 lakást átadtak és 230 lakás szerkezetépítését fejezték be, szintén az év végére. Így minden feltétel adott vállalásuk maradéktalan teljesítésére, sőt ráadásképpen még mintegy 250 lakás átadását tervezik. Kollégiumok építésében hasonlóképpen túlteljesítik tervüket: 1330 férőhelyet kellett biztosítaniuk, s már tavaly átadtak 1500-at. Az idén még átadják a diákoknak a gyöngyösi 250 személyes középiskolai fiúkollégiumot. Iskolai tanteremépítésnél a tervezett 55 helyett hetvenet vállaltak, s szeptemberig 73-at adnak át, befejezve az Egercsehiben épülő új négytantermes iskolát. Akiknek mindez elsősorban köszönhető: a Boros Imre által vezetett 3-as főépítésvezetőség kollektívája. Közöttük is elsősorban Simon Benedek PEVA zsaluzó brigádja érdemel dicséretet. Az egercsehi bányászok közt 56 szocialista brigád tett vállalásokat tavaly. Ráadásként a kongresszus tiszteletére felajánlottak a termelésben égy százalék többletet, s egyénenként öt órával több társadalmi munkát. Nagy József versenyfelelős elmondta, hogy kommunista műszakjukon 427-en vettek részt, ezenkívül az üzemben 1641 óra, az egercsehi lakótelepen pedig csaknem négyezer óra társadalmi munkát végeztek. A szocialista brigádok helytállásának köszönhető, hogy a nehéz geológiai viszonyok, a létszámhiány nem okozott nagobb kiesést. Gergely Miklós frontbrigádja csaknem 108 százalékot hozott, s nem sokkal maradt el mögötte Varga Géza és Kelemen K. János brigádja sem. Az elő- vájáson Nagy H. Pál brigádja pedig 122 százalékot teljesített, megtoldva a vállalásokat Hainan, vasárnap kommunista mustokon vesznek részt a bányászok, így járulnak hozzá az új iskola építéséhez Egercsehiben. Az Egri Közúti Építő Vállalatnál 75 brigád tett vállalásokat Az egri iskolák, óvodák részére társadalmi munkában térburkolást végeztek, ösz- szesen mintegy 1 millió 200 ezer forint értékben. Tavaly októberben kommunista műszakot szerveztek, ennek bevételéből 62 ezer forint jutott az óvodák támogatására, 22 ezer forintból pedig segélyezési alapok hoztak létre, ezzel a balesetet szenvedett dolgozók családtagjait támogatják. A vállalások eredménye az a 217 ezer tonna aszfalt is, amelyet — alapos tervtúlteljesítéssel — termeltek. A versenyben a legjobbak közé került Kelemen József „Petőfi” brigádja, amelyet kongresszusi zászló kitüntetésre is java- . soltak. A vállalat kiváló, brigádja címet rövidesein odaítéli a termelési tanácskozás: e kitüntetésre javasolták többek között Juhász Mihály, Mikó Ferenc gyöngyösi brigádját, Varga József hídépítő brigádját és Hlioa József brigádját is. A Visontai külfejtéses bányaüzem szerelő gépláncán dolgozó Petőfi Sándor II. elnevezésű szocialista brigád 1974-ben az arany jel vény elérését tűzte ki célul. Ahogy a napokban megtartott termelési tanácskozásom elhangzott, munkájukat siker koronázta; sőt az üzemvezetőség ezt az 52 tagú brigádot ajánlotta a vállalat kiváló brigádja címre is. A brigád az idén is bizonyítani akar. A tervek maradéktalan végrehajtása mellett igen sok társadalmi munkát ajánlottak feL Ilyen például: sportpálya építése a gyöngyösi It-es számú Általános Iskola részére. Segítenek Kiss Ferenc brigádtag, gyöngyöstarjáni lakásának felépítésében, befejezik Gyöngyösön a III-as számú iskola sportpályájának villamosítását. Eredményesen dolgoznak a mezőtárkányi Aranykalász Tsz szocialista brigádjai is. Így volt ez ősszel is azokban a rendkívüli esős napokban, amikor sokszor szabad szombaton és vasárnap is időt, fáradságot nem kímélve szedték a cukorrépát. A brigádok áz idén is aktívan bekapcsolódtak a szövetkezeti tervek megvalósításába. A Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek megfelelően növelik az olajos magvú növények, valamint a cukorrépa vetésterületét. A termelés további korszerűsítése a legfontosabb feladat a januártól Újlorincfal- vával egyesült poroszlói November 7 Termelőszövetkezetben. A megnövekedett területen nagyobb termelékenységgel igyekeznek kialakítani a gazdálkodás legmegfelelőbb szerkezetét. A nagyobb önállóság biztosítására pedig önelszámoló egységeket hoznak létre. A kormányprogram szellemében. az idén 80 hektárral növelik a közös gazdaságban a cukorrépatermő területet. Az agrotechnika tökéletesítésével, illetve az eszközök jobb kihasználásával igyekeznek hozzájárulni a takarékosabb gazdálkodáshoz, a belső tartalékok feltárásához. Ma kezdi meg kétnapos tanácskozását a megyei pártértekezlet A Központi Bizottság Politikai Bizottsága határozatának megfelelően ma reggel 9 órakor ösz- szeül Egerben, a Technika Házában a megyei pártértekezlet. A pártértekezlet Vaskó Mihálynak, az MSZMP Heves» megyei Bizottsága első titkárának előterjesztésében meghallgatja és megvitatja a pártbizottság beszámolóját a X. kongresszus óta végzett munkáról és állást foglal a kongresszus legfontosabb dokumentum-tervezeteit illetően. A pártértekezlet második napirendi pontként megválasztja a párt- bizottság tagjait és a XI. kongresszus küldötteit. A Heves megyei párt- értekezlet február 23-án fejezi be tanácskozását. Koszorúzást ünnepségek A hazánk felszabadításáért vívott harcokra is emlékezve ünnepelték pénteken Békés, Fejér, Győr-Sopron. Komárom és Nógrád megyében a szovjet hadsereg és hadiflotta megalakulásának 57. évfordulóját. Békéscsabán, Székesfehérvárott, Győrött, Sopronban, Nagycenken. Dorogon és Pásztón elhelyezték a megemlékezés virágait a felszabadító harcokban elesett hősök emlékművénél. Bíró József nyilatkozata külkereskedelmünk helyzetéről és ex évi feladatairól Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának külkereskedelmünk helyzetéről és ez évi feladatairól. — Hogyan értékelhető a külkereskedelem 1974. évi tevékenysége? Népgazdaságunk múlt évi sikeres fejlődése megalapozta a külkereskedelmi forgalom dinamikus fejlődését is. Ebben kifejezésre jut dolgozó népünk eredményes munkája, az a lendületes mun- kaverseny-mozgalom, amely pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére országszerte kibontakozott. A kivitel — összehasonlítható árszinten — 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan, 18 százalékkal nőtt, Ezen belül a szocialista export 4 százalékkal, az import 16 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A kivitelen belül a gépek, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékelten emelkedett. Az anyagok és félkésztermékek kivitele kisebb volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban közlekedési eszközöket, műszereket és híradástechnikai termékeket importáltunk. Az anyagimport különösen a vegyipari alapanyagokra és félkésztermékekre, valamint a vaskohászati termékekre terjedt ki és meghaladta az előző óvjL Jelenté« veit n fogyasztási cikkek behozatala is, mindenekelőtt a szocialista országokból. A rubel elszámolású forgalmunkban a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét és ennek eredményeként — figyelembevevő az előző évek magyar többletszállításait — az előirányzottnál kedvezőbben, alakult az áruforgalmi egyenleg. Legdinamikusabban a gépimport nőtt. A kivitelünkben az átlagot meghaladóan nőtt a gépek és berendezések, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek aránya. A szocialista országok közötti együttműködés segít bennünket abban, hogy ma már a termelés több mint 60 százalékát a fedolgozóipari ágazatok szolgáltatják és hogy exportunkban is (Folytaié* a L oldatom)
