Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-20 / 43. szám
Tengerre, magyar! Új talajsierili%áción eljárás A Sárszentmiklósi Állami Gazdaság üvegházi kertészetében új talajsterilizaciős módszert alkalmaztak. Megvásárolták a holland Hocon-cég speciális berendezését, amely a talajba 110 C°-os forró gőzt présel, s elpusztítja a különböző — a növényi kultúrára káros — vírusokat és baktériumokat. (MTI foto: Jászai Csaba felvetele — KS.) Világot látni egy nap alatt? Nem csoda A napokban látott napvilágot a hír: A LÁM néven (arab szó: jó szerencsét jelent) libanoni—magyar közös tengerhajózási vállalatot hoztak létre. A közös vállalkozás elsődleges céja az, hogy elősegítse az arab országok tengeri szállítási tevékenységét, ami eddig nem volt jelentős. Az egyelőre öt hajóból álló flotta libanoni zászló alatt fuvarozza az árut, tőként az arab országokban kitermelt olajai A tisztek és a legénység azonban egytől egyig magyar. Széchenyi híres jelmondata tehát, hogy „Tengerre, magyar”, nem csupán megvalósult hanem a magyar tengerhajózás egyre inkább fénykorát éli. Ariinak ellenére, hogy nem vagyunk tengeri ország. S hogy a viszonylagos szerény kezdet — az öt hajóból álló flotta — után milyen perspektívái lehetnek a közös vállalkozásnak, arra hadd Idézzük a libanoni kereskedelmi kamara elnökének, Adnan Kassainak a szavait. A neves üzletember szerint, aki egyben az arab szövetségi kamara elnökhelyettese is: „A vállalkozás létrejötte után vem tartom lehetetlennek A huszonhétmillió forintot megközelítette elózó évben a Hatvani Háziipari Szövetkezet termelési értéke. Ennek kétharmadat kötött és konfekcionált gyermekruházati cikkekből forgalmazták, túlszárnyalva minden korábbi esztendő sikereit. De nemcsak mennyiség tekintetében léptek előre a szövetkezetiek. Mint most lezajlott idei első termék- bemutatójuk igazolja, a Hatvanból kikerülő bóbiruhák, gyermek- és bakfismellóny- kék, garbóké nadrágok, pulóverek országosan állják a versenyt, öt megye —Nóg- rád, Borsod, Pest, Szolnok, Heves — kiskereskedelmi vállalatainak, fogyasztási szövetkezeteinek mintegy hatvan üzletkötője nézte végig a következő negyedév 92 árucikkének látványos felvonulását a Fegyveres Erők Klubjában, s szinte valamennyi elégedett volt, sőt már a helyszínen ki- sebb-nagyobb tételt rendelt belőlük. Az érdeklődésre, a piac kedvező alakulására jellemző, amit bemutató után Szöllőskey Zoltán, a hatvani ÁFÉSZ-áruház igazgatója mondott. Mint megtudtuk, konfekcionált cikkekkel az idén már az ÉTEX látja el őket, az áruház mégis félmillió forint értékű kötöttárut vásárol 1975-ben a háziipari szövetkezettől. Pedig nem kényelmi szempont vezeti őket. Sokkalta inkábba felismerés, hogy hasonló fővárosi bemutatókon nem találkoznak ilyen ízléses. jó „árfekvésű” gyermekruházati holmikkal. Későbbiek során Borosi István elnök és Dézsy Lajos műszaki vezető arról is tájékoztatott bennünket, hogy a legújabb bemutató reményen felül sikerült. Rövid idő alatt közel ötmillió forint értékű árut rendeltek a különböző vállalatok. S ami külön megnyugtató, ezek előállításához már a múlt esztendő -végén biztosították a nyersanyagot. Még egy dolog tollhegyre kívánkozik a Hatvani Háziipari Szövetkezetben tett látogatásunk kapcsán. Ez pedig a szakmai színvonal, a tervezői munka hatékony javulása. A szövetkezet ma már nem vendég tervezőkkel dolgoztat, hanem minden modell formáját, színösszeállítását Helyben, házon belül készítik el. Kagv gond ugyanakkor a termelőegységek szétszórtsága, arait központi üzennház olajszállító óriás tartályha- jó-flotta közös kiépítését és üzemeltetését." A megfogalmazásban kissé merész kijelentésnek reális alapja van. Hiszen hazánk és az arab országok között nem ez az első közös vállalat, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy igen sok lehetőség és tartalék van az egymás közötti kereskedelemben. Kitűnően működik például a Libanonban felépült közös sajtgyár, Szíriában a Bábolnai Állami Gazdaság óriási méretű baromfitenyésztő telepeket épített és épít, szó van arról, hogy az Ikarus gyár összeszerelő üzemet létesít valamelyik közel-keleti országban, de hogy a szállításnál maradjunk, igen eredményes tevékenységet folytat a GULF— EUROPA néven működő arab—magyar kamionpark. A gazdasági sajtót figyelve szinte naponként találkozunk olyan híradással, rftely az egymással folytatott kereskedelem, vagy éppen ipari, élelmiszeripari kooperáció sikeréről számol be. S hogy a legutóbbi eseményeknél maradjunk, éppen a közelmúltban utazott magyar építtetésével kívántak megszüntetni. Nemrég e vállalkozás még sikerrel kecsegtetett, hiszen kölcsönt kaptak volna hozzá, s a tanács szakigazgatási szerve kijelölte a telephelyet Ügy tűnik, a megvalósítás éppen az utóbbi miatt esik kútba. A terület ugyanis elhanyagolt, közművesítésének költsége majdnem teljes egészében elvinné az építkezésre élőirányzott pénzösszeget (m. gy.) HÁROM ÉVES ELŐKÉSZÜLET után — mérnökök, jogászok, orvceok, gépkocsi - vezetők és a közlekedéssel foglalkozók széles körének bevonásával — elkészült az új KRESZ, amelynek bevezetésére 1976. január 1-én kerül sor, de ismertetésére, majd oktatására már rövidesen. Az előkészítés idejéből, a nagy várakozásból ítélve is nyilvánvaló, nem egyszerűen az 1959 előtt kiadott és a forgalom igényeinek megfelelően hét ízben is módosított szabályzat helyettesítéséről van szó, sokkal többről, nevezetesen, hogy hazánk közúti közlekedése az elmúlt másfél évtizedben jelentős mértékben növekedett, minőségileg változott, s ennek már tükröződnie kell a jogszabályban is. Megnyugtató, hogy az új KRESZ összeállításakor — amelynek alapján korszerű, a hazai és a nemzetközi igényeknek egyaránt megfelelő közlekedési rendet alakítunk ki — elsőrendűen arra törekedtek a jogalkotók, hogy az ember védelmét állítsák a középpontba. Kifejeződik ez egyrészt a gyalogosok és a járművezetők viszonyának újszerű, egyértelműbb szabályozásában, másrészt a tömegközlekedési járművek folyamatos forgalmának a korábbinál fokozottabb segítésében. A jogalkotók humánus szándékuk szolgálatába állították a szabálygyűjtemény nyelvezetét is; Arany János nyelvén fogalmaztak, mindenkihez szólóan. Feloldottak merev szabályokat és kiszűrtek túlhaladott jotü kamarai delegáció Bejrutba. A delegáció tagjainak összetétele arra enged következtetni, hogy a magyar vállalatok az iránt érdeklődnek, miként vehetnének még hatékonyabban részt az arab országok iparfejlesztési terveiben, az infrastrukturális beruházásokban és azelekt- rifikálási programban. A kereskedelem természetesen nem egyoldalú. Libanon például egyre több déligyümölcsöt, gyümölcslét, textíliát, cipőt, kötöttárut szállít hazánknak. Sót, a kereskedelmi kamara elnöke azt is elmondotta, hogy dédelgetett terve például az, hogy a Balatonnál szállodaláncot, Budapesten pedig több szállodát építsenek, arab közreműködéssel. Nem beszélve arról, hogy hazánk egyre nagyobb mennyiségben vásárol olajat is a közel-keleti országoktól. Az egyre bővülő kapcsolatok fényesen bizonyítják, hogy a fejlődő országokkal is lehet és érdemes is — kölcsönös előnyökön alapuló — kereskedelmet folytatni. Ezt azért érdemes megjegyezni, mert a közvéleményben időnként felmerülnek bizonyos aggodalmak, hogy vajon érdemes-e nekünk olyan messzire szállítani és hogy tudnak-e nekünk a fejlődő országok olyan cikkeket küldeni, amire valóban szükségünk van. A példák azt igazolják, hogy igen. Másrészt a jövő érdekében is szükséges egyre „messzebbre merészkednünk”, mert állandóan fejlődő népgazdaságunk egyre több terméket állít elő a hazai szükségleteken felül, s termékeinket el kell helyezni. Másrészt a helyzet reális megítéléséhez az is hozzátartozik, hogy a gazdaságilag gyengébben fejlett országok is egyre inkább fejlődnek és olyan termékekkel tudnak fizetni, amire nekünk is szükségünk van. konstrukciókat, felesleges tilalmakat. Kizárólag a közlekedésben gyalogosként, utasként, vagy járművezetőként részt vevő személyekre vonatkozó magatartási szabályokat tartalmaz az új KRESZ, és ezért rövidebb is a réginél, 88 §-a helyett 66 §-a van. HOSSZÜ TAVON SZABÁLYOZZA hazánk közlekedési rendjét és így magán viseli a nemzetközi jelleget. Mint ismeretes, hazánk csatlakozott a különböző világ- és európai közúti közlekedési egyezményekhez, így a mi jogszabályunkat, közlekedési rendünket is hozzá kell igazítani ezekhez az előírásokhoz. Éneikül sem vehetjük figyelmen kívül, hogy mintegy egymillió külföldi jár hozzánk, ugyanakkor négyszázezren közlekedünk Európa különböző országaiban. Akik hozzánk jönnek, a nemzetközi szabályokat ismerik és aszerint közlekednek útjainkon, a mi eltérő szabályaink szerint egyetlen honfitársunk sem boldogul az idegen tájakon. Egyeztetni kellett a kettőt és a magatartásbeli változásokon túl ez a jelzőtáblák számának növekedésében. a közúti jelzések változásé ban, de a teljes információadás biztosításában jelentkezik. Jobban segítenek a tájékozódásban és egyértelművé teszik kötelezettségeinket, jogainkat. Az új KRESZ közlekedési érettségünk jelenlegi szintjére épül. Figyelembe veszi többek között útjaink telítettségét és előírja például a nehezebb járművek követési távolságának növelését, ahol örömmel nyugtázza az ember, hogy egyre több hazánk fia él a turizmus lehetőségével. Világot látni: nagyszerű gondolat! 1973-ban a szocialista országokba 13 575-en, külön Jugoszláviába 9854-en, a nyugati országokba 4070-en utaztak Heves megyéből. Tavaly a szocialista országokat 19 445-sn, emellett Jugoszláviát külön 13 315-en, a nyugati országokat pedig 4147-en keresték fel. Ez mind sz.ép és jó, amíg csak arról beszélünk, hogy a kiutazók világot iátni indultak. Viszont más statisztikai adatokból kiderül, hogy sokaltat egyáltalán nem érdekel az idegen országok látnivalója. 1973-ban 56, tavaly pedig már 122 „turista” ellen indítottak ellehetséges, felemelik a lakott területen a sebességet. Az új KRESZ elvárja, hogy előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben a közlekedés résztvevői és ennek megfelelően előlegezi a bizalmat, teret enged a gép- járművezetők egyéni kezdeményezésének. Kötelezővé teszi a tompított fényszóró használatát, megtiltja a személygépkocsi első ülésén hat évnél fiatalabb gyerek szállítását, megtiltja a kürtjelzést az ország minden lakott helyén. Lehetne sorolni mindazt az okos, szükséges szabályozást, ami igazolja, hogy az új KRESZ nem több, nem is kevesebb, mint jogi megfogalmazása mai közlekedési helyzetünknek. AZ VJ KRESZ EBBEN a szellemben íródott: . .a biztonságos és zavartalan közlekedés alapvető feltétele, hogy e szabályokat a közlekedés minden résztvevője megtartsa, és mindenki számítson arra. hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymás iránt. Az udvarias, megértő magatartást azonban nemcsak a törvény betűje követeli meg tőlünk. A szocialista együttélés szabályai mindenkire vonatkoznak, és mindenki közlekedik, így akár gyalogosként, akár utasként. vagy járművezetőként alkalmazza a kötelező előírásokat. mindig ez motiválja cselekedeteinket!” így legyen. * Pilisy Elemér — deviza elleni járást devizagazdálkodást sértő bűntett miatt. Több mint százszázalékos az emelkedés ... (A hasonló jellegű, de szabálysértésnek minősített esetek száma még nagyobb!) ★ Nem is olyan véletlen, hogy a statisztika külön foglalkozik a Jugoszláviába utazókkal, ugyanis ezt az országot tartják a legmegfelelőbb piacnak, s eléggé gátlástalan módon igyekeznek élni a turizmus lehetőségeivel. Nem rajtuk múlik, hogy rendre leleplezik őket. Enyhén szólva feltűnő is, hogy a két hétre kiváltott valutakeret felhasználási ideje egy-két napra zsugorodik össze. Igaz, Verne hőse nyolcvan nap alatt tett meg egy kört a Föld körül, de a technika mai állása mellett is kissé gyanús, hogy valaki egy nap alatt képes megismerkedni egy országgal... A bírósági iratokban lapozgatva bizony megcsóválja a fejét az ember. N. Lajos és felesége, poroszlói lakosok együttesen 3 ezer forint pénz- büntetést „kénytelenek” fizetni devizagazdálkodást sértő bűntettek miatt, s ugyancsak együttesen 8650 forint egyenérték megfizetésére is kötelezték a házaspárt. N. Lajosné például 1973. augusztus 2-án utazott Jugoszláviába, ahonnan 3-án már visz- sza is tért. 1974. február 13- án újra kiutazott, s másnap már itthon volt. Férje 1974. március 28-án „turizmus céljából” utazott Jugoszláviába, ahonnan még aznap visszatért. Mindketten felhasználták a 14 napra felvett valutakeretet... Vagyis: bevásároltak. F. Emil mátrafüredi lakos 1972-től több ízben megfordult egy-két napra Jugoszláviában. Az ismétlések elkerülésére csak annyit, hogy kétezer forint pénzbüntetést szabtak ki rá, és ötezer forint egyenérték megfizetésére kötelezték az állam javára. B. Sándorné feldebrői lakos is néhány nap alatt kimerítette a kéthetes keretet; 1600 forint pénzbüntetés és 3 ezer forint egyenérték megfizetése az „eredmény”. bűntett... Van még...! Sz. Lajosné poroszlói lakos visszaélése 1500 forint pénzbüntetéssel és 2830 forint egyenérték megfizetésével járt. T. Béla és felesége, horti lakosok kerek egy napot töltöttek Jugoszláviában: fejenként kétezer forint pénzbüntetés és együttesen 5900 forint egyenérték megfizetése... H. Jánosné gyöngyöstarjám lakos kétnapos jugoszláviai „turistásko- dása” 1500 forint pénzbüntetéssel és 2580 forint egyenérték megfizetésével járt. Valamennyi felsorolt bírósági végzés jogerőre emelkedett. ★ Az államnak okozott devlzaérdek-sérelmen túl a felsorolt» esetek a jó szándékú utazók lejáratását is magukban hordozzák, nem beszélve arról, hogy az „egynapos turisták” csorbítják máspk lehetőségeit, hiszen a valutake- ret nem kimeríthetetlen. Nehéz lenne arra hivatkozni, hogy az elkövetők nem ismerik a rendeleteket, a kiutazással járó tudnivalókat, az alapvető szabályokat. Nem nagy dolog betartani ezeket, már akik be akarják tartani... A tudnivalók ott állnak az útlevélben, megfelelő tájékoztatást ad az utazási iroda is, nem beszélve arról, hogy a határnál megkapott vámnyilatkozatban is minden tájékoztatást megkap a kiutazó. Idő van bőven ezek tanulmányozására, még akkor is, ha valaki — egy napra kíváncsi a nagyvilágra ... Akikről szó volt, alapos büntetést kaptak. De a szabály- sértőkkel sem bánnak kesztyűs kézzel a paragrafusok; a legújabb rendelet szerint szabálysértésért 10 ezer forintig terjedő bírságot lehet kiszabni. A büntetések és bírságok mellett 1—5 évre a hatóságok kizárják az elkövetőket az utazás kedvezményéből is. Mondjuk,, hogy az idén legalább ennyivel kevesebben járatják le a magyar turistákat?... Inkább abban bízzunk, hogy a „készülődök” tanulnak a kiderült Számjegyvezérléses A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat és a hamburgi Gildemeister cég kooperációs egyezményt írt alá numerikus szerszámgépek gyártásáról. A megállapodás értelmében a Szerszámgépipari Művek egy univerzális eszterga és két különböző nagyságú NC eszterga-berendezés licencét vásárolta meg. A szeraödés esetekből. (kátai) esztergák exportja hat évre szól, 1977-ig a SZ1M budapesti köszörűgépgyára mintegy négymillió márka értékben szállít partnerének az univerzális berendezésekből. MrBísmg* lflTsj február S0„ cratyrtiik Hatvani árubemutató, s ami mögötte van Kaposi Levente Új KRESZ — Arany János nyelvén Közlekedési valóságunk jogi megfogalmazása f