Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

! Jókor lőtt rä Végre megtaláltuk a hibát: a tank volt üres... (A Weltwoche-ből.) Mi várható a 80-as években? Korszerűsített tan'ervek, nevelési programok Szép sikereket ért el 3 káli Bartók Béla (Minis A káli Bartók Béla férS- kórus az elmúlt «ivóén m több sikeres saereplóst jísoiwL hat magáénak. Füzesabony­ban, Fwo&slösi és Egerben ^yaránt kivívták a közű»» ség tetszését Legjelentősebb fellépésük a* Egerben tar­tott minősítés volt Azegéss évi készülődés meghozta a gyümölcsét A asüri tagjel diplomás ezöstkosaurüval ju­talmazták az énekkar «»= repíését Es a minősítés azonban továbbiakra is kö­telez. Az eljövendő «Berep­ülések újabb próbák leesnek számukra. A téH hónapoké ban Galamb« László kar­nagy vezetésével tovább bő­vítették a repertoárjukat Ugyanakkor felújítottak né­hány régebben tanult szá­mot Jelenleg, a közeljövő­ben Egeiben megrendezésre kerülő. Vándor Sándor «am» lékére kiírt laőrusvereeny megyei) döntőjére készülnek. Meghívást kapott a kórus «Szolnokra is. Itt a város 500 éves fennállására rende­zett szövetkezett dalostalál- fcozón képviselik Hévre me­gye színeit, remélhetőleg si­kerrel. Tóth Kálmán Kél Malit GySngySs véres mankásszínjátszisánt történetihez Bár egy kicsit megkésve; Ub úgy érzem, mégiscsak reagálni kell a Népújságban ISIS. janu­ár S8-íb megjelent „HÚS* év a munkásszínjátszásért” című. Bá­rányt Imre által írt cikkre. Arról, aki a kultúra érdekében a legcsekélyebb áldozatot hoar za„ csak az elismerés hangján lehet szólni. Nos, én ie csatla­kozom a cikkíróhoz, s ju­bileum alkalmából irt elismerő szavaihoz. Azon­ban — bár távol áll tólem, hogy ünneprontó legyek — úgy ér­zem. mégsem volt ez a cikk teljes, hiszen Gyöngyös szín­játszóinak története nem isii­ben kezdődött. Az Igazi hőskor­ról, az 1949—1955-ös évekről il­lett volna, — akár pár mondat­tal is — megemlékezni. igaz, nem az elismerésért, a dicséretét bogozunk, szívvtí-lé­„Nem hajt a bikám semmi hasznot, csak károm van be­lőle” — morfondírozott ma­gában Cagen• és elhatározta, hogy tálad rajta. A vásáron három kapzsi kupec összebeszélt, hogy be­csapják Cogent. Odalép hoz­od az egyik és megkérdezi: — Mennyiért adod a kecs­kédet, Cagen? — Miféle kecskéről be­szélsz? Nem látod, hogy ez bika?! — fortyant fel Cagen. A kupec elnevette magát és faképnél hagyta. Ekkor odalép a másik kupec: — Mennyiért adod a kacs- kéded, Cagen? — Kecském nincs, de ha tetszik, a bikámat megvehe- led — válaszolta mérgesen Cagen. A kupec nem szólt egy szót •Cagen az ingus nép Nasa- reddin Hodzsája; vidám, fur­fangos mesealak. mégis öeszeszorult a szivem, hogy mi kimaradtunk. Rólunk mar senki semmit nem tud. bedig jó néhányan toltuk ara Thália szekerét, sokszor két kéz­zel is, amikor egy-egy apró fa­lucskából hazafelé jövet éjfél­kor, vagy még később elakadt a szekér, vagy később a busz. Fáztunk, tapostuk a havat, de nem sajnáltuk az áldozatot, A körülmények, amelyek között „„felléptünk" sem voltak irigy­lésre méltóak, kötetlen terem­ben, rozoga színpadon. Szinte gyerek voltam még, amikor belekóstoltam a szinját- azás szépségeibe. Volt sok hoz­zám hasonló fiatal, de voltak 30—89 éves munkásemberek is, akik a hosszú esti próbák után reggel követ fejtettek a bánvá- ban, mások pedig a gépek mel­lett végezték munkájukat. Teljességre nem törekszem, amikor ízelítőül felsorolom né­hány színdarab bemutatóját: 1949. október 15: A. Szofronovs Moszkvai jellem, 1949. december 20: K. Szimonov: Idegen árnyék, 1959. december 14. Földes Mihály: Mélyszántás. 1951. június 19: B. Lavrenyov: Amerika hangja, 1952. március 14: Uhbán Ernő: Tűzkeresztség, 1953-ban több egy felvonás os mű, 1954. Január 18: B. Lavrenyov: Leszámolás, 1954. június S: Jacobi: Leányvá- aár. 1955. február 25: Sólyom László: Holnapra kiderül. Azt hiszem, hogy a mindössze máz példányban napvilágot lá­tott Emlékalbumban helyet ka ív Ihattunk volna mi is. de legalább Buday Ferenc nevét megemlít­hették volna, aki igen fáradságos rendezői munkát végzőit Motrautti UMM Mátraháza • IWbiim! közöljük kedves sít- vasőnk hozzászólását, annál is Inkább, mert szerkesztőségünk egyik munkatársa — aki azok­ban az években maga is része­se volt Gyöngyös kulturális éle­tének — hamarosan visszatér a témához. (A szerk.) II Mittel it „jnítsa” a nyomda! A Népújság HWS. január 39-i számának Postánkból rovatában megjelent egy írásom, Tanár- és tanárasa- saony-képző főiskola cím­mel. Ennek szövegében. a nyomda többször olyan he­lyen is tett vesBEŐt vagy pontot, ahol semmi szükség sincs ezekre az írásjelekre. Például egyik mondatom a kéziratban így volt: „Gyak­ran ugyanis csak a valóban elhangzott vagy leírt mon­dat egészének ismeretében dönthetjük ei hogy helyes-e valami vagy nem.” A nyom­da e mondat mindkét vagy kötőszava elé kitett egy-egy — fölösleges — vesszőt, nyilván attól a hiedelemtől vezetve, hogy e kötőszó előtt mindig kötelező vesszőt al­kalmazni. Mi a véleménye erről a Magyar helyesírás szabályai című, közkézen sem, némán végigmérte Ca~ gént és elment. „Lehet,1 hogy ez tényleg kecske, és nem bika? — gon­dolta magában Cagen. — Ha bikát hoztam volna a vásár­ra, akkor az emberek miért beszélnének kecskéről?!” Ekkor lépett hozzá a har­madik kupec: — Eladó a kecskéd, Cagen? — Igen — válaszolta mo­gorván. — Mit kérsz érte? — Két aranyat — mondta Cagen. Eladta a bikát egy kecske áráért, aztán hazatérve így szólt a feleségének: — Nahát, asszony, jól nézünk ki, biká­nak néztük a kecskét. — Miféle kecskét? M\ket fecsegsz itt össze-vissza? — méltatlankodott a felesége. Akkor Cagen töviröl-hegyire elmondott mindent, mire a felesége így szólt: — Alapo­san rászedtek, édes uram! „No ezt nem viszik el szá­razon?” — tökélte el magá­ban Cagen. Fogta magát, fe­hér, piros, fekete, kék, sárga és barna rongydarabkákból varrt egy tarka sapkát, aztán elindult a városba. Betért egy fogadóba, és így szólt a gaz­dához: — Holnap eljövök ide, en­ni, inni fogok, aztán meglen­getem a sapkámat és elme­gyek. Kérlek, ne tartóztass bályzat 354. pontjában a kö­vetkezőt olvashatjuk: „Ha az egynemű mondatrészek (pl. két vagy több alany, tárgy, egynemű jelző stb.) között és, s, meg, vagy kötőszó áll, e kötőszók elé nem teszünk, vesszőt: Három vagy négy alkalommal is, szóltunk ne­kik.” Egy másik mondatom két helyén egy-egy — szántén fölöslege® —- pontot helye­zett el a nyomda. Mosti\em a kéziratot, hanem a nyom­da pontoskodó közlését idé­zem: Ha egy férj ezt mondja a feleségének: „Tegnap az es­tét egy általános iskolai ta­nárral töltöttem.’*, illetve „Tegnap az estét egy álta­lános iskolai tanárnővel töl­töttem.” — mind a ketten jól tudják, hogy ez a két mondat nem ugyanazt je­lenti Ebben az összetett mon­datban a két idézett kije­lentő mondat után szükség­telen a pont, és esztétikai- szempontból is méltán ki­fogásolható az olyan írásjel­használat, amikor három kü­lönböző írásjelet szerepelte­tünk egymás mellett. (Pél­dánkban az első helyen pon­tot, idézőjelet, vesszőt, a második helyen pontot, Idé­zőjelet és gondolatjelet) A magyar helyesírás szabályai­nak 387. pontjában erre néz­ve a következő eligazítást kapjuk: „Az idézőjelek kö­zött levő idézetet gondolat­jel választja el a hátravetett és kisbetűvel kezdett idéző mondattól. Ha az idézet ki­jelentő értelmű a végére nem teszünk pontot,..: Is­merni a jót könnyebb, mint követni — írta unokaöccse- hez Kölcsey.” Helyesírási szabélysatunk- ből tehát világosan kitűnik, hogy egyrészt nem minden vagy kötőszó előtt van szük­ség vesszőre, másrészt nem minden kijelentő mondat után kell pontot tennünk. A helyesírásnak ugyanis nem­csak szabályai vannak, ha­nem dialektikája is! Dr. Pásztor Emil főiskolai adjunktus Eger fel! Tessék, előre kifizetek mindent. — Jól van, nem szólok ne­ked egy szót sem — ígérte a fogadós. Cagen betért még két másik fogadóba, pénzt hagyott ott is. Aztán felkereste a kupe- ceket, akik megvették a biká­ját, és áldomásra hívta őket. A kapzsi kupecek egy pilla­natig se szabadkoztak. Cagen elvitte őket a fogadóba, meg­etette, megitatta mind,hármu­kat. Mikor kifelé indultak, esze ágába sem volt fizetni, csak a tarka sapkáját lenget­te. — Miért nem fizettél? —• kérdezte az egyik kupec. — Hát nem látod a sapká­mat?! Akinek ilyen sapkája van, az ingyen ehet, ihat min­den fogadóban — felelte ma­gabiztosan Cagen. A kupecek hitték is, nem is, aztán hogy bizonyságot nyerjenek, megkérték Co­pent, vigye el őket a másik fogadóba is, aztán meg a harmadikba. Mindenütt ettek, ittak, ám fizetni nem fizettek. „Tyű, nekünk kéne egy ilyen sapka!” — gondolták a kapzsi kupecek. — Nem adod el a sapká­dat? — faggatták Cagent. — Semmi pénzért! A kupecek azonban nem tágítottak, ígérték, jó árat ad­nak érte. Elkészültek az első — még meglehetősen nyers — fogalmazványai azoknak az iskolai alapdokumentumok­nak, amelyek az évtized vé­gén bevezetendő korszerűsí­tett tanterveket, nevelési programokat megalapozzák. Az új dokumentum-rend­szer (az óvodai nevelés prog­ramja, az általános iskolai, a gimnáziumi, a szakközépisko­lai, valamint szakmunkáskép­ző intézeti pedagógiai tervek végül a bentlakásos és fél­bentlakásos nevelőintézetek úgynevezett csatlakozó prog­ramja) viszonylag új műfajt képvisel és tartalmi értelem­ben is figyelmet érdemlő új törekvései vannak. Az alapdokumentum az adott iskolátok, illetve isko­latípus céljának, legfőbb fel­adatainak olyan leírását ad­ja, amely az egységet — dif­ferenciáltan — megőrzi. Kü­lön fejezetben foglalkozik az elsajátítandó művelődési anyag funkciójával, általános nevelő értékével. Figyelem­be veszi, hogy a nevelésügy folyamatos korszerűsítésének melyek a soron következő lépései, mégpedig abban a hozzávetőleg egy évtizedben — lényegében a nyolcvanas években —, amikor a most készülő dokumentumok fel­tehetően érvényben lesznek, Ezért az alapdokumentum külön fejezetben foglalja öss?e a korszerűsítés főbb irányait Miféle feladatok kiemelésé­ről van szó egyebek között? Ide tartozik a szocialista ha- zafiság és az internacionaliz­mus elmélyítése. Ez példa ar­ra is, hogy bontatlan egység­ben forrnak össze az úgyne­vezett oktatási és nevelési feladatok. A szocialista ha- zafiságra és internacionaliz­musra nevelés korszakokat át­— No — szólt végül Cagen látom hogy nem szabadu­lok tőletek. Nem bánom, el­adom, noha eddig eszembe se jutott. — Mit kérsz értté? — Száz arany az ára, A kupecek először megpró­báltak alkudozni, hanem Ca­gen azt mondta: — Ti beszél­tetek rá, hogy adjam el a sapkát, akkor meg mit alku­doztok?! A kupecek nagy nehezen kifizettek a száz aranyát. Ca­gen zsebre vágta és elindult hazafelé. A három kupec rög­tön betért a fogadóba, össze- csődítették a cimboráikat is, hogy elhencegjenek veié, milyen jó vásárt csináltak. A legfinomabb ételeket ették, a legdrágább borokat itták. Amikor már jól belakmároz- tak, elindultak a kijárat felé és meglengették a tarka sap­kát. Hanem a szolgák útjukat állták: — Hát fizetni ki fog?! — Ejnye, nem látjátok a tarka sapkát?! — felelték büszkén a kupecek és újból meglengették. — Miféle sapkát?! Fizesse­tek, ne a sapkátokkal hado­násszatok! — kiabálták fe­nyegető hangon a szolgák. A három kupec csüggedten összenézett: ráébredtek, hogy Cagen az ujja köré csavarta őket, és furfangos csellel meg­szerezte tőlük a bikájáért já­ró, pénzt. Fordította: Saherrszky László fogó feladatán belül azokat a hangsúlyokat keresik, ame­lyek éppen Magyarorszá­gon és a szóban forgó évti­zedben időszerűek. Ez ter­mészetesen megkíván bizo­nyos — a jelenben megala­pozott feltevéseket Léteznek természetesen olyan kiemelt feladatok, amelyekkel korábban nem foglalkozott megfelelően az iskola, mint például a pálya- irányítás és a családi életre nevelés. Mindkét feladat oly­annyira összetett, hogy szinte valamennyi tantárgyat és a tanórán kívüli nevelés vala­mennyi színterét érinti, és fokozott összehangoló tevé­kenységet feltételes az osz­tályfőnöktől. Az osztályfőnö­ki munkának sók egyéb ér­telemben is közvetlen forrá­sa Tesz az alapdokumentum. A dokumentum-tervezet olyan kérdésekre is kitér, mint például az iskolai de­mokratizmus megvalósításá­nak feltételei és módjai: a ta­nulók megterhelése a túl- és alulterhelésük, a magatartás, a szorgalom és a teljesítmé­nyek értékelése és minősíté­se. Az alapdokumentum kidol­gozói a kollektívák fejleszté­sének olyan általános prog­ramját igyekeznek megadni, amely az egyes neveiőintez- tnények konkrét pedagógiai terveinek kidolgozását meg­könnyíti, de nem uniformi­zálja. Éppen azt hangsúlyoz­zák, hogy az iskolaközösség és a kisebb közösségek egy­aránt csakis akikor válnak igazán élővé, tartalmassá, ha kiformálódik sajátos arcula­tuk. Az iskolának helyzetéből, legfőbb sajátosságaiból kö­vetkező feladata, hogy össze­hangolja a különféle ténye­zők működését, és elősegítse a hatások együttérvényesülé- sét. A dokumentumnak erről szóló alfejezete részletezi a családdal a környezet, társa­dalmi tényezőkkel (politikai szervezetekkel, üzemekkel, közművelődési hálózattal, tö­megkommunikációs eszközök­kel) való együttműködést is. Az alapdokumentum össze­foglalja a sokoldalú együtt­működés általános szempont­jait és a pedagógiai munka legfontosabb sorába emeli részletes programját, főként a tanórán és az iskolán kívü­li neveléssel foglalkozó — a közeljövőben ugyancsak ki­dolgozásra váró dokumentum tartalmazza. (MTI) [ mozi 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4 és este 7 órakor 141 perc a Befejezetlen mondatból Déry Tibor regényéből készült kétrészes, színes magyar fűm EGRI BRODY (Telefon: 14-97) Du. fél 4 órakor Hórom mogyoró Hamupipőkének Szineg, szinkronizált csehszlovák—NDK meséim» Du. fél 6 órakor 141 perc a Befejezette» mondatból GYÖNGYÖSI PUSKINT Bekötött szemmel GYÖNGVOST SZAR \r>SAG A fel nélküli lovas HATVANI VÖRÖS CSILLAG A négy muskétás A bűvös sapka MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8.05 MüsonsmertetéB &A5 Budapest és a vtd«í kulturális programjából 8.32 zenekari muzsika Közben: 3.00 Ülés Bél* művei 10.05 „Nyitnikék” 10.40 Vladimir Horowitz zongorázik 11.30 A Szabó család 12.00 Déli krónika 12.20 Ki nyer mai 12.30 Reklám 12.35 Tánczenei koktél 13.30 Lakatos Sándor not» zenekara játszik 13.49 válaszolunk hallgatóinknak { 14.04 Balladáink világa 14.30 Nőkről — nőknek 15.10 Harsán a kürtszói 15.45 Magyar fúvószene 15.59 Hallgatóink figyelménél 16.00 A világgazdaság hírei 16.04 Az új földetsúr 11.05 Külpolitikai figyel* 11.20 A közönség kérdez, a muzsikus válaszol 17.50 Kicsi a bors, de erős,oo 18.05 Mindenki könyvtára 18.35 Beethoven: Karfantázta 18.59 Hallgatóink figyelmébe I 19.00 Esti krónika 19.25 Sláger-múzeum 19.53 A Buddenbrook hí* 21.00 Hírek 21.03 Kovács Apollónia énekei 21.29 Festi házak titkai 22.15 Sporthírek 22.30 Magnósok, figyelemI 23.05 Seiber Mátyás: Jugoszláv népdalok 23.15 Készletek Kálmán Imre operettjeiből 9.10 Éji zene. — Klen» Polanska hárfazik PETŐFI «.25 A Petőfi Rádió réggé* zenés műsora 8.05 Verbunkosok, nóták 8.50 Tíz perc külpolitika 9.03 Kíváncsiak klubja 10.00 A zene hullámhosszán 11.55 Néhány perc tudomány 12.00 Bányászdalok 12.16 Dohnányi: esz-meH zongoraötös 12.40 Házunk tája 13.03 Déry Gabrieli» és Fang* András énekel 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Klubrádió 17.00 Ötórai tes 18.05 Külpolitikai figyelő 18.20 Kolónia a fűztől Fényes patak partján 19.14 M-'is György nótákat énekel 19.34 Tudásunkat a világnak 19.54 Jó estét, gyerekek! 20.00 Esti krónika. H. 20.25 Kis magyar néprajz 20.30 Uj könyvek 30.33 A rock mesterei 21.03 Csajkovszkij j VE szimfónia *1.4» Hindemith: Curd fül«« 8S.46 Régi magyar dalok & táncok 84.00 Hií-ek. Időjárás SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés 17.40 Munkakezdés 17.50 Filmslágerek 18.00 Alföldi krónika 18.15 Könnyű hangszerszólők 18.20 Zenés autóstop Tea MAGYAB ÉM Iskola-tv 10.20 Műsorismertetés 10.21 Delta 10.48 Haláldűlő. Franc*» film. (Ism.) 12.15 Játék a betűkkel 12.40 örökség 13.35 Iskola-tv 17.38 Műsorismertetés 17.40 Hírek 17.45 Az ember és & gasdaságl reform 18.15 Papírsárkány 18.50 A döntés 19.05 Reklám műsof 19.15 Esti mese 19.30 Tv-híradó 20.00 Szegény gazdagok Magyar film «.» Tv-híradd, & 2. műsor 20.00 Műsorismertetés 30.01 A táncokat tervezetei Seregi László 20.50 Szombat esti varieté 81.20 Tv-hiradó. 2. 21.40 Kínai kancsó, Tv-fllm POZSONYI 8.30 Híradó 9.00 Iskolásoknak 15.45 Hírek aS.SO Az élet titkát «YBL 'rém!) 16.15 Középiskolásoknak 17.15 Ifjú szemmel 18.10 Autó-motor rév® 18.40 Dalok 19 no Híradó, publicisztika 20.00 Film 31.30 Híradó, sport, sajtószemle %

Next

/
Oldalképek
Tartalom