Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-18 / 41. szám
JireL.eseményeLhíreL.eseméiiyek. ..hírek... 1975. február IS., kedd A Nap kél: 6.46, nyugszik: 17.11 órakor 4 Hold kél: 9.27, nyugszik: 23.51 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon KONRAD nevű, kedves olvasóinkat! Ősi germán eredetű név és régi alakja a „kuonrat” volt. Jelentése: „merész elhatározása”. Harminc évvel ezelőtt alakult meg hazánkban a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a mai Magyar Nők Országos Tanácsa, a Nötanács elődje. A három évtizeddel ezelőtt megalakult MNDSZ a nők körében végzett politikai felvilágosító munkával, jogaik és kötelességeik tudatosításával, a társadalmi felelősségérzet felébresztéséivel és növeléséivel segítette az ország építést, harcolt a nők egyenjogúságának gyakorlati megvalósításáért. A Magyar Nők Országos Tanácsa 1957 elején vette át a Magyar Nők Demokratikus Szövetségének feladatait. A MNOT-ban képviselteti magát a SZOT is és így a szervezett munkásnőket érintő kérdéseket is állandóan napirenden tartja. A Magyar Nők Országos Tanácsának szervei (a lakóterületen a megyei, a városi, a járási, nőtanácsok, az üzemekben és a hivatalokban a szakszervezetek) látják el a nőmozgalmi feladatokat. A MNOT tagja a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek is. A zárszámadási közgyűlésekről jelentjük 15 ezer mázsával kevesebb szőlő Egerben Időjárás: Várható időjárás ma estig: napközben kevés lesz a felhő, száraz marad az idő, de több őrén át sütő nap sem lesz elegendő, hogy a hűvös levegő hőmérséklete 0—plusz 3 foknál magasabbra emelkedjék. Második esztendejét zárta közösen az Eger város volt négy termelőszövetkezetéből alakult Egri Csillagok. Hétfőn délelőtt a Finomszerel- vénygyár kultúrtermében gyűltek össze a termelőszövetkezeti tagok és vezetők, hogy meghallgassák Vincze- papp Ferencnek, a tsz elnökének beszámolóját az elmúlt gazdasági esztendőről. A beszámolót nagy figyelemmel hallgatták a közös gazdaság dolgozói és a meghívott vendégek egyaránt, akik között megjelent dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke, Kovács János, a városi pártbizottság titkára, Pusztai Lászlómé országgyűlési képviselő, valamint Ku- runczi István, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője. Az elnöki beszámolóban elhangzott, hogy az elmúlt esztendő rendkívüli időjárása különösen nagy veszteséget okozott az Egri Csillagok Termelőszövetkezetnek. A közös gazdaság vállalati nyereségét ugyanis csaknem 60 Képviselői fogadónap Egerben Február 19-én, szerdán délelőtt 9—12 óra között fogadónapot tart Egerben Pusztai Lászlóné országgyűlési képviselő. A választópolgárok a városi tanács épületében kereshetik fel ügyes-bajos dolgaikkal a képviselőnőt Hangverseny fiataloknak Az ifjúsági filharmóniai bérlet keretében az Egri Szimfonikus Zenekar ma Gyöngyösön, február 20-án csütörtökön pedig Hatvanban és Hevesen hangversenyt ad fiatal zenekedvelők számára. Műsoron szerepel Haydn D-dúr (London) szimfóniája, Mozart d-moll zongoraversenye, amelyet az Egri Szimfonikus Zenekar vendége. Keveházi Gyöngyi ad elő, és Schubert h-moll (befejezetlen) szimfóniája. Vezényel Farkas István. Munkánk, eredményeink Kiállítás nyílt Gyöngyösön A X. pártkongresszus óta eltelt időszakban végzett társadalomépítő tevékenységünket, ennek eredményeit mutatja be az a kiállítás, amelyet tegnap délután nyitott meg a Volán kultúrtermében Gyöngyösön Kádár Béla, a városi pártbizottság titkára. A kiállítás február 25-ig látható ^reggel 9 és délután 5 óra között naponta. Egerben este 7 órakor: RETTENETES SZÜLÖK (Déryné bérlet) ♦ ORVOSI | ÜGYELET Tej — minden mennyiségben Jelentős mennyiségű, mintegy 60—70 ezer liter tejet dolgoznak fel minden napa Közép-magyarországi Tejipari Vállalat gyöngyösi üzemében, ahová 60 kilométeres körzetből, 50 felvevőál- lomásrói érkezik be a tej. A feldolgozás során aztán ebből kerül ki napi 40—45 ezer tasakos tej, 18—20 mázsa túró, 4—5 ezer liter tejföl és ugyancsak 4—5 ezer darab 2 dl-es tejszínhab, valamint 1000—1500 habtejszín. A kannás tej mennyisége is eléri a 4—5 ezer litert. Bőven van tehát dolga a 140 dolgozót foglalkoztató üzemnek, amelyben jelenleg hat szocialista brigád dolgozik, köztük a már sok kiváló eredményt' elért Barátság és a Béke brigád. Mint Herczegh Gábor üzemvezető tájékoztatójából kitűnik, elsősorban nékik köszönhető, hogy az elmúlt évben egymillió forintos megtakarítást értek el, az energia- megtákarításban megtakarított összeg pedig eléri a 350 ezer forintot. Igaz, ezek az eredmények nem kevéssé az 1974-ben bevezetett korszerűsítéseknek is köszönhetők. Ekkor állították be a termelésbe az NDK-gyártmányú PO—3-aa csomagológépet, a csehszlovák BTH—12-es síkfóliás gépet és a PEP—PACK 220- as csomagológépet, amelyet a 2 dl-es iskolatej és a 2 dl-es tejfölkészítésnél, illetve csomagolásnál használnak. Tervezik, hogy hamarosan termelésbe állítanak egy tejföl-homogizáló gépet is, ennek értéke eléri a 700 ezer forintot. Lörick Lajos művezető a tasakolás minőségét ellenőrzi. (Foto: Szabó Sándor) Társadalomtudományi hét — az egri járásban Egerben : 19 órától szerda, reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcád rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek réS|7 éré is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Telefon: 11-727). A* elmúlt esztendőben megyénk községeiben művészeti napokat szervezett az egri Megyei Művelődési Központ Tekintettel az előadások sikerére, az idén — más témakörben — folytatják a kezdeményezést. Február 20-tól március 1-ig társadalomtudományi hetet rendeznek az egri járásban, melynek keretében aktuáis < társadalmi kérdésekről tar- < tanak előadásokat Bélapát- < falván, Bodonyban, Tamale- < leszen, Mátraballán, Péter- < vásárán és Egercsehiben. Az< előadásokban többek között ( szó lesz a családról, az al- < kohóiizmusról, a vidéki ér- < telmiség heyzetéről és az if-! júsági törvényről is. százalékban a szőlő adja. A mostoha körülmények miatt 15 ezer mázsával kevesebb termést tudtak betakarítani a tervezettnél, és hiába zárta többlettel az évet a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés, a rossz szőlő termés éreztette hatását. Az egy tagra jutó átlagjövedelem 27 ezer forint volt a tavalyi 32 ezer forinttal szemben. Az egy tízórás munkanapra jutó jövedelem 119 forint volt. Ez is kevesebb, mint a tavalyi szint, amely elérte a 142 forintot. Egy tízórás munkanapra 124 forint Gyöngyösön Egy negyedszázad telt el azóta, hogy a gyöngyösi gazdák maroknyi csoportja a szövetkezés útját választotta. Az 1974. év tehát jelentős határkövet is jelez, és emiatt is nyilvánult meg nagyobb érdeklődés a Mátra Kincse Tsz mostani zárszámadása iránt. A gyöngyösi főiskola aulájában jöttek össze a tsz-gaz- dák és a meghívottak. A megjelenteket Nagy István, a tsz elnökhelyettese köszöntötte, majd Visontai László tsz-el- nök számolt be az eltelt gazdasági évről. A szántóföldi növények termesztésében a kalászosok olyan átlaggal fizettek, amelyre méltán lehettek büszkék. A tervezett mennyiséget hektáronként tíz mázsával szárnyalták túl, de az önköltség is sokkal kedvezőbben alakult a kalászosoknál, mint ahogy számították az év elején. Jól alakult a kukoricatermés is. Arra is büszkék a gyöngyösi tsz-gazdák, hogy a kalászosaik átlagtermése meghaladta az országos színvonalat. Az állattenyésztésben a markaziakkal közösen létrehozott sertéstelep gazdálkodását kíséri nagy figyelemmel a tagság. Bár a tervezett hízósertés mennyiséget nem sikerült biztosítani, és különböző személyi kérdések is nehezítették a telep működését, az tavaly már kétmilliós eredménnyel zárt. összesen közel 17 millió forintot fizettek ki munkadíjra. Az egy tízórás munkanapra jutó díj majdnem 124 forintot tesz ki. Az eredmények alakulásában jelentős szerepe volt az egyre jobban fokozódó szocialista munka versenynek. Hogy a tsz-tagok mennyire szorgalmasan látták el a feladataikat, az is bizonyítja, hogy tavaly huszonhatan kaptak Kiváló tsz-dolgozó, kilencen. A mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést és hárman miniszteri dicséretet {gmf) A „Rózsa** bűvészei A vita elég hangos, behefc latszik a Rózsa Cukrászda második termébe. A pultnál egy vasárnap déli vásárló elé- gedetlenkedik. Néhány adag gesztenyepürét vinne ebédhez, s darabjáért tíz forintot számítanak. Sokallja. Méltán! Bár a kiszolgálók megmagyarázzák türelmesen, hogy a tíz forintnak csak a fele megy gesztenyepürére, a többi a műanyag tálka ára. Idáig rendben. Szóból ért a magyar. Ahhoz azonban már kibicsaklott üzleti felfogás kell, hogy a göngyöleget, ezt a bizonyos műanyag edényt, a cukrászda ne válthassa vissza, A vevő is ezen háborog. Nem lopja a pénzt, s ha már otthon ilyesféle csemegére ízeledtek, öt adagért miért fizessen huszonöt forint helyett ötvenet? Találkozni Hatvanban egyebütt is hasonló „árukapcsolással”, a fogyasztási szövetkezet üzleteire azonban nem ez volt a jellemző. S ha most szóvá tesszük, a jó hír megóvása érdekében történik. És természetesen a fogyasztóért, aki vasárnapi édesség ürügyén nem óhajt a hazai műanyagipar mecénása lenni. Bizonyos nézőpontról persze bűvészeiként fogható fel a dolog. íme, a cukros tejszínhab, ami pillanat alatt keserűvé változik! Csakhogy a bolt nem trükkszínpad, s egyik eladó sem Rodolfó mester... (moldvay) Február 3-tól 15-ig: a fésGsgyapjú volt a sláger Két Hét álcáit spóroltunk 3,5 milliót Jelentős volt az engedmény: 30—40 százalék, a február 3-tól 15-ig tartó téli ruházati vásáron. A Heves megyei forgalomban a leginkább érdekelt „cég” minden bizonnyal az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat volt, amelynek mintegy félszáz ruházati cikkeket árusító boltjában 15 millió forint értékű áruból kínáltak nagy választékot a vásárlóknak. Természetesen az érdeklődés és ennek megfelelően a forgalom — igen nagy volt a rendelkezésre álló két hét alatt. Mint Gál Béla, a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi osztályvezetője tájékoztatójában elmondta, a nagy érdeklődés ellenére is: maradt valami a raktáron. Az engedményes időszakban megvásárolt áruk értéke mindössze százezer forinttal haladta meg a tízmillió forintot, így a leértékelt áruknak közel egyharmada — a boltokban maradt. Jól jártak azonban azok, akik éltek a lehetőséggel, összesen 3 millió 508 forintot spóroltak meg így. Kedvezőbb lehetett volna az „eredménye”, ha nagyobb a vásárlási kedv és — természetesen — több a pénz. Az Hét végi munkás járat. Több nap munkásszálló után most két éjszaka otthon. Az emberek fejében még a gépek, a munkahely gondjai zakatolnak. — Édesapám, mit értél te el azzal, hogy tíz éve egy helyen gürcölsz? — mondja a Hangadó. — Már megismertek, tudják, hogy nem mersz ugrálni, meghúzod magad, csak dolgozol, így aztán nem is nagyon ereszük neked a pénzt. — Miért, az talán kényelmesebb, amit te csinálsz, hogy egy évnél tovább sehol nem maradsz? — válaszol a Svájcisapkás. is igaz azonban, hogy az ünnepek előtti időszakban alaposan kiköltekeztünk: megvettük azt, amire szükség volt, és kifizettük azt, amire pénztárcánkból telt. A rádióban elhangzott, az országos sajtóban megírt információk szerint máshol is hasonló lehet a helyzet. Annyi bizonyos, hogy nálunk, Heves megyében slágernek számított a fésűsgyapjú méteráru szövet — ebből szinte az egész készlet elfogyott. Igen sokan vásároltak női télikabátot, férfiöltönyt, lányka és fiú télikabátokat, férfi- és gyermekpantallókat, férfiinget, sálakat, valamint csecsemő tipegö-rugdalózót Nagy érdeklődés nyilvánult meg a fekete színű női csizmák, a lánykacsizmák, valamint a férfi bundacipők iránt is. Mint az áruforgalmi osztály vezetője elmondta, jelentős készletekkel rendelkeztek leszállított árú, tavaszi jellegű nói pamutruhákból, ezek iránt azonban nem nyilvánult meg különösebben 'nagy érdeklődés. Az engedményes téli ruházati vásár ennek ellenére elérte célját: a lakosság kisebb jövedelmű rétege a kéthetes akció idején olcsó, jó ruházati cikkeket vásárolhatott. Nyugati import helyett — műszál Pápáról A pápai textilgyárban több hónapos kísérlet után megkezdték a lengyel Elana poliészter szál nagyüzemi alkalmazását. Beszerzésére a magyar—lengyel műszálegyezmény adott lehetőséget és felhasználásával jelentős nyugati importot pótolnak. A tervek szerint ebben az esztendőben már termékeinek ötven százalékához Eana szálat használ a pápai textilgyár. >0) A buszon — Nem arról van szó, hogy kényelmesebb. De betoko- sodsz, nem tartanak sokra, ha mindig csendben maradsz. Azt kell csinálni, hogy oda- állsz a művezető elé: szakikéin, mi lesz azzal az ötven fillérrel, me^t nagyon keresnek már innen a szomszédból. Megaifja, hiszen kell ott is az ember, de a végén azért csak megpattansz új környezetbe, más emberek közé. — De ott, mire megszokod, belejössz a munkába, eltelik egy jó idő... — Na és? Továbbállsz, mire rá tudnak venni, hogy benn maradjál társadalmi munkára. Egyébként is két- három évnél tovább semmiképp nem jó egy helyen maradni. — Csak egyre vigyázz — teszi hozzá befejezésül, felemelve a mutatóujját —, hogy a régi helyedre ne menj vissza újra! Mert ott már nem néznék semminek. — Ez igaz — hagyja helyi!» a Svájcisapkás és látszik rajta, hogy arra gondol: mégiscsak bölcs ember ez a Hangadó. „ (hekcttf Sz'^lteta Munkásért Heves megye) BfceoMsáS» és a Heves megye) Tanács napilapja. — Főszerkeszt*: PAPR JÁNOS. — Katija a Heves megyei LnpWaáé váHalat. Felelte kiadó: NOSZrtCZlUS FERENC. — Szerkesztőség — 3301 Eger. Beloiannisz utca 3. (P£ 23. 3301) Telefon: 12-73. 20-29. 24-44. 3300 Gyöngyös: Rózsa u. 1., 11-087. 3000 Hatvan: Kossuth tér 8. (Városi Tanács épülete) 10-51. Kiadóhivatal: Eger 3301 Beloiannisz u. 3. (Pf. 23. 3301) Telefon: 12-68. — Terjeszt! a Magyar Rosta. Előfizet« «3 sgy böea®» tt, EtóftWtoetó báne*telk eoetahivatalnál és kézbesítőnél - index: 30.062. - Heves megye* Kyomda Vállalat, Eger, Srécy ea»d®í «ka 4 USÍgato: SÓLYMOS JOSSSS, »*• w