Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-18 / 41. szám

JireL.eseményeLhíreL.eseméiiyek. ..hírek... 1975. február IS., kedd A Nap kél: 6.46, nyugszik: 17.11 órakor 4 Hold kél: 9.27, nyugszik: 23.51 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon KONRAD nevű, kedves olvasóinkat! Ősi germán eredetű név és régi alakja a „kuon­rat” volt. Jelentése: „merész elhatározása”. Harminc évvel ezelőtt alakult meg hazánkban a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, a mai Ma­gyar Nők Országos Tanácsa, a Nötanács elődje. A há­rom évtizeddel ezelőtt megalakult MNDSZ a nők kö­rében végzett politikai felvilágosító munkával, jogaik és kötelességeik tudatosításával, a társadalmi fele­lősségérzet felébresztéséivel és növeléséivel segítette az ország építést, harcolt a nők egyenjogúságának gya­korlati megvalósításáért. A Magyar Nők Országos Ta­nácsa 1957 elején vette át a Magyar Nők Demokrati­kus Szövetségének feladatait. A MNOT-ban képvisel­teti magát a SZOT is és így a szervezett munkásnő­ket érintő kérdéseket is állandóan napirenden tartja. A Magyar Nők Országos Tanácsának szervei (a lakó­területen a megyei, a városi, a járási, nőtanácsok, az üzemekben és a hivatalokban a szakszervezetek) lát­ják el a nőmozgalmi feladatokat. A MNOT tagja a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetségnek is. A zárszámadási közgyűlésekről jelentjük 15 ezer mázsával kevesebb szőlő Egerben Időjárás: Várható időjárás ma estig: napközben kevés lesz a felhő, száraz marad az idő, de több őrén át sütő nap sem lesz elegendő, hogy a hűvös levegő hőmér­séklete 0—plusz 3 foknál magasabbra emelkedjék. Második esztendejét zárta közösen az Eger város volt négy termelőszövetkezetéből alakult Egri Csillagok. Hét­főn délelőtt a Finomszerel- vénygyár kultúrtermében gyűltek össze a termelőszö­vetkezeti tagok és vezetők, hogy meghallgassák Vincze- papp Ferencnek, a tsz elnöké­nek beszámolóját az elmúlt gazdasági esztendőről. A beszámolót nagy figye­lemmel hallgatták a közös gazdaság dolgozói és a meg­hívott vendégek egyaránt, akik között megjelent dr. Varga János, az egri városi tanács elnöke, Kovács János, a városi pártbizottság titkára, Pusztai Lászlómé országgyű­lési képviselő, valamint Ku- runczi István, a megyei ta­nács mezőgazdasági osztályá­nak vezetője. Az elnöki beszámolóban el­hangzott, hogy az elmúlt esz­tendő rendkívüli időjárása különösen nagy veszteséget okozott az Egri Csillagok Termelőszövetkezetnek. A kö­zös gazdaság vállalati nyere­ségét ugyanis csaknem 60 Képviselői fogadónap Egerben Február 19-én, szerdán dél­előtt 9—12 óra között fogadó­napot tart Egerben Pusztai Lászlóné országgyűlési képvi­selő. A választópolgárok a városi tanács épületében ke­reshetik fel ügyes-bajos dol­gaikkal a képviselőnőt Hangverseny fiataloknak Az ifjúsági filharmóniai bérlet keretében az Egri Szimfonikus Zenekar ma Gyöngyösön, február 20-án csütörtökön pedig Hatvan­ban és Hevesen hangver­senyt ad fiatal zenekedve­lők számára. Műsoron szere­pel Haydn D-dúr (London) szimfóniája, Mozart d-moll zongoraversenye, amelyet az Egri Szimfonikus Zenekar vendége. Keveházi Gyöngyi ad elő, és Schubert h-moll (befejezetlen) szimfóniája. Vezényel Farkas István. Munkánk, eredményeink Kiállítás nyílt Gyöngyösön A X. pártkongresszus óta el­telt időszakban végzett társa­dalomépítő tevékenységünket, ennek eredményeit mutatja be az a kiállítás, amelyet teg­nap délután nyitott meg a Volán kultúrtermében Gyön­gyösön Kádár Béla, a városi pártbizottság titkára. A kiállítás február 25-ig látható ^reggel 9 és délután 5 óra között naponta. Egerben este 7 órakor: RETTENETES SZÜLÖK (Déryné bérlet) ♦ ORVOSI | ÜGYELET Tej — minden mennyiségben Jelentős mennyiségű, mint­egy 60—70 ezer liter tejet dolgoznak fel minden napa Közép-magyarországi Tej­ipari Vállalat gyöngyösi üze­mében, ahová 60 kilométe­res körzetből, 50 felvevőál- lomásrói érkezik be a tej. A feldolgozás során aztán eb­ből kerül ki napi 40—45 ezer tasakos tej, 18—20 má­zsa túró, 4—5 ezer liter tej­föl és ugyancsak 4—5 ezer darab 2 dl-es tejszínhab, valamint 1000—1500 habtej­szín. A kannás tej mennyi­sége is eléri a 4—5 ezer li­tert. Bőven van tehát dolga a 140 dolgozót foglalkoztató üzemnek, amelyben jelenleg hat szocialista brigád dol­gozik, köztük a már sok ki­váló eredményt' elért Barát­ság és a Béke brigád. Mint Herczegh Gábor üzemveze­tő tájékoztatójából kitűnik, elsősorban nékik köszönhe­tő, hogy az elmúlt évben egymillió forintos megtaka­rítást értek el, az energia- megtákarításban megtakarí­tott összeg pedig eléri a 350 ezer forintot. Igaz, ezek az eredmények nem kevéssé az 1974-ben be­vezetett korszerűsítéseknek is köszönhetők. Ekkor állí­tották be a termelésbe az NDK-gyártmányú PO—3-aa csomagológépet, a csehszlo­vák BTH—12-es síkfóliás gépet és a PEP—PACK 220- as csomagológépet, amelyet a 2 dl-es iskolatej és a 2 dl-es tejfölkészítésnél, illet­ve csomagolásnál használ­nak. Tervezik, hogy hama­rosan termelésbe állítanak egy tejföl-homogizáló gépet is, ennek értéke eléri a 700 ezer forintot. Lörick Lajos művezető a tasakolás minőségét ellenőrzi. (Foto: Szabó Sándor) Társadalomtudományi hét — az egri járásban Egerben : 19 órától szerda, reg­gel 7 óráig, a Bajcsy-Zsilinszky utcád rendelőben. (Telefon: 11-10.) Rendelés gyermekek ré­S|7 éré is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. szám alatti rendelőben. (Tele­fon: 11-727). A* elmúlt esztendőben megyénk községeiben mű­vészeti napokat szervezett az egri Megyei Művelődési Központ Tekintettel az elő­adások sikerére, az idén — más témakörben — folytat­ják a kezdeményezést. Feb­ruár 20-tól március 1-ig tár­sadalomtudományi hetet rendeznek az egri járásban, melynek keretében aktuáis < társadalmi kérdésekről tar- < tanak előadásokat Bélapát- < falván, Bodonyban, Tamale- < leszen, Mátraballán, Péter- < vásárán és Egercsehiben. Az< előadásokban többek között ( szó lesz a családról, az al- < kohóiizmusról, a vidéki ér- < telmiség heyzetéről és az if-! júsági törvényről is. százalékban a szőlő adja. A mostoha körülmények miatt 15 ezer mázsával kevesebb termést tudtak betakarítani a tervezettnél, és hiába zárta többlettel az évet a szántó­földi növénytermesztés, az ál­lattenyésztés, a rossz szőlő termés éreztette hatását. Az egy tagra jutó átlagjö­vedelem 27 ezer forint volt a tavalyi 32 ezer forinttal szem­ben. Az egy tízórás munka­napra jutó jövedelem 119 forint volt. Ez is kevesebb, mint a tavalyi szint, amely elérte a 142 forintot. Egy tízórás munkanapra 124 forint Gyöngyösön Egy negyedszázad telt el azóta, hogy a gyöngyösi gaz­dák maroknyi csoportja a szövetkezés útját választotta. Az 1974. év tehát jelentős ha­tárkövet is jelez, és emiatt is nyilvánult meg nagyobb ér­deklődés a Mátra Kincse Tsz mostani zárszámadása iránt. A gyöngyösi főiskola aulá­jában jöttek össze a tsz-gaz- dák és a meghívottak. A meg­jelenteket Nagy István, a tsz elnökhelyettese köszöntötte, majd Visontai László tsz-el- nök számolt be az eltelt gaz­dasági évről. A szántóföldi növények ter­mesztésében a kalászosok olyan átlaggal fizettek, amelyre méltán lehettek büsz­kék. A tervezett mennyiséget hektáronként tíz mázsával szárnyalták túl, de az ön­költség is sokkal kedvezőb­ben alakult a kalászosoknál, mint ahogy számították az év elején. Jól alakult a kukori­catermés is. Arra is büszkék a gyöngyö­si tsz-gazdák, hogy a kalá­szosaik átlagtermése megha­ladta az országos színvona­lat. Az állattenyésztésben a markaziakkal közösen létre­hozott sertéstelep gazdálko­dását kíséri nagy figyelem­mel a tagság. Bár a tervezett hízósertés mennyiséget nem sikerült biztosítani, és külön­böző személyi kérdések is nehezítették a telep működé­sét, az tavaly már kétmilliós eredménnyel zárt. összesen közel 17 millió forintot fizettek ki munkadíj­ra. Az egy tízórás munkanap­ra jutó díj majdnem 124 fo­rintot tesz ki. Az eredmények alakulásá­ban jelentős szerepe volt az egyre jobban fokozódó szo­cialista munka versenynek. Hogy a tsz-tagok mennyire szorgalmasan látták el a fel­adataikat, az is bizonyítja, hogy tavaly huszonhatan kap­tak Kiváló tsz-dolgozó, kilen­cen. A mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést és hár­man miniszteri dicséretet {gmf) A „Rózsa** bűvészei A vita elég hangos, behefc latszik a Rózsa Cukrászda második termébe. A pultnál egy vasárnap déli vásárló elé- gedetlenkedik. Néhány adag gesztenyepürét vinne ebéd­hez, s darabjáért tíz forintot számítanak. Sokallja. Mél­tán! Bár a kiszolgálók meg­magyarázzák türelmesen, hogy a tíz forintnak csak a fele megy gesztenyepürére, a többi a műanyag tálka ára. Idáig rendben. Szóból ért a magyar. Ahhoz azonban már kibicsaklott üzleti felfo­gás kell, hogy a göngyöleget, ezt a bizonyos műanyag edényt, a cukrászda ne vált­hassa vissza, A vevő is ezen háborog. Nem lopja a pénzt, s ha már otthon ilyesféle cse­megére ízeledtek, öt adagért miért fizessen huszonöt fo­rint helyett ötvenet? Találkozni Hatvanban egye­bütt is hasonló „árukapcso­lással”, a fogyasztási szövet­kezet üzleteire azonban nem ez volt a jellemző. S ha most szóvá tesszük, a jó hír meg­óvása érdekében történik. És természetesen a fogyasztóért, aki vasárnapi édesség ürü­gyén nem óhajt a hazai mű­anyagipar mecénása lenni. Bizonyos nézőpontról per­sze bűvészeiként fogható fel a dolog. íme, a cukros tej­színhab, ami pillanat alatt ke­serűvé változik! Csakhogy a bolt nem trükkszínpad, s egyik eladó sem Rodolfó mes­ter... (moldvay) Február 3-tól 15-ig: a fésGsgyapjú volt a sláger Két Hét álcáit spóroltunk 3,5 milliót Jelentős volt az enged­mény: 30—40 százalék, a február 3-tól 15-ig tartó té­li ruházati vásáron. A He­ves megyei forgalomban a leginkább érdekelt „cég” minden bizonnyal az Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat volt, amelynek mintegy félszáz ruházati cikkeket árusító boltjában 15 millió forint értékű áruból kínál­tak nagy választékot a vá­sárlóknak. Természetesen az érdek­lődés és ennek megfelelő­en a forgalom — igen nagy volt a rendelkezésre álló két hét alatt. Mint Gál Béla, a Heves megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat áru­forgalmi osztályvezetője tá­jékoztatójában elmondta, a nagy érdeklődés ellenére is: maradt valami a raktáron. Az engedményes időszakban megvásárolt áruk értéke mindössze százezer forinttal haladta meg a tízmillió fo­rintot, így a leértékelt áruk­nak közel egyharmada — a boltokban maradt. Jól jártak azonban azok, akik éltek a lehetőséggel, összesen 3 millió 508 forin­tot spóroltak meg így. Ked­vezőbb lehetett volna az „eredménye”, ha nagyobb a vásárlási kedv és — termé­szetesen — több a pénz. Az Hét végi munkás járat. Több nap munkásszálló után most két éjszaka otthon. Az embe­rek fejében még a gépek, a munkahely gondjai zakatol­nak. — Édesapám, mit értél te el azzal, hogy tíz éve egy he­lyen gürcölsz? — mondja a Hangadó. — Már megismer­tek, tudják, hogy nem mersz ugrálni, meghúzod magad, csak dolgozol, így aztán nem is nagyon ereszük neked a pénzt. — Miért, az talán kényel­mesebb, amit te csinálsz, hogy egy évnél tovább sehol nem maradsz? — válaszol a Svájcisapkás. is igaz azonban, hogy az ün­nepek előtti időszakban ala­posan kiköltekeztünk: meg­vettük azt, amire szükség volt, és kifizettük azt, ami­re pénztárcánkból telt. A rádióban elhangzott, az országos sajtóban megírt információk szerint máshol is hasonló lehet a helyzet. Annyi bizonyos, hogy ná­lunk, Heves megyében slá­gernek számított a fésűs­gyapjú méteráru szövet — ebből szinte az egész kész­let elfogyott. Igen sokan vá­sároltak női télikabátot, fér­fiöltönyt, lányka és fiú té­likabátokat, férfi- és gyer­mekpantallókat, férfiinget, sálakat, valamint csecsemő tipegö-rugdalózót Nagy ér­deklődés nyilvánult meg a fekete színű női csizmák, a lánykacsizmák, valamint a férfi bundacipők iránt is. Mint az áruforgalmi osz­tály vezetője elmondta, je­lentős készletekkel rendel­keztek leszállított árú, tava­szi jellegű nói pamutruhák­ból, ezek iránt azonban nem nyilvánult meg különöseb­ben 'nagy érdeklődés. Az en­gedményes téli ruházati vá­sár ennek ellenére elérte célját: a lakosság kisebb jö­vedelmű rétege a kéthetes akció idején olcsó, jó ruhá­zati cikkeket vásárolhatott. Nyugati import helyett — műszál Pápáról A pápai textilgyárban több hónapos kísérlet után meg­kezdték a lengyel Elana poliészter szál nagyüzemi alkal­mazását. Beszerzésére a magyar—lengyel műszálegyezmény adott lehetőséget és felhasználásával jelentős nyugati im­portot pótolnak. A tervek szerint ebben az esztendőben már termékeinek ötven százalékához Eana szálat használ a pápai textilgyár. >0) A buszon — Nem arról van szó, hogy kényelmesebb. De betoko- sodsz, nem tartanak sokra, ha mindig csendben maradsz. Azt kell csinálni, hogy oda- állsz a művezető elé: szaki­kéin, mi lesz azzal az ötven fillérrel, me^t nagyon ke­resnek már innen a szom­szédból. Megaifja, hiszen kell ott is az ember, de a végén azért csak megpattansz új környezetbe, más emberek közé. — De ott, mire megszokod, belejössz a munkába, eltelik egy jó idő... — Na és? Továbbállsz, mi­re rá tudnak venni, hogy benn maradjál társadalmi munkára. Egyébként is két- három évnél tovább semmi­képp nem jó egy helyen ma­radni. — Csak egyre vigyázz — teszi hozzá befejezésül, fel­emelve a mutatóujját —, hogy a régi helyedre ne menj vissza újra! Mert ott már nem néznék semminek. — Ez igaz — hagyja helyi!» a Svájcisapkás és látszik raj­ta, hogy arra gondol: mégis­csak bölcs ember ez a Hang­adó. „ (hekcttf Sz'^lteta Munkásért Heves megye) BfceoMsáS» és a Heves megye) Tanács napilapja. — Főszerkeszt*: PAPR JÁNOS. — Katija a Heves megyei LnpWaáé váHalat. Felelte kiadó: NOSZrtCZlUS FERENC. — Szerkesztőség — 3301 Eger. Beloiannisz utca 3. (P£ 23. 3301) Telefon: 12-73. 20-29. 24-44. 3300 Gyöngyös: Rózsa u. 1., 11-087. 3000 Hatvan: Kossuth tér 8. (Városi Tanács épülete) 10-51. Kiadóhivatal: Eger 3301 Beloiannisz u. 3. (Pf. 23. 3301) Telefon: 12-68. — Terjeszt! a Magyar Rosta. Előfizet« «3 sgy böea®» tt, EtóftWtoetó báne*telk eoetahivatalnál és kézbesítőnél - index: 30.062. - Heves megye* Kyomda Vállalat, Eger, Srécy ea»d®í «ka 4 USÍgato: SÓLYMOS JOSSSS, »*• w

Next

/
Oldalképek
Tartalom