Népújság, 1975. február (26. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-16 / 40. szám
A müezzin igaza 1 Filléreken múlik Kényszertartalékon állandóan egy kétszázas blokk a Gagaiin Hőerőműben / ' £ÍA müezzin felháborodva mrtdja a minaret takarítónőiét: elvonom a fizetését! Szégyell je magát, már megint piszkosak a lépcsők. De uram — válaszol az asszony — ma is felmostam. Dehát hol kezdi a lépcsők mosását? Alul, uram. Na látja, ez a baj. Holnaptól felül kezdje a rendcsinálást . A szellemes viccet megyénk egyik jónevű beruházási szakembere mondta el a közelmúltban. Heg sem várta, míg leesik a tantusz, dühösen így folytatta: „Ha azt akarjuk, hogy a beruházásainkra jellemző feszültséget, szervezetlenséget végleg megszüntessük, nekünk is felül kell kezdeni a rendcsinálást. Mindenekelőtt olyan országos érvényű törvényekre, szabályokra van szükség,, amelyeket senki sem érthet félre, amelyek megtiltják a pazarlást, az értelmetlen vitatkozásokat, s lakatot tesznek a magánutakra és a kiskapukra is. Sürgősen meg kell változtatni az érdekeltségi rendszert is. Ne csak a tiszta haszon legyen az építők, a tervez®, a beruházók, a bonyolítók első számú mézesmadzagja, hanem a pontos határidő, a jó minőség, a tervezett költségek tartása, az új létesítmény gazdaságos üzemeltetése. Nevetséges — folytatta tovább —, hogy még ma sem azok diktálják a feltételeket, akik fizetnek — az állam, a tanácsok, az üzemek., a szövetkezetek — hanem az építők, a tervezők, a bonyolítók. Vagyis: akik kapják a pénzt. Itt az ideje, hogy végre azokat is felelősségre vonják, akik megalapozatlan beruházásokra, kihasználatlan gépekre, nem alkalmazható technológiákra költik a pénzt Még kollégáktól is gyakran hallani: ma lehetetlenség egy beruházást jól megszervezni es megvalósítani. Nem igaz! A nyolcmilliárdos visontai Gagarin Hőerőmű beruházása két és fél hónappal korábban készült el a tervezettnél, és megtakarítottak mintegy 150 millió forintot is. A VTLATÍ egri gyára mindössze 10 hónap alatt készült el, s nem érte kifogás a minőségét sem. Nemcsak pénzre, jó tervekre, becsületes kivitelezőkre van szükség, hanem rendre és fegyelemre is. Ez utóbbi két beruházáson mindenki tudta, hogy mi a feladata, s igyekezett azt becsületesen teljesíteni . A huszonkét tagú hallgatóság közül — egy szakmai tanácskozás résztvevői voltak — senki sem cáfolta meg az elmondottakat, sőt valameny- nyien megerősítették. A bizonyításnak szánt példák közül elsőként Eger új kenyérgyárát említették. A nevezett beruházás — lapunkban többször is írtunk róla — jóval a tervezett határidőn túl, s majdnem dupla költséggel készült el. A petőfibányai úgynevezett vertikális gyáregység üzembe helyezésének tervezett határideje 1971. december 31-e volt A létesítmény ma sem kész. Ki tudja hány millió forintot költöttek már rá az egri fedett uszodára; átmegy a víz a megye- székhelyen épült autóbuszpályaudvar betonteknőjén 1». Megyénk népi ellenőr« egy széles körű felmérés során a közelmúltban bizonyították be, hogy a beruházási jogszabályaink korszerűtlenek.. Sok a kis kapu, gyakran érthet ki inást a soraiból a tervező, a beruházó vagy akár a kivitelező is. A tiszanánai szakosított szarvasmarha-telep tervezői nem tudták, hogy a higiéniai, az egészségügyi követelmények miatt a telepre nem mehetnek be a teherautóik, és csak pótberuházással sikerült biztosítani, hogy a tej végül is „kijöjjön" — csövön keresztül — a telepről. Millió6 károkat okozott a népgazdaságnak az is, hogy a Dél-Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének területén majdnem valamennyi kukoricaszárító — pedig jó minőségű kukoricával kell fizetni a drága gépekért — a tervezett határidő ütän és az eredeti költségeknél jóval drágábban épült meg. De elhangzottak egészen friss, új példák is. Ezekben a napokban folyik a több millió forintos költséggel létrehozott Észak-magyarországi Vízügyi és Közműépítő Vállalat szanálása. Az életveszélyessé vált kémények miatt rövidesen megszüntetik a gázfűtést Eger egyik új — 42 család lakik benne — épületében. A tervezők nyugatnémet „származású"’ konyhát szánnak — a javasolt készülékek ráadásul be sem szerezhetők — a rekonstrukcióval épülő egri új megyei kórházba. „Hatalmas ötlet” született Mátra- füreden is: a leendő Avar Hotel tervezői ugyanis most döntöttek úgy, hogy liftet is kap a szálloda. Mivel az épület falai már javában készülnek és az építkezés megkezdésekor még szóba se jött a lift, így hát ma még nem tudni pontosan, hogy hová ts kerül majd ez a berendezés. Egy pillanatig sem kételkedünk: ha így akarják, akkor így is lesz. Legfeljebb hely- csinálás címén szétverik majd a falakat Volt már Ilyen máskor és másütt is. Különösebb következmények nélkül. Legfeljebb elmaradt — ha elmaradt — az oklevél, legfeljebb elhangzott egy — ha elhangzott — ejnye, bejnye —, legfeljebb kifizették — ha kifizették — a filléres kötbéreket Nálunk már szerencsére nincsenek müezzinek, és a viccben hangoztatott igazságot is bárki kimondhatja. Különösen, ha a beruházásokról van szó. Mert igaz ugyan, hogy a rossz minőségért, a hanyag munkáért felelősségre lehetne vonni a kőművest — különösen ha repedeznek a falak —, a kéményseprőt —, ha rosszaik a kémények — a szigetelőt —, ha beázik a plafon —■, de mégiscsak azok tehetnek a legtöbbet a határidők tartásáért, a jó tervekért, a zavartalan kivitelezésért, akik a lépcsősor közepétől felfelé helyezkednek el. Azokra a vezetőkre gondolunk elsősorban, akik döntenek a fejlesztésekben, akik elbírálhatják a terveket, akik pecsétet üthetnek a kivitelezésre, a bonyolításra, s főleg akiknek joguk van olyan törvényeket rendelkezéseket hozni, amelyek megtiltják a tisztességtelen hasznot, felelősségre vonják a mulasztókat, s nem ad- ‘ nak menlevelet a tudatlanoknak, a kárt okozóknak. Függetlenül attól, hogy hányadik lépcsőn ülnek, vagy állnak, C'gywn kérem, M hajol le ma egy fillérért? Egyáltalán — ki látott már egy valódi egyfülerest? Ér akkor ilyen címet adni egy magát komolynak vevő írásnak, hogy „Filléreken, múlik”? Jó. Akkor számoljunk. Ha a visontai Gagarin Hőerőmű lényegében csak a lignittel tudná fűteni a kazánjait akkor kilowattóránként másfél fillért tudna megtakarítani. Még mindig ne tessék mosolyogni, mert ha az ötmilliárd kilowattórára vetítjük ki a „baga- tell” értékű megtakarítást akkor ez sem nem kevesebb, sem nem több a végeredményben, mint — 75 millió forint Mindjárt mádként hangzik. Ez a Ids számolgatás arra is jó, hogy jelezze, a Gagarin szokatlan nagyságrendekkel működik, üzemel, gazdálkodik. Az alapkérdés tehát a — lignit És Itt kapcsolódik a témához a Thorez Bánya- ii»m, Kezdj®: azzal, hogy tavaly az erőműnek több minit négy és fél milliárd kilowattórát kellett volna fejlesztenie. A lemaradása viszont túlhaladja a hatszázmilliót Ha ehhez hozzátesszük, hogy 1974 utolsó negyedében lignitből a tervezetthez képest majdnem nyolcszázezer tonnával kapott kevesebbet a Thorez- tól, mindjárt a villamosenergia termelésének lemaradásához is kapunk egy meghatározó jellegű adalékot Hadd idézzünk még itt néhány nagyon furcsa ffiámot A terv szerint egy kilowattóra költsége 45,27 fillér lett volna. Igen, még századfillérekkel is számolnak. A valóság több mint négy fillérrel haladta túl a tervezett költségeket A szén az előbbi összegben a terv szerint 17,76 fillér értékben szerepelt volna, de ténylegesen valamivel több mint 18 fillér lett Nem csoda hát ha a tervezett vállalati nyereséget nem érték el, hanem attól 27 millióval maradtak eL m Olyan soha nincs, hogy egy erőmű mindig a teljes kapacitását tudja adni. Ügy mondják, hogy a kihasználás mértéke a 90—95 százalék között várható. Ez a normális mérték. A Gagarin az elmúlt év utolsó hónapjában csak 41,9 százalékot tudott felmutatni és az utolsó negyedévben is csak néhány százalékkal haladta túl az ötven százalékot Tavaly októberig nem volt semmi baj. Minden rossz az év utolsó negyedéből származik, amikor a Thorez a természeti „Csapások” miatt elvesztette a lába alól a talajt — a szó szoros értelmében is. Az idén sem lesz jobb « Gagarin helyzete. Mintegy 600 millió kilowattórával tud majd kevesebbet fejleszteni, mint amennyire képes lenne, ennek pedig a termelési értéke 300 millió forintot tesz ki. Ennyi vll- lamosenergiát a magyar népgazdaság nem tud nélkülözni. Ezt a hiányzó mennyiséget valahonnan pótolni kelL Akár itthoni termelésből, akár importból származik is majd a hiányzó mennyiség kiegyenlítése, az súlyos ráfizetést von majd maga után. Hogy ez mennyire igaz, említsük meg, hogy az egységnyi szénkolísége a Gagarinnak az országos átlaghoz képest majd három fillérrel volt kevesebb a terv szerint, de a tény alapján is több mint két fillérrel. Ezek a fillérecskék a vég- elszámolásban csak üzmdUi- ókbam fejezhetők kL 3 Ha nem tud elegendő lignitet adni a Thorez, akkor hozni kell máshonnan. Vagy tüzeljenek jobb szénnel, esetleg olajjal, illetve földgázzal. (Máris kész a Jó tanács. Kérdés, mennyire alkalmas a megoldás megtalálására az ilyen ötlet. Hiszen a jól tájékozottak azt is tudják, hogy a Gagarin eddig is használt a lignittől j<jbb minőségű, magasabb' kalóriájú szenet, sőt: olajat is — a befűtéshez, de „támasztékul” is. Ne kezdjük é! számolgatni most, hogy akár a barnaszén, akár a folyékony energiahordozó mennyivel lenne drágább a lignittől. Ehhez semmi képzelőerő nem kell. Inkább az erőmű műszaki képességeinek oldaláról vizsgáljuk meg a kérdést. Vegyünk egy nagyon egyszerű hasonlatot. Ha valakinek fatüzelésű cserépkályhája van otthon, mi történne ezzel a kályhával, ha kokszot égetne benne? Vagy akár kőszenet! Az erőmű kazánjaiban az égőtér maximálisan ezer C fokot bír el. Ha tehát ettől magasabb hő keletkezik az égőtérben, akkor az feltétlenül kárt okoz. — Azt vagyunk kénytelenek csinálni — magyarázza Mohácsi Miklós igazgató- helyettes —, hogy a száz megawattos blokkok kazánját esetenként tiszta barnaszénnel fűtjük. De a többinél csak a tüzelő súlyának tíz százalékéig adhatunk barna szenet. Hogy a tiszta barna szénnel való fűtés mennyire elfogadható és megengedett, ez még műszakilag nincs tisztázva véglegesen. É Előreláthatóan az ide« annyi lignitet sem kap a Gagarin, mint amennyit kapott tavaly. Ha tehát kénytelenek lesznek felkészül» a tartós lignithiányra, akkor egy sor beruházásra lesz szükségük. Gyorsán ki ás számították, hogy a kényszerű beruházások végösszege 100 millió forint, amiből csupán egy újabb iker-va- gonbuktató költsége 50 millió. Ehhez még hozzá kell szé mítani azt is, hogy ha az. eddigi költségeik megnőve- kednek, akkor ezek évente legalább 80 milliós további kiadást okoznak. Bizony, itt megint erősen a zsebünk mélyére kellene nyúlnunk. Pedig nem is olyan nagyon. régen, 1973. november 27-én „Együttműködő mintaüzem szerződést” írt alá a Nehézipari Minisztérium Javaslatára a Magyar Villamos Művek Tröszt vezérigazgatója, a Mátraalji Szén bányák, a Gagarin Hőerőmű Válialat igazgatója és a Tho- re-z Bányaüzem vezetője. Hol van már ennek a teljesítési lehetősége? Pedig az aláírás óta még két év sem telt el. Mégis ekkorát változott a világ Visontán? 5. Február eddig eltelt napjaiban az erőmű egy kétszázas blokkja kényszertartalékon pihent állandóan. A kiesések értéke ennyit tesz ki. Naponta 16 millió kilowattórát tudna fejleszteni a* erőmű, ehelyett februárban 8—10 milliót tudott ad» nap mint nap. A két szám szembeállítása egymással, nagyon beszédes magyarázatot ad az erőmű termelési nehézségeire. — A dolgozóink mindent elkövetnek a kongresszus* munkaverseny keretében, hogy a termelést növeljék, a kiesést csökkentsék, amennyire lehet — halljuk Kallós Józseftől, az erőmű igazgatójától. — Minden elismerés meshleti őket. Pedig nekik nem csökken a fizetésük azzal, hogy a Gagarin „félgőzzel” üzemel. Nekik személy szerint ká ruk ebből nem származik De hát melyik munkás tudja azt elnézni, hogy kínlód ni kell a termeléssel, hogy a népgazdaságot kár éri? Az erőmű kénytelen volt bejelenteni, hogy az 1974 év utolsó három hónapjában őt ért károk miatt ® Mátraalji Szénbányákkai szemben 90 milliós követelése van. Ennyi kára keletkezett abból, hogy nem kapta meg a szerződésben biz tosított mennyiségű szenet De azzal, hogy ezt a kárát megtérítik, még a helyzeten semmi sem változik. Az erőműnek lignitre van szüksége. A szerződés szerint évi 7.5 millió tonnára, de a népgazdasági érdek azt követelné meg, hogy 8.3 milliót kapjon. A megoldás világos; * Thorez Bányaüzemnek hiánytalanul el kell látnia a Gagarin Hőerőművet lignittel. Ez az óriási beruházás, amelyre méltán lehetünk büszkék, erre a célra készült. A sok-sok milliárdos azért használtuk fel, hogy ezt a célt hiánytalanul elérjük. Ezért nyitották meg a Thorezt, ezért épült mag mellé, a 800 megawattos Gagarin. Megoldásnak lenni kell, á megoldást meg kell találni. Ezt szorgalmazzuk mi is. G. Molnár Ferenc ,Hmisw g* Wi i&feraar 16», vasamat Brigádok a minőségért Kristóf íf készítők ' "A félvezetők nélkülözhetetlen alkatrészei a kristályok, Amelyekből havonta 70—80 kilogramm készül az Egyesült Izzó gyöngyösi gyárában. A krystályelöállitő üzem dolgozói évek óta eredményeken szerepelnek a „Brigádok a minőségért mozgalomban. Iükpünkön: hármán * Puskás Tivadar szocialista brigád ’Üt#** közül d'pte.. Puska® Aoii&& Koos József Á barátság okmánya „ Óraimf* — így hangzott az ünnepi beszédben a megszólítás huszonhét évvel ezelőtt, 1948. február 18-án, a magyar—szovjet barátsági, együttműködés és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megkötésekor. „Kedves elvtársak, barátaim!” — volt a megszólítás 1967-ben a szerződés megújításakor. A két dátum között történelmi korszak feszül, az óriási változások kora, mely változások azóta is, a szerződés megújítása óta eltelt hét esztendő alatt is jellemzik hazánk szocialista fejlődését. Három esztendővel a felszabadulás után végleg eldőlt, hogy merre tart Magyarország. A nép legyűrte belső ellenségeit, de nem mondhatta el ugyanezt a kívülről fenyegető veszélyekről. A Szovjetunió barátsága és ereje volt a biztosítéka annak, hogy a még gyenge népi hatalmat nem sodorták el külső erők, amelyek éppen azokban az időkben indították el a hidegháborút. De más jelentősége is volt annak az ünnepélyes aláírásnak. Magyarország, amely három esztendővel azelőtt még a fasizmus szekerét tolta, ezzel a szerződéssel mintegy belépőt kapott a nemzetközi életbe: egy győztes nagyhatalom egyenrangú társsá emelte. A barátsági szerződésből azóta barátság lett, az együttműködésből mély eszmei és politikai kapcsolat. Magyarország a Varsói Szerződés Szervezetének és a Kölcsönös Gagdaságl Segítség Tanácsának tagja, s a nemzetközi életben megbecsülésnek örvend. i baba sem íetejUüii el aarabav ha&r. honnan Indultunk, hogy a katonai es az erkölcsi vereség szakadékéból, amelybe, az úri Magyarország sodorta nemzetünket, a szovjet nép segített fölemelkedni bennünket. De még kevésbé szabad elfelejtenünk: az a tekintély, amelyet a Magyar Népköztársaság élvez, annak köszönhető, hogy nem áll egyedül, nincs kitéve a nemzetközi erők játékának. Barát és ellenség egyaránt tudja, hogy egyértelműen és következetesen a szocialista közösség álláspontját, érdekeit képviseljük. Ez az elvszerű következetesség teszi, hogy komolyan vesznék bennünket a nemzetközi porondon, hogy szerepünk lehetett é6 van a nemzetközi enyhülés megteremtésében. Ez a közösség, ez a baráti ösz- szefogás biztosítja, hogy itthon nyugodt körülmények között fejleszthetjük gazdaságunkat, építhetjük kultúránkat, megteremthetjük a szocialista társadalmat. Magyarország új élete természetesen a felszabadulással kezdődött, de a huszonhét éve kötött barátsági szerződés mintegy hivatalos állami szintű megpecsételése volt annak, hogy együtt, szoros szövetségben kívánjuk járni a történelem útját: Ez a szerződés a nemzet igaz erdekeit szolgálta és szolgálja. Fock Jenő miniszterelnök mondta a szerződés megújítása alkalmával, hogy kapcsolataink ezekben az évtizedekben szoros testvéri szövetséggé kovácsolódtak. és ennek a szövetségnek az erősítése a magyar nép nemzeti érdekei volt és marad a jövő- feeas», i
