Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-16 / 13. szám

li ;ar.a ó je sportoló Pelle ludit Az egri Gárdonyi Géza Gim­názium és Szakközépiskola ma- g uitanulója. Az idei kolumbiai világbajnokságra készülő felnőtt női uszóváloyaíott Dózsás spor­tolja. a zavartalan felkészülés érdekeben választotta a tanulás­nak ezt a módját. Az első évet mag az iskolapadban, osztály­társak között töltötte, a tanul­mányi eredménye 4,7 volt. Is­kolai és sportbizonyítványa alapján elnyerte a Jó tanuló, jó sportoló kitüntető címet. Hogy mit adott ehhez a tan­tárgyi felkészültség, azt tudjuk, három négyes híján csupa ötöst. Versenyeredményei is el- sörangúak. 1974-ben két felnőtt magyar bajnokságot nyert a legrövidebb gyorsúszó számok­ban 100 és 200 méteren. Ahhoz, hogy idáig jutott, több éves elő­készület kellett. Cnbl-ben kezdett versenyszerű­en úszni Utassyné Gyergyak Magda útmutatásai alapján. Hát- úszónak készült, de eredményei csak korosztálya második—har­madik helyére voltak elegendők, ezzel pedig sem Ő, sem a szak­emberek nem békültek ki. A j jrdulaí eve 1972., amikor áttért a gyorsuszasra. Már ebben az euben az angol—magyar nem­zetek közötti úszóviadalon a 200 méteres gyorsúszásban váloga­tottként állhatott rajtkóre. A be- vmtalkozás jól sikerült, hiszen inusudik helyével ő volt az eredményesebb magyar úszónó. Reszt vehetett a tavalyi bécsi úszó EB-n, ahol a 4xl00-ys gyors- és vegyesváltóban döntős volt, a hetedik illetve az ötödik helyen végzett magyar csapat tagja. A váltó embereként sike­rült először 100 gyorson egy percen belüli időeredményt el­érnie. 200 méteren 2:11.28-al or­szágos csúcstartó, 1974-ben 100 ra-en is hazai listavezető, 400 m-en a második legjobb volt. Sikereinek titka? Heggel ötkor ébresztő, fél hat­tól fél nyolcig a fedettben 7500 méter. délelőtt tanulás', délután 2-töi halig 12 ezer méter úszás. Napi két edzés, de rövidesen napi három foglalkozást tart számára Visontai József edző. Szeretne az idén ts eredmé­nyesen versenyezni, s ahogy szakmai körökben emlegetik, a legszebb reményekre jogosító gyorsúszó tehetségnek minden adottsága megvan ehhez. INégy magyar atléta az örök világ­ranglista első tíz he*yezeíije között A Sportecho (NDK) össze­állította az atléták örök vi­lágranglistáját. Ezek szerint 1974-ben a férfiaknál három, a nőknél nyolc számban vál­tozott az első helyen a hely­zet. A férfiak statisztikáját javítaná az amerikai Wohlhuter 800 m-re átszá­mított 1:43.4-es eredménye, de mivel a sportágban mért eredményeket vesznek fi­gyelembe, Wohlhuter csak 880 yardon világcsúcstartó, 1:44.1-gyel... Az új listavezetők: nők: 200 m: Szewinska (lengyel) 22.00 mp, 400 m: Szewinska (lengyel) 49.9 mp, 3000 m: Bragina (szovjet) 8:52.8 p, 4x100 m: NDK 42.51 mp, magasugrás: Witschas (NDK) 195 cm, súlylökés: Fibinge- rová (csehszlovák) 21,57 m, diszkoszvetés: 'Melnyik (szovjet) 69,90 m, gerelyve­tés: Fuchs (NDK) 62,22 m. Férfiak: 1500 m: Bayi (tanzániai) 3:32.2 p, 20 km gyaloglás: Frenkel (NDK) 1:2330 ó, kalapács: Sapiri­donov (szovjet) 76,66 m. A ranglistán a legjobb tíz között négy magyar atléta található. Balogh Györgyi ??.8-cal 200 m-en hetedma- gival 10.. Major István a magasugrásban 224 cm-rel negyedmagával szintén tize­dik. Legjobban a férfi disz­koszvetők állnak Fejéi' Gé- *a 66,92 méterrel hetedik és Murányi Janó« 66,38-c®l ki­Közgyűlésekről jelentjük: m Alany ü|iortja gazdaságila£ megalapozott A három domb városa Az Átányi TSZ SK megtar­totta évi közgyűlését, ahol megjelent többek között Gal- vács Károly, a termelőszövet­kezet párttitkára és Gacsal József, községi tanácselnök is. Baráth Mihály sportköri elnök megnyitója után Sárán­ál Zoltán vezetőségi tag is­mertette a vezetőség beszá­molóját, amelyből kitűnt, hogy a helyi sportkör gazda­ságilag megalapozott... A községi tanács és a termelő- szövetkezet mind anyagilag, mind erkölcsileg a tőlük tel­hető legmeszebbmemő támo­gatást biztosítják a sportkör­nek. Például a tanácstól ka­pott pénzen és jelentős tár­sadalmi munkával megoldot­ták az öltözőépület villamosí­tását, a hideg-melegvíz ellá­tást és az olajkályhával tör­ténő fűtést. A termelőszövet­kezet múlt évi pénzbeli támo­gatása közel 10 ezer forint ér­tékű volt, melyet felszerelé­sek vásárlására és épület bő­vítésre fordítottak. Ezen kí­vül a tsz biztosította a spor­tolók szállítását és a sport­telep füvének kaszálását, aminek pénzbeli értéke meg­haladja a másik 10 ezer fo­rintot. A sportkör évi bevé­tele (pályabelépők, tagdíjak, egyéb rendezvények) 21 ezer forint volt. Jelenleg 4 ezer forint van a kasszában, s ez a tavaszi szezon kezdete előtt biztató. A szakosztályokban folyó munkák értékelésére is sor került. A női kézilabda-csa­pat eddigi eredményei azt bi­zonyítják, hogy a jövőben még nagyobb támogatást ér­demel ez a lelkes gárda. Ezért elhatározták a csapat megerősítését. A sakk csapat a múlt évben közepesen sze­repelt a járási versenyeken. Ennek a szakosztálynak a megerősítésére is határozat született. Ezúttal is a labda­rúgó szakosztály érte el a legnagyobb sikereket. A „megerősödött” járási baj­nokságban nem állnak rosz- szul az átányi csapatok. Az ifjúságiak mezőnyében az Sakk híradó Megtartotta első ülését Gyön­gyösön a megyei sakk szakszövet­ség elnöksége. Tekintettel arm, hogy az. elnökség új tagokat is beiktatott, valamint időszerű szakmai kérdéseket is tárgyalt — a megyei sporthivatal képvise­letében. — Jekli József, és Szü- csik György is megjelentek. Az értekezlet során megvitat­ták az idei versenyprogramot, valamint azokat a feladatokat, melyek végrehajtásával javítani kívánják a szakmai követelmé­nyeken túl, megyénk sakkéle- tét. fejlődését. Elfogadták azt a javaslatot, mely szerint a XX. országos Mátra villámversenyt Tardoson tartják, leszűrvén a parádfürdői kedvezőtlen tapasztalatokat. Döntöttek a megyei nagyaktiva értekezlet színhelyéről, mely ellentétben a sportnaptárban szereplő Eger helyett Gyöngyö­sön lesz. Égetően szükségessé vált a versenybírók továbbkép­zése, valamint a minősítőverse­nyek rendezése kapcsán tapasz­talt fogyatékosságok rendszabá­lyozása. Az úttörő, iskolás és utánpótlás nevelés, valamint a női sakkozás problémáit vitat­va* tárgyalták a versenysakko­zás jelenlegi helyzetét is, külö­nös tekintettel a megyei cent­rumok szakmai támogatásával — létrehozásával. Határozat szü­letett a megyei szövetség érte­kezleteinek gyakrabbá tételére, valamint egy éves munkaprog­ram kidolgozására. Az új elnök­ségi tagok, felszólalásaikban ígé­retet tettek egy jó kollektív munkaszellem kialakítására, va­lamint a rájuk bízott feladatok lelkiismeretes végrehajtására — melyekkel csak nyerhet Heves megye safckélete. * A Magyar Sakkszövetség Mi­nősítési Bizottsága 1975. évre az alábbi minősítéseket hagyta jó­vá : Mester j elöltek: Demeter István (GYESE), Sándor Tamás (Egri Vasas). Csillagos I. o.: Bubenkó József, Horváth Dé­nes, Oláh Sándor, dr. Szigetvári József (mind GYESE). Első osz­tályúak: Bocskai László (Bél­apátfalva), Csizmadia Lajos (GYESE), Forgó János (Hevesi MEDOSZ), Kálosi János (Egri Vasas), Kiss Pái István (GYE­SE). Kladiva Imre (Füzes­abony), Rauch Ferenc (Egri Vasas), Krupánszki Karoly (GYESE). * A Heves megyei Sakk Szövet­ség új elnöksége: Dobroviczky Ferenc elnök, Szigetvári György elnökhelyettes, Máté Gáspár tit­kár, Vasziljevics Miklós titkár­helyettes, Kiss Pál István, Vitéz Dezső és Dobroviczky Ferencné elnökségi tagok. Ae 99 ff. keleti csoportjának végeredménye: Férfiak: L SZEOL 2. OSC 3. MEAFC 4. E. Fin. 5. Köz. Egy. 6. ASE 7. BEAC 8. Salgót. 9. Diósgy. 10. Köb. Sör. 11. Szolnok 12. Zal. SE 13. Szeg. P. 14. Nyír. Sp. Nők: 1. Szeg. TK 2. E. Gyógy. 3. OSC 4. Egri TK 5. SZEOL 26 23 3 2285:1309 49 26 23 3 2116:1612 49 26 22 4 1950:1645 48 26 20 6 2116:1850 46 26 13 13 1919:1941 39 26 12 14 1514:1619 38 26 12 14 1972:1906 38 26 10 16 1938:2181 36 26 10 16 1861:2012 36 26 10 16 1780:1896 36 26 10 16 1830:1931 36 26 7 19 1881:2037 33 26 7 19 1800:2126 33 26 3 23 1760:2155 29 26 22 4 1859:1412 48 26 22 4 1452:1148 48 26 21 5 1504:1204 47 26 19 7 1843:1483 45 26 19 7 1856:1429 45 Meddig élhet egy ember? Akar-e ön több mint 100 évig élni? Aligha hisszük, hogy akad­na olyan valaki, aki azt fe­lelné: nem! Nos minden le­hetőségünk megvan a „ma­gas” kor eléréséhez. Dr. John Walker, amerikai orvosprofesszor nemrég nap­világot látott művében az alábbiakat írja: „Az emberi szervezet konst­rukciós szerkezete a születés pillanatában biztosítja azt, hogy az újszülött 120—130 évig éljen. Hogy ez világ­szerte mégsem következik be? A válasz nagyon egy­szerű, ugyanakkor összetett is. A zavartalan életfeltételek hiánya, a különböző kóroko­zók, a helytelen életvitel, a külső körülmények, amelyek országonként, földrészenként váltakoznak, általában lehe­tetlenné teszik e kor megélé­sét”. A professzor 240 oldalas művében részletesen foglal­kozik mindazokkal a ténye­zőkkel, amelyek gátolják e kor elérését, s ugyanakkor hasznos tanácsokat is ad e gátló tényezők csökkentésére. A könyvben nem kevesebb mint 43 oldal foglalkozik a különböző testmozgási for­mák fontosságával. Idézzünk .ismét a könyvből! „A testmozgás fontosságá­val, szükségszerűségével, a zavartalan életvitel szem­pontjából elengedhetetlen voltával nem tudok eleget foglalkozni. Ma még vüas*. szerte meglehetős közöny fogadja a különböző testmoz­gásra ösztönző felhívásokat. Pedig az orvosi kutatások számtalan esetben bebizonyí­tották már a mozgás külön­böző formáinak kedvező ha­tását az egészség, az életkor alakulására. Csakhogy az emberi lustaság ma még saj­nos lényegesen erősebb az élni akarásnál”. Igencsak elgondolkodtató , megállapításokat tesz Wal­ker professzor. Hiszen tulaj­donképpen ma már minden­ki tisztában van — nemcsak az orvosok körében — azzal, hogy napjaink „népbetegsé­gei” a különböző érrendszeri rendellenességekből származó betegségek és a szívbetegsé­gek. A testnevelés, a mozgás azonban felveszi, s joggal ál­líthatjuk. eredményesen veszi fel a harcot e betegségekkel. Pensze most e sorok olvasása közben joggal mondhatja bárki: Mikor sportoljanak, mikor mozogjanak? A rendszeres testmozgás nem igényel sem különösebb anyagi, sem időbeli befekte­tést. Tíz perce, egy szabad negyedórája minden dolgozó embernek van. A lakásban, vagy a lakóhely közelében is biztos, hogy találunk vala­miféle helyet, ahol egy kicsit mozoghatunk, tornászhatunk. S e tíz percek, negyedórák biztos, hogy kamatoznak majd. Ha „másképpen" nem, j hát azzal a néhány pinát év- I «dj .i átányiak veretlenül, négy pont előnnyel vezetnek, a felnőtt labdarúgók pedig az ötödik helyen állnak. A baj­nokság végére az ifiknek az első, a felnőtteknek pedig a harmadik hely megszerzése van előirányozva... A fel­nőtt gárda a kupákban is nagyszerűen szerepelt az el­múlt évben. Előbb elnyerték a Húsvéti Kupát, majd sor­rendben második alkalom­mal diadalmaskodtak a fü­zesabonyi járási szövetség ál­tal kiírt Bátorí Ákos Kupá­ban. A Berényi Mátyás Ku­pában pedig a második he­lyen végeztek. Mint koráb­ban hírül adtuk; a művelődé­si ház nagytermét teremspor­tok lebonyolítására és iskolai testnevelési órák megtartásá­ra is alkalmassá tették az átalakítási munkák során, A sport átszervezésével párhuzamosan rendezték a sportköri tagságot is. össze­sen 126-an kaptak új könyvet a tagkönyvcsere során. A múlt évi tagbélyeg eladási tervüket 95 százalékra telje­sítették. A közeljövő terveiről is szó esett. Mindenek előtt a leg­fontosabbnak tartják a sport­telep utca felőli részének beton kerítéssel való lezárá­sát. A maradék pénzből pe­dig új felszereléseket vásá­rolnak majd. A labdarúgó edzőpálya létrehoizása is fo­lyamatban van. A termelő- szövetkezet által adományo­zott területen a fásítás már meg is történt... Végül, a hozzászólások so­rán Átány sportjának jövő­je szempontjából igen biztató ígéretek és felajánlások hangzottak éL 6. Szarvas 7. Duna C. 8. Szó. MTE 9. E. Voi. 10. Debr. 11. Tipogr. 12. Mezőb. 13. Kert. E. 14. Sz. MÁV 26 16 U» 1621 26 13 13 1476 26 13 13 1643 26 11 15 1648 26 9 17 1596 26 7 19 1348 26 7 19 1206 26 5 21 1180 26—26 1152 :1448 42 11522 39 :1600 39 11700 37 11640 35 :1689 33 11562 33 :1614 31 :1931 26 Az NB 111. északkeleti csoportjának végeredménye: Nők: 1. DASE 16 14 2 1020: 603 30 2. MEAFC 16 12 4 811: 686 28 3. LMTK 16 10 6 772: 619 26 4. Dvsc n. 1 10 6 969: 833 26 5. E. Vol. II. 16 9 7 870: 874 25 6. KFSC 16 7 9 765: 791 23 7. NyTK 16 5 11 753: 825 21 8. MV Met. 16 4 12 534: 727 20 9. Ny. MFSC 16 1 15 502:1038 17 Férfiak: 1. MEAFC H. 22 19 3 1593:1197 41 2. NyTK 22 17 5 1496:1253 39 3. Egri TK 22 16 6 1678:1274 38 4. DASE :n> 15 7 1601:1199 37 5. KFSC 22 14 8 1566:1303 36 6. Ny MFSC 22 14 8 1573:1435 36 7. DVTK II. 22 10 12 1495:1492 32 8. LMTK 22 9 13 1275:1366 31 9. E. fm n. 22 6 16 1156:1553 28 10. Nagyk. 22 5 17 1397:1736 27 11. Szerencs 22 5 17 1134:1631 27 12. Tiszav. 22 2 20 951:1476 24 Férfi csoport (tartalék nélkül): 1. NyTK Jß 14 2 1101: 904 30 2. Egri TK 16 12 4 1269: 922 28 3. DASE 16 12 4 1150: 862 28 4. Ny MFSC 16 10 6 1119:1021 26 5. LMTK 16 8 8 927: 994 24 6. KFSC Ui 8 8 1123: 942 24 7. Szerencs 16 4 12 826:1213 20 8. Nagyk. 16 2 14 962:1234 18 9. Tiszavasv. 16 1 15 724:1112 17 Idegen országban jársz, nem segít rajtad semmi. Sem a könyvek, sem a törté­nelem, de még az előkészü­letek sem. Láthatsz filmet az országról, olvashatsz útle­írást, az ország egészen más. A valóság mindig meglepe­téseket tartogat. Ha beszél­ned, írnod kell róla, újra kell fogalmaznod mindent. Ki igazítja el ilyenkor az utazót? Az ismeretlent, a ke­veset tudót? Valami támpont kell, vagy kellene, valamiféle kiinduló hely. Valami olyan jelenség, hogy attól indulva, vagy ar­ra visszanézve, tájékozódni tudjon az utazó, kiismerje magát az ismeretlen világ­ban. Hogy visszatérjen oda, — ha eltévesztené az irányt, — ha mással nem, tekinteté­vel. Van ilyen kimagasló je­lenség? Plovdivban van: Al- josa! A város közepén emel­kedő Bunardzsik-domb tete­jén áll Ö. Vagyis a szobor. Felmásztam Aljosához, hogy közelről lássam. Fiatal szov­jet katona, fegyverét köny- nyedén tartja, csővel a földnek. Békés szobor. So­káig néztem, az arcát, har­ciasságnak nyoma sincs raj­ta, vonásai a fiatalság re­ményeit tükrözik. Keletre néz. hazája felé, mondják azért, hogy így fejezze ki honvágyát. A felszabadítók emlékére állították a felsza­badítottak, óriási méretei el­lenére is könnyedén tekint át a városán — nemcsak nézi, de óvja is. És aki őt nézi, az az érzése támad, hogy Aljo- sa több mint szobor. Egy város jelképe, amely a fel- szabadulás után indult el azon az úton, hogy a hagyo­mányos kereskedővárosból modem várossá alakuljon. Minden városnak megvan a maga varázsa. Legfeljebb nem mindenkire hat. Plov­div mindenkire. Az odaké- szülőt már eleve biztosítják, legyen nyugodt, jól fogja ma­gát érezni. Hogy miért? Hát erről nem beszélnek. Valójában nem is lehet ezt megfogalmazni. Valahol ott kezdődik, hogy Plovdiwal nem kell ismerkedni. Aki soha nem járt ott, az is úgy érzi, hogy valahol már látta ezt a várost, ismeri utcáit. Még szót sem kell váltani senkivel, a légkör máris bi­zalmas és barátságos. A sze­líd ősz enyhe indulatokat ta­kar és valami van már a le­vegőben a Dél-Balkán derű­jéből, törökös—görögös han­gulatából, amely azért még­is jellegzetesen bolgár, sőt plovdivi. S valljuk be, hazai hason­lóságokat is találunk. Az emberek öltözködésében, lát­szólagos zárkózottságában, amely átmenet nélkül felol­dódik bármely kisvendéglő­ben, eszpresszóban, a vá­sárlók nyüzsgő tömegében, a budai amfiteátrumhoz < ha­sonló római-kori marad­ványban, a város labdarúgó- csapatának győzelmét ún­$*£$*(á» ffaptnúnészeti Muzaum neplő, klub-zászlókkal felvo­nuló fiatalokban. A Magyarországról érkező látogató meg-megáll egy pillanatra, körülnéz. Nem otthon vagyok? Nem. A nyelv idegen és a „nem” szót olyan fejbólintással kísérik, amely nálunk határozottan „igent!” jelent. Ez azonban senkit nem zavar, s maga a város is már úgy hozzászo­kott az idegenforgalomhoz, mint ahogy az idegenek már az első napon otthon érzik magukat a városban. S aki csak egy órát is töltött Plovdivban, az tudja, hogy Plovdiv: Trimontium. Aljo- sa dombja mellett ugyanis még két domb áll. Vagyis összesen három. Az ősi ró­mai név innen származik: Trimontium — három domb. De a város múltja még a rómaiaknál is messzebbre nyúlik. Vissza egészen a Trák időkig. A trák világ emlékeként lovagol ma is az emblémákon és a modern' építészet díszeként a trák lovas. Emléke ott vágtat a 300 ezer lakosú város nyüzs­gő utcáin, a Marica partján, az új negyedek, a főiskolák, az új gyárak és még azon túl a plovdivi táj gyümöl­csösei fölött. Szimbóluma nemcsak a múltnak, de a ro­hanó időnek is. Napjaink mai emblémájá­hoz már nehéz lenne az ajánlás. Mert szerepelhetne ott a város textil- és konfek­cióipara éppen úgy, mint az elektromos beredezések gyá­ra, a rhodopei színesfém- kombinát, a vidék gyümölcs- és zöldségtermesztésén ala­puló konzervipar, vagy akár az üvegipar is. És talán — és mindenekelőtt — a mai plov­divi polgár, szorgalmával, ügyességével, ízlésével és kultúrájával. Az ember. A bolgárok ven­dégszeretete közismert. A már említett barátságos és otthonos városkép ezt még külön megerősíti. Falai kö­zött a kedvesség és figyel­messég természetesen árad, mint a langyos déli szél a három domb alján, ahol sze­relmespárok festik egymás­nak a jövőt, örök hűséget fo­gadva. Ilyen hűséges emlék­kel távozik a látogató. Plov- divból és ha nem is szere­lemmel, de azzal a nagyon jó érzéssel, amellyel a ma­gyarok iránt viseltetnek. Az elmondottak ellenére, ha mi magyarok Plovdivról hallunk, a vásárváros jut eszünkbe. De ha már ott va­gyunk, mégsem ez válik ál­talánossá. A jelenben sem ez az uralkodó a városkép láttán. A régi idők kereske­delmének patinája, amely mély nyomokat hagyott a városon — napjainkra tör­ténelemmé alakul. A törté­nelem pedig nagy varázsló. A régmúlt napok legendái, történetei és valóságai ma már inkább annak a szelle­mi arculatnak a vonásaihoz tartoznak, amely Plovdivot nemcsak vásárközpont Iá, ha­nem a bolgár szellemi élet centrumává is teszi. És ez ott helyben világo­san érzékelhető is. Induljunk ki abból, hogy a régi negyed egykori gazdag kereskedői­nek házait — jó részüket bi­zony alaposan megrágta az idő vasiőga — olyan tehet­ségesen és ízlésesen újítják meg, hogy látásuk, belső pompájuk, finomságuk él­ményszámba megy. Mint idegenforgalmi látványosság is kiállja az összehasonlítást bármely európai ország ha­sonló törekvéseivel. Bár a múltról nagyon so­kat lehetne beszélni, de a lé­nyeg mégis az, hogy a meg­újult bolgár reneszánsz mel­lett ott van az új idők mai reneszánsza. Azzal a különb­séggel, hogy az előbbi már befejezett mű, az utóbbi most épül és épül egyre. Mai va­lósága bizonyára mélyebb nyomot hagy, mint bármi más, amit elmúl), korokról eddig feljegyezhettek a bol* sAr történelemben. Kerekes Imme

Next

/
Oldalképek
Tartalom