Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-07 / 5. szám

Sugár István: így írtak ők... (4 második világháború az egvkorú magyar sajtó tükrében) 1. Az újság minden korban az élet, a hétköznapok leg­hűbb krónikája, az újság­írók pedig a korszak kró­nikásai. Hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulóján érdeklődéssel tekinthetünk az 1940-es évek magyaror­szági sajtója felé, melyek e gyászos és gyalázattal terhes korszak németbarát vagy éppen tőrőlmetszett fasiszta hangján árasztot­ták el és próbálták befo­lyásolni olvasóikat. A leg­különbözőbb „hiteles hely”- ek sugalmazott megnyilat­kozásairól, a „hírmagyará­zók” lélekmérgező álmodo­zásairól és fantasztikus rémmeséiről immáron le­hullott az álarc, és több mint harminc hosszú esz­tendő múltán kellő törté­nelmi távlatból a maga fé­lelmetes megszervezettsé- gében ismerhető fel a ha- -ai sajtó zömét széltében- hosszában elárasztó fasisz­ta maszlag, Adolf Hitler­nek. a Harmadik Biroda- lonf Führerének és hűsé­ges csatlósainak minden emberi mivoltából kivet­kőzött lénye. Ügy hisszük, hogy min­denképpen hasznos és igen tanulságos kép tárulkozik majd lapunk olvasótábora elé, akik az elkövetkező napok során a Magyarság, a Pesti Újság, a Független­ség, az Esti Újság, az Üj Magyarság, a Pesti Hírlap, a Hétfő, a Csendörségi La­pok, vagy akár a tőrőlmet- szetten fasiszta Virradat és a Magyar őrszem szóról szóra átvett idézeteinek tükrében tekintik majd át a második világháború ese­ményeit. Azt valljuk, hogy a fa­siszta fenevad és csatlósai­nak hű képét bemutatni, megbocsáthatatlan vétkeik­re figyelmeztetni ma sem szűnhetünk meg, s az el­következő napokban a né­metbarát és fasiszta sajtó a saját szavaival fogja or­szág-világ előtt bebizonyí­tani nép- és nemzetellenes hazug voltát. Jóslatok 1939—40-ben Hitler egyre Ojabb és újabb követelései­vel Európa-szerte felkorbá­csolta a politikai viszonyo­kat és egyre leplezetleneb­bel léptek fel magyarorszá­gi „szócsövei” is. A Pesti Újság, 1940. már­cius 11-én irta: „József Ferenc királyi her­ceg tegnap tartott beszédé­ben bátran és határozottan követelte a hitleri elvek megvalósulását. Nem is le­het már vita a körül, ho­gyan és mikor csináljuk. Csak egyszerűen el kell ke-deni... ” Az „Európai Üj Rend” egvre gyakrabban káp he­bet aj sajtó hasábjain már 1940 tavaszán. Magyarság, 1940. 14-én: „A realitások világát él­jük. s ezeknek világában ér­vényesülni kell a népi igaz­ságnak, még akkor is, ha át­menetileg a népek Önrendel­kezési elve itt-ott csorbát szenved. Vannak ugyanis messzebbfekvő célok, me­lyek összefüggésben vannak nemcsak Európa újjárende- zésével, hanem a javak, nyersanyagkincsek, igazságo­sabb elosztásával is... ” Pesti Újság, 1940. május 8-án: „A német győzelem jelen- leni fogja az összes európai Wemzetek felszabadulását a pénzügyi kalózrendszerek alól, mely eddig őket halá­losan fojtogatta. Jelenti az európai népek felszabadulá­sát, jelenti, hogy a jövőben Európa népei — talán né­hol a megszokott élvezetek­ről való lemondás mellett — sosem fogják fenyegetve látni a közös európai együtt­működés útját Erős meg­győződésünk, hogy gondola­taink sok más európai nem­zet közkincsévé fognak vál­ni.” Hitler ..a kis népek barátja” A Harmadik Birodalom (Bopagandagépezerte minden eszközével és megnyilatko­zásával el akarta altatni a népek éberségét, s tömény hazugságaikkal teltek meg a magyar lapok hasábjai is. Magyarság, október 1-én: „Göbbels birodalmi propa­gandaminiszter 140 külföldi újságíró előtt cáfolta meg az angol és francia propa­ganda újabb állításait, mint­ha Németország holland és belga területen keresztül akarná megtámadni Francia- országot. Kijelentette a mi­niszter, hogy a német kor­mány nevében kategorikusan megcáfolja az ilyen állításo­kat, mert Németország tisz­teletben fogja tartani a szomszédok semlegességét és egy talpalatnyi földet sem akar megszállyi. Vonatkozik ez Luxemburgra is... ” Pesti Újság, 1939. szep­tember 30-án: „Németország minden or­szág semlegességét a legszi­gorúbban tiszteletben fogja tartani... ” Magyarság, 1939. október 11-én: „Németországnak eszeágá- ban sincs európai hegemó­niára törekedni. Európa ősz- szes népeivel békés és bará­ti együttműködést akar. El­vi akar, anélkül, hogy má­sok dolgaival törődnék”(!?) Pesti Újság, 1940. január 20-án: „Németországnak —- írja az olasz sajtó — egyáltalán nem érdeke a neki tulajdo­nított támadó tervek végre­hajtása és tiltakozik min­den ilyen rémhírterjesztés­sel szemben." A nyugati villátnháború A német fasiszták brutá­lis katonai támadásának egymás után esett áldozatul Dánia, Norvégia, Hollandia és Belgium. Lássuk csak, miként írtak erijől a ma­gyar lapok. ' Magyarság, 1939. novem­ber 11-én: ....... a német birodalom s emmi körülmények között sem fogja Hollandia terüle­ti épségét megsérteni és mindig tiszteletben tartja Hollandia határait." Magyarság, 1940. január 16-án: .,Belgium és Hollandia el­len Németországnak nincsen semmiféle szándéka és a német politika arra törek­szik, hogy a háború ne ter­jedjen tovább, amihez Né­metországnak elsőrendű ér­dekei fűződnek.” Űj Magyarság, 1940. má­jus 9-én: „Hollandiát német részről semmiféle veszedelem sem fenyegeti.” De fittyet hányva a Reich adott politikai szavára, meg­indul tak a germán hadak vandáljai, melyet azonban farizeus szem forgatás hang­ján tálalt a korabeli magyar sajtó. Pesti Újság, 1940. május 11-én: „Berlin a német haderőre bízta Hollandia, Belgium és Luxemburg semlegességének megörzését.’'(!) Esti Újság, 1940. május 16-án: „Mi tudjuk, hogy a német nép vezére mindig óvako­dott attól, hogy más álla­mok és országok belpolitiká­jába a legkisebb mértékben is beleszóljon. Az eszme azonban nem ismer határo­kat.” (Folytatjuk) Kép a jövőből — Hány holdat kapálnak ma be, emberek? A. GUSZEV: Sok Az iskolában vendégeket vártak. Állítólag a megyei művelődési osztályról kell jönniük, ám pontosan senki sem tudta. Mindenesetre mindent a rég bevált mód­szerrel készítettek elő. A padló ragyogott. A zsebken­dő, amelyet az igazgató vé­gighúzta az ablakpárkányon, hóféhér maradt. A gyerekek­nek rövid, de gondolatéb­resztő előadást tartottak a következő, mindig aktuális témáról: „Köszönni, köszönr ni és még egyszer köszön­ni”. A nyolcadik bében bemu­tató órára készültek. Az osz­tályban egész héten csodá­latos muzsika zengett... Az Anyegin minden fejezetét operaáriák, recitativók és festmények illusztrálták. A gyerekeknek lediktálták a zeneszerzők, énekesek és fes­tőművészek nevét. Egy hét alatt több reprodukciót lát­tak, mint tavaly az egész tan­évben. A jó szavalok speciá­lis Jeladatként olyan verse­ket tanultak meg, amelyek nem voltak benn a tan­könyvben. .. Az irodalmi szakkör tagjai két csoportra sjmBtaiérf oszlottak: az egyik csoport problematikus helyzeteket teremtett, a többiek pedig megoldották őket. Minden csodálatosan ment. A bemutató óra mindenki­nek nagyon tetszett. Még Jurka Petykinnek, a neveze­tes lógósnak is, akinek kü­lönben szintén jutott sze­rep. Az óolt a feladata, hogy a megfelelő pillanatban fel­áll jón és kijelentse: — Az Anyegin című re­gény jelentősége rendkívül nagy. És eljött a várva várt nap. A nyolcadik bében a fal mellett a látogatók részére székeket állítottak fel. Meg­szólalt a csengő, és az osz­tályba belépett a tanárnő... Egyedül, egy szál magában. — Üljetek le — mondta fáradtan. — A vendégek ez­úttal nem jöttek... Mi pe­dig. .. vegyük a nyelvtant. Az irodalmat áttesszük hol­napra. Az asztalon álló két mag­netofont visszavetette a ta­náriba. Nehogy elvonja a gyerekék figyelmét. Aztán minden a megszo­kott mederben haladt. 180 ezer honfitársunk látogatta meg óhazáját Tervek 1975-re a Magyarok Világszövetségénél Dr. Szabó Zoltán főtitkár nyilatkozata Kedvezően alakuló világ- politikai közegben a Magya­rok Világszövetsége a koráb­binál is gyümölcsözőbb mun­kát végezhetett 1974-ben, és az 1975-re kidolgozott prog­ram további eredményes előrehaladást ígér a kapcso­lattartásban a külföldön élő magyarokkal.- Az új év al­kalmából adott nyilatkozatát ezzel a gondolattal foglalta keretbe dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetségé­nek új főtitkára, aki az MTI tudósítójával beszélgetett. — Világszövetségünknek az a fő küldetése — mondta —, hogy építsük és szélesít­sük a kapcsolatokat külor­szágokban élő honfitársaink­kal. A többséggel olyan szá­lak szövődtek és erősödtek, amelyekre nem ellenséges érzület, hanem a kölcsönös rokonszenv. a közös érdekek, az együttműködés jellemző. — Tavaly szeptember vé­géig — tehát 1974 első há­romnegyed évében — kere­ken 180 ezer külföldön élő magyar látogatott haza, ami számunkra a már több év óta tartó töretlen emelkedést jelenti: például 1973 azonos időszakában 160 ezren jár­tak nálunk. Figyelemre mél­tó, hogy e 180 ezres soka­ságból 85 ezer volt az úgy­nevezett első generációs ma­gyarok száma, a többiek már második és harmadik nem­zedéket képviselnek. Ahhaz, hogy bennük a magyarságtudat és az óha­zához való érzelmi kötődés, ragaszkodás valóban élő le­gyen — egyáltalán, hogy ezek az emberek a magyar kultúrával, történelemmel, az országépítéssel, a múlt ér­tékeivel, jelenünkkel és ter­vezett jövőnkkel megismer­kedjenek — az egyik alap­vető feltétel a magyar nyelv ápolása, „ébren tartása”, a fiataloknak pedig a nyelv- oktatása. Ennek egyik letéte­ményese az anyanyelvi kon­ferencia és e folytatólagos — 1970 óta mór több ta­nácskozást tartott — intéz­mény védnöksége. Gondozá­sában évente négyszer jele­nik meg és jut el a világ minden tájára a „Nyelvünk és kultúránk* c. folyóirat, s a védnökség már három tankönyvet is megjelentetett, 6—18 éves korosztályoknak. Több olyan országban, ahol magyar iskolák működnek — így például Ausztriában és Svédországban — hiva­talos tankönyvnek fogadták el és használják ezeket a kiadványokat. — Népszerű olvasmánya külországi honfitársainknak a világszövetség kétheten­ként megjelenő lapja, a „Magyar Hírek”, sokan hall­gatják a magyar rádió rend­szeresen sugárzott „Szülőföl­dem” című adását. Magyar művészek és csoportjaik (összesen 160-an) 1974-ben kilenc országban, 17 város­ban vendégszerepeitek otta­ni magyarok körében, s ezeknek a műsoroknak, ösz- szejöveteleknek kereken tíz­ezer részvevőjük volt. — 1975-ös programunk jel­legét a felszabadulási jubi­leum formálja elsősorban. Sajátos eszközeinkkel igyek­szünk bemutatni sok-sok or­szág magyar lakója előtt Ma­gyarország 30 éves fejlődését, eredményeinket. Ilyen célú országjáró utakat, kulturális programokat is szervezünk a hazalátogatóknak. Számos más évforduló kínálkozik eb­ben az esztendőben tartal­mas rendezvények szervezé­séhez. A szocialista Magyar- ország — hagyományainkat megbecsülve — készül arra, hogy megemlékezzék nemze­ti múltunk, kultúránk olyan kiemelkedő személyiségeiről, mint Rákóczi Ferenc, Széche­nyi István, Jókai Mór, Bar­tók Béla, József Attila. 1975- ben lesz 150 éves a Magyar Tudományos Akadémia, száz esztedős a Zeneakadémiánk. Világszövetségünk az idén is hathatósan segíti az anya­nyelvi konferenciák védnök­ségének a magyar nyelv, kultúra terjesztése érdeké­ben végzett munkáját. En­nek során előmozdítjuk az említett tankönyvek új ki­adású megjelentetését. 1975- ben a „Magyar szavak vilá­ga” — 8—12 évesek tan­könyve — ismételt kiadását tervezzük. Üj tankönyv ké­szül a 12—16 éves korsztály számára. Ismét szervezünk a Balatonnál nyári nyelvmű- jvelő táborokat, ahol együtt tölthetik. a vakációt külföl­di és itthoni magyar gyere­kek. Nyelvtanulás — kultu­rális és általános ismeretek megszerzése és bővítése — a célja a sárospataki nyári kollégiumnak is, amelyre 16 —20 éves fiatalokat várnak. Meghívunk Magyarországra külföldön élő magyar ének- és_ táncegyütteseket. Hazai művészeket viszont a tava­lyinál is nagyobb számban küldünk ki vendégszereplés­re. (MTI) Levonulóban a téli árhullám Borsodban Levonulóban van a rend­kívüli ritka árhullám a Bod­rog és a Tisza borsodi sza­kaszán. Az Észak-magyaror­szági Vízügyi Igazgatóság — műsorok: RÁDIÓ liOSSUIti 8.22 Bartók-kórusok 8.35 Harsan a kürtszó! 9.10 Bizet: Gyöngyhalászok. Háromíelvonasos upera 11.47 Kocsár Miklós fúvósműveiból 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 14.06 A beszélőgép 14.47 Éneklő Ifjúság 15.10 Rádióiskola 16.05 Latin-amerikai dalok és táncok 16.20 Tanácsról tanácsra 16.40 Grieg: Holberg-szvit 17.15 Fiataiok stúdiója 17.31 Operettfelvételekből 17.46 Havasok és teaültetvények 18.00 Népdalok 18.30 A Szabó család 19.25 Emlékezetes pillanatok 20.15 Lionel Hampton együttese játszik 20.27 Elet a születés előtt 21.00 Házimuzsika 22.15 Sporthírek 22.30 Cigánydalok, nóták 22.40 A túlélés forgatókönyve 23.00 Sosztakovics: XI. szimfónia 0.10 Operettdalok PETŐFI 8.05 Jolantha. Operettrészlet 9.03 Verbunkosok, népdalok 9.50 Kritikusok fóruma 10.00 A zene hullámhosszán , 12.00 Feleségemnek. Versek 12.06 XX. századi muZvSika 14.00 Kettőtől — hatig ... Zenés délután 18.10 A fogyasztás két világa 18.35 Éneklő világ 19.00 Szokolay Sándor: Duhajkodó — szvit 19.09 A rock mesterei 19.39 A díszlettervezésről 20.28 Kritikusok díja 1974. Miért tettem? 21.28 Népdalok 21.38 A gondolattól a megvalósításig 21.58 Félóra sanzon 22.28 Balettzene operákból 23.15 Nóták \ SZOLNOKI RADIO 18.00 Alföldi krónika. — Népdalok. — Megfelelő embert a megfelelő helyre. Feuer András aktuális jegyzete. — Sonny és Cher énekel. — Terveztük, megvalósítot­tuk. Kosa Judit riportja. — Szerkesztik a hallgatók Tül MAGYAB 9.00 Iskola-tv 14.30 Iskola-tv 16.53 Műsorismertetés 16.55 Hírek 17.00 síugró négysáncverseny 18.00 A nagy heirő. Szovjet rövidfilm 18.15 Termel 1975-ben .. . 18.45 Játék a betűkkel 19.10 Mokép-reklám 19.15 Esti mese. Kisuborka kalandjai. Szovjet rajzfilm 19.30 Tv-hiradó 20.00 Tréfácsinálók. Angol film 21.35 Rendezte: Szőnyi G. Sándor 22.00 Tv-híradó 22.10 Változatok Tázlárra. Dokumentumfilm — A célhatározói mellélc- mondatok — szólalt meg a tanárnő az osztálykönyvet lapozgatva. — Felelni fog... Petykin. Hangja semmi jót nem ígért. Petykin felállt, zavar­tan körülnézett, aztán né­mileg bizonytalanul kijelen­tette: — A célhatározói mellék- mondatok jelentősége rend­kívül nagy. Oroszból fordította: a lassú apadás miatt — va­sárnapra másodfokúra mér­sékelte a készültséget a Bod­rognak az országhatár és Sárospatak közötti szakaszán. Sárospatak alatt első fokúra mérsékelték a készültséget. A folyó mentén azonban va­sárnap is még több száran, elsősorban a hullámverés el­len védték fóliázással, rő- zsekötegek kihelyezésével a gátakat. Tovább javult a helyzet a Tisza borsodi szakaszán is. A levonuló árhullám nyomán nemcsak a folyó felső bor­sodi szakaszán, de már a Takitaközben és Tiszakeszi térségében is megszüntették a készültséget. / EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4 órakor Vágtass lovam Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film Du. fél 6 és este 8 órakor A halott asszony visszatér Színes, szinkronizált francia—olasz bűnügyi film EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 es fél 6 órakor A briliánskirálynő bukása 2. műsor 20.00 Műsorismertetés 20.01 Tv-tárlat 20.40 A tangó története 21.10 Tv-híradó 21.30 Reklámműsor 21.35 Oly korban éltünk . .. Tv-film. n. rész POZSONYI 9.00 Iskolásoknak 9.30 Az örvény 10.30 Publicisztika 14.15 Iskolásoknak 17.00 Pozsonyi híradó 17.15 Szórakoztató műsor 18.10 Tanácsok, asszonyoknak 19.00 Híradó, majd publicisztika 20.15 A rendőrség szama 110. (NDK filmsorozat. 1. rész) 21.25 Híradó, majd publicisztika 22.05 Hangverseny Ki gázolta el az orvosnőt? Szinkronizált szovjet bűnügyi film Este fél 8 órakor Valaki az ajtó mögött Színes francia—olasz bűnügyi film GYÖNGYÖSI PUSKIN Dunai hajós GYÖNGYÖSI SZABADSÁG özvegy aranyban hatvant vörös csillag Szép maszk HEVES Hószakadás | mozi Zahemszky László v i

Next

/
Oldalképek
Tartalom