Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-07 / 5. szám
Sugár István: így írtak ők... (4 második világháború az egvkorú magyar sajtó tükrében) 1. Az újság minden korban az élet, a hétköznapok leghűbb krónikája, az újságírók pedig a korszak krónikásai. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulóján érdeklődéssel tekinthetünk az 1940-es évek magyarországi sajtója felé, melyek e gyászos és gyalázattal terhes korszak németbarát vagy éppen tőrőlmetszett fasiszta hangján árasztották el és próbálták befolyásolni olvasóikat. A legkülönbözőbb „hiteles hely”- ek sugalmazott megnyilatkozásairól, a „hírmagyarázók” lélekmérgező álmodozásairól és fantasztikus rémmeséiről immáron lehullott az álarc, és több mint harminc hosszú esztendő múltán kellő történelmi távlatból a maga félelmetes megszervezettsé- gében ismerhető fel a ha- -ai sajtó zömét széltében- hosszában elárasztó fasiszta maszlag, Adolf Hitlernek. a Harmadik Biroda- lonf Führerének és hűséges csatlósainak minden emberi mivoltából kivetkőzött lénye. Ügy hisszük, hogy mindenképpen hasznos és igen tanulságos kép tárulkozik majd lapunk olvasótábora elé, akik az elkövetkező napok során a Magyarság, a Pesti Újság, a Függetlenség, az Esti Újság, az Üj Magyarság, a Pesti Hírlap, a Hétfő, a Csendörségi Lapok, vagy akár a tőrőlmet- szetten fasiszta Virradat és a Magyar őrszem szóról szóra átvett idézeteinek tükrében tekintik majd át a második világháború eseményeit. Azt valljuk, hogy a fasiszta fenevad és csatlósainak hű képét bemutatni, megbocsáthatatlan vétkeikre figyelmeztetni ma sem szűnhetünk meg, s az elkövetkező napokban a németbarát és fasiszta sajtó a saját szavaival fogja ország-világ előtt bebizonyítani nép- és nemzetellenes hazug voltát. Jóslatok 1939—40-ben Hitler egyre Ojabb és újabb követeléseivel Európa-szerte felkorbácsolta a politikai viszonyokat és egyre leplezetlenebbel léptek fel magyarországi „szócsövei” is. A Pesti Újság, 1940. március 11-én irta: „József Ferenc királyi herceg tegnap tartott beszédében bátran és határozottan követelte a hitleri elvek megvalósulását. Nem is lehet már vita a körül, hogyan és mikor csináljuk. Csak egyszerűen el kell ke-deni... ” Az „Európai Üj Rend” egvre gyakrabban káp hebet aj sajtó hasábjain már 1940 tavaszán. Magyarság, 1940. 14-én: „A realitások világát éljük. s ezeknek világában érvényesülni kell a népi igazságnak, még akkor is, ha átmenetileg a népek Önrendelkezési elve itt-ott csorbát szenved. Vannak ugyanis messzebbfekvő célok, melyek összefüggésben vannak nemcsak Európa újjárende- zésével, hanem a javak, nyersanyagkincsek, igazságosabb elosztásával is... ” Pesti Újság, 1940. május 8-án: „A német győzelem jelen- leni fogja az összes európai Wemzetek felszabadulását a pénzügyi kalózrendszerek alól, mely eddig őket halálosan fojtogatta. Jelenti az európai népek felszabadulását, jelenti, hogy a jövőben Európa népei — talán néhol a megszokott élvezetekről való lemondás mellett — sosem fogják fenyegetve látni a közös európai együttműködés útját Erős meggyőződésünk, hogy gondolataink sok más európai nemzet közkincsévé fognak válni.” Hitler ..a kis népek barátja” A Harmadik Birodalom (Bopagandagépezerte minden eszközével és megnyilatkozásával el akarta altatni a népek éberségét, s tömény hazugságaikkal teltek meg a magyar lapok hasábjai is. Magyarság, október 1-én: „Göbbels birodalmi propagandaminiszter 140 külföldi újságíró előtt cáfolta meg az angol és francia propaganda újabb állításait, mintha Németország holland és belga területen keresztül akarná megtámadni Francia- országot. Kijelentette a miniszter, hogy a német kormány nevében kategorikusan megcáfolja az ilyen állításokat, mert Németország tiszteletben fogja tartani a szomszédok semlegességét és egy talpalatnyi földet sem akar megszállyi. Vonatkozik ez Luxemburgra is... ” Pesti Újság, 1939. szeptember 30-án: „Németország minden ország semlegességét a legszigorúbban tiszteletben fogja tartani... ” Magyarság, 1939. október 11-én: „Németországnak eszeágá- ban sincs európai hegemóniára törekedni. Európa ősz- szes népeivel békés és baráti együttműködést akar. Elvi akar, anélkül, hogy mások dolgaival törődnék”(!?) Pesti Újság, 1940. január 20-án: „Németországnak —- írja az olasz sajtó — egyáltalán nem érdeke a neki tulajdonított támadó tervek végrehajtása és tiltakozik minden ilyen rémhírterjesztéssel szemben." A nyugati villátnháború A német fasiszták brutális katonai támadásának egymás után esett áldozatul Dánia, Norvégia, Hollandia és Belgium. Lássuk csak, miként írtak erijől a magyar lapok. ' Magyarság, 1939. november 11-én: ....... a német birodalom s emmi körülmények között sem fogja Hollandia területi épségét megsérteni és mindig tiszteletben tartja Hollandia határait." Magyarság, 1940. január 16-án: .,Belgium és Hollandia ellen Németországnak nincsen semmiféle szándéka és a német politika arra törekszik, hogy a háború ne terjedjen tovább, amihez Németországnak elsőrendű érdekei fűződnek.” Űj Magyarság, 1940. május 9-én: „Hollandiát német részről semmiféle veszedelem sem fenyegeti.” De fittyet hányva a Reich adott politikai szavára, megindul tak a germán hadak vandáljai, melyet azonban farizeus szem forgatás hangján tálalt a korabeli magyar sajtó. Pesti Újság, 1940. május 11-én: „Berlin a német haderőre bízta Hollandia, Belgium és Luxemburg semlegességének megörzését.’'(!) Esti Újság, 1940. május 16-án: „Mi tudjuk, hogy a német nép vezére mindig óvakodott attól, hogy más államok és országok belpolitikájába a legkisebb mértékben is beleszóljon. Az eszme azonban nem ismer határokat.” (Folytatjuk) Kép a jövőből — Hány holdat kapálnak ma be, emberek? A. GUSZEV: Sok Az iskolában vendégeket vártak. Állítólag a megyei művelődési osztályról kell jönniük, ám pontosan senki sem tudta. Mindenesetre mindent a rég bevált módszerrel készítettek elő. A padló ragyogott. A zsebkendő, amelyet az igazgató végighúzta az ablakpárkányon, hóféhér maradt. A gyerekeknek rövid, de gondolatébresztő előadást tartottak a következő, mindig aktuális témáról: „Köszönni, köszönr ni és még egyszer köszönni”. A nyolcadik bében bemutató órára készültek. Az osztályban egész héten csodálatos muzsika zengett... Az Anyegin minden fejezetét operaáriák, recitativók és festmények illusztrálták. A gyerekeknek lediktálták a zeneszerzők, énekesek és festőművészek nevét. Egy hét alatt több reprodukciót láttak, mint tavaly az egész tanévben. A jó szavalok speciális Jeladatként olyan verseket tanultak meg, amelyek nem voltak benn a tankönyvben. .. Az irodalmi szakkör tagjai két csoportra sjmBtaiérf oszlottak: az egyik csoport problematikus helyzeteket teremtett, a többiek pedig megoldották őket. Minden csodálatosan ment. A bemutató óra mindenkinek nagyon tetszett. Még Jurka Petykinnek, a nevezetes lógósnak is, akinek különben szintén jutott szerep. Az óolt a feladata, hogy a megfelelő pillanatban feláll jón és kijelentse: — Az Anyegin című regény jelentősége rendkívül nagy. És eljött a várva várt nap. A nyolcadik bében a fal mellett a látogatók részére székeket állítottak fel. Megszólalt a csengő, és az osztályba belépett a tanárnő... Egyedül, egy szál magában. — Üljetek le — mondta fáradtan. — A vendégek ezúttal nem jöttek... Mi pedig. .. vegyük a nyelvtant. Az irodalmat áttesszük holnapra. Az asztalon álló két magnetofont visszavetette a tanáriba. Nehogy elvonja a gyerekék figyelmét. Aztán minden a megszokott mederben haladt. 180 ezer honfitársunk látogatta meg óhazáját Tervek 1975-re a Magyarok Világszövetségénél Dr. Szabó Zoltán főtitkár nyilatkozata Kedvezően alakuló világ- politikai közegben a Magyarok Világszövetsége a korábbinál is gyümölcsözőbb munkát végezhetett 1974-ben, és az 1975-re kidolgozott program további eredményes előrehaladást ígér a kapcsolattartásban a külföldön élő magyarokkal.- Az új év alkalmából adott nyilatkozatát ezzel a gondolattal foglalta keretbe dr. Szabó Zoltán, a Magyarok Világszövetségének új főtitkára, aki az MTI tudósítójával beszélgetett. — Világszövetségünknek az a fő küldetése — mondta —, hogy építsük és szélesítsük a kapcsolatokat külországokban élő honfitársainkkal. A többséggel olyan szálak szövődtek és erősödtek, amelyekre nem ellenséges érzület, hanem a kölcsönös rokonszenv. a közös érdekek, az együttműködés jellemző. — Tavaly szeptember végéig — tehát 1974 első háromnegyed évében — kereken 180 ezer külföldön élő magyar látogatott haza, ami számunkra a már több év óta tartó töretlen emelkedést jelenti: például 1973 azonos időszakában 160 ezren jártak nálunk. Figyelemre méltó, hogy e 180 ezres sokaságból 85 ezer volt az úgynevezett első generációs magyarok száma, a többiek már második és harmadik nemzedéket képviselnek. Ahhaz, hogy bennük a magyarságtudat és az óhazához való érzelmi kötődés, ragaszkodás valóban élő legyen — egyáltalán, hogy ezek az emberek a magyar kultúrával, történelemmel, az országépítéssel, a múlt értékeivel, jelenünkkel és tervezett jövőnkkel megismerkedjenek — az egyik alapvető feltétel a magyar nyelv ápolása, „ébren tartása”, a fiataloknak pedig a nyelv- oktatása. Ennek egyik letéteményese az anyanyelvi konferencia és e folytatólagos — 1970 óta mór több tanácskozást tartott — intézmény védnöksége. Gondozásában évente négyszer jelenik meg és jut el a világ minden tájára a „Nyelvünk és kultúránk* c. folyóirat, s a védnökség már három tankönyvet is megjelentetett, 6—18 éves korosztályoknak. Több olyan országban, ahol magyar iskolák működnek — így például Ausztriában és Svédországban — hivatalos tankönyvnek fogadták el és használják ezeket a kiadványokat. — Népszerű olvasmánya külországi honfitársainknak a világszövetség kéthetenként megjelenő lapja, a „Magyar Hírek”, sokan hallgatják a magyar rádió rendszeresen sugárzott „Szülőföldem” című adását. Magyar művészek és csoportjaik (összesen 160-an) 1974-ben kilenc országban, 17 városban vendégszerepeitek ottani magyarok körében, s ezeknek a műsoroknak, ösz- szejöveteleknek kereken tízezer részvevőjük volt. — 1975-ös programunk jellegét a felszabadulási jubileum formálja elsősorban. Sajátos eszközeinkkel igyekszünk bemutatni sok-sok ország magyar lakója előtt Magyarország 30 éves fejlődését, eredményeinket. Ilyen célú országjáró utakat, kulturális programokat is szervezünk a hazalátogatóknak. Számos más évforduló kínálkozik ebben az esztendőben tartalmas rendezvények szervezéséhez. A szocialista Magyar- ország — hagyományainkat megbecsülve — készül arra, hogy megemlékezzék nemzeti múltunk, kultúránk olyan kiemelkedő személyiségeiről, mint Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Jókai Mór, Bartók Béla, József Attila. 1975- ben lesz 150 éves a Magyar Tudományos Akadémia, száz esztedős a Zeneakadémiánk. Világszövetségünk az idén is hathatósan segíti az anyanyelvi konferenciák védnökségének a magyar nyelv, kultúra terjesztése érdekében végzett munkáját. Ennek során előmozdítjuk az említett tankönyvek új kiadású megjelentetését. 1975- ben a „Magyar szavak világa” — 8—12 évesek tankönyve — ismételt kiadását tervezzük. Üj tankönyv készül a 12—16 éves korsztály számára. Ismét szervezünk a Balatonnál nyári nyelvmű- jvelő táborokat, ahol együtt tölthetik. a vakációt külföldi és itthoni magyar gyerekek. Nyelvtanulás — kulturális és általános ismeretek megszerzése és bővítése — a célja a sárospataki nyári kollégiumnak is, amelyre 16 —20 éves fiatalokat várnak. Meghívunk Magyarországra külföldön élő magyar ének- és_ táncegyütteseket. Hazai művészeket viszont a tavalyinál is nagyobb számban küldünk ki vendégszereplésre. (MTI) Levonulóban a téli árhullám Borsodban Levonulóban van a rendkívüli ritka árhullám a Bodrog és a Tisza borsodi szakaszán. Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság — műsorok: RÁDIÓ liOSSUIti 8.22 Bartók-kórusok 8.35 Harsan a kürtszó! 9.10 Bizet: Gyöngyhalászok. Háromíelvonasos upera 11.47 Kocsár Miklós fúvósműveiból 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiákoktól 14.06 A beszélőgép 14.47 Éneklő Ifjúság 15.10 Rádióiskola 16.05 Latin-amerikai dalok és táncok 16.20 Tanácsról tanácsra 16.40 Grieg: Holberg-szvit 17.15 Fiataiok stúdiója 17.31 Operettfelvételekből 17.46 Havasok és teaültetvények 18.00 Népdalok 18.30 A Szabó család 19.25 Emlékezetes pillanatok 20.15 Lionel Hampton együttese játszik 20.27 Elet a születés előtt 21.00 Házimuzsika 22.15 Sporthírek 22.30 Cigánydalok, nóták 22.40 A túlélés forgatókönyve 23.00 Sosztakovics: XI. szimfónia 0.10 Operettdalok PETŐFI 8.05 Jolantha. Operettrészlet 9.03 Verbunkosok, népdalok 9.50 Kritikusok fóruma 10.00 A zene hullámhosszán , 12.00 Feleségemnek. Versek 12.06 XX. századi muZvSika 14.00 Kettőtől — hatig ... Zenés délután 18.10 A fogyasztás két világa 18.35 Éneklő világ 19.00 Szokolay Sándor: Duhajkodó — szvit 19.09 A rock mesterei 19.39 A díszlettervezésről 20.28 Kritikusok díja 1974. Miért tettem? 21.28 Népdalok 21.38 A gondolattól a megvalósításig 21.58 Félóra sanzon 22.28 Balettzene operákból 23.15 Nóták \ SZOLNOKI RADIO 18.00 Alföldi krónika. — Népdalok. — Megfelelő embert a megfelelő helyre. Feuer András aktuális jegyzete. — Sonny és Cher énekel. — Terveztük, megvalósítottuk. Kosa Judit riportja. — Szerkesztik a hallgatók Tül MAGYAB 9.00 Iskola-tv 14.30 Iskola-tv 16.53 Műsorismertetés 16.55 Hírek 17.00 síugró négysáncverseny 18.00 A nagy heirő. Szovjet rövidfilm 18.15 Termel 1975-ben .. . 18.45 Játék a betűkkel 19.10 Mokép-reklám 19.15 Esti mese. Kisuborka kalandjai. Szovjet rajzfilm 19.30 Tv-hiradó 20.00 Tréfácsinálók. Angol film 21.35 Rendezte: Szőnyi G. Sándor 22.00 Tv-híradó 22.10 Változatok Tázlárra. Dokumentumfilm — A célhatározói mellélc- mondatok — szólalt meg a tanárnő az osztálykönyvet lapozgatva. — Felelni fog... Petykin. Hangja semmi jót nem ígért. Petykin felállt, zavartan körülnézett, aztán némileg bizonytalanul kijelentette: — A célhatározói mellék- mondatok jelentősége rendkívül nagy. Oroszból fordította: a lassú apadás miatt — vasárnapra másodfokúra mérsékelte a készültséget a Bodrognak az országhatár és Sárospatak közötti szakaszán. Sárospatak alatt első fokúra mérsékelték a készültséget. A folyó mentén azonban vasárnap is még több száran, elsősorban a hullámverés ellen védték fóliázással, rő- zsekötegek kihelyezésével a gátakat. Tovább javult a helyzet a Tisza borsodi szakaszán is. A levonuló árhullám nyomán nemcsak a folyó felső borsodi szakaszán, de már a Takitaközben és Tiszakeszi térségében is megszüntették a készültséget. / EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4 órakor Vágtass lovam Színes, szinkronizált szovjet ifjúsági film Du. fél 6 és este 8 órakor A halott asszony visszatér Színes, szinkronizált francia—olasz bűnügyi film EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 es fél 6 órakor A briliánskirálynő bukása 2. műsor 20.00 Műsorismertetés 20.01 Tv-tárlat 20.40 A tangó története 21.10 Tv-híradó 21.30 Reklámműsor 21.35 Oly korban éltünk . .. Tv-film. n. rész POZSONYI 9.00 Iskolásoknak 9.30 Az örvény 10.30 Publicisztika 14.15 Iskolásoknak 17.00 Pozsonyi híradó 17.15 Szórakoztató műsor 18.10 Tanácsok, asszonyoknak 19.00 Híradó, majd publicisztika 20.15 A rendőrség szama 110. (NDK filmsorozat. 1. rész) 21.25 Híradó, majd publicisztika 22.05 Hangverseny Ki gázolta el az orvosnőt? Szinkronizált szovjet bűnügyi film Este fél 8 órakor Valaki az ajtó mögött Színes francia—olasz bűnügyi film GYÖNGYÖSI PUSKIN Dunai hajós GYÖNGYÖSI SZABADSÁG özvegy aranyban hatvant vörös csillag Szép maszk HEVES Hószakadás | mozi Zahemszky László v i