Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-31 / 26. szám
Ülést tartott a Vöröskereszt Heves megyei szervezete TÜRELMETLEN, ROCK AZ AXV ALL ALÓ JÁRMŰVEZETŐK fis FIGYELMETLEN GYALOGOSOK — MAJD EZER SÉRÜLT, 57 HALOTT, 6,4 MILLIÓS KAR — VEZET A GYORSHAJTÁS — AMIKOR KEVESEBBET ÉR AZ „ÖREGEBB” JOGOSÍTVÁNY Lazult a fegyelem, több a baleset a közutakon EMELKEDETT A SZÜLETÉSEK SZAMA — 400 ELŐADÁS A HELYES TÁPLÁLKOZÁSRÓL — VIZSGÁLJÁK A PÁLYAUDVAROK TISZTASÁGÁT — 10 MILLIÓ FORINT A BÖLCSŐDÉKRE A Magyar Vöröskereszt Heves megyei Szervezetének vezetősége csütörtök délelőtt megtartotta ez évi első ülését, amelyen megjelent többek között tír. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára és Mészáros Albert, a megyei pártbizottság munkatársa is. Dr. Szabó Ferenc elnöki megnyitója után a vezetőség megvitatta Gere Istvánnak, a szervezet megyei titkárának jelentését a Vöröskereszt elmúlt évi munkájáról. Beszámolójából megtudtuk, hogy 1974-ben jelentős eredményeket értek el az egészségvédelmi munkában, mindenekelőtt a népesedéspolitikai határozat * végrehajtásában. Ebben nem kis szerepe volt a Vöröskereszt fel- világosító, ismeretterjesztő előadásainak. Több tanfolyamot szerveztek a szülők részére is; az anyák iskoláját, a szülők iskoláját és csecsemőgondozási tanfolyamokat is. A helyes táplálkozási szokások és az egészséges életmód kialakítását szintén fontos feladatként kezelte a szervezet. Erről a témáról 392 előadást és 142 filmvetítést tartottak. Jelentős eredményeket értek el az általános iskolákban a fogászati hónapon. A környezetvédelmi munkába a Vöröskereszt tagjai fásítással, parkosítással, játszótérépítéssel kapcsolódtak be, valamint a szervezet ismételten megrendezte a ..Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat. Ez az akció Hatvanban sikerült jól, ahol a lakóházak 90 százaléka vett részt a versenyben. A lakóházaik mellett értékelték a tsz-ek, ipartelepek, üzemek tisztaságát is. Az alkoholizmus elleni küzdelemben az ifjúság felvilágosítását tekintették a fő feladatnák: hatvankilenc általános iskolában szervezték meg nagy sikerrel az ..Alkohol nyomában” elnevezésű mozgalmat. Fejlődött tavaly a cigánylakosság pat21.00: Magyar tudósok A sorozat, amely ma élő nagyjainkat, tudósokat, professzorokat, tudományos kutatókat mutat be — ezúttal Babies Antal akadémikussal ismertet meg. A portréfilm azokkal az emlékekkel kezdődik, amikor a falusi pék l'ía minden vagyonával, harminc kiló liszttel és 5 kiló zsírral beállított az Eötvös Kollégiumba. S alig egy évtizeddel később Babies ismert urológus-sebész. A professzor színesen, érdekesen beszél életéről, küzdelmeiről, emberi helytállásáról, emlékeiről. Babies Antal ma már nyugdíjas, de csak mint igazgató. Mint' orvos, mint gyógyító — mindennap bejár a klinikára. Betegei ragaszkodnak hozzá, bíznak benne, számítanak rá. S ő orvosi esküjéhez híven most is helytáll. CIMíwm ronálása is. A vöröskeresztes aktívák segítik munkába állásukat, foglalkoznak lakás- problémáikkal, támogatják a cigánygyerekek tanulását. Hatvanban és Verpeléten több előadást tartottak az ottani cigányklubókban az egészséges életmódról. Szép eredményeket ért e] a szervezet az elsősegélynyújtás oktatásában: 1974-ben a 177 tanfolyamon 4798-an végeztek. A térítésmentes véradó- mozgalom módszerei és színvonala szintén sokat javult az elmúlt esztendőben. Nagy segítséget jelentett, hogy egves üzemek, vállalatok, szocialista brigádjai felkérés nélkül is megkeresték a vér- adóállomásokat. Üj véradókat is sikerült szervezni, elsősorban a fiatal munkások közül. A jelentés megvitatása után dr. Szabó Ferenc, a Vöröskereszt megyei elnöke összefoglalta és kiegészítette az elhangzottakat, többek között megemlítette az Egészségügyi Minisztériumnak azt az ígéretét, hogy az idén 10 millió forinttal támogatja megyénk bölcsődeépítéseit. Ezután Gere István előterjesztette az ez évi munkatervi javaslatot A szervezet elsősorban az egészségvédelmi és a népesedéspolitikai határozatból adódó feladatok végrehajtásának hatékonyságát kívánják fokozni. Ennek érdekében számos előadást, vetítést, tanfolyamot, ankétet szerveznek 1975-ben Is. Terveik közi szerepel egy üzemi anya- és csecsemővédelmi ankét megrendezése, a családi életre való nevelés tantárgy bevezetésének értékelése, és szeretnének az általános és középiskolások számára szervezni egy csecsemőgondozási vetélkedőt. Tovább fejlesztik a cigánytelepek patronálóinak hálózatát a megye területén. Az idén újra megrendezik s a kulturált közlekedés érdekében a pályaudvarokra is kiterjesztik a „Tiszta udvar, rendes ház” mozgalmat 1975-ben sor kerül majd az önkéntes ápolónők IL ta- I lálkozójára is. 1944 nyarán először Rovnó- ban, majd Obarovban gyülekeztek azok a partizánharc- • ban már jártas és a magyar hadifogolytáborokból újonnan érkezett magyarok, akik néhány hetes kiképzés után arra vállalkoztak, hogy Magyarországra mennek és szülőföldjükön is megindítják a partizáhh arcot. Amikor a magyarok létszáma elérte a 300 főt, újra útra keltek és a Kijev melletti szvjatosinói központi partizániskolán fejezték be a bevetés előtti felkészülésüket. Itt a magyar részleg vezetője Nógrádi Sándor volt. 1944 augusztusában kezdődött meg a magyar csoportok bevetése. Mintegy két hónap alatt 10 csoport indult Magyarországra, illetve a szomszédos országokba, hogy onnét kedvező feltételek esetén magyar területre lépjenek. Minden csoportban jól képzett szovjet és magyar partizánok, rádiókezeiőként per- t'zánriők és a harci területet jót ismerő, a partizánharcra vállalkozott és kiképzett hadifoglyokat találunk. . § ^toiagíi Az országos megállapítás, hogy a közlekedési fegyelem nem tart lépést a járművek és a forgalom növekedésével, különösen érvényes Heves megyére, ahol az elmúlt esztendőben 57-en vesztették életüket, majdnem ezren megsérültek a közutakon. Nem kevés az anyagi kár sem, ha a koccanásos baleseteket is beleszámítjuk, 6,4 millió forint tűnt a semmibe. 990 közlekedési balesetnél volt szükség 1974-ben rendőri intézkedésre, közülük 702 baleset járt sérüléssel. Mindez 7,8 százalékos Növekedést jelent a korábbi évhez képest. Különösen megnövekedett a halált okozó balesetek aránya, 16,7 százalékos az emelkedés. Ezenkívül 283 súlyos, 363 könnyű sérültje volt a tavalyi baleseteknek. Fekete jelzővel illethetjük augusztust, amikor 83 baleset okozott sérülést és 12-en vesztettől életüket. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy 1974-ben nagyon korán tavaszodott, emiatt a korábbinál előbb megjelentek az utakon a féltve őrzött magán gépkocsik és a viszonylag kellemes időben már száguldoztak a motorosok is. A közlekedési szakemberek feljegyezték, hogy nagy volt később a hőingado- zás és ez kedvezőtlenül hatott a járművezetők reflexeire. Megfigyelték azt is, hogy a gépjárművezetők nagy része képtelen érzékelni a megfelelő sebességet, amely az adott látási és útviszonyokhoz alkalmazkodik. Előzéskor jelentkezik a helytelen távbecslés, a tévedés pedig bizonytalankodást szül és ez még száraz úttesten kivédhető valahogy, de a tavalyi esős időjárásban, a gyakran nedves úttesten a legtöbb esetben — mint viszonylagos nagy sebességnél is — balesethez vezetett. Általában zsúfoltabbá váltak a közutak. és különösen a városokban esküt tettek: „Én, aki szabad elhatározásomból, önként léptem be a magyar szabadságharcosok soraiba, esküszöm, hogy minden erőmmel és tudásommal harcolni fogok a magyar nép teljes fel- szabadulásáért.” Megfogadták, hogy hűek maradnak „történelmük nagy szabadságharcosainak szent eszméjéhez”, hogy végsőkig kitartanak társaik mellett „és szigorúan megőrzik a szabadság- harcos népmozgalom minden titkát.” A partizánok legnagyobb része hű maradt szent fogadalmához. Az első bevetésre 1944. augusztus 8-án került sor. Ezen az éjszakán a Kijev melletti repülőtérről két ejtőernyős partizáncsoport indult útnak. Az egyiket Sző- nyi Márton volt repülőzászlós vezette és Ózdtól délnyugatra, Domaháza. Jordánhá- za községek térségében értek földet. A 13 fős csoportot nyomban földet érés után felfedezték és jelentős csendőri ’erőket vetettek be ellenük. Heves tűzharc fejlődött ki, melynek során többen lelassult a forgalom. Amikor a cammogásból kikerült a járművezető, igyekezett minél hamarabb behozni a lemaradást. Ez is növelte a balesetveszélyt. A türelmetlenség szülte felelőtlen kockázatvállalás és számos tévedés jellemezte még közúti forgalmunkat tavaly, amihez hozzájött, hogy a járművezetők és gyalogosok közt még mindig nem alakult ki biztonságos jelzőrendszer. A gyalogos figyelmetlenségével — amely mind gyakrabban az élgondolkodás miatt jelentkezik — maga teremtett veszélyhelyzetet, legtöbbször maga is lett az áldozat. Mindez nem menti felelősségük alól azokat, akik balesetet okoztak. A közlekedési fegyelem lazulása különösen a magán-gépjárművezetők körében volt tapasztalható és ennek eredménye, ők okozták a legtöbb balesetet, 27 százalékkal többet, mint 1973-ban! 632 sérülésen balesetnél marasztalták el a járművezetőket és 4Q9 esetben magán jármű-vezetőt Az arány érzékeltetésére érdemes megemlíteni, hogy 91 esetben volt hibás tehergépjármű-vezető. Emelkedett a segédmotorosok, a kerékpárosok „részesedése” a balesetekből és 40,4 százalékkal a gyalogosoké. A balesetet ért gyalogosok fele gyerek volt! A gépjárművezetők által okozott baleseteknél 12 esetben vezethető vissza az ok műszaki hibára, úthibára, vagy más kívülálló okra, 620 esetben a hibás magatartás váltotta ki a bajt. Harmadrészt tesz ki a gvorshaitás, ezt követi 97-tel az elsőbbségi jog megsértése, majd a szabálytalan előzés és a figyelmetlen, gondatlan vezetés. Az utóbbi két esetben majdnem 100 százalékos a növekedés. A szabálytalan kanyarodás, a helytelen követési távolság és a szabálytalan, bal oldali hajtás következik a baleseti okok „rangsorában”. A gyorshaj- tásos balesetek döntő része Parancsnokuk közel egy hónapig bujkált a hegyek közt. Árulás folytán Szőnyi Mártont is elfogták és a helyszínen kivégezték. Szerencsésebb volt a másik csoport, az Úszta Gyula vezette partizánok földet érése Kárpát-Ukrajnában. A csoport 23 fővel kezdte meg harci tevékenységét. Harc- cselekményeik Munkács, Huszt és Solyva térségére összpontosultak. A csoport létszáma — tevékenységének megindulása után — nagyon gyorsan gyarapodott. A környék férfilakosságának egy része csatlakozott hozzájuk, a másik része pedig támogatta harcukat. így vált lehetővé, hogy októberben már 168 aktív fegyveres harcost tartsanak számon. A szabadságharcos emlékek és a szabadságért folyó harcuk vezette őket arra az elhatározásra, hogy az egység felvegye a Rákóczi nevet. Tudták, hogy alig másfélszáz évvel előtte Rákóczi is e területen bontotta ki a szabadságharc zászlóját, így a tradíció és a név is kötelezte őket. Az egység harccselekményének t mérlege is méltó volt nevéhez. Mintegy két és fél hónapos harcuk során számos vasúti szerelvényt siklattak ki és közel ezer ellenséges katonát tettek harcképtelenné. Az egység 33 főt veszített. 1944. október 26-án egyesültek a Vörös Hadsereggel. Ugyanerre a területre október közepén űiabb magyar partizáncsoport érkezett Lencsés János vezetésével. Harci tevékenysége azonban -rövid idein volt. mert a szovjet o«anatok felszabadító harca elérte a térséget. Érdemes megemlíteni, hogy Kárpát- Ukrajnába nem 1944 nyarán írise&teki alöezör tartiaántso»’ csúszós úton történt. A kilométerben mért túllépés szín- | te minimálisnak mondható, de az úttest síkosságához képest volt nagy a sebesség,! ezért is történt — legtöbbször súlyos — baleset. 136 balesetnél a járművezető ittas volt, ez is több 2,2 százalékkal az előző évinél. A balesetet okozó járművezetők közül 49-nek nem volt jogosítványa. Figyelemre méltó, hogy a közhiedelemmel ellentétben, nem az új vezetőkkel volt a legtöbb baj ezúttal sem, hanem azokkal, akik már legalább egyéves jogosítvánnyal rendelkeztek. Az „újak” 88, a „régiek” 302 balesetet okoztak. Érdemes felfigyelni arra, hogy nem kevesebb, mint 205 esetben a baleset az indulást követő 30. percben történt. / A legtöbb baleset tavaly szombaton történt és egyenes úton. A szombati balesetek 26 százalékkal növekedtek, ami a hét végi kirándulások szaporodását jelentette. Veszélyes volt a. második napszak és területi megoszlásban Gyöngyös és környéke. A megyének ez a forgalmas körzete 265 sérüléses balesetben részesült, 10,4 százalékkal több ez is. mint korábban. A magas számokat sokan a megyét elárasztó idegenek számlájára írják, az ő tapasz- j talatlanságukat, mulasztásai- ' kát okolják. A 3-as számú főút Heves megyei szakaszán .megőriztük elsőbbségünket. 140 sérüléses baleset történt és ebből 81-et Heves megyei, 56-ot más megyei és hármat külföldi okozott. Amikor következtetni igyekszünk megyénk közúti közlekedésének tavalyi szomorú számaiból, látni kell, hogy elsősorban a mi házunk táján kell keresni a hibákat és nem elég csak ráakadni, változtatni is szükséges azokon. Nem mások, saját érdekünkben. portok. 1942 januárjában partizánszervezői feladattal érkezett Borkanyuk Alexa több társával, akiket azonban elfogtak, s mint korábban említettük, Borkanyukot a Margit körúti börtön udvarán kivégezték. 1943 őszén ereszkedett le Pataki Ferenc 19-es kommunista, akinek sikerült is Kárpát-Ukrajnában . partizáncsoportot létrehoznia. Őt a német megszállás után fogták el és Sopronban, 1944. november 4-én több társával együtt kivégezték. A szvjatasinói repülőtérről Máramarossziget környékére, Észak-Erdélybe, Nagykároly és Nagyvárad ’ térségébe, továbbá -a Börzsönybe és Salgótarjántól északkeletre. Aj- nácskő körzetébe érkeztek még magyar és szovjet vegyes állományú partizáncsoportok. Ezek nagyobbrészt azonban a ledobás során szétszóródtak, vagy az ellenséggel vívott tűzharc megtizedelte őket. Nagyobb, katonai jellegű csoportokká szerveződni nem tudtak, s így elsősorban egyéni, vagy csoportos propaganda-tevékenységükkel és esetenként puszta jelenlétükkel zavarták a németek és csatlósaik tevékenységét. A Kijev melletti kiképzőtáborból még két csoport indult útnak. Mindkettő a Szlovák Nemzeti Felkelés központjában, Besztercebánya térségében ért földet azzal az elhatározással, hogy innét — a szlovák felkelés nyújtotta lehetőséget felhasználva, magyar földön .kezdik meg fel- A 7 pl <3 ^ rím V'ln\ f H v->u h » ^: f>v ps F^bri Jórsef •»’■esette. A csoport, amely később a Petőfi nevei; jtefcte feL «dwák tera* Pilisy Elemér Pintér István: ti. Szovjet földről érkeztek FEJHETEK A MAGVAK fCGmm ELUMÁLLKS TÖRTÉNETÉBŐL Divatújdonságok Tiszta gyapjúból kész« kötött turbán, kendő, í Iparművészeti Vállalat mt delije. Műszőrméből varrt saph A sapka, a Kalap Ktsz mi delije. (MTI-foto: Bara István leteken maradt, harcai sorá csak „portyázásszerűen.” érir tette a magyar területeke (Harcaikról később lesz szó A másik csoportot, amel október elején ért földe Nógrádi Sándor vezette. Er nek feladata a partizán haj ci cselekményeken túl mé kettős volt. Magyar földre éi ve megteremteni a kapcsok tot az illegális kommunist párttal és rajtuk keresztül Szovjetunióban élő magys kommunista vezetőkkel. Te vábbó: a Magyarországra éi kezett és itthon szervezel partizáncsoportok között kapcsolatok létrehozása é egy irányító parancsnoksá felállítása. E két utóbbi fel adatot Nógrádiék nem tudtá teljesíteni. A Nógrádi-csoport minteg kéthónapos hosszú, kémén küzdelem után jutott el ma gyár területre, Salgótarjá térségébe. A határon való ál keléskor az egység 28 fc számlált. Néhány hét alatt környék bányászai és szökő! katonák tömegesen csatlakoz tak és így létszáma mégha ladta a 100 főt. Nógrádiék a agitációs és propagandámon kán túl igen komoly fegy veres tevékenységet is kifej tettek. Közülük is legjelentő sebb az abroncspusztai ütkö zet, amelynek során az egy ség egy nagyobb létszámi német katonai alakulattal ví vott elkeseredett, végül i kedvező kimenetelű küzdel met. Az egység néhány nap pal a Vörös Hadsereggel va ló egyesülése előtt távirat ban üdvözölte a Debrecenbe! megalakult ideiglenes kor mányi — ígérve: „A neme rablók által még megszáll területen állva, folytatiul harcunkat az. ellenség telje megsemmisítéséig.’ —íSsiMteSiMká ii
