Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-14 / 11. szám
f Egri úszók eredményeiről, terveiről líöxelíieni a nemzetközi élvonalhoz A 25 tagadhatatlanul kerek sz un, gyakran utal kivételes eszményekre, emlékeztet megkülönböztetett figyelmet érdemlő dolgokra. A véletlen játéka, hogy épp ez a szám' fémjelzi, az Egri Dózsa úszóinak 1974-es szereplését. Huszonöt országos bajnoki címet nyertek a különböző korosztályokban. Hát nem figyelemre méltó? Mindenképp, ha még azt is hozzátesszük, hogy az egyesületek országos rangsorában ezúttal másodszor végeztek az előkelő második helyen. Csak a KSI úszói tudták megelőzni őket, de hasonló szakosztályi feltételekre épülő egyetlen fővárosi és vidéki klub sem. Az első három sorrendje: 1. KSI 7738, 2. Eger 4355. 3. Bp. Spartacus 2722 ponttal. A táblázat összeállításánál öt korosztály versenyeit vették figyelembe, úgy, hogy differenciáltan pontot kapott valamennyi döntőbe — nyolc közé — jutott sportoló. A felnőttek 1438 , a juniorok 1299, az ifjúságiak 972, a serdülők 318, a gyermekek 328 ponttal járultak a sikerhez. Ennél is többet mond, ha önállóan vesszük szemügyre a korosztályi helyezéseket: a felnőttek és serdülők harmadikok, a juniorok másodikok, az ifjúsági és gyermek korosztályban elsők. Az utóbbi két kategóriában megelőzték a KSI legjobbjait is, amit eddig egyetlen egyesületnek sem sikerült! Az újabb második hely nem jelenti azt, hogy a szakosztály fejlődésében megállt volna, hiszen az egy évvel korábbi 3874 pontnál kistáján ötszázzal szereztek többet 1974-ben. Nemrég elkészült a legjobb női úszók országos 10-es rangsora. 1973- hoz képest itt is van előremutató változás, altkor 19 helyezést es egy éllovast, most pedig 21 helyezést és 4 listavezetőt adott az Egri Dózsa. 1974-ben a sportág legnagyobb eseményén, a bécsi EB-n két döntőnek is volt egri részvevője. Nem volt úszó válogatott keret egri reprezentáns nélkül. Az országos osúcslista 12 időeredménye mellett jelenleg is «g- ri úszó neve szerepel. Értékelni lehet a számszerű eredmények tükrében — amint azt fentebb tettük —, de nem szokatlan az a fajta vizsgálódás sem, amikor az elért eredményekről, a jövő terveiről, a valós lehetőségek függvényében beszélünk. Vi- sontai József vezetőedző —, akit az uszodában munkaközben találtunk — ilyen meggondolás alapján vette fontolóra az 1974-es év eseményeit, az elkövetkező feladatokat. — Az érmek sokasága, látszólag zavarmentes felkészülésről győzheti meg az érdeklődőt. Ez korántsem volt így, néhány komolyabb problémával küzdöttünk — mondotta. — Elég, ha megemlítem, hogy a nyitott uszoda vízellátási problémája 1974-ben tetőzött, ismertek a fedettel kapcsolatos nehézségek is, a renoválások okozta többszöri kiesés, a megfelelő hőmérsékletű víz hiánya stb. Különösen a hidegvíz hátráltatott bennünket. Tudományos kísérletek bizonyították, hogy a 27—28 C fokos víz esetén alkalmazkodik a szervezet a legoptimálisabban az intenzív terheléshez. A természetes források hőveszteségét, mivel meleg víz nem volt bevezetve egyik uszodánkba se, nem tudtuk pótolni. Ez több esetben csak csökkentett edzésadagok teljesítését tette lehetővé, mert 23—25 fokos vízben elmeredtek, átfagytak a versenyzőink. Az évszakok heingadozásai is többnyire kedvezőtlenül befolyásolták edzéskörüiményeinket. Az úszás, az egyik legdinamikusabban fejlődő sportág, nagyok a követelmények. Ha valaki a nemzetközi élvonalban akar maradni, vagy oda kíván felzárkózni, annak napi 20 ezer métereket kell leúsznia, amit csak megfelelő feltételek között lehet elvégezni, örvendetes, hogy a fenntartó és a sportszervek összefogása felszámolta az eddig jellemző hibákat. Segítségüket köszönjük, és a továbbiakban is számítunk támogatásukra. A jövőben, túl az itthon elfoglalt helyünkön, a nemzetközi élmezőnyhöz kívánunk közelíteni. Az elkövetkező két évben számos ösztönzője akad • célkitűzésünknek. A sportág 1975. évi nemzetközi Versenynaptára »mozgalmasnak ígérkezik. Kezdjük a legrangosabbal: július 18—25. között kolumbiai Caiban rendezik a felnőtt VB-t. Augusztus a—9-én Genf látja vendégül Európa legjobb ifjúsági úszóit, EB keretében. Ezt követi alig egy hétre rá, augusztus 14—17-ig az évenként megrendezésre kerülő Ifjúsági Barátsági Verseny Lipcsében. Az IBV a szocialista országok utánpótlásának nagy seregszemléje. És emlékeztetőül: mindössze egy évvel vagyunk a montreali olimpia előtt. Van mire készülni — s ahogy azt a vezető edzőtől megtudtuk — ennek megfelelően, tervszerűen halad a munka. — Az idei évre már 1974. október 1-től készülünk, az első szakasz december 22-vel zárult. Az erőállapot felmérésére volt egy nagyszabású, hosszútávú úszóverseny Kecskeméten, az időeredmények biztatóak. Az ünnepek után december 27-től január 5-ig Felsőtárkányban „magaslati” edzőtáborozáson voltunk, sokat túráztunk a közeli erdőkben. Január 6-ával kezdődött a szokásos vízi felkészülés, amit tornatermi edzések tettek változatosabbá. Ez a hónap még tiszta felkészülési szakasz, a február formábahozó időszak, s ezzel beléptünk a tavaszi programokba. Február 15—16-án nemzetközi úszóversenyen veszünk részt, majd március 20—23-án következik az országos felnőtt bajnokság — (elnevezése nem végleges, a szerk.) — ami válogató a sportág legrangosabb évközi eseményeire. A jelentős nyári hazai versenyek előbbreho- zása nem véletlen, mert a montreáli olimpiára is a szokásosnál korábban kell majd csúcsformába lendülni. 1974-ben egy újabb karcsapással haladtak előre a Dózsa versenyzői a hazai vizeken. Szép eredmények, ambiciózus tervek, mértéktartó előrelátás jellemzi az úszó- szakosztály munkáját. Az eredmények minőségi javulása, a legkiváldWbaknak a nemzetközi színvonal megközelítése mint elsődleges törekvés dicséretes. Annak bizonyítására, hogy szándékaik nem alaptalanok, álljon itt igazolásul a jelenleg figyelemmel kísért válogatott listája, akik országhatárainkon túl is szeretnék megállni a helyüket. Lázár Eszter és Pelle Judit tagja a világbajnokságra készülő felnőtt keretnek, az ifi EB-re Lőrincz Attilát és Simkó Gyulát vették számításba A Montreálba tervezett tágabb olimpiai keretnek Bede Erzsébet és Vermes Albán a tagjai. Az IBV-re még nem történt jelölés, de akárcsak egy éve Sass Attila, 1975-ben is többen pályáznak kiutazásra. Budavári Sándor A társadalmi eredménye: játszóudvar! Alig néhány hónappal ezelőtt még szabályos „grund” volt itt az AFIT és a gyöngyösi III. sz. Általános Iskola által határolt területen. Néha gyerekcsapat vágtázott keresztül a gödröket kerülgetve, és a szabadon kószáló szél, valaki által ide csempészett szeméthalmokkal játszadozott. Ma pedig a szemlélődő már szabályos betonnégyszögekben és a világításra szolgáló oszlopokban gyönyörködhet. A felsorolt változásokat elégedett örömmel summázza szinte egy mondatban Koncz László, a III. számú iskola igazgatója. — Sok vállalat társadalmi összefogása hozta létre ... — A példa követése miatt talán bővebben... Már a kezdetétől! — próbálom ku1974. év legjobb férfi tájékozódási futója Boros Zoltán Ezúttal is, mint az utóbbi években jó néhányszor megszoktuk, azt írhatjuk neve elé, hogy első. Milyen versenyről van szó? Hol érte el eat a teljesítményt? Ott, ahol nem tiz, de nem is 20 kilométer lefutása, nem is egy verseny alapján döntötték el, hogy ki legyen az év sportolója, tájékozódási futásban, Több, mint negyvenszer ért célba 1974-ben. 24 nemzetközin, ebből 14 alkalommal külföldön. Éremtára is gazdag: megnyerte a magyar bajnokságot, a svéd, csehszlovák, ' dán, magyar négyes viadalt — megverte a szám ez évi világbajnokát —, az Eötvös Lóránd, a November 7 emlékversenyt és két vb-válogatót Dániában. Emlékeztetőül 1972-ben is őt választották sportága legjobbjának, most duplázott! A páros évek mindig jól alakultak számára, kezdve azzal, hogy 1948-ban született Egerszalókon. Az általános iskolát és a középiskolát Egerben végezte, ahol ma is él, dolgozik. Az 1960-as évek elején labdarúgónak indult, játszott az Egri Dózsa újonc, serdülő és az Egri Spartacus ifjúsági csapataiban. Tizenhat éves volt, amikor elkötelezte magát a futósporttal. Futással, mint a mezei versenyek résztvevője már korábban is megbarátkozott. 1964-ben az Egri Spartacus- ban működött ilyen szakosztály, volt vezetése, de a mai értelemben vett szakmai munka hiányzott. Az idősebb versenyzők vették pártfogásba, közülük sokat futott együtt dr. Nagy Árpáddal, aki jelenleg edző. 1971-ben Mácsár József egykori egri atléta készítette fel a versenyekre, 1973-tól Benkő Ákos, megyei atlétikai szakember vezeti felkészülését. Nemzeti színekben eddig több mint ötvenszer állt rajthoz, ennél többel csak Monspart: Sarolta dicsekedhet országhatárainkon belül. Tíz éve tagja ugyanannak az egyesületnek, még a katonaéveit is Egerben töltötte. Egy éve nősült, felesége Schmidmeiszter Ilona tagja az 1975. évi feladatokra készülő női válogatott keretnek, a Bp. Spartacus színeiben. Az egy évtized alatt mintegy háromszáz alkalommal futott különböző terepeken. Míg kezdetben évi ezer kilométer, most ennek ötszöröse, ötezer kilométer jeleníti évi edzésadagját. Mint sportoló eljutott Ausztriába. Bulgáriába, Csehszlovákiába, Dániába, NDK-ba, Romániába és Svédországba. Nem lenne teljes a róla alkotott kép, ha sportolói pályafutásának néhány kiragadott mozzanatáról megfeledkeznénk. Először 1967-ben a környező szocialista országok csapatai ellen volt válogatott. Legemlékezetesebb számára az 1972. évi csehszlovákiai világbajnokság, ahol a váltóban bronzérmet szerzett. Leginkább bánkódik amiatt, hogy eddig kát ízben rendezték meg a Bükkben az országos bajnokságot, s ebből egyszer sem sikerült nyernie. Hazai legkomolyabb ellenfelének Hegedűs Andrást, a BEAC sportolóját tartja. Munkahelye a Heves megyei Testnevelési és Sporthivatal, legfőbb munkaterülete a tömegsport. 1975. jaooár HL, fcedá Ki nevezhető egészségesnek? Kezdjük néhány számszerű adattal! Az Egyesült Államokban 1973-ban a sorozáson részt- vett fiatalok 72 százaléka katonai szolgálatra alkalmatlan volt. Az NSZK-ban 1972-ben ugyanez a szám 63 százaiéit volt! A helyzet sajnos hazánkban sem sokkal szívderítőbb. Ugye elszomorítóak ezek az adatok? Ha tömören akarunk fogalmazni, azt kell mondanunk, a mai fiatal nemzedék nem egészséges! Érdemes tehát egy kicsit mélyebbre is nézni, mi is okozza tulajdonképpen ezt a szomorú tényt. Orvosok, kutatók számtalan felmérést készítettek, többezer fiatalember — jórészt 15—18 év közöttiek — életmódját térképezték fel, s jegyeztek pontosan napi tevékenységüket percnyi beit felmérések során kiderült, hogy ,a vizsgált fiatalembereknek mindössze 29 százaléka végzett valamiféle rendszeres testmozgást. További 18 százalék vett jászt rendszertelenül a különböző mozgásformákban, a többiek elenyésző mértékben és rendszertelenül vagy pedig egyáltalán nem vettek részt testnevelési tevékenységben. A későbbi sorozás alkalmával a rendszeresen mozgó, sportoló fiatalok közül 99,6 százalék volt alkalmas a katonai szolgálatra, vagyis egészséges. A nem sportolók közül mindössze 14 százalék! Kell-e különösebben bizonyítani a fenti számadatokon kívül a rendszeres mozgást, a sport szükségességét. Aligha hisszük. A testnevelés különböző formái közül ma már mindenki kiválaszthatja magának a legmegfelelőbbet. Néhány hetes „edzés” után már fkitűnik, hogy a testmozgás nemcsak életvitelünk szerves része, hanem igen jó szórakozás is. A rádióban rendszeresen hallhatjuk a reggeli torna műsorát. A gyakorlatok elvégzése nagyban hozzájárul ahhoz, hogy gyorsabban és zökkenömentesebben álljon át szervezetünk az éjszaka1 nyugalmi állapotról a napi munkára. Nagyon haszno: lehet a szabad időben törté nő testmozgás is. A rendszeres séta, a kocogás, vagy egy kis torna, ha rendszeresen csináljuk, számos betegség ellen sokkal hatásosabb ellenszer, s főleg megelőző ellenszer, mint például a Kalmopirin és társai. Az egészséges ember — korától függetlenül — ellenálló szervezettel rendelkezik. Ehhez elengedhetetlenül szüksége van a rendszeres mozgásra. S az egészség úgy hisszük megér naponta egy negyedórányi „szabadidő elveszteni tatni az eredmény gyökerét. — Közterület volt ez, tehát mindenki területe, — kezdi Koncz László: — Nyáron szemetes, télen sáros, járhatatlan. Mivel pedig a mi iskolánk csak tanterem- nyi szükség-tornateremmel rendelkezik, felvetődött a gondolat, mi lenne, ha itt létrehoznánk egy játszóudvart. — Nem értem teljesen az utolsó kifejezést... — Ez valami újszerű, de szerintünk találó neve ennek a létesítménynek. Mert nem csak az iskola tanulói használhatják majd, de ide várjuk sportolni a környék fiatalságát, és Koncz László elbeszélése nyomán szinte filmkocka szerűen peregnek az események. Hogy az elgondolásból miként születtek a tettek. Hogy ügyes szervezéssel létrehoztak egy koordinációs bizottságot a Thorez Külfejtés, a Gagarin Hőerőmű, az Agromechanika, az AFIT és a Mátraaljai Szénbányák képviselőiből. A tevékenység eggyé kovácsolásának a feladatát a művelődésügyi osztály vállalta, és amint a példa bizonyítja, végezte is sikerrel. A villamosítási terv az ÉMÁSZ szakembereinek a segítő szándékát dicséri. A pályák építését. a tereprendezést a Mátraaljai Szénbányák Vállalat végezte. Hosszú lenne a lista, az ezernyi kéz felsorolása, amelyek itt tevékenykedtek az őszi hónapok alatt. — Mihelyt a rügyek meg- pattannak, a pályák bitume- nezését is befejezzük. Ez történt ... — És milyen sportokat űzhetnek itt a fiatalok? — Lesz egy szabvány szerinti kézilabdapálya, röplabdapálya, magas- és távol- ugrópálya. De az iskolai ünnepségeket is itt rendezhetjük majd. — A végzett munka értéke? — Szerény számítás szerint olyan 200—250 ezer forint ... — Mihez várnak még segítséget? — A kerítés elkészítéséhez pénz kellene, de nincs. Ám már erre is akadt egy jelentkező Visontáról a Petőfi Sándor II. ezüst jelvényes szocialista brigád, ök végezték a pálya villamosítását is. Ők a betonozáshoz és a hegesztéshez ígértek segítséget... Reméljük és tudjuk, hogy az eddig végzett munkával nem merült ki a város üzemeinek a segítőszándéka. Ezt bizonyítja, hogy az Agro- mechanikai Ktsz elkészítette a kerítés terveit, és jelentkezett egy brigád a Thorez Kül- fejtéses Bányaüzemtől. Azt is tudjuk, hogy ahol gyermekeink sorsáról esik szó, ott varázsszóra nyilnak meg az ajtók, az erő- és az anyagi források. i Az is igaz azonban, — s ez mintha ellentmondana az előbbieknek — hogy a nyár elején a gyöngyösi II. számú Általános Iskola is kért területet hasonló célra. Ám a városi tanács illetékes osztálya ezt a kérelmet elutasította. Abban az esetben is akadt kivitelező. Érdemes lenne azt a bizonyos kérelmet újra napirendre tűzni. Mert nem helyes az emberekben feltörekvő tettvágyat egy tollvonással keresztülhúzni. És miért ne lehetne két játszóudvar Gyöngyösön. Laczik Járté* Bemutatkozik az őszi gólkirály Balogh György A megyei labdarúgó-bajnokság őszi szezonjában Balogh György a Gyöngyösi Energia SE csatára bizonyult a leggólképesebbnefk 15 góljával. Ezúttal az őszi gólkirály mutatkozik be olvasóinknak: — 1951. április 19-én születtem Gyöngyösön, ötgyermekes családból származom. Már egészen kis srác koromban megszerettem a focit. Gyöngyösön a mindenki által jól ismert Orbán téren ismerkedtem meg a labdarúgás szépségeivel. Volt kitől tanulnom, mert nagyon jó futballisták rúgták itt a bőrt majdnem minden délután. Hogy csak néhányat említsek közülük: Csaba Józsi, Kévés Jóska, Bakondi Dezső és Rácz Berci. 1965 jelentős dátum volt labdarúgó-pályafutásom során. A Gyöngyösi Spartacus játékos toborzót tartott és nagy örömömre én is megfeleltem, így lettem igazolt játékos. 1967-től 1969-ig tagja voltam annak a Heves megyei ifjúsági válogatottnak, melyet akitor Jávori Józsi bácsi irányított. 1967-ben 16 évesen mutatkoztam be az NB III— as Spartacusban, a középcsatár posztján. Nagyon szép élmény volt fiatalon annyi sok jó futballista között játszani. Ekkor csapatom Treiber Rudolf irányítása alatt edzett. 1971-ben kértem az egyesület vezetőit, hogy tegyék lehetővé a megyei I. osztályban szereplő GYESE- hez való átigazolásomat, amihez hozzájárultak, ezáltal munkahelyem is megváltozott: a Thorez Külfejtéses Bányaüzem dolgozója lettem. Ebbén az időszakban csapatunk átformálódási folyamatban volt. Ekkor1 alakított ki egy új csapatot edzőnk Takács Laci bácsi. Csapatomban jobbösszekötőt játszom. Nagyon szeretek gólt rúgni, de akkor is örülök, ha jó helyzetbe tudom hozni játékos társaimat. 1972-ben a megyei bajnokságban másodikok lettünk. Egy év múlva már mi nyertünk és kerültünk magasabb osztályba. Bajnokságot nyert csapatunk a következő összeállításban játszott a legtöbbször: Szalai — Erdélyi, Huszár, Balázs, Potye, Sőregi, Csikós, Teli, Balogh, László, Hídvégi... Az osztályátrendezés miatt újra a megyeiben játszunk és na- gyón szeretnénk az 1974/75- ös bajnokságban az élen végezni. Játékos állományunk fiatal s a csapatszellem is kitűnő. A GYESE-ben jól érzem magam. Jelenleg a hatos üzetm dolgozója vagyok. Főnökeim is szeretik a sportot és a sportolókat, sok segítséget nyújtanak az ered1. Ah coll—Bologna 2 1:3 2. Cesena—Cagliari 1 2:1 3. Fiorentina—Lazio X 1:1 4. Juventus—Ternana 1 2:0 5. Lanerossi—Inter. 2 1:3 G. Milan—Varese 1 4:0 7. Róm a—S a m pd oria 1 1:0 8. Alessandria—Reggiana X 0:0 9. Como—Brescia X 0:0 10. Parma—Catanzaro X 0:0 11. Pescara—Verona 1 2:1 12. Spal—Arezzo 2 0:1 13. Taranto—Novara 1 1:0 +1 14. Genoa—Sambencdett 2 2:3 A Totó nyereményei: 13+1 találatos nem volt, 13 találat (4 db) 259 229 Ft, 12 találat (187 db) 3697 Ft, 11 találat (2704 db) £56 Ft, JA *iála* db* Ftmények eléréséhez. Remélem, hogy a tavaszi jó folytatás nem marad el. Szeretnénk sok örömet szerezni szurkolóinknak és minden áldozatra kész vezetőinknek. A magunk részéről pedig gólokban gazdag, eredményes játékot kívánunk Balogh Györgynek és csapatának. é—*«aí
