Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-14 / 11. szám
Tárná menti tavasz fólia alatt...- a A Tárná mentén — Boca- nádon, Tarnamérán, Zsa- dányban, Bodon és Zaránkon —, mint szinte az ország egész területén, valóságos tavaszt hoztak az új esztendő első napjai. Amerre csak jártunk az egyesült nagy termelőszövetkezet földjein, mindenütt mozgalmas volt ahatár. — A kedyezőtlen időjárás miatt elmaradtunk egy kissé mi is az őszi munkákkal — mondja Kassa József, az egyesült szövetkezet elnöke. — Igaz, az őszi vetéseket sikerült elvégezni, és azt hiszem, nemcsak nálunk, de mindenütt ez volt a legfontosabb. Ugyanakkor a tavasziak alá történő szántással, talajelőkészítéssel a sáros, vízborította területeken, valamint ott, ahonnét a kukoricát nem sikerült betakar!c.ni, némileg lemaradtunk. ~őst aztán, ahol csak lehet, ’zt pótoljuk. — És nemcsak ezt — szól közbe Kassa István főmezőgazdász — már megkezdtük az ilyenkor aktuális munkák végzését is. Ugyanis ezekben a napokban indultak el a szerves és műtrágyaszóró kocsik, hogy mindenütt megkapja a termőföld a szükséges tápanyag-utánpótlást A Tama mentén azonban a szokásos kora tavaszi, téli munkákon kívül néhány hete egy kiemelt, fontos feladat kerül a legtöbbször szóba: a múlt év december 15-én lapunkban is megjelent felajánlás, illetve felhívás „aprópénzre” váltása. Ugyanis — közösen a hatvani termelőszövetkezettel — a cukorrépa- és a zöldségtermesztés fokozása érdekében születtek a felajánlások, fogalmazódott meg a versenyfelhívás: A Tárná menti Egyesült Mező. gazdasági Termelőszövetkezet a jelenlegi S3 hektár helyett 250 hektáron termeszt majd cukorrépát már ebben az év. ben, s fokozzák a zöldség. félék termőterületét és tér. mésátlagait is. Ezt vállalták, s a példa követésére hívták fel a többi közös gazdaságot is. — Mi természetesen örülnénk — mondják a Tárná menti vezetők — ha minél többen csatlakoznának, de azért elsősorban az foglalkoztat bennünket hogy a saját vállalásainkat maradéktalanul teljesíteni tudjuk a felszabadulási munkaverseny keretében. — Milyen feladatolcat végeztek már el, illetve végeznek most? — Megszerveztük a zöldségtermő terület palántával való ellátását — mondja Vu- rai Gábor kertészmérnök, a közös gazdaság fiatal főkertésze. — Mégpedig úgy, hogy már beszereztük a három hektáros „fóliaváros” anyagát, a fóliát, a tárnokát, csöveket. Sőt, tarnabodi üzemegységünkben már el is vetettük a zöldségmagvak egy részét. Ugyanakkor a cukorrépa-termesztés nagy volumenű beindításához beléptünk a nádudvari termelési rendszerbe: megrendeltük a szükséges gépeket, a gépsort. Ezek között különösen nagy érdeklődéssel várjuk az NSZK-beli „INTRAC” cukorrépakombájnt, amely a legújabb, s bizonyára a legtöbbet tudó masina az eddig ismert, illetve forgalmazott nagyüzemi cukorrépakombáj- nok között. — Hogyan alakul a zöldségtermő terület majd? — Ez is eldöntött kérdés már. Gyökérből, sárgarépából. zellerből, céklából, amelyekből eddig megyén kívüli termelőktől tudta a SZÖV- TERMÉK a megye ellátásához szükséges készleteket beszerezni, 200 hektáron termesztjük majd gépi nagyüzemi technológiával ezeket a zöldségnövényeket. Ezzel lényegében egy új ágazatot indítunk be, s a megtermett mennyiség bőségesen fedezi majd megyénk szükségletét. A területet is kijelöltük He vés és Kál határában, a sóderbánya környékén, ahol öntözővíz is van elegendő a felhagyott bányagödrökben. — És a többi zöldségnö vények? — Kétszáz hektáron termesztünk majd paradicsomot — válaszol a főkertész —, s ez szükségessé teszi, hogy a heves-alatkapusztai üzemegységünkben levő paradicsomlé-állomás teljes kapacitását magunk kössük le a jövőben. Ezenkívül 100 hektáron paprikát, 60 hektáron zöldbabot, 50 hektáron káposztaféléket (ez ismét az egész megye szükséglete!), valamint 500 hektáron pedig dinnyét termesztünk majd. A tavaszias napfényben fürdőző boconádi határban, a leendő „fóliaváros” területén, az egykori Gosztonyi- tanya mellett már javában folynak az előkészítő munkálatok. Krizsán István és Novák Gyula kertészeti dolgozók éppen a vaspereteket építik. — Ez lényegesen szélesebb, hosszabb és magasabb fóliasátor lesz, mint amilyet eddig építettünk — mondják. — Már nyolc éve, hogy a kertészetben dolgozunk, s azóta szinte minden évben dolgoztunk már fóliával. Ez hét méter széles lesz, három méter magas és egy-egy sátor a 100 méter hosszúságot is eléri majd. Ezekben aztán megterem valamennyi korai primőr, elsőként a saláta, amelynek palántái már Tar- nabodon kikeltek, s rövidesen átkerülnek ide. — Hallottak a termelőszövetkezet zöldségtermesztési felhívásáról? — Igen, ismerjük egyesült szövetkezetünk terveit, s bizony óriási feladatok előtt állunk. Itt, a „fóliavárosban”, mi mindent megteszünk, hogy azok megvalósuljanak. Amint felrakjuk a vasvázakra a fóliát, megkezdjük a tápkockák elkészítését, kiritkítjuk a palántákat, majd átültetjük ide, a fóliasátrak alá. A Tama mentén tehát mozgalmas a határ, gépekés emberek dolgoznak a 10 ezer hektáros egyesült közös gazdaság földjein. És szerencsére jelenleg még az időjárás is kedvez, segít a nagy tervek és célok megvalósításában. Faludi Sándor X. A hatvani Hearns 530 buszt, teherkocsit hoznak rendbe Amikor Pintér István művezetőtől az Ikarus szocialista brigádról érdeklődtünk, átmelegedett a hangja. — Azt hiszem, a Volán hatvani telepén nemigen akad különb ennél a társaságnál! Igazi közösség. Nemcsak a munkahely számíthat reájuk, hanem egymást is mindenben segítik. Az idén. az új esztendőben például 530 busz és teherkocsi kettes szemléje vár rájuk. S biztos vagyok benne, hogy lelkiismeretesen helytállnak, az ezüst után végre talán az aranykoszorút is megszerzik a brigádok versengésében ... Betlánovics Ferenc brigádvezetőtől elsőként természetesen azt kérdeztük, minek köszönhetik az elismerő szavakat, s az ezüstkoszorúban kifejezett megbecsülést? Az együtt töltött tíz esztendőt rakta az első helyre. — Tíz évvel ezelőtt alakultunk, a törzs azóta kitart, így sikerült megszilárdítanunk az egységet. Az alapítók közé tartozik például Gönczi Károly, Kiss József, Dénárt Dezső, vagy éppen Újvári István, aki Hatvanban az egyik legjobb autóvillamossági szakember. S ezek, velem együtt, nemcsak a maguk feladatával bajlódnak, nemcsak a saját pénzük után futnak. Mindig szakítanak időt arra, hogy a közénk kerülő fiatalokkal törődjenek, beavassák őket a szakma titkaiba. Állítom, csak így, egy hosszabb távon összecsiszolódott brigáddal lehet igazán valamire vinni... Persze hozzáteszem, hogy a telepvezetőség sem hagy magunkra bennünket. Szakmai irányításban, munkaszervezésben, anyagellátásban a lehető legjobbat kapjuk. S ugyanakkor tisztességes a kereset. Általában megközelíti a havi háromezer forintot. Vigh István és társai ezt nem tekintik különösebb érdemnek. S az a véleményük, hogy a vándormadarak, akik 50 filléres emelésért bármely pillanatban továbbállnak, sohasem emelkednek arra a szakmai szintre, amit folyamatos munkával el lehet érni. Ezeknél általában a lelkiismerettel is baj van! Márpedig itt nem babfa megy a játék. Ezer és ezer ember élete, az utazóközönség személyi biztonsága múlik azon, hogy a legapróbb részletmunkát is becsülettel oldják meg a brigád tagjai. Az Ikarus többi között emiatt állt a „Dolgozz hibátlanul” mozgalom élére, példát mutatva a telep szocialista brigádjainak. Azt mondják, hogy az Ika- rus-brigád szerelői, lakatosai, festői elég 60k csábításnak ellenálltak már, tehát hűségből is jelesre vizsgáztak, öregebbek, fiatalabbak igencsak nemet mondtak még olyan esetben is, amikor pedig az itteninél magasabb órabért ajánlattak fel nekik. Az ipari szövetkezetek egy éve Krizsán István és Novák Gyula a fóliavázakat 'ép'ílik. (Foto: Horváth Gyöngyvér) K-z. OKISZ-ban most vonták meg az ipari szövetkezetek állami nagyipart kiegészítő tevékenységének egyéves mérlegét. A vizsgált időszak kiinduló pontja az 1973. végén hozott, az együttműködés fokozását célzó, kormányha- itározat megjelenése volt. Az értékelés során megállapították, hogy az ipari szövetkezetek összesen 229 vállalattal tartottak fenn kooperációs kapcsolatokat, s a közös tevékenység értéke összesen 1,1 milliárd forinttal növekedett az elmúlt évben. S nem csupán szezonjellegű megállapodásról van szó, 42 olyan szövetkezetét és 50 velük együttműködő vállalatot tartanak nyilván, amelyek több évre szóló szerződésre alapozták együttműködésüket.Ilyen kooperációban szövetkezetek ' készítik például az IKARUSZ-buszokhoz a különböző jelzőkészülékeket és műanyag lámpatesteket; a magyar gyártmányú hajók műszerfalát; a forgalomba kerülő gyógyszerek flakonjainak, fioláinak és egyéb csomagolóanyagainak jórészét s a Zalaegerszegi Bútorgyár is szövetkezetektől kap termékeihez alkatrészeket. Mintegy 30 ipari szövetkezet az AFIT-tal kötött hosz- szabb lejáratú szerződést különféle típusú gépjárművek garanciális vevőszolgálatára. Az ÉVM támogatásával a szövetkezetek Debrecenben az állami építőipartól évi 800 lakás kialakításához szolgáló blokkgyártó berendezést vettek át. Az együttműködés jegyében az elmúlt évben különféle vállalatok összesen 37 profiljukat adták át 23 ipari szövetkezetnek, abból az észszerű meggondolásból, hogy az adott termékek gazdaságosabban gyárthatók szövetkezetekben. Nemrégiben újabb 17 szövetkezet és 21 állami vállalat kezdett tárgyalásokat hosz- szabb távú együttműködésről. (MTI) Persze az eddig említettek mind munkahelyi gondok, szinte teljességgel a termelő- munkához tapadnak. Holott a szocialista brigádmozgalom alapvető célja az is, hogy a tagok egyéniségét sokszínűén kibontakoztassa. Ilyen irányú tapogatózásunk már nem járt egyértelmű eredménynyel. A válaszok általánosságokba fulladtak. Ha beteg valaki, meglátogatják. Néha kispályás futballmérkőzést vív a társaság. Látták valamikor a Déryné Színházat, ám a darabra nem emlék- szenek. S amikor a vállalati könyvtárat emlegetik, csak azért nem puhatolózunk olvasmányélmények után, nehogy szégyenbe hozzuk a különben tisztes, szorgalmas Ikarus tagjait. Valójában tehát félkarú, vagy féllábú ez a munkás közösség. Illetve egyik karja, egyik lába aránytalanul erősebb a másiknál. Márpedig az aranykoszorúra akkor válnak igazán méltóvá, ha az aránytalanság megszüntetésére. törnek. Vagyis a termelési feladatokkal együtt igyekeznek önnön emberi értékeiket növelni, arculatukat teljesebbé, gazdagabbá tenni. Kitűnő tizennégy embert ismertünk meg az Ikarus tagjaiban. Bizton nem kerül különösebb erőfeszítésükbe, hogy ezeknek a követelményeknek is megfeleljenek. Érdemes, és nagyon szép teljesítmény lenne. Moldvay Győző A tagfelvételi munka tapasztalatai t. A X. PARTKONGRESZ- SZUS óta négy esztendő telt el. Időszerű és lehetséges felmérni azt az utat, amelyet a X. kongresszus tagfelvételre vonatkozó határozatának végrehajtásában megtettünk. A munkásosztály társadalmi vezető szerepének fokozódó érvényesülését — egyebek között — a pártban a munkások kellő számú részarányával lehet biztosítani. Ezért is szögezte le határozatban a X. kongresszus: „A pártépítés során ezután is az a feladat, hogy a munkában élenjáró fizikai és szellemi dolgozók köréből nyerjünk új harcosokat. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a párt munkásjellegének az erősítésére, az ipari munkások és más fizikai dolgozók legjobbjainak kommunistává való nevelésére és a pártba való felvételére. Erősíteni kell a nők és a fiatal nemzedék soraiban folyó pártépítő munkát is.” Mit tettünk és mennyiben sikerült a párttagság összetételének alakítására vonatkozó elveket a gyakorlati munkában érvényesíteni? Ügy véljük, néhány fontos eredményre feltétlenül fel kell hívnunk a figyelmet. A párttagság tiszta növeke- . dése 1970. július 1. és 1974. június 30. között több mint 80 000 fő (13 százalék) volt, tehát nem haladta meg a IX—X. kongresszusok közötti növekedés ütemét. Az aktív fizikai dolgozók arányának csökkenése 1972—1974 között megállt. A fizikai dolgozók száma a párttagságon belül növekedett. 1974. június 30-án a pártban 18 000 fizikai dolgozóval volt több minit a X. kongresszus idején. (Ennek értékét jelzi,, hogy a IX—X. kongresszusok közötti időben számuk csak 3100 fővel növekedett. (A nők aránya 2 százalékkal emelkedett (26,4 százalékra). Ez az emelkedés a legmagasabb 1960 óta. Végül a párttagság átlag-életkorának emelkedése lelassult és jelenleg 44,4 év. Mindezek azt bizonyítják, hogy a X. kongresszusnak, a pártépítésre vonatkozó határozatát a pártszervek eredményesen hajtják végre. TAGFELVÉTELI MUNKÁNK helyzetét és gyakorlatát a legutóbbi kongresszus óta két időszakra oszthatjuk. Az első szakaszban, 1970 júliusától 1972 novemberéig, a párttagság összetételében a fizikai dolgozók arányának visszaesése tovább folytatódott. Ez a kedvezőtlen és már hosszú ideje tartó tendencia a kongresszusi határozat után sem szűnt meg, nem is lassult le, holott a kongresszus világos útmutatást adott tag- felvételi munkánk irányára. Az előbbi negatív jelenséghez egy újabb párosult: a felvételek üteme egészségtelenül felgyorsult, két év alatt a párttagság növekedése meghaladta a 9 százalékot. Pártépítési gyakorlatunk tehát nem biztosította kellően a X. kongresszus tagfelvételekkel kapcsolatos elvi döntésének az érvényesülését. A felvételeknél a pártba lépés feltételeit csökkentették. Az esetek többségében elegendő volt a becsületesen végzett munka és a párt politikájával való egyetértés kinyilvánítása. Nem kapott kellő súlyt a párt eszmei- ideológiai alapjainak elfogadtatása és néhány esetben nem követelték meg a társadalmi és tömegszervezetekben, szocialista brigádokban éfe máshol az előzetesen végzett társadalmi tevékenységet, annak bizonyítását, hogy a pártba lépő önzetlen munkát végez a közösségért. A pártba lépők jelentős része — tapasztalataink szerint — nem a párt- szervezetek kezdeményezésére kéri a felvételét, hanem önmaga kezdeményezi.. Döntő többségük nem a fizikai munkások köréből került ki. összetételük nem a kívánt irányban gyakorolt hatást a párt összetételének alakulására, hanem azt spontán befolyásolta. A Politikai Bizottság a negatív jelenségek megszüntetése érdekében 1972. november 21-én határozatot hozott a tagfelvétel szabályozására. E határozat szervezeti intézkedéseire szükség volt, hogy a tagfelvételi munkában jelentkező negatív és spontán folyamatok az átmeneti korlátozó intézkedésekkel megszűnjenek és a pártszervezeteket, pártbizottságokat tervszerű munkára késztessék. A POLITIKAI BIZOTTSÁG határozata (és végre- ■ hajtása) türelmes politikai munkát igényelt az irányító pártbizottságok részéről és lényeges fordulatot hozott a tagfelvételi munkában, amely nemcsak a párttagság össze'.tételének kedvezőbb alakulására hatott, hanem a párt belső életére és módszereink színvonalának emelésére is. Miben nyilvánult ez meg? Mivel a Politikái Bizottság 1970 óta rendszeresen, évente visszatért a kongresszusi határozat ellenőrzésére, az alsóbb pártszervek, így a megyei, járási, városi, kerületi bizottságok is nagyobb gondot fordítottak a határozat végrehajtásának megszervezésére és ellenőrzésére, megvalósításának helyszíni segítésére. Alapos gondossággal szervezték meg az 1972. november 21-i határozat feldolgozását, annak elvi-politikai jelentőségének megértetését és elfogadtatását az alapszer - veaetekben, ahol a tagfelvételi munka és a párttaggá nevelés folyik. Ez jelentős szemléletbeli változást hozott. ENNEK A SZEMLÉLETBELI változásnak volt az eredménye, hogy 1973 elején. — az átmeneti megtorpanás után — a tagfelvételi munkában fordulat következett be. Barát Károly (Folytatjuk.) 1975. január 11, kedd
