Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-14 / 11. szám

Egri és hatvani munkásőrök egységgyűléséről A munkásőrség egri városi parancsnoksága vasárnap a Finomszerelvénygyár kultúr­termében ünnepélyes egység­gyűlést tartott. Megjelent ezen többek között Polgár Miklós, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Bánkúti Károly, a munkásőrség me­gyei parancsnokának helyet­tese, Pelyhe Szilárd, a váro­si pártbizottság első titkára és dr. Varga János, a városi tanács elnöke is. A résztve­Dr. Sípos István átnyújtja a 10 éves szolgálatért emlék­érmet Dobat Zoltán munkás- őrnek. vők először Kovács László­nak, a munkásőrség városi parancsnokának beszámoló­ját hallhatták az egység 1974-ben végzett munkájáról és az 1975. évi feladatokról .Tolmácsolta a munkásőrség megyei parancsnokának ér­tékelését, amely többek kö­zött kiemelte, hogy a városi párt-végrehajtóbizottság, ér­tékelve az egység munkáját, elismerését fejezte ki a tel­jes személyi állománynak az áldozatkész és lelkiismeretes munkájáért. gának első titkárát, valamint Tőzsér József megyei imrn- kásőr parancsnok-helyettest. Az egybegyűlt munkás­őröket és a meghívott vendégeket Juhász Ferenc, a városi pártbizottság titkára köszöntötte, majd Burzuk György parancsnok méltat­ta az 1974-es esztendő kikép­zési munkájának mérlegét, s az új év feladatait. Mint az egység parancsno­kának beszámolójából meg­tudtuk, a Zalka Máté század különböző alegységei példás munkát végeztek az elmúlt esztendőben, s ennek köszön­hető, hogy megyei szinten a megtisztelő második helyet szerezték meg a felsőbb pa­rancsnokság értékelése alap­ján. Burzuk György beszámoló­ja után az egységgyűlés elnö­ke, Juhász Ferenc ismertette a megyei és az országos pa­rancsnokok parancsait, amelyek különböző elismeré­sekre vonatkoztak. Az ered­ményeik alapján a megyei összesítésben második helyre került a század, a legjobb pa­rancsnokok között pedig ott találjuk a •hatvani Gombás Istvánt. Ezt követően Tőzsér József megyei parancsnok­helyettes 9 munkásőrnek di­csérő oklevelet nyújtott át. Kiváló munkásőr jelvényt kapott hat. Kiváló parancs­nok jelvényt pedig két mun­kásőr. Többen elismerő ok­levélben részesültek. ‘Az egységgyűlésen szolgá­lati érdemérmek átadására is sor került: 15 éves szblgála- tért járó érdemérem tulajdo­nosa lett Bózsvári László, 10 éves szolgálatért tüntettek ki nyolc munkásőrt, 5 esz­tendei szolgálat után járó munkásőri emlékjelvénnyel pedig négyet jutalmaztak. A kitüntetettek nevében Bocsi László mondott köszönetét, ígérve, hogy az egység tag­jai hittel, meggyőződéssel szolgálják ezután is a mun­káshatalmat. AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 11. szám ARA: 80 FILLER 1975. január 14., kedd A hatvani Zalka Máté népségén. A beszámolót felszólalások követték, majd a kitünteté­sek átadására került sor. A szocialista verseny mozgalom értékeléseként heten a Ki­váló parancsnok, tizenhatan a Kiváló munkásőr kitüntető címet érdemelték ki. Heten a. 15 éves szolgálati érdemér­met, 34-en pedig a tíz éves szolgálati érdemérmet vehet­ték át. Vasárnap délelőtt, a kon­zervgyári művelődési házban, tartotta meg ünnepélyes egy­séggyűlését a hatvani önálló Zalka Máté munkásőr szá­zad. Az ünnepi ülés elnöksé­gében láttuk dr. Sipos Ist­vánt, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Sebesi Bélát, a Munkásőrség Országos Pa­rancsnoksága osztályvezető­helyettesét, Szokodi Ferencet, az MSZMP városi bizottsá­munkásőrszázad tagjai az ün- (Foto: Szabó Sándor) A Zalka Máté munkásőr- század ünnepségén felszólalt dr. Sipos István, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára, és Szokodi Ferenc, a városi pártbizottság első tit­kára is. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Kipiheni magát a két kozmonauta Kifogástalanul működik minden berendezés Sikeresen fejezték be har­madik munkanapjukat a vi­lágűrben Gubarev és Grecs- ko szovjet űrhajósok. Ebből az alkalomból kért nyilat­kozatot a mosizkvai rádió Vaszilij Lazarevtől és Oleg Makarovtól, a Szojuz 12. jel­zésű szovjet űrhajó legény­ségétől, akik a mostani űr- kísérleit alatt állandó rádió- kapcsolatot tartanak fenn a Szaljut 4. tudományos űrál­lomáson dolgozó Gubarewel ég Grecskoval. Nyilatkozatunkban elmon­dották, hogy a Szaljut 4. le­génysége kitűnik aktivitásá­val, hozzáértésével és mun­kabírásává!. Gubarev pa­rancsnok és Grecsko fedélze- zeti mérnök számára, mint a nyilatkozatból kitűnik, a második munkanap, vagyis az űrrandevú napja volt a legnehezebb, amikor pálya­módosítást hajtottak végre, megközelítették az űrállo­mást, megtörtént az össze­kapcsolás, alaposan átvizs­gálták a szállító űrhajót, és az űrállomást, valamint szá­mos egyéb műveletet végez­tek. összesen mintegy húsz órát dolgoztak, s így érthető módon kifáradtak. A harmadik munkanap folyamán befejezték az űr­állomás üzembe helyezését, mindent kifogástalanul el­végeztek, ami nem volt könnyű feladat. Ezért a ne­gyedik most kezdődő mun­kanapra könnyebb progra­mot, afféle orvosi nagyvizi­tet irányoztak elő számuk­ra, s különböző orvosi vizs­gálatoknak vetik alá őket. így Gubarev és Grecsko egyúttal kipihenhetik magú kát. A chilei junta tettei a Russell-bíróság előtt Megdöbbentő adatokat tár­tak a chilei terrorról a Rus­sell-bíróság brüsszeli üléssza­ka elé a meghallgatott chilei tanúk. Poblete repülőtábor­nok, aki maga is a junta fog- * lya volt, elmondotta, hogy az Egyesült Államok segítségé­vel már jóval a katonai puccs előtt megkezdődött a terrorlegények különleges ki­képzése. Az Egyesült Álla­mok haderejének panamai különleges iskoláján 2500 chilei tisztet és katonát ké­peztek ki „gerilla-ellenes hadviselésre”, amelynek lé­nyeges részét jelenti a külön­böző kínzások gyakorlása, annak oktatása, hogyan kell meggyötörni a foglyokat. A tábornok ismertette, hogy fogsága idején maga is ré­szese volt a kínzásoknak, s tanúja volt más foglyok meggyötrésének. A junta „bírósága” semmiféle lehető­séget nem adott a jogvéde­lemre. Carmen Castillo, a junta által meggyilkolt ultra baloldali vezetőnek, Miguel Enrique-nek, a Mill főtitká­rának özvegye elmondotta: bár sérülten és állapotosán került a rabkórházba, a jun­ta terroristái ott is megkí­nozták. Egy, a fogságból szabadult chilei tanú a politikai fog­lyok által összeállított ada­tokat ismertetett a bíróság­gal. Január 5-ig mintegy Amerikai képviselők Budapesten Charles N. Wilson demok­rata párti képviselő vezetésé­vel rövid látogatást tett Bu­dapestén az Amerikai Egye­sült Államok kongresszusi képviselőinek egy csoportja «szál a céllal, hogy eszme­cserét folytasson az európai helyzetről és a magyar— amerikai kapcsolatokról. Elutazott hazánkból az NSZK küiiigyi államminisztere Vasárnap elutazott hazánk­ból Hans-Jürgen Wischnews- ki, az NSZK külügyi. állam­minisztere, aki Marjai József külügyi államtitkár meghívá­sára tartózkodott hazánkban. A hivatalos látogatás alkal­mával megbeszélést folytat­tak a nemzetközi helyzetről, és a két ország kapcsolatait érintő kérdésekről. Hans-Jür­gen Wischnewskit fogadta Huszár István, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, és Púja Frigyes külügyminisz­ter. Elutazása előtt az NSZK külügyi állarnrnínisztere a Ferihegyi repülőtéren nyilat­kozott az MTI munkatársá­nak. Ügy vélem — mondot­ta —, hogy a Magyar Nép- köztársaság és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolat felvé­tele nagyon időszerű gyakor­lati lépés volt, elősegítette a két ország kapcsolatainak további fejlődését. Budapesti megbeszéléseiről szólva hang­súlyozta: — Látogatásomra egy év­vel a diplomáciai kapcsolatok felvétele után került sor, így alkalmunk nyílt mérleget vonni az azóta eltelt időszak eredményeiről. Feltétlenül pozitív tényekről kell beszél­ni, bár vannak problémák is. Nagyon örvendetesen fejlő­dött a gazdasági együttműkö­dés az NSZK vállalatai és a magyar ipari vállalatok kö­zött. Szélesedett a turizmus is: tavaly például 320 000 nyugatnémet állampolgár lá­togatott Magyarországra. — Egyébként valamennyi megbeszélésünk igen jó lég­körben zajlott le, az eszme cserék megteremtették kap­csolataink további bővítésé­nek lehetőségeit tárgyalása­inkon. Hangsúlyosan esett szó — a két'országot érintő kérdések mellett — a szé­les nemzetközi érdeklődést kiváltó kérdésekről, így az európai biztonsági konferen­ciáról, s a közel-keleti konf­liktusról is. A Russell bíróság brüsszeli ülésén Hortensia Allende, a meggyilkolt chilei elnök öz­vegye hallgatja a felszólaló­kat. (Flépújság-telefoto — AP—MT1—KS) 20 000 chilei állampolgár halt meg a puccsisták terrorja következtében: a junta fegy­veresei agyonverték, lelőtték, vagy a fogságban gyötörték halálra őket. összesen 150 000 embert fogtak el, 14 000 bal­oldali érzelmű hazafit távolí­tottak el az országból. A száműzetésekkel kapcsolat­ban a bíróság meghallgatta Joinet francia jogászpro­fesszor véleményét. A pro­fesszor leszögezte: a szám­űzetések korántsem a jun­ta „jószándékát” tükrözik, ahogy ezt a Pinochet-rezsi m igyekszik feltüntetni, hanem olyan önkényes •intézkedése­ket, amelyek tételesen meg­sértik az emberi jogok alap­okmányát. Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsá­ga tagjának, a HNF OT el­nökének vezetésével hétfőn a Parlament Vadász-termé­ben ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. Az értekezleten — amelyen részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Gás­pár Sándor, a SZOT főititká­ra, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai — a párt XI. kongresszusának irányelveit elemezték, s meghatározták azokat a fel­adatokat, amelyek a nép­frontmozgalomra várnak a IV. ötéves terv megvalósí­tásában. Sarlós István, az Országos Tanács főtitkára vitaindító előadásában egyebek között rámutatott: a közügyek iránt érdeklődő állampolgárok nagy figyelemmel tanulmá­nyozzák az MSZMP nyilvá­nosságra hozott: kongresszu­si irányelveit. A közvéle­mény egyetértéssel nyugtáz­ta a Központi Bizottság megfogalmazását: a párt po­litikája kiállta a gyakorlat próbáját, cselekvő támoga­tásra talált a munkásosztály­ban, a termelőszövetkezeti parasztságban, az értelmi­ségben, az egész népben. Akik gondosan áttanulmá­nyozták a dokumentumot — húzta alá a főtitkár —, azok egyértelműen meggyőződhet­tek arról, hogy a párt foly­tatja a Szovjetunió és a szo­cialista világ melletti elkö­telezettség politikáját, bizto­sítja az 1957 óta érvényesülő politika folyamatosságát, azt, hogy a munkásosztály vezető szerepe továbbra is alapvető feltétele és biztosítéka a szo­cializmus építésének, s hogy a munkásosztály kitart a marxista szövetségi politika elvei és gyakorlata mellett. Az irányelvekből kitűnik, erősödnek a szocialista tu­lajdonviszonyok, érvényesül a szocialista demokrácia, a gazdasági munkában foko­zódik a vezető szervek fe­lelőssége, ellenőrző és irá­nyító funkciója, ugyanakkor növekszik a gazdálkodó egy­ségek és a területi szervek önállósága. Minden lehető­séget felhasználunk az egész nép életkörülményeinek gyors javítására, az életszín­vonal emelésére, állampolgá­raink műveltségének és a közügyek iránti érdeklődé­sének növelésére. A párt, az állami és a társadalmi szer­vezetek, mozgalmak közös feladata a szocialista, köz- gondolkodás és erkölcs erő­sítése, valamint a kollektív cselekvésre való felkészítés. Sarlós István a továbbiak­ban a Hazafias Népfront te­endőiről szólt, s a feladatok között említette: a szocia­lista nemzeti egység arra is kötelez, hogy az együtt dol­gozó, együtt élő, a különbö­ző adottságok miatt más és más érdeklődésű — érdekelt­ségű emberek gondjaival, sorsukkal is foglalkozunk. Ford megerősítette a Kissinger-nvilatkozatot Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke, a TIME ma­gazin legújabb számában megjelent interjújában ismét megerősítette: támogatja Henry Kissinger külügymi­niszter kijelentését, amely­ben kilátásba helyezte az erő alkalmazásának lehetőségét egy újabb kőolajválság eseté­re. Ford mindazonáltal alá­húzta: Kissinger nem azt mondta, hogy a Közel- Keletről érkező kőolaj árának megváltoztatására alkalmaz­nánk erőszakot, hanem nem zárta ki az erőszak alkalma­zásának lehetőségét arra az esetre, ha „megfojtanák a szabad világot, vagy az ipa­rilag fejlett világot”. Kissin­ger egy hipotetikus kérdésre válaszolt — mondotta Ford, és megerősítette, hogy támo­gatja ezt az álláspontot. Arra a kérdésre, hogy ha­tározza meg a „megfojtás” fogalmát, Ford a következő­ket válaszolta: „A megfojtás emberekre lefordítva azt je­lenti, hogy valakit már csak­nem két vállra fektették”. Ford nyugtalanságának adott hangot a közel-keleti helyzettel kapcsolatban, és azt mondotta, hogy a világ­nak ebben a térségében „ igen-igen komoly” a háború* veszély. Az Egyesült Államok által Izrael biztonságára adandó hivatalos garancia kérdését érintve az amerikai elnök azt mondotta, hogy „bi­zonyos körülmények között” nem zárja ki annak lehetősé­gét, de mielőtt erre sor ke­rülne, „igazi haladást” kell elérni a Közel-Keleten. í jalib izraeli támadás Héttőn reggel —- 24 óra alatt második alkalommal — heves harcok folytak Liba­non délkeleti részén, a ha­tártól mintegy másfél kilo­méterrel északnyugatra, Kfar Shuba falu térségében pa- lesztnai gerillák és izraeli katonák között. A WAFA palesztin hírügy­nökség jelentette, hogy az izraeli behatolók az invázió előtt zárótüzet zúdítottak a falura. Ezt követően mint­egy kétszáz izraeli katona és páncélozott járművek soka­sága hatolt be Libanon te­rületére. A palesztinai geril­lák nyomban harcba szálltak a betolakodókkal, s súlyos veszteségeket okoztak az ellenségnek. Tél-Aviv ez újabb terrorakcióját a pa­lesztin gerillák elleni „óvin­tézkedésnek” tüntette fel. Összekapcsolták az űrhajót az űrállomással

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom