Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-10 / 8. szám

Hatvanmillió tubus... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXVI. évfolyam, 8. szám 1975. január 10., péntek VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Külügyminiszterünk hazaérkezett jugoszláviai látogatásáról Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere jugoszláviai hivata­los és baráti látogatását be­fejezve csütörtökön délután visszautazott Budapestre. Búcsúztatására a belgrádi fő- pályaudvaron megjelent vendéglátója, Milos Minies, a Jugoszláv Szövetségi Vég­rehajtó Tanács alelnöke, kül­ügyi titkár (külügyminisz­ter) és más személyiségek. Jelen volt Ziga Vodusek, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság buda­pesti nagykövete és Zegnal János, a Magyar Népköztár­saság belgrádi nagykövetsé­gének ideiglenes ügyvivője. Belgrádban közleményt ad­tak Púja Frigyes külügymi­niszter jugoszláviai látogatá­sáról, amely többek között bejelenti, hogy Púja Frigyes külügyminiszter és Milos Mi­nies, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke és szövetségi külügyi titkár munkatársaik­kal áttekintették a két szom­szédos ország kapcsolatainak fejlődését, további fejleszté­sük lehetőségeit és vélemény- cserét folytattak az időszerű nemzetközi kérdésekről. A tárgyalások baráti légkörben, a kölcsönös megértés és tisz­telet jegyében folytak. A felek megelégedéssel" ál­lapították meg, hogy országa­ik együttműködése a kap­csolatok minden területén je­lentősen fejlődött. Külön hangoztatták, hogy Kádár Já­nosnak, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt Központi Bi­zottsága első titkárának és Joszip Broz Titónak, a Ju­goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége el­nökének találkozói nagyban hozzájárultak a két szocialis­ta ország kapcsolatainak bő­vüléséhez. A felek megállapították, hogy országaik gazdasági kapcsolatai tovább szélesed­tek, s adottak a lehetőségek és a kölcsönös érdek azok további bővítéséhez. Elége­dettségüket fejezték ki az utóbbi időben aláírt szerző­Szekér Gyula moszkvai tárgyalásai MOSZKVA Csütörtökön Moszkvában megtartották az Orenburg- nyugat gázvezeték építésé­vel foglalkozó kormányközi együttműködési bizottság el­ső ülését Az ülésen Mihail Leszeosko, szovjet miniszter­elnökhelyettes elnökölt. Az ülésen Magyarországot Sze­kér Gyula, nehézipari mi­niszter képviselte. Az új gázvezeték a világ" legnagyobb ilyen létesítmé­nyeinek egyike lesz, 2800 kilométer hosszan húzódik majd a hatalmas Orenburg! gázlelőhelyektől a Szovjet­unió nyugati határáig. Épí­tésében — a szocialista or­szágok gazdasági együttmű­ködésének történetében először — hét ország, Bul­gária, Csehszlovákia, Len­gyelország, Magyarország, az NDK, Románia és a Szov­jetunió működik közre. E hatalmas közös vállalkozás lehetővé teszi az anyagi és műszaki erővel közreműkö­dő európai szocialista orszá­gok energetikai mérlegének jelentékeny javítását. Az 1420 mm átmérőjű csőveze­téken évi 15,5 milliárd köb­méter földgáz érkezik majd Kelet-Európába. Szekér Gyula a szovjet fővárosban szerdán külön- megbeszélést is folytatott Scserbina olaj- és gázipari építésügyi miniszterrel az orenburgi gázvezeték építé­sében való magyar közre­működés részleteiről. Bidapsstre érkezett az NSZK külügyi állammlnisztere Marjai József külügyi ál­lamtitkár meghívására Bu­dapestre érkezett Hans-Jür­gen Wischnewski, a Német Szövetségi Köztársaság kül­ügyi államminisztere. Az NSZK külügyi államminisz­terét a Ferihegyi repülőté­ren Marjai József, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt Hermann Kers­ting, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagy­követe is. WégpSŐ 1*31 €?$>!■ Csorba Uéaától Családtagjai, barátai, al­kotásainak tisztelői mély részvéttel vettek végső bú­csút Csorba Géza szobrász- művésztől csütörtökön a Farkasréti temetőben. A hamvait tartalmazó urnánál lerótta kegyeletét a Kultu­rális Minisztérium, s ott voltak művésze1!, kulturális életünk ismert személyiségei is. A Magyar Képzőművészek Steöveteege nevében Búza Barna szobrászművész em­lékezett az elhunytra. — Munkásságod u magyar kultúra kiemelkedő értéke, műveid az érző és a kor szellemét értő művész alko­tásai, kompozícióid, rajzaid mind-mind. mélyen átérzett, költészettel telített művek. Nagy szereped volt meg­újuló művészetünk kialakí­tásában, hatásod sokáig él­ni fog követőid munkásm- gaban — mondotta. désekkel kapcsolatban, és üdvözlik azokat a törekvése­ket, amelyek a termelési kooperáció és a specializáció, az energetika területén való együttműködés fejlesztését célozzák. A felek hangsúlyozták, hogy a két ország kapcsola­tainak fejlődésében pozitív szerepet tölt be a Magyaror­szágon élő horvát, szlovén és szerb nemzetiség és a Jugoszláviában élő magyar nemzetiség. Készségüket fe­jezték ki az együttműködés további fejlesztésére e terü­leted. Az időszerű nemzetközi kérdésekről 6zólva a felek megállapították, hogy a nem­zetközi feszültség az utóbbi években csökkent. Nagy szere­pet játszanak ebben a szocia­lista országok és az el nem kötelezett országok erőfeszí­tései. valamint a világ más haladó erői. A miniszterek hangsúlyozták, hogy a pozitív eredmények ellenére a világ egyes térségeiben a helyzet még mindig veszélyekkel ter­hes az emberiség békéjére és biztonságára nézve. A két fél üdvözölte az eu­rópai biztonsági és együtt­működési értekezleten elért eredményeket és a nézetelté­rések áthidalására irányuló erőfeszítéseket. Hangsúlyoz­ták kormányaiknak az érte­kezlet második szakasza mie­lőbbi befejezésére és a har­madik szakasz legmagasabb szinten való összehívására irányuló készségét. A két miniszter meggyőző­dését fejafte. ki, hogy tár­gyalásaik, amelyeket vala­mennyi kérdésben az egyet­értés magas foka jellemzett, elősegítik a magyar—jugo­szláv kapcsolatok további si­keres és sokoldalú fejlődé­sét. Púja Frigyes külügymi­niszter magyarországi hivata­los baráti látogatásra hívta meg Milos Minicset, a szö­vetségi végrehajtó tanács al- elnökét, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság szövetségi külügyi titkárát. Milos Minies a meghívást örömmel elfogadta. A láto­gatás időpontját diplomáciai úton egyeztetik. Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere és kísérete a késő esíi órákban hazaérkezett Bu­dapestre. A soros ügyésznél A lakosság érdekét szol­gálja a soros ügyészi in tézmény, ahol mindennap szakképzett jogász segíti az érdeklődőket, vagy pa­naszosokat. eligazodni a paragrafusok között. Erről írt munkatársunk a 3. ol­dalon. Múlt és jelen a címerpajzson Eger Város Tanácsa leg­utóbbi ülésén rendeletet alkotott a megyeszékhely új címeréről. Erről beszél­getett munkatársunk Ko­vács Béla levéltár-igazga­tóval. Írását lapunk 4. ol­dalán olvashatják. így írtak ők..« Sugár István lapszemléje az 5. oldalon. Jövő heti rádió- és tv-műsor lapunk i, oldalán. Gazdag program A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyáregységében az idén üzembe helyezik az ötödik tubusgyártó sort. A kor­szerű berendezés segítségével jelentősen növelik majd a ter­melést: az üzemrész dolgozói az elmúlt évi 42 millióval szemben hatvanmillió tubust gyártanak 1975-ben. A gyöngyösi Városi Műve­lődési Ház terveit ismer­tetjük a 8. oldalon. (Fqto: Puskás Anikó) Magyar-román kulturális munkaterv Barabás János, az MTI tudósítója jelenti: Bukarestben csütörtökön Demeter Sándor, a Kulturá­lis Kapcsolatok Intézetének alelnöke és Vasile Gliga ro­mán külügyminiszter-helyet­tes aláírta az 1975—77-re szóló magyar—román kultu­rális munkaterveit. Az aláírt dokumentum sze­rint a két ország oktatási és tudományos szervei e terv­időszakban folytatják együtt­működésüket, delegációkat cserélnek aktuális oktatási kérdések tanulmányozására, román tanárok fognak elő­adni a magyarországi román nemzetiségű pedagógusok nyári tanfolyamain, és a jö­vőben lehetőség nyílik a nemzetiségi pedagógusoknak a másik országban való nyel­vi továbbképzésére. A munkaterv jelentős kul­turális programot tartalmaz. A román kultúra napjai el­nevezésű magyarországi ren­dezvénysorozat viszonzása­ként Magyarország felszaba­dulásának 30. évfordulója al­kalmából 1975-ben megren­dezik Romániában a magyar kultúra napjait. Ennek kere­tében fellép Romániában a budapesti Nemzeti Színház, filmbemutatót retrospektív filmszemlét és kiállításokat rendeznek, magyar iro­dalmi estet tartanak magyarországi íróküldöttség részvételével. A tervidőszak­ban ugyanakkor több jelen­tős romániai együttessel is­merkedhet meg a magyar közönség: fellép Magyaror­szágon a Marosvásárhelyi Népi Együttes, az Enescu Filharmónia Szimfonikus Ze­nekara, a Madrigál kórus. Ezek viszonzásaként Romá­niába utazik a Magyar Rá­dió és Televízió Szimfonikus Zenekara és a Budapest Kó­rus. Egyéni, vagy közérdek? Beömlő egri pincékről — Pécsett Pincejogi ankétot rendez­tek csütörtökön Pécsett, s ez a tanácskozás igen közelről érinti Egert is. A szokatlan szókapcsolásnak — hogy „pince jog” — meglehetősen kellemetlen, olykor már ag­gasztó előzményei vannak. A sajtóból és a rádióból már régóta ismeretes, hogy mind­két városban pinceomlások fenyegetnek. A pincekérdé­sek megoldására létrejött tárcaközi bizottság alakuló ülésén felmerült, hogy a helyreállítás, vagy a pincék felszámolása, eltömítése so­rán számos jogi probléma ke­rül előtérbe, ami jogszabály- módosítást kíván» A pécsi tanácskozáson megjelentek az Építésügyi és Városfejlesztési, az Igaz­ságügyi Minisztérium és más szervek képviselői, va­lamint Eger város műszaki szakemberei — dr. Varga Já­nos városi tanácselnök veze­tésével —, illetve az ankét házigazdái, Pécs tanácsi ve­zetői. A tanácskozáson elsősor­ban tulajdonjogi kérdések kerültek szóba, mivel a hely­reállítással, vagy a pince megszüntetésével járó költ­ségek viselése szempontjából elengedhetetlenül fontoS tud­ni: ki a pince tulajdonosa? Felmerült, hogy jogszabály­ban kell meghatározni az úgynevezett „mélypince” fo­galmát, s az ilyet állami tu­lajdonként kellene kezelni. Mind a helyreállítás, mind a megszüntetés sokkal inkább közérdek ugyanis, mint a tulajdonos egyéni érdeke — szögezték le a pécsi tanács­kozáson. A vitában elhangzottak alapján a két minisztérium képviselői közölték, hogy egy hónapon belül tervezetet ké­szítenek a szükséges jogsza­bálymódosításokról, s a ter­vezetet a két tanács elé ter­jesztik megvitatásra, mielőtt az hatályba lép. fhársjai) A magyar kultúra ünnepe az arab államokban Felszabadulásunk 30. év­fordulójáról a Kulturális Kapcsolatok Intézetének ren­dezésében ünnepi estekkel, előadásokkal, kiállításokkal emlékeznek meg néhány arab államban a közeljövő­ben. Január 11-től Bagdad­ban rendezik meg a magyar kultúra hetét. Ebből az al­kalomból az iraki fővárosban vendégszerepei a Magyar Néphadsereg Művészegyütte­se, amelynek tánc-, ének-, valamint zenekara a sikere­sebb műsorokból válogatva, bemutatja hazánk gazdag folklórjának legkiemkkcdőcf darabjait. Január 17-től Szíriában emlékeznek meg a magyar nép történelmi jelentőségű évfordulójáról. Damaszkusz- ban magyar textilművészek alkotásaiból nyílik tárlat, s itt folytatja vendégszereplé­sét majd a honvéd művész- együttes is. Hasonlóképpen filmbemutatókat, is tartanai. MA

Next

/
Oldalképek
Tartalom