Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-31 / 26. szám

Egy év múltán Irta: Szalay István, a Heves megyei Tanács általános elnökhelyettese A nemzet jövőjéért érzett Szövetkezeti borászok égerbe»! Korszerű feltételeket a szövetkezeti pincészetekbe is ... ■nélységes felelősség hozta létre a kormány népesedés- politikai határozatát. Ez a határozat az ország vala­mennyi megyéjében élénk visszhangot váltott ki, de különösen nagy érdeklődést keltett Heves megyében, ahol csaknem a legkedvezőtleneb­bül alakult a népesedési helyzet. 1959 óta — az ala­csony élveszületések miatt — a megszületett gyermekek száma a lakosság egyszerű reprodukcióját sem biztosít­ja. 1965-ben volt a mélypont — tizenkét ezrelékes szapo­rulat —, de sajnos még a múlt évben is csakCsongrád megye élve születéseinek arányszáma mutatott rosz- izabb képet a mieniknél. Egy törvény élni kezd Heves megye kedvezőtlen népesedési helyzetének ala- tulásában tulajdonképpen ugyanazok az okok játszottak szerepet, mint az ország töb­bi megyéjében, csak hatá­suk volt erőteljesebb. A mind nevesebb gyermek születése nellett az országosnál na­gyobb arányú volt a lakos­ág elöregedése. A megye írőteljes iparosodása magá­rai hozta az emberek lakó­hely-változtatását, amelyet ilősegitett az urbanizálódá- i folyamat meggyorsulása s. Az átlagosnál több fiatal töltözött el a megyéből és tereseit magának másutt nunkahelyet. Erősen élt a negyében az egyke, vagy igyse szemlélet, amelyet a tatisztikai is szemléletesein lizonyít. Sajnos igen magas volt a nűvi vetéléseik száma is. 960-ban magasabb, 1965 óta ényegesen magasabb volt az ilve születések számánál. Ilyen nehéz helyzetben és lyen mélypontról indulva ellett hozzálátni megyénk­én a határozatok végrehaj- ásához. Mindenekelőtt arra olt szükség,^ hogy minél öbben megértsük a párt, a ormány intézkedéseinek lé- '.yegét, az abból következő innivalókat. Mindenekelőtt z egészségügy dolgozóinak ellett tisztán látniuk a fel- datokat. A szervezési és tar­almi intézkedések egész so- ára került sor és megtör- ént az orvosok, az egészség- gyi dlogozók felkészítése az :j feladatokra. Létrejöttek a erhességmegszakítást enge- élyező bizottságok, meg- ezdték működésüket a nő- édelmi tanácsadók. Néhány skolában pedig elkezdődött családi életre való nevelés. A tömegszervezetek testü- etei'a különböző szintű ta- ácsok konkrétan és rend- zeresen foglalkoznak a ten- úvalókkal és a népesedéspo- itikával összefüggő kérdése­iét tárgyalnak, megfelelő ha- ározatokat hoznak; A nők lelyzete, anya-, gyermekvé­lelem, a kereskedelem a yermekekért, ifjú házasok londjai, lakást a nagy csalá- oknak, mind-mind olyan tá­rák, amelyek mostanában lyakran kerülnek fel a tes- ületek napirendjeire. A tanácsok intézkedtek a zülőágyak számának növelő­ére, elhatározások születtek gyermekintézmények jelen ervidőszakban történő ter- ren felüli fejlesztésére és igyszintén terv készült a lárom és több gyermekes saládok lakáshoz juttatásá- a, a lakásépítések vállalati ámogatására, a szolgáltatá- i igények megfelelőbb ki- lógítésére, a nagy családosok ámogatására. A megyei ta- lács már a múlt év közepén őzei 1,5 milliót folyósított rre a célra, éves költség- retési tartalékának a terhé- e. Tizenöt év óta »lőször szaporodunk Egy év kevés idő ahhoz, logy távlatokból lehessen isszapillantani a megtett út-- a, mégis eredményekről le- irct beszámolni a népesedés vonatkozásában. Az új év ilső napjára az élve születési irányszun elérte a ez­reléket és a születések szá­ma emelkedik. 1974-ben a megyében 6165 gyermek szü­letett, 1464-gyel több, mint egy évvel korábban. A tanácsadáson megjelen­tek száma az előző évhez ké­pest negyven százalékkal emelkedett. Örvendetesen növekszik a második gyer­meket váró anyák száma is. Sajnos, ez a három gyer­meket várókra ilyen mér­tékben nem mondható el. Mindezek azt jelentik, hogy a jelenlegi 18,1 ezrelé­kes élve születési arányszám­mal már valódi szaporodás­ról beszélhetünk. Ennek még akkor is örülünk, ha a szü­letések számának alakulását erősen motiválja a szülőké­pes korban levő nők szá­mának növekedése.'' További kedvező jelek mu­tatnak arra, hogy a szaporo­dás még erőteljesebb növe­kedése várható. Ezt jelzi az is, hogy egy év alatt a művi terhességmegszakítás 41 szá­zalékkal csökkent a megyé­ben. Ugyanakkor az egri megyei kórházban az először szült gyermekágyas kisma­mák körében gyors felmérés során kiderült, hogy a to­vábbi szülési szándék 96 szá­zalékban csak a második gyermekre irányul és sajnos kevesen terveznek harmadik gyermeket. A házasságkötés előtti ta­nácsadáson megjelent háza­sulandók körében végzett reprezentatív felmérés sze­rint a férfiak 17, a nők 12 százaléka kíván három gyer­meket, a többség két gyerme­ket tervez. Tennivalóink is kínálkoz­nak, hiszen a három, vagy több gyermekesek anyagi se­gítése, jogos előnyökhöz va­ló juttatása a társadalom, a tanácsok részéről sem kap­ták még kellő figyelmet. Gond van még a szemlélet­tel is, hiszen gyakran hal­lunk olyan panaszokat, hogy a három, vagy több gyerme­kes szülőket tiszteletadás he­lyett megszólják, felelőtlen­séggel vádolják. További lépésekre van szükség Ügy tartják, hogy ami egyfelől öröm, az másfelől gond. Valahogyan így va­gyunk a szaporodással is. Miért titkolnánk, hogy a né­pességszaporodás komoly gondokat jelent — a csalá­dok gondjai mellett — az ál­lam, a társadalom számára is. Van olyan üzem a me­gyében, ahol több száz nő van szülési szabadságon, te­hát hosszabb időre Aem. szá­míthatnak rájuk a termelés­ben. A politika ismeretére, megértésre van szükség és nemegyszer többletmunka­vállalásra is ahhoz, hogy pó­Elnézést kerek, nogy tu­dósításomat ellenvélemény­nyel kezdem, de az egri ta­nárképző főiskola pártszer­vezeteinek küldöttértekez­letén elhangzott egy mon­dat. A színvonalas és hatá­rozott hangvételű vita utol­só felszólalója az elnöki tisztet is betöltő dr. Szűcs László főigazgató, miután elismeréssel szólott a főis­kolai hallgatók népes tábo­ráról, a több mint ezer fia­talról, megjegyezte: szeren­csések vagyunk, hogy ilyen hallgatóink vannak. Nos, éppen ez a szerencse dolog az, ami nem egészen stimmel. Jól tudják ezt a főiskola kommunistái, és is­meri a szóban forgó „sze­rencse” titkát, a csúcsvezé- tőség és maga a főigazgató is, aki bizonyára csupán szerénységből írta Fortuna számlájára a hallgatók szor­galmát, hivatástudatát, po­litikai és emberi magatar­tását. A szerencse mögött ugyanis ott állnak a főisko­la kqauuuMstái, vezetői, pár­tolni lehessen a kieső mun­kaerőt. A megyében a három vagy több gyermekes csalá­dok 1973-ig benyújtott la­kásigényeinek háromnegye­dét elégítették ki ez ideig és év végére a megyében va­lamennyi nagy psaládos lakás- kérelmét teljesítik a taná­csok. Nagyobb gond a fiatalok lakáshoz való juttatása. A házasulandók mindössze 15 százaléka rendelkezik önál­ló lakással, 73 százalékuk családtagiként lakik, majd 12 százalékuk pedig albérlő­ként. A megyei tanács, va­lamint az alsóbb szintű ta­nácsok megfelelő intézkedé­seket hoztak arra, hogy a fiatalok évről évre több la­káshoz jussanak. Egerben például a fiatalok kapják meg a /kiutalt lakásoknak a felét. Soha ennyi bölcsőde és óvoda nem épült a megyé­ben, mint éppen a közel­múlt és az elkövetkezendő években. A messze elmaradt igények teljes kielégítésére azonban — különösen váro­sainkban — még több évig kell várni. A negyedik öt­éves tervben a tervezett óvo­dai férőhelyek létesítését 80 százalékkal túlteljesítjük, mégis mintegy nyolcszáz fa­lusi gyermek nem kerülhet még be az óvodákba férő- helyhiány miatt. A gyermek- ellátást szolgáló árucikkek árusítása emelkedik, a gyer­mekruházati cikkeknél fel­merülő panaszok és ellátási gondok javarészt megszűn­tek, vagy megszűnőben van­nak. Üzemeink mind erőtelje­sebben segítik a kismamákat, a több gyermekes családokat. Több üzem fejlesztési alap­jának jelentős részét fordít­ja gyermekintézmények léte­sítésére, illetve járulnak hoz­zá állami építkezéshez. Né­hány vállalat kezdeményező és biztosítja a kismamák ré­szére a 13. havi anyasági se­gélyt 1975-ben és a következő tervidőszakban tovább bő­vülnek a megye kórházai­ban a szülészeti osztályok. Egerben és Hatvanban a kö­zeli hetekben újabb szülő­ágyakat állítottak be, illetve végeztek számottevő fejlesz­tést. Mindezen erőfeszítések mellett mégis arra van leg­nagyobb szükség, hogy to­vább • formálódjon a szemlé­let, a közgondolkodás. Le­gyen „protekciójuk” a több, vagy sokgyermekes családok­nak az óvodai, bölcsődei fel­vételeknél, az üzemekben, a járműveken, az üzletekben. Mind jobban meg kell be­csülnünk azokat, akik a nem­zet érdekében több gondot, nagyobb felelősséget vállal­nak magukra. Immár második hete — mint erről lapunkban be­számoltunk — Egerben tart­ják ez évi továbbképző tan­folyamokat a szövetkezeti borgazdaságok szakemberei, akik az ország valamennyi borvidékét képviselik. Ma vizsgával és ünnepélyes zár­szóval fejeződik be a tanfo­lyam, amelyet Keszthely, Siklós és Kecskemét után, Egerben rendezett meg a TOT megbízásából nőst az Eger—Gyöngyös vidéki Ter­melőszövetkezet Területi Szövetsége. A program igen gazdag és tartalmas volt: nemcsak a szűkebb szakmai, hanem közgazdasági és kereskede­lempolitikai témák, üzemlá­togatások és bemutatók is szerepeltek benne. A tanfo­lyam végén beszélgettünk néhány — az ország külön­böző borvidékéről való — szövetkezeti borásszal a tan­folyamról, munkájáról, gond­jai króL Hiányos a sépellátás Kardos Józsefné, a hal­ma jugrai termelőszövetkezet pincevezetője — egyébként az egyetlen nő az egész tanfolyamon — megyénket képviselte. 1970-ben végezte el a gyöngyösi főiskolát, s azóta Halmajugrán dolgozik. — Nagyon örültem ennek a lehetőségnek —mondja—, mert az 1974-es év rendkí­vüli helyzetet teremtett a borászatiban is. Igen nagy- gondot okoz a borkezeles, és megvallom, engem elsősor­ban ez a téma érdekelt a legjobban. Dr. Kádár Gyula professzor, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető ta­nára tartott erről, vélemé­nyem szerint mindnyájunk számára nagyon hasznos előadást. — Milyen körülmények között dolgozik Halmajug­rán? — A kisebb borászati üze­mek közé tartozik a mienk. A feldolgozó igen korszerű, modem rendszerű, de mind­ez nem mondható már el a borászati gépekről és a fel­szerelésekről. Őszintén szól­va kissé elszorult a szívem, amikor a tanfolyam kereté­ben meglátogattuk az egri pincegazdaság borászati üze­mét. Véleményem szerint gondolni kellene a kisebb borászati üzemekre is, ame­lyek húszezer hektoliter alatti borkészlettel rendel­keznek. Jó lenne, ha a ha­zai gyártásban foglalkozná­nak kisebb kapacitású, de hasonló hatékonyságú gépek gyártásával. Új falták meghonosítására van szükség oktatók közül közel 80-an végezték el eddig az esti egyetemet, örvendetes az a kezdeményezés is, amely az 5. számú alapszervezettől in­dult el, ahol megszervezték a marxista középiskolát, és 18-an vesznek részt ezen az oktatási formán. A főiskola kommunistái a párt X. kongresszusának ha­tározatait tartották szem előtt, amikor azon munkál­kodtak, hogy szocialista szellemben neveljék az if­júságot, erősítsék eszmei és erkölcsi egységét. Mindezt a marxista világnézet haté­kony terjesztésével, a szo­cialista erkölcs normáinak betartásával, népszerűsíté­sével. E célok megvalósítá­sához a kommunista okta­tók törekvésein túlmenően szükség volt a pártonkívü- liek helytállására is. Jól tudják a kommunisták, hogy az oktató-nevelő munkában csakis egységes és egyet akaró tanárt kar képes ered­ményeket elérni. Ma már elmondható, a* aLapr Fecske Tamás, az alföldi borvidékről, a Kecskemét melletti csengődd Aranyho­mok Szakszövetkezetből jött Egerbe. — Második alkalommal veszek részt ilyen tanfolya­mon, de nagyon hasznosnak tartom. Számomra most a szakmai tapasztalatok mel­lett az a nagy öröm, hogy megismerhettem üzemlátoga­tás közben a gyöngyösi fő­iskola felszerelését. Ha nem lennék családos, nappali ta­gozatra iratkoznék ide be, tovább tanulni, de levelezőn azt hiszem így is itt fogok tanulni. A látottakkal és hallottakkal kapcsolatban az a véleményem, hogy ezt a tanfolyamot a szőlészeknek is végig kellett volna hall­gatniuk, mert akkor érte­nék meg igazán, hogy mi­lyen nagy szükség van az új szőlőfajták meghonosítá­sára. — Csengődön milyen faj­tákkal foglalkoznak? — Az olaszrizling a leg­gyakoribb, de nagyon kis termőképességű, korszerűt­len, régi ültetvényeink van­nak. Ha visszamegyek a falumba, azt fogom propa­gálni, hogy új fajtákat te­lepítsünk. Példaként beszél­hetek a nagyrédei terme­lőszövetkezet borgazdaságá­ról, ahol viszonylag rövid idő alatt nagy fejlődést ér­tek el. .,Ha tudtuk volna, howy egyesülünk. Horváth Zoltán a Balaton melletti Zánkáról, a „Ma­gyar terser” Termelőszövet­kezet pincevezetője. Egyéb­ként ő is Gyöngyösön vég­zett 1971-ben. — Huszonhétezer hektoli­teres az évenkénti forgal­munk. Ez nagy mennyiség, de az a gondunk, hogy meg­lehetősen szétszórtan tárol­juk borainkat. A közelmúlt­ban egyesültünk öt másik termelőszövetkezettel és sajnos, a jogelőd szövetke­zetek nem hangolták össze fejlesztéseiket, így négy ki­sebb kapacitású pincészet is épült, gyakorlatilag egyidö- ben. — Mi ragadta meg a fi­gyelmét az üzemlátogatáso­kon? — A nagyrédei bemutatón meglepett, hogy egy 1973-as évjáratú olaszrizling olyan frissnek tűnt, mintha újbor lenne. Ez kitűnő borkezelé­si technológiára valL Mihók Csaba, az „Egri Csillagok” pincevezetője is a termelőszövetkezet előtt álló fejlesztésről beszélt; az szervezetek, az államd veze­tés, valamint a tömegszer­vezetek együttműködése megteremtette ezt a nélkü­lözhetetlen egységet. Az ok­taták nagy többsége politi­kailag nemcsak egyetértő,, hanem tudatosan vállalja a pártos elkötelezettséget is. Ami a szakmai képzettsé­get illeti, elismerésre méltó­ak az eredmények: az ok­tatók jelentős része szak­mailag országosan is kvali­fikált, és ideológiai megala­pozottságuk is jóval erő­sebb, mint az értelmiségi átlagé. Igaz, hogy ez a po­litikai és szakmai szintet meg is követeli a főiskola társadalmi rangja, a tudo­mányos oktató-nevelő mun­ka. És ezit követeli a hiva­tás is! Az eredmények mellett szóba kerültek a hiányossá­gok is. A csúcsvezetőség többek között beszámolt ar­ról is, hpgy a világnézet ki- forottsága tekintetében van­nak-még különbségek a ta­nárok között, akik nem egy­forma színvonalon oldják meg nevelési feladataikat sem. A pártalapszervezetek fontosnak tartják, hogy a meglevő különbségeket ne parancsszóval, hanem a meg­győzés eszközével szüntes­sék meg. Hangsúlyozták: bi­zalommal és türelemmel pá­rosult aktivitásra vsa. szuls­Ámyékszalában korszerűsí­tik, a jelenleginek a duplá­jára növelik a tárolótér be­fogadóképességét. G?ak az erők egyesítésével Eles Sándor, az Eger— Gyöngyök vidéki TESZÖV főborásza, a tapasztalatok összegzésére vállalkozott, s elmondta, hogy jól sikerült valamennyi előadás és üzem­látogatás. — A legfontosabb tapasz­talat, úgy vélem, amely a konzultációkon és a baráti beszélgetéseken egyaránt megfogalmazódott: teremt­sük meg a korszerű feltéte­leket a szövetkezeti pincé­szetekben is. Ennek véle­ményem szerint az egyetlen lehetősége, a különböző gaz­dasági együttműködések és társulások létrehozása, az erők egyesítése. Felmerültek ezeknek a konkrét alterna­tívái is, és a szövetkezetek­re van bízva, hogy ezek kö­zül melyiket válasszák. Ugyanakkor kétségtelen, hogy a kisebb kapacitású borászati gépek beszerzésé­nél jelenleg óriási nehézsé­gek vannak. Így arra var gyünk utalva, hogy külföldi cégektől, sok esetben irreá­lisan magas összegért kény­szerülünk ezeket beszerezni. Ezen a gondon csakis a ha­zai élelmiszeripari gépgyár­tás sp/'íthet. Ahány szövetkezet, annyi­féle gond, de kétségtelenül sok azonos probléma is a felszínre került ezen a tan­folyamon. Falud! Sándor Húsvéti készülődés a gyöngyösi húsipari vállalatnál A Heves megyei Állatfor- galrni és Húsipari Vállalat gyöngyösi telepén megkezd­ték a húsvéti készülődést. Az üzem húsvétra 6,5 vagon füstölt sonkát és más füs­tölt árut gyárt. Ennek több­ségét a Heves megyei bol­tokban értékesítik, de mint­egy 120 mázsa füstölt son­kát Budapestre is szállíta­nak. A felkészülés méreteire jellemző, hogy összesen 3400 sertést dolgoznak fel. A hús­véti füstölt sonka árusítását Enércius elején megkezdik. (MTI) ség, mert csak így érhető él, hogy az ideológiai művelt­ség mindinkább meggyőző­déssé váljék. És még' hosszan lehetne sorolni az alapszervezetek szerteágazó tevékenységét, az évek óta kialakult és kifor­rott hasznos módszereket, amelyek végső fokon létre­hozták a „szerencse” politi­kai, szakmai és emberi fe­dezetét. És hogy az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola kommunistái az elkövetkező években sem maradnak munka nélkül, ennek il­lusztrálására elegendő idéz­ni a beszámoló egyetlen, mondatát. „Az elkövetkező időben még tervszerűbb ideológiai munkára van szükség. A tö­meges információval szem­ben olyan szelektálóképes­ségre, amely a tudományos világnézetre támaszkodik.” És ehhez jönnek az irány­elvek célkitűzései, majd a kongresszus feladatai. Lesz hát dolga az újonnan meg­választott csúcsvezetőségnek és a titkárnak. Csillag Bélá­nak is. (márkusz) .AsmswQ U3Ű, január 1L, péntek onkívüli tanárai, társadalmi is tömegszervezetei, és hoz­záértéssel, válamimt politi­cal elkötelezettséggel oktat­ják, formálják a hallgató­tat. Mindezt azért állíthatom .lyen egyértelműen, mert tulajdonképpen erről szólt a súcsvezetőség beszámolója — amelyet Csillag Béla ter­jesztett elő — és e poli tikai munkáról nyilatkozott elis-f merően az egri párt-végre­hajtóbizottságot képviselő titkár, Kovács János is. Valóban, a főiskola párt- alapszervezetei — és a csúcsvezetőség is — sokol­dalú munkát végeztek az el­múlt években, legfontosabb feladatuk a tanárképzés se­gítése, a nevelés, az oktatás szolgálata volt. Ez csendült ki a beszámolóból is, amikor az számot adott az ideoló­giai munkáról. Az ideológiai továbbkép­zés fő formája a főiskolán is a marxista—leninista es­ti egyetem. Ügyeimet. ér­demlő eredmény, hogy az Bizalom és türelem A marxista világnézet hatékony terjesztésével Küldöttértekezlet az egri főiskolán

Next

/
Oldalképek
Tartalom