Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-25 / 21. szám
Hegjelent a módosított érettségi vizsgaszabályzat Az Oktatási Minisztérium közzétette miniszteri utasitá- *át, mellyel módosította a szaaközépiskoták és a gimnáziumok érettségi vizsgaszabályzatát. Egyúttal megjelentették a módosított vizsga- szabályzatokat is. A szakközépiskolai * áltozások egyike: az írásbeli érettségi vizsga időtartama magyar nyelv és irodalomból 240 perc, matematikából 180 perc, a szakmai elméletből 300 perc. Az érettségi vizsgát három időszakban: a nappali 'tagozaton május 13. és junius' 31, között, az esti és a levelező tagozaton a közös érett- segi-íelvételi írásbeli vizsga első napja és június 30. között: tóráéiba a nappali, az esti és a levelező 1 tagozaton egyaránt szeptember 20.—október 20., valamint december 15.—január IS. között — munkanapokon lehet tartani Az érettségi Írásbeli vizsgák kezdete a szakközépiskolákban a nappali tagozatokon: a május t2-ct követő első héttő («/ a/, idén május 19-re esik). Az esti es a levelező tagozatokon a közős érettségi-felvételi írásbeli vizsgát követő második munka- PJPO« irtják az érettségi irásA szakközépiskolák szóbeli vizsgáit a tanév végén a nappali tagozaton a Június 8-át követő munkanaptól kezdődő két héten át munkanapokon, az esti és a levelező tagozatokon a június IS—80. közötti munkanapokon a szeptember és a decembert vizsgaidőszakban pedig a fentiekben meghatározott terminusok második felében lehet tartani. A szóbeli vizsgák napjait, az igazgatók a vizsgáztató tanárok meghallgatásával úgy tűzik ki. hogy az írásbeli dolgozatokat a gyakorlati munkákat lelkiismeretesen, gondosan kijavíthassák, értékelhessék. jelentéseiket elkészíthessék, és az elnök, a társelnök a dolgozatokat a szóbeli vizsga megkezd .■»lőtt áttanulmányozhassa Mindkét iskolatípusban 1 amennyi tagozaton — '. ásbeli és a szóbeli teljesí: menyeket egyaránt — Ismét ót fokozatú érdemjeggyel értékelik. Gimnáziumokban a tanév végi Irettségi Írásbeli vizsgák ugyancsak a május 12-ót követő első hétfőn kezdődnek (ebben az esztendőben május l#-én). A gimnáziumi szóbeli vizsgákat június 9—22. között szerveik meg. Az oictóberi érettségi vizsga Írásbeli része október 1— . között, szóbeli része pedig az írásbelit követően 14 napon belül lesz. A gimnáziumi írásbeli feladatok kidolgozásához magyar nyelv és irodalomból négy óra (240 perc), a többi tantárgyból 3 óra (180 perc) ál! az érettségizők rendelkezésére. Azokat az érettségi zóket, akiknek írásbeli dolgozatára (beleértve az érettségi-felvételi közös írásbeli dolgozatot is) a szaktanár elégtelen minősítést javasolt, a kijavított írásbeli dolgozatok átvétele után — de legalább 8 nappal a szóbeli vizsga előtt — az igazgató az osztályfőnök útján tájékoztatja arról, hogy a vizsgabizottság határozatától függően várhatóan szóbeli vizsgát kell tenniök, ezért arra készüljenek fel. Azok az érettségizők, akiknek egy vagy két írásbeli dolgozatuk elégtelen minősítést kapott, a megkezdett érettségi vizsga szóbeli részén javíthatnak. Ugyanez az eljárás akkor is, ha az érettségizők közös érettségi-felvételi írásbeli dolgozatára kaptak elégtelen minősítést, (MTI) A színész harmadik arca Sokan úgy vélik, a színész kétarcú. Egyiket mindig a •rivaldafényben, átszellemül- ten látni, a másikat családi kor ben, társaságban. Ami valójában két véglet. S két szint a lázmérőn. Amikor alkot, negyven fok fölé szökik • higanyszál. Otthon, vagy a színházi büfében viszont minden normális. Azt mondják erre, így természetes. Valóban. Csak éppen ez a mindennapos ..hőmérséklet- ingadozás” nyűvi az embert. Átmenet? Igen. Amikor kilép a fényből, leveti álarcát, de csak hogy új jelenésre várjon. Talán tíztizenöt perc ez. Sokszor néhány pillanat. A színész ilyenkor mégsem az, mint aki az előbb volt. De nem is olyan, mint amikor majd leül a vacsorázóBsztalhoz. Nos, ez a színész harmadik arca. S egy halkan, egyenletesen csepegő vízcsap társaságában minap ezt lestem meg a hatvani Vörösmarty Művelődési Központ kulisszái mögött. Bessenyei Ferenc villogtatta nékem harmadik arcát. Az a művész, akit a „háziasszony” Mikes Lilla legjelentősebb színpadi megjelenítőink közé sorolt. Hadd rajzoljam föl néhány vonással ezt a harmadik arcot! Még nem volt: színen. De kint, a deszkákon róla beszélnek. Persze sok jót. s hogy mindenki szereti... Mind Igaz lehet. Ám a „tálalást” ö nem szereti, leolvasni róla. Fintorog, a mennyezetre bámul, újjait ropogtatja. Az van ebben: inkább én! Én és Shakespeare. Én és Shaw. Én és Ady. Petőfi, Vörösmarty. Hadd beszéljenek ők általam, ahogyan hivatásomhoz illik. Minden más színházi lapok pletyVarovatába való. ?’ igyedórával később. Ajkú éppen csak elhaltak a ..Sí item bér végén .. utolsó hangjai. Fél kézzel a háttérfüggönyt markolja, haja a szemében. Arca azonban a búcsúzóé. Félelemmel, rajongással vegyes lélektűkör. De észrevesz, gyorsan zsebkendőért nvűl. s letörli vele a tükörképet. Otellóra úgy készül, mint talán húsz esztendeje a pesti bemutatón. Nem hall WH- má zajokat, korvferálást. nem lát függönyhúzót és tűzoltót, csak gyülemlenek, torlódnak bensőjében a féltékenység kínjai. Ajka késpengényire préselódik, s mellkasa is úgy domborul, karjai oly ívet írnak le, mintha már Dee- demonát taszítaná a megsemmisülésbe. Shaw. A vitriolba mártott tollú társadalomkritikus. Sziporkázó aforizmák kiötlője. Ott van ez Bessenyei arcán? Csak amíg szembenéz a közönséggel, Mert ahogyan kifelé lépked, s függöny mögött hallgatja a tapsot: már csupa íelszabadultság. Leguggol, végez néhány torna- gyakorlatot, majd jókedvűen beleölti nyelvét a felkínált egri muskotályba. Két perce még az .áruló” Görgey volt. Kossuthról vitázott, szent kóklernek nevezte, s magába roskadva vette számba: vállalnia kell a gyalázatot, hogy a nemzet szándékának, hitének, reményének e megtestesítője továbbra is csillagként ragyoghasson! A feszültség ezúttal nehezen oldódik. Le-föl sétál előttem, kezeit összekulcsolva. mintha Görgeyként még abban a kis ausztriai városkában élné életét, homlokára sütött, holtig égető pecséttel. Sétál, belül vitázik, lázad és megbékél. Aztán hirtelen lefékez. — Németh László. Igen! A csúcs, öregem. Érzed, menynyi lélekismeret, micsoda pontos rajzkészség, mekkora szellem lakozik abban az emberben? Milyen felelősségtudat? S európai látókör? Illyés lírikus. Laci bácsi a bölcsesség. És a nemzeti önismeret megszállott kutatója. Nekem most ő a legtöbb ... Szólítják. A készülődés, a szerepbe temetkezés ezúttal elmarad. Nem az Iménti lávaömlés miatt. Nem miattam. A Pygmalion zenés változatának részlete következik, s ez már inkább kikapcsolódás, mintsem feladat. Nem becsüli le, mert imád minden színpadi műfajt. Csak úgy van vele, mint a festő, a'.d nem lázas történelmi ta’ ió felvázolására készül, hanem krokit rajzol a maga mulatta tására. WoMvay GjfeS Egységes képzést és elbírálást a közlekedésben! 17.20; Vihar Grúziában A Filmek—Filmtörténet sorozat keretében a Vihar Grúziában című szovjet alkotás első részét mutatja be a televízió. A grúz rendező Mihail Csiaureli 1942—43-ban készítette ezt a filmjét. Akkor. amikor a szovjet filmalkotók nagyjai a mozivásznon a Szovjetunió közeli és távoli múltjának állítottak emléket. Csiaureli a grúz filmművészet egyik legkiválóbb, de igen ellentmondásos alakja. Rendezői hírnevét pályájának elején főleg' történelmi tárgyú munkái teremtették meg, amelyeket a valósághoz való hűség, emelkedettség, lírai ábrázolásmód jellemzett. Ezek közül való a monumentális, kétrészes Vihar Grúziában című film is. A Vihar Grúziában a népi eposzok ihletett pátoszával ábrázolja Georgij Szaakad- zét, a grúz hőst Szaakadzét, aki a XVII. század elején győzedelmes harcba hívta a grúzokat a török hódítók ellen, Tbiliszi védelmében. A líraian szép filmben sok látványos, izgalmas tömeg- és csatajelenetet láthatnak a nézők. Jó ez. Tényleg csinálni kelll Várjuk is a folytatást! Valami ilyesmit kell most a nyilvánosság előtt elmondanom az újjáalakult egri irodalmi színpad tagjaihoz címzetten. Mert valóban jó kezdet és helyes cselekedet volt az, amit az elmúlt kedden csináltak. Már tudniillik arra a „Közönséggyalázás” című műsorra gondolok, amelyet az évek előtti hagyatékból felújítottak. Es felújították a munkát is. Húszegynéhányon megint egybegyűltek a vers egri barátai közül — két•iözúti közlekedésünk mu- ószámai rohamosan emeltnek: gépkocsi állomáunk létszáma jelenleg jgközelíti a kétmilliót, s : turizmus keretében évente érkező autók szama is csaknem ugyanennyi. A forgalmat még további 3 millió segédmotoros kerékpár és „bicikli”, valamint megközelítőleg százezer fogatolt jármű növeli. „Pilótáink” népes tábora minden évben újabb százezer taggal gyarapszik, s a jogosítvánnyal rendelkezők száma is kétmillió körül mozog. Ezzel a gyors ütemű fejlődéssel közlekedésünk biztonsága koránt sincs arányban. — Mik ennek az okai és mit lehetne tenni a közlekedés nagyobb biztonságáért — kérdezte dr. Horváth László Gábort, a KPM Vasúti és Közúti Alkalmasságvizsgáló Intézet igazgatóját Oláh Béla, a Magyar Távirati Iroda tudományos munkatársa. — Intézetünk eddig egymillió „sofőr”-jelöltet vizsgált meg, s 80 százalékukat alkalmasnak minősítette. A jelentkezők zöme egyénileg tehát feltehetően megfelel a követelményeknek; a hiba inkább jelenlegi oktatási rendszerünk egységességének a hiányában keresendő. Az előírásoknak megfelelő, tervszerű állami és az alkalom- szerű — „maszek” — kiképzés színvonala között jelentős a különbség. A magánta- nítésban sokszor olyan oktatók működnek közre, akik maguk sem vezetnek kifoJó e%! százfőnyi közönség előtt — és az előírt program szerint gyalázták a közönséget. Hogy ilyen-olyan, sőt még olyanabb. Ránk olvasták az úrliatnámságot, az ügyeskedést, a pöffeszke- dést, a lilapettyes életünket, ahogyan azt a mai magyar prózaírók és költők lefektették papírra. Ezek a felvágott nyelvű fiatalok fenyegettek az őszinteségükkel és a ránkolvasásuk- kal, de tehették mindezt azért, mert ők is mondták, ők is a mi anyagunkból valók; a külső és belső élet megvizsgálása, az éringástalanul, a szabályokat nem eléggé ismerik, vagy rosszul alkalmazzák. A vizsga rövidsége ugyanakkor módot nyújt arra, hogy a „társadalmi" kiképzésben részesültek könnyen átjuthassanak rajta. Ez a körülmény a tapasztalatok szerint a balesetek egyik leveszélyesebb iorrása. — A másik alapvető hiba az, hogy a különböző kategóriákba tartozó jelöltekkel szemben megközelítőleg sem egyformák a követelmények. Jelenlegi rendelkezéseink — megítélésem szerint — helytelenül — előnyben részesítik az „úrvezetőket”. Ezt egyetlen számadat is meggyőzően bizonyítja: színérzékenységi zavarok miatt a hivatásos jelöltek 4,6 százalékát utasították el, míg a maszek pályázóknak csak 1 százalékát. A megkülönböztetést még fokozza, hogy a hivatásosoknak minden szín iránt fogékonynak kell lenniük, a többiektől viszont csak a vörös szín helyes felismerését kérik szómon. Még egy elgondolkodtató adat: a hivatásosak köréből a szín- tévesztésért elutasított 33 000 pályázó közül — ezer kivételével — magán vezetőként valamennyi részt vehet a forgalomban. Hasonlóan indokolatlannak tűnő megkülönböztetés érvényesül a látásélesség, a fényhez és homályhoz való alkalmazkodni tudás megkövetelésénél is. Ilyen okokból 40 000 főt tanácsoltunk el a vezetés hivatásiéit társadalmi bajok, kórok kikiáltása, világba kürtölése már kezdete a job- bulásnak. A negyven percig tartó vizsgálódás, önfelmérés egy megújuló nemes szándék megvalósulása. A fiatalok ismét gúlába álltak, hogy a pódium eszközeivel, önmaguk áldozatos művelése árán, a szép szó erejével hassanak visszahódítani szándékolt közönségüknél. i Várjuk a biztató kezdet erőteljes folytatását! (—fa) szerű gyakorlásától, akik közül hétezren magán gépkocsi) továbbra is vezethetnek. A .maszek” vezetők kivételese ttsógénea káros voltát másik statisztika is tanúsítja: s hivatásos vezetők 300 000 ki - iométerenként csak egy balesetet okoztak, amatőr kollégáik pedig 17-et. — Mit tett az intézet s gépjármű vezető-jelöltek biztonságosabb kiválasztásánál megkönnyítésére ? — Mivel a kiválogatás természetszerűleg előrejelzés nagyon sok bizonytalanság tényezőt foglal magában. .V eddigi tapasztalatok azonbai lényeges segítséget nyája nak a további munkához Munkatársaimmal egy <;z > portvizsgálati módszert „gondolkodási sémát” dolgozni ,i ki. amelynek segítségéve 600, a közlekedésben hős/ szabb ideje részt vevő személyt vizsgáltunk meg; arr; voltunk kiváncsiak, hog) mind a jó; mind a ross; gépkocsivezető-típusok mi Íven személyiségjegyekké rendelkeznek. — Megállapítottuk, ho© azok, akik munkahelyükön családi és baráti környeze tűkben kiegyensúlyozott ma gatartást tanúsítanak, főnö keikkel és munkatársaikká harmonikus a. viszonyuk, ) közlekedés nagy családjáb; is jól beletudnak illeszkedni Ezek közül kerülnek ki < „jó vezetők”. A forgalm „bajkeverők” többsége a összeférhetetlen. agresszív önző, a saját érdekeiket min denek fölé helyező, neme©' szer alkoholista személyek bői rekrutálódik. Az ilye) embereket szinte lehetetlei ránevelni az egészséges köz lekedési morálra; nem ér tik meg például, hogy a zeb ra a ©ralogosoké, s úgy kel mindig vezetni, hogy a jár dóról hirtelen lelépő ©aló gost se fenyegesse veszély. Dr. Horváth László Gáb« elmondotta még, hogy a biztonságos vezetéshez nélkülözhetetlen tulajdonságok kifejlesztése érdekében a közle kedés-pszichológia szakemberei mindent megtesznek Szükséges azonban, ho© : rendőri szervek aktívan támogassák munkájukat, te- ©ék lehetővé az agresszív antiszociálisán erőszakos magatartási). az embertársait biztonságát veszélyezteti gépkocsivezetőik kizárását » forgalomból. (MTI) Pintér István^ FEJHETEK A MAGYAR nemm ellemáuás TÖRTÉNETÉBŐL ; v A Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága A nyilas hatalomátvétel után elszabadult a pokol Magyarországon. A terror, a ©ilkolás lett a nyilas „rendcsinálás” és a néniét követelések legfőbb eszköze. Szálasi másfél millió ma©ar katonát ígért Hitlernek. A kormány megállapodást írt alá a németekkel a ©ári berendezések, az állatállomány, a vasúti gördülőanyag, a Nemzeti Bank aranykészletének és minden elmozdítható értéknek Németországba szállításáról. Megállapodás történi a ©árak, az el nem mozdítható értékek „bénítására”. azaz legalább, miatt ők fogalmazták, fél, va© e© évre teljesen használhatatlanná tételére. A nyilasok a politikai foglyok átadását, illetve Németországba szállítását novemberben megkezdték. A fővárosban még megmaradt zsidó lakosságot gettóba tömörítették és megkezdték módszeres kiirtását. Megindult elsősorban a hadműveleti területekről a lakosság kényszerkiürítése:. A nyilasok ám- r.ásáfe célja — fogalmazta meg a kommunista pari — az, ho© „Magyarország a náci totális hadviselés időnyerésének taktikai eszközévé” váljék. Elbben a helyzetben a demokratikus és náciellenes erők számára nem maradt más választás, mint a fegyveres ellenállás. „A döntő «zó a fegyvereké” olvashatjuk a kommunisták felhívásában. A másodszori német beavatkozást követően — a német- eílemte erők újjászervezése ismét na© erőfeszítéseket követelt. A korábban létrejött és már jól funkcionáló kapcsolatok szétzilálódtak. Üjabb százak és százak kerültek a nyilasok kezei közé, akik pedig elkerülték a letartóztatást, menekülniük kellett A jól komspiráló és illegális szervezetek hálózatát ezekben a vészterhes napokban is szervező kommunista párt volt az az erő, amely megtalálta a kapcsolatokat a volt partnerekhez és kiad.a aa általános nemzeti ellenállás megszervezésének jelszavát Október végén, november elején azt javasolta, ho© a fegy veres harcban részt venni akarók összfogására alakuljon e© központi szervezet. A Ma©ar Front, továbbá különböző, főként polgári illegális szervezetek, mint például a Ma©ar Hazafiak Szabadság Szövetsége, a Márciusi Magyarország, a Szovjetunió Barátainak Magyar- országi E©esülete, továbbá horthysta csoportok képviselőivel folytatott tár©alások eredményeként november elején létrejött a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága. A bizottság elnöke Bajcsy-Zsilinszky Endre lett, a kommunistákat Kállai Gyula képviselte, de néhány megbeszélésen részt vett Rajk László is. Később csatlakozott a szervezethez a Magyar Ifjúság Szabadságfrontja is. amely a Kommunista Ifjúsági Szövetség közreműködésével jött létre és a legkülönbözőbb pártállású és világnézetű, de a náciellenes harcot vállaló ifjúsági csoportokat fogott össze. A bizottság a magyar nemzethez intézett kiáltványában bejelentette, ho© a nemzeti felkelés és szabadságharc szervezésére alakult akcióbizottság célja: mind döntőbb részt vállalni Magyarország felszabadításában, teljes összhangban a szövetségesek, mindenekelőtt pedig a diadalmas szovjet hadsereg céljaival. A szövetség alapvető feladataként rögzítették: „a szabad, független, demokratikus Ma©arország megteremtése. Alán vető szociális változások előkészítése. Szoros e©üttműködés az összes környező államokkal, a legszorosabb együttműködés • Szovjetunióval-” A bizottság megalakulás; után néhány nappal késöbi Kiss János altáboma© veze lésével azokból a főtisztekből akik megértették az idők sza vát és cselekedni akartak létrejött a katonai vezérkar Kiss Jánosék a fegyveres fei kelés katonai megszervező sén, a Vörös Hadsereggel va ló összeköttetés megteremte sén, a csatlakozott katona egységek konkrét feladata nak kijelölésén fáradoztak Na© Jenő ezredes elgondo lásai nyomán kidolgozták Bu dapest felszabadításánál konkrét tervét. Ez három fi feladatot foglalt magába: német haderő visszavonuló sának útjában felrobban tan a közlekedési vonalakat Megakadályozni a néme had vezetőség elrendelt röb hantosait, különös tekintet tel a főváros hídjaira, köz művedre és gyáraira. A fővá ros felszabadítására megindu ló szovjet támadást pedig i felfegyverzett munkásság é a beszervezett katonai alakú latok közreműködéséve fegyveres felkeléssel tömő gatni. A nagyszerű terv reáliáé lására azonban nem kerül sor. Árulás folytán a vezér kart, a bizottság tagjait, köz tűk Bajcsy-Zsilinszky Endre és Kiss Jánost és még sol száz hazafit letartóztattak. Vészbírái előtt Bajcsy Zsilinszky elitét tánsai névé ben is bátran vallotta: „Leg jobb meg©őződésem szerin tudatosan az ország érdeké ben cselekedtem, ú© érez tern, ho© a háborúból és i németek oldaláról az orszá got el kell szakítani, ha kel erőszakkal i&...” Bátor, hazafias tettüker életükkel fizettek.
