Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-23 / 19. szám

problémái Egy tudomány múltja és jelene FELDOLOOStíV TCRÜl£EEK H£\lMH FELM)l60l0TaT A M AGY A BOKSZ AG Ré­gészeti Topográfiája nevű nagyszabású ■tudományos vállalkozás nemcsak a ma­gyar, hanem — bátran mondhatjuk, célkitűzéseit és arányait tekintve — a világ régészeti - kutatásában ig pá­ratlan- Célja az ország ösz- szes, felderíthető lelőhelyé­nek összegyűjtése, feltérké­pezése. Módszere a már mú­zeumokban levő leletek, le­lőhelyeik regisztrálása mel­lett a felszínen található mindenféle régészeti nyom (edény-töredékek, falmarad­ványok, stb.) terepbejárással való megkeresése és más forrásokkal «aló azonosítá­sa. Egy nagy történeti tér­képről van tehát szó: hol, mikor, milyen korszak em­berei éltek és temet keztek. Ezt a munkát az MTA Ré­gészeti Intézete dolgozta ki, és néhány vidéki múzeum­mal karöltve, több mint tíz éve végzi is. A munka el­kezdését nem csupán ^absztrakt" tudományos cé­lok el erese tette szükséges­sé. Arról van szó, bogy a gazdasági fejlődés egyre gyorsabb üteme a régészeti lelőhelyek épségét, sőt fenn­maradását, felfedezésük le­hetőséget igencsak befolyá­solja. A nagy földmunkák egyszerűen eltörölnek fontos lelőhelyeket, anélkül, hogy tudomást szereznénk róluk. A mélyszántások egész ur­natemetőket semmisítenek meg. Üzemiek építkezései hosszú időre, vagy esetleg örökre hozzáférhetetlenné tesznek egyes területeket Ügy tűnk, hogy a jelenlegi gazdasági fejlődés ütemét alapul véve, mintegy 30—tO év áll csali rendelkezésünkre ahhoz, hogy valamelyest tel­jes, és később egyedül hasz­nálható elsődleges informá­ciókat rögzítsünk és őriz­zünk meg az ország sok ezer régészeti lelőhelyéről. Magá­ban a munkában semmi ir­realitás nincs. Ezzel szem­ben áll a mai ütem: mintegy 180—190 évre lenne szükség a munka befejezéséhez. Nyil­vánvaló, hogy a vállalkozás nem elméleti, hanem gya­korlat csődbe került. Se­gítene a helyzeten, ha más­fél száz régészünkből hu­szonöt-harminc, egységes rúnyitás alatt dolgozna ezen « munkán. Teljesen decent­ralizált rendszerünkben azonban egy ilyen munka- tsoport létx-ehoízására nin­csenek meg a szervezeti le­hetőségek. Nincs tényleges lehetőség egy olyan országos feladat végrehajtására, amely .minden régészre, illetőleg régészettel is foglalkozó ál­lami intézményre kötelező lenne. hasonló kérdéseket vet fel a leletmentő és a ii agy obbszahású tervszerű ásatások végzése. Nem két­séges, hogy az országban igen nagy arányú ásatási te­vékenység folyik, sokszorta nagyobb, mint bármikor. Ezek a munkálatok azonban eléggé esetlegesek, nem egy­behangoltak: nincs központi ásatási politikánk és terve­zésünk. Ezen a téren lema­radásunk a hozzánk hasonló anyagi erejű országok, első- *oi'0an a szomszédos szocia­lista országok eredményei­hez viszonyítva is igen je- Mntos. Sok «nentmondástrll ter­hes a leletmentések kérdése. A földmunkák, építkezések során százszámra kerülnek eló a törvény szerint meg­mentendő, legalábbis lelet- mentő ásatásra, hitelesítés­re váró leletek, lelőhelyek. Ezeket nemcsak úgy kell te­kintenünk, mint országunk földjének, vagy éppen nem­zeti múltunknak megmen­tendő örökségeit, hanem ter­mészetesen, mint az egye­temes emberi múlt és kultú­ra megőrzendő maradvá­nyait Sajnos, hazánkban nine« olyan anyagi erőfor­rás, amely az ilyen, munkák elvégzését állatában és mara­déktalanul W ztosíthatná. A múzeumok saját költség­vetéséből és szűkös szakem­berbázisával az Ilyen, gyak­ran nagyarányú leletmenté­sek nem végezhetők el olyan rövid idő alatt, ahogy ezt egy-egy építkezés érdekei megkívánnák. A szocialista országok ezen a helyzeten ál­talában úgy segítenek, hogy az új beruházások költség- vetésének bizonyos kis része (ezreléke, vagy tízezreléke), a megelőző régészeti ásatás költségeire fordítandó. Szük­séges lenne azonban az új létesítmények helyének kö­rültekintőbb kiválasztása is. Mindenekf elett azonban azoknak a rendelkezéseknek a módosítása, amelyek rövid — tulajdonképpen jelképes — időt biztosítanak a lelet­mentések elvégzésére. RÉGÉSZETÜNK társada­lom felé fordított arca ket­tős: nagy mértékben igényt tart a társadalmi segítségre, elsősorban a mindennapok termelőmunkájában előreke­rült régészeti leletek gyors és pontos bejelentésére — amit egyébként törvény ír elő. Ugyanakkor szaporodik azoknak a száma, akik a földmunkák során előkerült, gyakran rendkívül fontos tárgyakat úgy mentik meg, hogy saját gyűjteményeket hoznak létre, még rosszabb esetben a hazai, vagy éppen a nemzetközi régiségpiacra továbbítjuk. A jelenség egy­re gyakrabbá váló változa­ta, amikor ilyen személyek teljesen törvénytelen mó­don már ásatásokat is vé­geznek, pótolhatatlan káro­kat okozva nemcsak a kuta­tás közvetlen érdekeinek, hanem a nemzeti vagyonnak is. Jelenlegi rendelkezése­ink, tulajdonképpen alig- alig teszik lehetővé az ilyen, feltétlenül megszüntetendő tevékenység megérdemelt büntetését Régészeti kutatá­sunk, mint története során mindig is, számít a társa­dalmi kapcsolatok segítségé­re, de egyúttal ragaszkodik ahhoz, hogy az amatőr ré­gészek — b&r segítsenek a lelőhelyek felderítésében és bejelentésében — ne végez­zenek feltáró munkát A fő segítség számunkra, ha a leleteket, felfedezéseket a hi­vatásos régészet csatornáiba segítik. A végrehajtást, az ásatást a hivatásos szakem­berekre kell bízni! A helyzet megoldásában a törvényes rendelkezések módosítása és következetes betartása mel­lett sokat segíthetne, ha rendelkeznénk igazi, színvo­nalas régészeti ismeretter­jesztéssel. BESZÁMOLÓNKBAN né­hány olyan kérdést ismertet­tünk, amelyek mai régészeti kutatásunk jellemzéséhez szükségesek. Reméljük, hogy az olvasók megértésével ta­lálkozunk, és ebben az eset­ben talán a legégetőbb kér­dések megoldásához is hoz­zájárultunk valamelyest Castiglione László igazgató helyettes Makkay János tudományos munkatárs MTA Régészeti Intézete JdAcUttiA Óitok, jpVfitvflk Tófal ubó. Néhány évvel ezelőtt leen­dő bedolgozók részére tanfo­lyam indult, amelyen lányok és asszonyok vettek részt. Itt megtanulhatták a perzsasző­nyeg készítését A tanfolyam jól sikerült, és az akkori ta­nulók közül húszán ma is foglalkoznak a selyem-per­zsa készítésével. A keresettel elégedettek, s ami fontos, nem is kel eljárni hazulról. A szőnyegek készítésé a meg­adott minták, szerint történik, az alapanyagot a Fővárosi Kézműipari Vállalat szállít­ja le a községbe, s a kész árut exportálja. Így a tófalui asz- sasonyok munkája a világ szá­mos országába eljut. A tófalui példa nyomán a közelmúltban Kerecsenben és Nagyút on is szerveztek ha­sonló tan folyamot háziasszo­nyok részére, s mind a két községben eredményesen dol­goztak az asszonyok, Farkas Csaba Gyöngyösről Sajnálattal kell megállapí­tani, hogy az Iskolai színját­szó csoportok működése az elmúlt négy-öt évben elma­radt a korábbi évek eredmé­nyeitől, a megyei és országos vetélkedőkre benevezett cso­portok száma a minimálisra csökkent, s a színpadra lépő együttesek munkája sem volt megfelelő színvonalú. A hiba okát több körül­ményben is kereshetjük, de talán a leglényegesebb az, hogy nem fordítottak erre megfelelő gondot. A csopor­tokat vezető, segítő pedagó- , gusok száma is csökkent, s a- meglévők szakmai felkészült­sége sem éri el a kívánt szín­vonalat. Nem is sikerült ed­dig folyamatosan, megoldani a színjátszó csoportok veze­tőinek képzését. E hiányossá­gok kijavítására kezdemé­nyezte a gyöngyösi Művelő­dési Központ azt a tovább­képzést; amely januárban in­dult. Meghívást kaptak a to­vábbképzésre a város és a já­rás iskoláinak érdeklődő pe­dagógusai. A szervezéshez jelentős segítséget nyújtott a járási művelődési osztály. A szakmai továbbképzés ve­zetője Csornák Brvin, a Nép­művelési Intézet munkatársa volt. Az egész napos eszme­cserét gyakorlati bemutató követte, amelyen egy névadót és egy vidám gyermekműsort láthattak az éideklődők. Baranyi Imre Recskről Az elmúlt esztendőben szá­mottevő volt a fejlődés a községben. Megépült az egész községre kiterjedő 14 kilomé­teres vízhálózat, amelyről (Vége.) \AVA\WAAVWWSAAAA/WVA.VWViAMAMAAAWMAAVVVVVVWvV.AA % \ V W A^Vv\AAAAAAAAWvVw%MAAA/WSíWi. Az a&szovL ;fpárti Néhány hete ízléses, ara­nyozott nyomással meghívót luiptam a falumba. Az ada­tik benne tudtul, hogy het­venöt éves Pali bátyám nőül veszi a hatvanöt esztendős Maris nénit. Alighanem azért ilyenkor, mert télidöben job­ban ráér a falusi nősülni, a városlakók meg utazni. Es mert nekem a penna az ekém, köztük a helyem. Először Maris nénit kérd- tem, hogyan szánta rá magát a nagy lépésre. Ahogy moz­dult a szóra, bátran letagad­hatott volna húsz esztendőt. —■ Azért, fiam — mondta —, mert olyan szép volt a decemberi ősz, kedvem szoty- tyant, hogy az enyémet is meghosszabbítsam. Igazában azonban az öreg­úr sorsa fúrta az oldalamat. Háromszor megözvegyült, hófehér lett a haja, meg a bajusza. — En igazán asszonypárti vagyok — kezdte. — Tudod, fiam. gyára ember az, aki fél a fehérnéptől, gyáva em­bernek meg nincs hazája. Nem igaz, hogy csak akkor lehet hinni nekik, amikor a sírjukon liba legel. A tzép életnek az a régi bölcsesség a titka: el kell őket látni pénzzel, csöndesen kell vi­selkedni és gondoskodni kell, hogy mindig legyen a kezük ügyében száraz fa. Akkor nem pattognak. Aztán így folytatta: — Kérdezhetnéd, hogy miért nősülök meg hetvenöt éves fejjel. Tudod, fiam, ti­zennyolc esztendős koromban elvitt apám a gyöngyösi dok­torhoz, miért vagyok olyan cingár és nyiszlett, Később a fülembe jutott, mit mondott. Azt, hogy nem viszem so­káig, olyan gyönge a szívem, meg a tüdőm. Jézusmária, gondoltam, ennek fele sem tréfa, akkor sietni kell. Nos, ha sietni kell, gyerünk. Rá­kaptam a dohányra, az ital­ra, meg a nőkre. Az idő min­dent meggyógyít, fiam, ki­véve az öregséget. Sorba érkeztek a vendégek, a rokonok, a barátok és az Isnterösök. aztán, amikor el­jött az ide je, elmentünk a tanácsházára. A Fő utcán ballagtunk, a tisztelők kí­gyója a postánál kullogott utánunk. JÉlfei Ä~yt Pali bátyám mellett men­tem. — Mén csak annyit, fiam, — mondta, — jegyezd meg magadnak, hogy az öreg Mikszáth a házasságot az örömök iskolájának és a le­mondás egyetemének tartót-: ta. Szeme közé néztem. Nem: értettem, hogy miért veszi a \ palócot a nyelvére. — Akkor miért kezdi újra : negyedszer? — kérdeztem. — Azért, fiam, — felélte, \ — mert az én koromban azt I szeretném, ha fordítva len-1 ne. Szüts István öü közikifolyó szolgáltatja az egészséges ivóvizet az egész lakosságnak. A Kőbánya Vállalat jelentős összeggel és társadalmi munkával játszó­teret és sportpályát épített a lakótelepen, s folyamatban van egy új sport- és kulturá­lis klub építése. Jelentős volt az az összeg is, amit a lakó­telep útjának javítására, a vízlefolyókra és a parkosítás­ra fordítottak. A Volán Vállalat telepén elkészültek a szociális létesít­mények, s jelentős terepren­dezést is végeztek. Megépült a községi park­ban a kispálya, amely rész­ben pótolja a tornatermet az iskolások sportolásában. Fo­lyamatban van a Rézércmű által megkezdett munka a sportpálya felújítására, bőví­tésére. A szolgáltául vállalat a szolgáltatási tevékenységet bővítő beruházásokat kezdte meg. Bőven maradt még feladat az 1975-ös evre is, ezek kö­zött első helyen szerepel az őszi árvíz okozta károk teljes helyrehozása. Az utak, par­kok, hidak állapotában oko­zott kár mintegy 800 0Ó0 fo­rint. További útjavításokra is szükség lesz, s több köz­épületbe vezetik be a vizet. Maruzs János \?isontáról A Mátraalji Szénbányák Vállalat gépberuházási osz­tálya a Thorez bányaüzem további gépesítése céljából tárgyalást folytatott a Nehéz­ipari Külkereskedelmi Vál­lalattal. CATERPILLAR rukkológépre és dózergépek beszerzésére. A gépeket a NIKÉX az Egyesült Álla­mokból szerzi be, közel négy- százezer dollár értékben. A gépekkel a rukkolást és a tolólapos földmunkák elvég­zését teszik gyorsabba a szén- termelés érdekében. Tóth Lajos Tiszanánáról A Petőfi Termelőszövet­kezet gépjavító üzemében végzik a téli idényben a gé­pek javítását. Sajnos, nagyon sok problémát okoz a folya­matos munkában az alkat­részhiány. Akadályozza a munkát a vetőgépekhez, a DDJ—5-ös traktorokhoz, az egyes tehergépkocsikhoz szükséges alkatrészek beszer­zési nehézsége. Ezekre saj­nos még ígéretet sem kaptak az anyagbeszerzők. De hiány van egyes méretekben a gu­miköpenyekben is. Félő, hogy az immár gyorsan közelgő ta­vasa munkák megkezdését akadályozni fogja az alkat­részek hiánya miatt elhúzódó gépjavítás. Marsaiké János EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-38) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor ROrltlnta Sarkad! Imre novellája magyar filmen. Rendezte: Fábri Zoltán EGRI BRODY (Telefon: H-07) Fél 6 és fél 8 órakor Volt egyszer egy zsaru Színes, szinkronizált francia- olasz bűnügyi film vígjáték Du. fél 3 órakor Gárdonyt filmklub! GVÖNGVÖSI PUSKIN IJlzana GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Tibbs és a szervezet HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csak semmi szexet kérem, angolok vagyunk LŐRINCI A fej nélküli lovas FÜZESABONY Mostohaanya MAI műsorok: RÁDIÓ KOSSUTH \L£i A cirkusz etülliagsM Operettrészl. 8.49 A fogyasztás két világ» U. r. Mi Hallgassuk együtt Liszt-müvek 10.05 I&kolarádió 10.30 Az álruhás keresztlány Ope rar eszi. 11.17 Gondolat 12.20 Ki nyer ma? 12.35 Melódiák ok tél 13.40 A Válaszolunk hallgató­inknak különkiadás» 14.00 Kóruspóüium 14.03 Astrid Varnay és Feruecio Tagüávini énekéi 14.49 Derűs történetek 15.10 Szivünk alatt 16.05 Az élő népdal 16.15 Dohnányi: H. zongora­verseny 16.33 Szűcs István két karco- lata 17.05 Nóták 17.35 Az üzemi demokrácia lépcsőin 18.00 A zongoraművészet első aranykora 18.48 Miért igen, miért nem? 19.25 Hang tarlat 20.35 Slagermü/eum 21.20 GiuJetta Siiáionato énekei 22.30 Há/.y Erzsébet enekel 22.44 Szimfonikus zene 0.10 Virágénekek PETŐFI 8.05 TáncdaJok 8.15 Barokk kamarazene 9.03 Népdalcsokor 10.00 A zene hullámhosszán 11.50 Egy kis figyelmet kerekl Jegyzet 12.00 Két versenymű 12.55 Gyárfás Endre versei 13.03 Győri stúdiónk jelentkezik 13.20 Paul Schöfflcr éneke) 14.00 Ifjúsági randevú — kettőtől ötig. .. 17.00 Belépés nemcsak torna­cipőben ! 18.10 Csak fiataloknak! 19.13 Mézeskalács Daljáték részi. 19,40 A dal irodai ma remekei II. r. 81.80 Tömörkény István emlékezete Szegeden 21.50 Cigánydalok, csárdások 22.24 Sztravinszkij: Zsoltár-szimf. 22.44 Gerry MuLligaij szextettje játszik 23.15 Könnyűzene Behár György szerze­ményeiből SZOLNOKI RADIO 18.00 Alföldi krónika — Cigány« dalok -á Munkás portré. Petri Ferenc riportja — Dzsesszmozaik. Nyitral Gyula műsora — Üttörő- lüradó — Tánczene a szerzők előadásában Tű MAGYAR 16.20 ITV 17.03 Műsorismertetés 17.05 Hírek 17.10 óvodások ftlmmüsora 17.40 Nyugalműnk erdekeben... I. rész 18.15 Rólad van szól 18.45 Hol vagytok, ti régi játszótársak? IV. r. 19.10 Reklám 19.15 Esti mese. * Gól, gól Lengyel bábfilm 19.30 Tv-Uiradó 20.00 ,.5-TUSA. . Huszárvágás 20.20 Kgy óra múlva Rt vagyok Tévéíilmsorozat XI. A Mefisztó-akeió 21.35 Gép indul... Irkutszk 22.05 Jugoszláviában jártunk II. 22.45 Tv-hiradó 2. műsoi 30.00 Műsorismertetés 30.01 Városok, művek NSZK filmsorozat ül. rész 20.30 Nézetek a gyermek- nevelésről IV. rész 21.10 Tv-híradó 31.30 Tíz perc a Szovjetunióban Van! falu kincse 21.40 A zseleznői eset Csehszlovák fUm POZSONYI 8.45 Iskolásoknak lo.io a forró nyár 11.30 Híradó 16.40 Hírek és Jelentések » j égkor o ngpá ly á k i!ól 17.00 pozsonyi híradó • 17.15 Fecske •3.00 A Jázerku’’ stúdió műsora 19.00 Híradó, publicisztika 30.0“ MVenbacb- A banditáit I (Operett' I A-------------------_i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom