Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-22 / 18. szám

A helyi pártértekezletek elé lJj szerelőcsarnok a Szombathelyi Járműjavítóban A MÁV Szombathelyi Járműjavító Üzeme 8500 négyzetméter alapterületű új sze­relőcsarnokkal bővült. A MÁV itt alakítja ki a kéttengelyes fedett vasúti tehervago­nok javító bázisát. Az új csarnok évente 3000 kocsi nagy javítására, felújítására alkal­mas. A javítócsarnokhoz korszerű öltözők és fürdők is tartoznak. Képünkön: új tetőt szerelnek az egyik vasúti kocsira. (MTI-foto — Jászai Csaba) 15 ezer sertés a laboratóriumban Az állategészségügyi állomás Heves megye állattenyésztésének fejlődéséért A KÖZELI NAPOKBAN összehívják az üzemi, közsé­gi, hivatali, intézményi párt­értekezleteket, az adott gaz­dasági egység, terület legma­gasabb pártfórumait. A pártértekezletek a párt­bizottság szóbeli beszámolója alapján megvitatják a testü­let megválasztása óta vég­zett munkát. A beszámolók egyrészt a határozatok vég­rehajtásában elért eredmé­nyeket tartalmazzák, más­részt elemzik az üzemben, községben, hivatalban, intéz­ményben elért politikai, tár­sadalmi, gazdasági, ideológiai és kulturális fejlődést. Jó alapot szolgáltat a párt- bizottságok beszámolójához a lezajlott alap6zervezeti és összevont taggyűlések össze­gezett tapasztalata. Felelősségteljes munka vár a pártértekezletekre. Reális mérleget kell vonniuk, érték­ítéletet alkotniuk a végzett munkáról. Szükséges, hogy az eredmények elismerése mellett a gondok megfogal­mazása is kellő alapossággal történjék, hogy megszünteté­sükre megfelelő határozatok szülessenek. FONTOS FELADATA a pártértekezleteknek a kong­resszusi dokumentumok meg­vitatása. E dokumentumok nyilvánosságra hozatalának, vitára bocsátásának célja a kommunisták és pártonkívü- liek beleszólásának biztosítá­sa az elkövetkezendő időszak politikai irányvonalának ki­alakításában. A Magyar Szo­cialista Munkáspártban ez régen bevált gyakorlat, nem­csak kongresszusok előtt, ha­nem más fontos politikai kérdések eldöntése esetén is. Ezért volt természetes, hogy a kommunisták és a széles közvélemény is várta, igé­nyelte a dokumentumok meg­jelenését. A szocialista társadalom felépítéséért érzett felelősség, cselekvő tenni akarás érző­dik az irányelvekben elhang­zó javaslatokban. A párt esz­mei, politikai, ideológiai, cse­lekvési egységének további erősítésére való törekvést fogalmazzák meg a szerve­Aki a szövetkezeti demok­ráciáról mond véleményt, az Csömör József, a gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szak­ipari Szövetkezet elnöke. — Szerintem a szövetke­zeti demokrácia hatékonysá­ga lefelé menet csökken. Ugyanis az elnök köteles szá­mot adni mindenről a tagság­nak. Ha ezt nem teszi meg, akkor kialakul a szövetke­zetben egyfajta információs­éhség. Tehát a különböző szövetkezeti fórumokat tar­talmas, részletes és elemző jelentésekkel kell tájékoztat­ni mindenről. Ezeket a szö­vetkezeti fórumokat, válasz­tott szerveket a munkaterv­nek megfelelő időközökben össze kell hívni. Idáig tehát minden rendben van. De mit csinálnak a középvezetők? Sajnos, ezen a szinten már csökken a demokrácia haté­konysága. — Tehát a középvezetők ebben a kérdésben is kulcs­szerepet töltenek be? — Feltétlenül. És akárhogy próbálkozunk is, eddig még nem tudtuk elérni, hogy az üzemvezetők negyedévenként megtartsák a részleg munka­tanácskozását. Szándékosan nem termelési tanácskozást említek, mert ez csak szűkí­ti a tanácskozás keretét. Eze­ken, a részlegenként meg­tartandó gyűléseken tudná a szövetkezeti tagság megtár­gyalni mindazt, ami őt ér­dekli. Itt mindenről lehetne beszélni. Márpedig ahhoz, hogy az emberek lelkesen dolgozzanak, feltétlenül kell, hogy tudják, mit, miért kell csinálniuk, hogyan függnek össze a részletek egymással, hogyan áll össze az egész ezekből a «észtetekből. zeti szabályzat néhány pont­jának módosítására vonatko­zó javaslatokban. Helyeslik a párttagokkal szembeni köve­telmények növelését, meri abban látják a párt vezető szerepe további erősödésének feltételét, ha minden kom­munista a párt erkölcsi nor­mái szerint él, dolgozik, védi a párt politikáját, végrehajt­ja a párt határozatait. A pártértekezleteknek tu­lajdonképpen kettős feladata van a kongresszusi dokumen­tumokkal kapcsolatban Egy­részt összegezik, és minősí­tik az alapszervezeti- és ösz- ezevont taggyűlések állásfog­lalásait, másrészt a küldöttek egyénileg is véleményt nyil­vánítanak a dokumentumok­ról. Állást foglal a pártérte­kezlet abban, hogy melyeket ajánlja a kongresszusnak fi­gyelembe venni, és melyek azok, amelyeket helyileg kell megoldani. TERMÉSZETESEN A VI­TÁK során, vagy a taggyű­lési állásfoglalásokban olyan vélemények, javaslatok is szerepelhetnek, amelyekkel a pártértekezletek különböző indokok alapján nem azono­sítják magukat. Viszont a többiekkel együtt ezeket is továbbítani kell az irányító pártszervhez. Ugyanis amikor a Központi Bizottság össze­gezi a dokumentumokról al­kotott véleményeket, módosí­tó javaslatokat, és kialakítja a kongresszus elé kerülő ha­tározat-tervezetet. birtokában kell lennie minden elnang- zott véleménynek, köztük azoknak is, amelyek jelenleg nem vehetők figyelembe, de esetleg a későbbi munka so­rán hasznosíthatók. Az üzemi, községi, hivatali, intézményi pártértekezletek harmadik feladata a pártbi­zottság tagjainak, és a fel­sőbb szintű pártértekezlet küldötteinek megválasztása. A jelölő bizottságoknak ja­vaslataik megtételénél azt kell alapul venniük, hogy a pártbizottságokba olyan kommunisták kerüljenek, akik elméletileg, politikailag felkészültek, ismerik, értik a párt politikáját és a közélet­— Mi lehet az oka annak, hogy a középvezetők mellőzik ezeket a gyűléseket? — A közömbösség. Az el­nök felel a tagságnak, mert őt választják, az üzemveze­tőt pedig kinevezik. Pedig most. már prémiumfeltétel is, hogy az esedékes munkata­nácskozást negyedévenként megtartsák. Mégis, csak mintegy negyven százalék­ban tudjuk ezt a követel­ményt teljesíteni. Közömbös­ség, kényelmetlenség a ma­gyarázata a lemaradásnak. — Kérdés azonban az is, hogy képesek-e a szövetkezet tagjai érdemben beleszólni az elnök munkájába? Átláthat­ják-e úgy az ügyeket. a fel­adatokat, hogy a lényegre vonatkozóan tudjanak meg­jegyzéseket tenni? — Feltétlenül. Az elnök­nek tudnia kell, hogyan gon­dolkoznak a szövetkezet tag­jai. Két szempontból. Vagy helyes az észrevételük, és akkor ebből az elnök levon­hatja a megfelelő tanulságot, vagy helytelen a vélemé­nyük, és akkor tudja az el­nök, hogy mit kell világossá tenni, megmagyarázni a ta­goknak. — Mi van azzal a felfo­gással, amely szerint hallgat­ni arany, és aki igazat mond, annak betörik a fejét? — Az a vezető, aki így rea­gál a megjegyzésekre, akár a bírálatra is, az nem alkal­ma» ssezetőaek, szerintem. ben végzett eddigi munkájuk során bebizonyították, hogy képesek és készek e politi­ka végrehajtásán dolgozni. Példamutatóak a munkában és a magánéletben egyaránt. Nagyon fontos alapelv, hogy a párttestületek össze­tétele tükrözze az adott te­rület párttagságának össze­tételét. Megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítani arra. hogy arányuknak megfelelő­en kerüljenek a választott testületekbe fizikai dolgozók, nők és fiatalok. Űj vonás, hogy azokban a nagyüzemekben, ahol a párt­tagság létszáma meghaladja az ezer főt, a pártértekezle­tek kongresszusi küldötteket javasolnak közvetlenül a me­gyei, budapesti pártértekez­letnek megválasztásra. Ez mindenekelőtt a nagyüzemi munkásság megbecsülését., a demokratizmus szélesedését jelenti. A pártértekezlet nem min­dennapi esemény a kommu­nisták életében. Természetes bizonyos emelkedettség, ün­nepi hangulat a pártértekez­let résztvevőiben; ezeknek alapja a X. kongresszus óta eltelt Időszak eredményeiben van. Azokban az eredmé­nyekben, amelyek a munká­sok, parasztok és értelmisé­giek, kommun isták és pár- tonkívüliek áldozatos — sok­szor erőfeszítésekkel teli — munkája nyomán születtek. S amikor az értéket létreho­zó embert, kollektívát di­csérjük, ezáltal elismerjük tevékenységüket, ösztönzést adunk, lelkesítünk a jövő feladatainak teljesítésére is. A PARTÉRTEKEZLETEK munkajellege viszont éppen abban jut kifejezésre, hogy ugyanakkor nem hallgatjuk el fogyatékosságainkat, ne­hézségeinket, hibáinkat sem, de ezeket feladatosítjuk és reális helyzetértékelésből, a kollektív bölcsesség alapján kidolgozzuk a további fejlő­dést szolgáló teendőinket is. Krajnyák Tibor MSZMP KB munkatársa Abból az egyszerű tényből kell kiindulni, hogy aki va­lamit szóvá tesz, az nem el­lensége sem a szövetkezet­nek, sem a rendszernek Miért ne lehetne bárkinek más vé­leménye ebben vagy abban a kérdésben? És miért ne le­hetne éppen ez a vélemény a helyes? Az elnöknek akkor könnyebb a dolga, ha minél több információt, véleményt ismer. Ezért kellene a külön­böző választott szerveknek többet konzultálniuk az el­nökkel. Nálunk például az a gyakorlat, hogy a fontosabb kérdésekben mindig kikérem a véleményét a különböző szakembereknek, választott testületeknek. Azt mondom, öt nap múlva adjanak választ a kérdésre. Addig mindenki gondolkozzék rajta. Leg­utóbb így sikerült a tmk te­lephelyének kijelölésében több millió forintos megtaka­rítást elérnünk, mert mielőtt a döntést meghoztuk volna, előtte napokig sokoldalúan tanácskoztunk, vitatkoztunk. — Ügy foglalhatjuk össze az eddigiek alapján, hogy itt, a szövetkezetben lényegében minden rendben van a de­mokrácia körül? — Korántsem így. Van még tennivalónk bőven. Igaz, hogy az emberek túlnyomó többsége nagyon lelkiismere­tesen dolgozik, tudják is, mit kell csinálniuk, hiszen a szo­cialista brigádokkal is szer­ződést! kötünk, de néhány: Mint lapunk első oldalán már közöltük, több érdekes és aktuális napirendet tár­gyalt a tegnapi, keddi ülésén a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A napirendek kö­zül most egyre térünk ki kü­lön is, s ez pedig a Heves megyei Állategészségügyi Ál­lomás munkája, illetőleg az állomás munkájának tükré­ben a megye állategészség­ügyi és -járványügyi helyze­te. Azt is említettük első ol­dalas kommünikénkben, hogy a végrehajtó bizottság jegyzőkönyvben fejezte ki el­ismerését a megye állategész­ségügyi dolgozóinak általá­ban az állategészségügy fej­lesztése érdekében végzett munkájukért, de külön is azért a valóban hősies helyt­százailékuk még fegyelmezet­len. Aztán említhetem még, hogy ritkán jönnek a válasz­tott emberek az elnökhöz, hogy a szövetkezet tagsága nevében ezt is és azt is szó­vá tegyék. így kellene még csinálni, vagy úgy kellene még csinálni. Mert én sem vagyok hiba nélkül való. De inkább nekem kell monda­nom, hogy ott az autóbusz, miért nem mentek él a szín­házba? — Min fordul meg tehát a szövetkezeti demokrácia to­vábbi fejlődése? — Hadd mondjam így: az elnök, a vezetők akarják az eleven szövetkezeti demok­ráciát, a tagság is akarja. A kettő között azonban van egy áttétel, ahogy már em­lítettem, a közép vezetők. Anélkül, hogy tovább akar­nám adni a labdát, a felelős­séget., az én véleményem sze­rint ezek a középvezetők fordíthatják ilyen vagy olyan irányba a szövetkezeti de­mokrácia létét. Persze, mind­ez, amit elmondtam, csak személyes véleményem és csupán a mi szövetkezetünk­re vonatkozik. Ügy gondoljuk, Csömör Józsefnek, a gyöngyösi építő­ipari szövetkezet elnökének a megjegyzései nagyon sok figyelemre méltó elemet tar­talmaznak. Alkalmat adnak a tovább-gondolásra is. CL Mólnál Ferenc állásért, amely tevékenysé­güket jellemezte a nagyon is emlékezetes száj- és köröm- fájási járvány idején. A beterjesztett tájékoztató, bár meglehetősen szűksza­vúan értékelte az állomás és az állategészségügy munká­ját, e túlzott szerénységnek is felfogható szűkszavúság ellenére sem kerülhetett meg kétségtelen tényeket. Hogy az elmúlt négy esztendő alatt megközelítően háromnegyed­millió vizsgálatot végzett az állomás, amelyhez nemcsak az állategészségügy, de az élelmiszerhigiénia irányítása és ellenőrzése is tartozik a megyében — például. Sőt, el­választhatatlan feladatuk a gyógyító munka, az állat- és élelmiszerhigiénia megterem­tése és megszervezése mellett az iparszerű állattartó tele­pek termelésbizítonságának elősegítése is. Az állomás szakemberei, állatorvosai, a laboratórium technikusad, munkásai igen jelentős és hasznos munkát végeznek a nemzetgazdasági szempont­ból felbecsülhetetlen értéket jelentő állatállomány pre­ventív védelmében. Jellemző szám arra, hogy az állatorvosak a száj- és kö­römfájás különböző vírus tí­pusai ellen 120 ezer szarvas- marhát és 320 ezer sertést ol­tottak be a magyében védő­anyaggal. De fölléptek és fel­lépnek mindenütt, ahol a legkisebb jele is előfordul bármilyen fertőző állatbeteg­ségnek, s ennek köszönhető többek között, hogy sertés­A múlt év végi lázas bú­torvásárlás most nem okoz különösebb gondot a bútor­iparnak. A kereskedelem megkezdte készleteinek fél­töltését és továbbra is ke­lendő cikk a bútor. A bú­torgyárak ismét áttértek az ütemesebb, elsősorban a vá­lasztóid igények kielégítésé­re és a minőség további ja­vítására^ koncentráló terme­lésre. Az elmúlt évben bel­földön a tervezettnél 17—18 százalékkal több bútort érté­kesítettek; az idén . 12—14 százalékos forgalomemelke­déssel számolnak. A terve­zés során számításba vették a rekonstrukciót végrehajtott nagyüzemek növekvő telje­sítménye mellett a nagy­számú kis- és középüzemet. A bútoripar-fejlesztés so­rán előreláthatólag áprflia pestis gyakorlatilag tíz esz­tendeje nem fordult elő a megyében. Tudná kell azt is, hogy az állategészségügyi szolgálat hatósági ólelmiszer- higieniai munkája az állatok levágásától a hús- és húské­szítmények feldolgozásán át a fogyasztóhoz való eljutásig tart. Egyetlen példát erre is: az elmúlt esztendőben a me­gye 11 nagyüzemi húsfeldol­gozójában tizenötezer sertést vágtak le és állítottak elő be­lőlük a legkülönbözőbb féle terméket. És ennek a tizenöt­ezer sertésnek, illetőleg az ebből előállított készítmé­nyek hatósági laboratóriumi vizsgálatát folyamatosan vé­gezte az Állategészségügyi Állomás laboratóriuma. Van természetesein gond is még az állomás munkájában. Előírásaik, elképzeléseik nem mindenkor találnak értő visszhangra a megye szövet­kezeti vezetőinek egy részé­nél. Nem sikerült még a két­ségtelen siker ellenére sem széles társadalmi üggyé ten­ni az állategészségügyet és a járványvédelmet. Mégis jog­gal állapíthatta meg a végre­hajtó bizottság, mondhatták el a hozzászólók is, hogy az eltelt néhány esztendő alatt a megye állattenyésztése fej­lődésének, az állatállomány egészségének, ezáltal terme­lőképességének megóvásában jelentős érdemei vannak az egri székhelyű Heves megyei Állategészségügyi Állomás­nak. 4-én kezdi meg folyamatos termelését Mátészalkán az ország legkorszerűbb üzeme, a Szatmár Bútorgyár, és ez év végén megkezdi próba­üzemét az új mohácsi szék­gyár is. (Bár ott jelenleg építési, kivitelezési gondok vannak), három új bútor- raktár épül, s kialakul a Domus lakberendezési áru­házak hálózata; a budapes­ti és a zalaegerszegi után jövőre elkészül a győri, a nagykanizsai, a miskolci do­mus és az év végére az egri lakberendezési áruház. 197Ä. Január 22, »erd» Az én véleményem szerint t A szövetkezeti demokrácia (gyttrkó) Kelendő cikk a bútor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom