Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-21 / 17. szám
1 éli e§íék Múzsákon A Somogy megyei Buzgókon még most is dívik az egykor kedves tétesti időtöltés. a kézimunkázás. A bu- zsáki asszonyok — igaz, már nem saját céljukra, hanem a Siófoki Háziipari Szövetkezet részére — nagy türelemmel készítik a buzsáki rátétest, az úgynevezett vá- zas-at és boszorkányost. Üj divat is született Bu- asákon. a tányérfestés. A '•lagyományos motívumokkal díszített tányérokat részint saját lakásuk díszítésére, részint eladásra késztiik a bu- zsaki pingáló asszonyok. i MTI-foto — Bajkor József)Gyöngyös város közművelődési terve 1975. évre (Tudósítónktól) Az MSZMP 1972. novemberi KB-határozata által megjelölt céloknak megfelelően, Gyöngyösön is javultak * közművelődés személyi és tárgyi feltételei. Erről számolt be a városi tanács végrehajtó bizottságának művelődésügyi osztályvezetője. A közművelődési tevékenység tartalmi munkájában is hasonló, pozitív változás történt. Az elmúlt két- három évben nemcsak a munkásság arányszáma változott meg, hanem a szak- képzettsége és a műveltségi szintje is. Szocialista brigádjainkban mind jobban tapasztalható, a növekvő kulturális fogékonyság, amelyet elsősorban művelődési otthonaink. a könyvtárak, filmszínházak, múzeumok éreztek meg a legjobban és fogadtak nagy örömmel. A dolgozók tanulási kedve növekedett, emelkedő tendenciát mutat a dolgozók esti. általános iskolájába, gimnáziumába és szakközépiskolájába beiratkozottak száma. Jelenleg Gyöngyösön mintegy 1400 fő a dolgozó tanulók száma. Jelentősen megváltozott. és módosult parasztságunk életmódja is Persze — amint ezt a művelődésügyi osztály beszámolója is hangoztatta —, vannak jelentős hiányosságok is. Még ma is számottevő azoknak a munkásoknak a száma, akik az általános iskola nyolc osztályát nem végezték el. Előfordul, hogy a munkahelyi brigádok kulturális vállalásai is főn-malisak. A parasztság növekvő anyagi jólétével még nem fejlődnek arányosan a kulturális célokra fordított anyagi erők, s az értelmiségiek között is sokan vannak, akik nem tanúsítanak megfelelő aktivitást a kultúra, a műveltség terjesztésében. Sajnos a város könyvtári ellátottsága — az elmúlt két évben történt fiókkönyvtári bővülések ellenére is — szegényes, • főképpen a központi könyvtár gondjai súlyosak. A városi művelődési ház munkája az objektív körülményekhez képest jelentősen fejlődött, I csoportjai több esetben or- I szágos rangot vívtak ki Magúknak. A mozihálózat korszerűsödött, a Mátra Múzeum látogatottsága megnőtt. Javulás mutatkozott a TIT munkájában és jónak mondható Gyöngyös tömegkommunikációs ellátottsága is (sajtó, tv, rádió). A beszámoló érintette az ifjúsági klubok és oktatási intézmények elmúlt évi tevékenységét, majd az 1975-06 év fortosabb feladataival foglalkozott. A jövőben nagy gondot kell fordítani a korszerű ismeretek terjesztésére, az életmód, az életforma alakítására, a közéleti aktivitás fejlesztésére. A közművelődés támogatásával jóval több segítséget várunk a munkahelyi vezetőiktől, a mezőgazdasági és Ipari üzemek, vállalatok értelmiségi dolgozóitól is. Javítani kell a köz- művelődési és közoktatási intézmények: kapcsolatát, de szorosabb kapcsolatra van szükség a párt-, állami «■ gazdasági szervekkel is. A közművelődés működési költségeit korszerű színvonalhoz mérten kell biztosítani, ezért a szövetkezeti és vállalati kulturális alapok növelését a képződő jövedelemmel arányosan kell előirányozni. Következetesebben kell érvényesíteni a kulturális munkaterületeken is s párt káderpolitikai elveit, hisz csak magasan kvalifikált szervező és irányító szakemberek tudják valóban eredményesen szolgálni és képviselni életünket A tervek több jelentős képzőművészeti, irodalmi, színházi és sportrendezvényt tartalmaznak az 1975-ös évre, amelyek közül is kiemelkedik az újonnan megrendezésre kerülő Gyöngyösi Szüret. Baranyi Imre Ismerjük? Kicsi ország és mennyi a tája, szép, varázsos, kegyetlen, simogató, egyedülálló: nekünk mindig édes Hazánk: Magyarország. Ismerjük? Történelmét, amelyben semmivel sem kevesebb a dicsőség, mint a más népekében, és semmivel nem kevesebb a kudarc sem. És nem is az évszázadok, hanem csak az évtizedek történelmét, amely j »szerint a ma mind kevesebb, de még élő szemtanúk számára csak történet Az ő történetük. Ismerjük? Jelenét és jövőjét, a táj változó arculatát, a soha nem volt ,de mindig megálmodott Magyarországot, ahol nem egy naiv utópia valósul meg, hanem a tudományos eszme, és ahol a tudatos tervezés és a szorgos munka, a konok következetesség nyomán új társadalom, de még új táj is épül és benne új ember formálódik. Ismerjük! Vagy legalábbis azt hisz- szük, hogy jól ismerjük. És lám, kiderül egy filmsorozat már második folytatásában, hogy az ügyes szem. a láttat- ni akaró akarat, a szólni tu- > dó és bírni is képes száj mi mindent, mi újat tud még elmondani mindarról: amit tudunk. Vagy, hogy Inkább tudni véltünk. Okos, nemes és szerzőik számára is izgalmas, jó feladat volt a Hazánk, Magyar- ország című sorozat. Már önmagában az a tény, hogy a térképpel, a térképészet történetével, e volt világ tudományos felmérésével, azazhogy földi világunkkal kezdték sorozatukat, ebbe“ helyezve belé hazánkat, nem ki- és elszakítva a hazánktól, a földtől egyértelműen árulkodott a rendező Lakatos Vince és az operatőr Lakatos Iván szándékáról. A világ számos országa közül bemutatni óhajtanak egyet, Magyarországot, a mi hazánkat. A nekünk legkedvesebbet. Expedíciót vezetnek saját életünkbe, s ez az expedíció egyszerre izgalmas és szépséges, tanulságos és minden bizonnyal lelkesítő is. A második részt a Volt egyszer egy viharsarok — országrésznyi terület történő.' tt és utóbbi kori történelm -t dolgozza fel kevés, de lényegre törő szóval, kitűnő operatőri munkával, a múlt és a jelen okos 'szembeállításával, a gépek között is mincMg az embert kutatva, a kézről indulva a kamerával, hogy ?z archoz jusson el, vagy forrva. A kongresszusra és fel- szabadulása 30. évfordu'óiá'a készülő ország ünnepi készülődésébe hanadatával, szándékával kitűnően beleülő, e készülődés hangulatát is segítő sorozat minden bizonynyal újabb ismereteket nyújt majd hazánkról a jól ismert ismeretlenről — Magyarországról. , (gyurkó) Kétmilliárd értékű szo?ctkezHi termék a kicsinyeknek Jellem a mérlegen (A Parts Match-ból) A* idén előreláthatólag mintegy kétmilliárd forint értékű gyermekellátási cikk készül az ipari szövetkezetekben. Az egyre korszerűsödő ki»- és középüzemekben különösen sok gyermekruházati cikket állítanak elő, ez adja a termékcsoportban a szocialista ipar termelésének mintegy 40— 50 százalékait 113 szövetkezetben szabják, varrják m ízléses gyermekruhákat, a gyermekholmik 70 százalékát belföldön értékesítik. Tizenhárom szövetkezet készít gyermekcipőket, ezekből ak 1970. évi 270 ezer párral szemben az Idén már 1,2 millió párat készítenek. A hazai gyártmányú gyermekkocsik 82 százalékát ugyancsak ipari szövetkezetek készítik. Az utóbbi időben választékosabb a szövetkezeti gyermekbútorok kínálata. Termelésük négy év alatt megnégyszereződött, s különösen kelendőek a különféle típusú, fából készült szekrénysorok, heverők, gyermekgarrütúrák, íróasztalok, mini-fotelek. Az ipari szövetkezetek nemrégiben több olyan új terméket mutattak be a kereskedelemnek, amelyek sorozatgyártását már meg is kezdték. Az óvodák, bölcsődék korszerű berendezését szolgálja a kalocsai Asztalos- és Építőipari Szövetkezet „Katty-patt” elnevezésű garnitúrája, amely 139 variálható 4 alkatrészből áll. £ típusból a szövetkezet az idén 140—150 garnitúrát készít, s gyártásának bővítésére új üzemrész kialakítását határozta eL A* ipari szövetkezetekben készülő gyermekjátékok értéke a múlt évben megközelítette a 180 millió forintot s a hazai játékáru termelés 50—60 százalékát tette ki. Termelésüket az idén további 20 százalékkal növelik, s különösen sok műanyag- játékot készítenek, amelyek viszonylagos olcsóságuk mellett változatos formájuk, szép színeik, higiénikus tulajdonságaik miatt egyre kedveltebbek. (MTI) Pintér István: tK fejhetek a magyar FEGYVERES ELLENÁLLÁS( TÖRTÉNETÉBŐL A másik Magyarország jelentkezése 18 15 Hol vagytok, ti régs já szótársak? Mint már a riportsorozat előző két részéből is értesülhettek a tévénézők, a műsor szerkesztő-riportere. Pásztor Ferenc — egykori osztály társait, barátait keresi fel. A salgótarjáni acélgyár-telepi iskola naplóját egvkori tanítójuk. Borsos Gábor lapozza fel. Felelésre szólítja volt tanítványait. Arról kérdezi őket, mivé lettek, mit tanultak, mire vitték az életben. A sorozat mindegyik része önálló alkotás. Egy-egy életutat kísér, egy-egy megvalósult álmot mutat be. Megismerkedhettünk a pilótával. Jekkel Rudolffal és Siraki Dezsővel ..Amerika-, ból” — s a következőkben láthatjuk majd Babjak Lajos-1, aki lakatos szeretett vo la lenni, dr. Dlanovszki Gj '.lát. az esztergálás szerel meséi, Balázs Józsefet, a futballbíró lakatost. Vonsik Gyulát, a filozófiaitudamá- nyok doktorát —és ez alkalommal Maiczen Józsefet, a „főnököt”. 1975. január ti., kedd A független, szabad, demokratikus Magyarországért folyó harc fő erejét a dolgozó nép legjobbjai alkották, élen a Kommunisták Magyarországi Pártjával. A kommunisták már a háborúba lépés előtt, még inkább utána jól láttáit, hogy a háborúval nemcsak a reakció, hanem a nemzet is elpusztulhat. Mindent félretéve tehát az egész nemzet, valameny- nyi. a Hitlerrel" való háborút elutasító magyar összefogására szükség van, legyen az akár munkás, paraszt, hivatalnok, burvjsuj vagy birtokos. keresztény vagy zsidó, magyar vagy nem magyar '•cmzetiségű. Űjabb Muhi, Mohács és Trianon elhárítása érdekében a Kommunisták Magyarországi Pártja felhívással fordult a nemzet egyeteméhez, szorgalmazva „az ország szabadságának a megvédése érdekében minden németellenes és haladó politikai erővel való együttműködést”. Hangsúlyozza a felhívás, hogy „az azonos célért felsorakozó erőknek az ország fennállását fenyegető veszély közelségében nem szabad egymást felemészteniük, hanem együttműködéssel kölcsönösen erősíteniük kell egymást”. A kommunisták felismerték azt is, hogy e tragikus időszakban nem elég csak a demokratikus erők számbavétele, egy második kiadású Márciusi Front megteremtése, hanem az összes HitleT- ellenes erőket tömörítő Nemzeti Harci Frontra vagy közismertebb néven Függetlenségi Frontra van szükség. Adódhatnak az ország életében olyan válságok — írták —, amelyek elhárítására „egész széles — mondjuk ki a szót — nemzeti összefogásra van szükség”. Mégpedig olyanra, amilyen az 1848-as szabadságharcban bontakozott ki, amikor „a nép egyszerre harcolt a haza ezeréves földjéért, a sajátjáért, jobbágytelkének biztosításáért”. Minden kommunistát és a népfront célki tűzéseinek korábban már megnyert hazafit a kommunista párt e feladat valóra váltásának szolgálatába állított. A börtönök, internáló táborok és akasztófák árnyékában szinte emberfeletti energiával láttak hozzá a feladatok megoldásához. Lehetetlennek tűnő helyzetekben, sok esetben az osztályharc túlsó partján állókkal közvetlenül vagy közvetve vitázva érték él, hogy 1941 nyarán a még kevesek által képviselt gondolat 1941 őszére az egész ország németellenes közvéleményét lassan átalakító és a nemzeti összefogást országos üggyé formáló erővé váljék. Még az e problematikával foglalkozó kutatók számára is szinte .rejtély, hogy hogyan vált lehetővé 1941 nyarán: a kommunisták által zászlót bontott nemzeti összefogás politikáját hónapokon keresztül baloldali és német- ellenes polgári lapok — Népszava. Magyar Nemzet. Szabad Szó, Független Magyar- ország, Kis Újság stb. — hasábjain, ha „virágnyelven” is, központi problémaként szerepeltetni, 1941 őszén a kommunisták: szorgalmazására már mind többen sürgették, hogy az „elméleti vitát gyakorlati kérdések felé tereljék.” Sürgették a „mi oldalunkon jelentkező erők tömörítését” és „egy új politikai front megalakulását”. 1941. október 6-i Batthyány téri, november 1-i Kerepesi úti temetőben lezajlott antifasiszta tüntetés, a közön megnyilatkozások a Népszava karácsonyi számában, a különböző antifasiszta kul- túrmegmozdulások, ahol ezrek és ezrek értették meg a József Attilától „kölcsönzött” verssorok időszerűségét ém lényegét: Adj emberséget ae embernek Adj magyarságot a magyarnak Hogy mi ne legyünk német gyarmat, Ezek az előadások a nemzeti összefogás politikájának fórumává és a nemzeti függetlenség melletti lelkes politikai demonstrációkká váltak: A fenti előzmények után 1942 tavaszára az antifasiszta erők táborában megértek a feltételek „a cselekvő együttműködésre”. S így februárban a KMP kezdeményezésére megindultak a tárgyalások egy közös szerv létrehozására. 1942 március elején megjelent a Magyar Történelmi Emlékbizottság felhívása, amely közös harcra, a közelgő nemzeti ünnep antifasiszta szellemben. való megünneplésére hívott fel. A felhívást aláírók között kommunisták, szociáldemokraták. különböző pártállású újságírók éppúgy megtalálhatók, mint egyes szakszervezeti vezetők, kisgazdapárti politikusok, képviselők. nagy művészek. 1942. március 15-én m IV tófi-szobornál és a környező utcákon lezajlott — a háború alatti legnagyobb — antifasiszta tüntetés a másik Magyarország jelenlétét mutatta, azét a Magyarországét, amely háború helyett békét, fegyverek helyett kenyeret, zsarnokság helyett demokráciát és földet köve tét A kunnflny a tQntetős után a kegyetlen megtorlás és • mézes madzag jól «mert módszeréhez nyúlt. A kommunisták százai kerültek börtönbe és tatemáilótáborba.. Rózsa Ferencet, RezS Károlyt, Schönhere Zoltánt, Borkanyuk Alexát és még sok más társukat meggyilkolták. A baloldali szociáldemokraták, szakszervezeti vezetők százait frontra küldték, a polgári demokraták pedig állandó rendőri zaklatásoknak voltak kitéve. Azok, akik hajlandónak mutatkoztak a Kállay-kormánnyal együttműködni egy eleve kudarcra ítélt „hintapolitikában”, morzsákat kaptak a kormánytól, hogy azután vele együtt egy országot veszítsenek el (Fclyta^íuk.) j
