Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
szünetjelekkel Színház Bál-hogyan is állítják, évek éta nincs Egernek önálló színháza. Mióta a minisztérium közreműködésével egy sohasem folytatott kezdeményezés első lépéseként összevonták az egri és a miskolci színházat, jogilag a miskolci Nemzeti Színház tart előadásokat Heves ' megye Székhelyén. Az összevonástól függetlenül az egriek azért továbbra is a Gárdonyi Géza Színházbá járnak és mi tagadás, 'nekünk is jobban esik leírni így: premier az egri Gárdonyi Géza Színházban. Van ebben persze egy kis nosztalgia, ám fellelhető a fogalmazásban az önálló egri színház reménye is. Különösen azok után, hogy az egri és a miskolci színház „házasságáról”, mint kísérletről a minisztérium, megállapította, hogy az bizony nem vált be, s így más utakon kell keresni a korszerű vidéki színházi struktúrát. A „házasság” ettől függetlenül maradit, . s- a kötelék érvényes ma is. Nem is a múltat kívánják felpanaszolni ezek a sorok. Márcsak azért sem, mert a miskolci színház éveken keresztül tartotta ígéretét: a két megyeszékhelyen egyenrangú előadásokat Iáhatott a közönség. Igaj, a megye alig néhány színházi előadást kapott — ma már egyet sem! — Egerbe pedig vendégségbe érkeznek a színészek; hiányzik az alkotóműhely. Ugyanakkor emelkedett az előadások színvonala; az ország legnagyobb vidéki társulata vonultatta fel tehetséges művészeit. Noha minden bizonnyal annak a rangos színházi embernek van igaza, aki úgy vélekedik, hogy „az utazó színház soha sem ér tel az állandó színház magaslatára”, mégis leírhatjuk:' sokszor forró hangulatú premierek, sikeres előadások tanúi voltunk az utóbbi években. S ami az előadások színvonalát illeti. jószerint nem panaszkodhatunk erre az évadra sem. * Másról van szó■ Az egri. közönség igazán derekasan -viselkedik: évről évre nagyobb az érdeklődés, emelkedik a bérletesek — köztük az üzemi munkások — a nézők száma. , Része van ebben a műsortervnek, az előadásoknak, de ugyanakkor az egri közönség színházhoz való ragaszkodásának is. A közelmúltban a miskolci Nemzeti Színház igazgatója úgy nyilatkozott e lap hasábjain, miszerint figyelembe véve a két város lakóinak számét, Egerben sokkal jobban megy a színház, mint Miskolcon. Éppen ezért meglepő hogy Eger az utóbbi időben alárendelt szerepet játszik ebben a házasságban, s e nagy múltú város színházi műsorrendjét, előadásait nem a helyi, hanem a miskolci igények határozzák meg. A színház vezetői természetesen biztosítják Egernek az évadra szóló 180 előadást. Ezt követeli a megállapodás, de erre sarkall a bevételi terv teljesítésének szándéka is. Csakhogy nem mindegy, mikor és hogyan kapja Eger ezeket az előadásokat! Rendszeresen, vagy rendszertelenül. . . Nem mindegy, hogy a helyi közönség hagyományai, szokásai és igényei alakítják-e a műsorrendet, vagy a miskolci előadások. Nem beszélve arról, hogy ma mér rég a múlté az a gyakorlat Is, hogy Egerben próbálnak a színészek, s az évad néhány műsorát itt mutatják be először. Általában szeptemberben kezdődik az évad a színházaknál. Egerben csak október 10-én. Ismétlődő jelenség, hogy ha Miskolcon premier van, Egerben zárva a színház, ha nagy produkciót néz a miskolci közönség, Egerben sötét a színház, a műsorplakátokon pedig szünetjelek mutatják: nincs előadás. Decemberben napok teltek el előadás nélkül, mindössze egyetlen vasárnap játszott a színház Egerben, de hiányzott a színház szilveszter éjszakáján is. Januárban még rosszabb a helyzet, hiszen mindössze 12 napot játszik a színház, s így ismét egymást követő napok és hétvégek telnek él a Gárdonyi Színház jelenléte nélkül. Csökkennek az előadások — s ami még rosszabb t— rendszertelenebbé válik a színház egri jelenléte. Mi jöhet még....? Hiszen ezzel a módszerrel esetleg ki is lehet szoktatni a közönséget a színházból!... A miskolci színház vezetői nyilván nem ezt akarják. Ismerjük gondjaikat, tudjuk, hogy az egymást követő próbák és a miskolci előadások még azt sem teszik lehetővé, hogy legalább a bemutatók idején fél nappal előbb érkezzenek a színészék, hogy így az egri színpadon is tarthassanak egy próbát, mielőtt felmegy, a függöny. Pedig a színész és a közönség egyformán érzi, tudja, hogy olykor mennyire hiányzik ez a helyi főpróba. Az is nyilvánvaló, hogy ezekben a napokban, amikor például Miskolcon mutatják be az Egerek és emberek című musicalt, a szereposztás nehézségei miatt nem tud Egerben játszani a színház. De amikor fordul a műsor, s Egerbe keiül a szóbanforgó musical, Miskolc nem marad, nem maradhat előadás nélkül, színház nélkül. Ügy ahogyan Eger! De e gondoktól függetlenül, vagy ezzel együtt, a miskolci Nemzeti ' Színház jelenlegi konstrukciójában két társulat összevonásából jött létre, mégpedig azzal a céllal, hogy kielégítse Miskolc és Eger igényeit. S elsősorban e két város színházához, közönségéhez méretezték a társulat létszámát és költségvetését is. Igaz, nem lenne bölcs dolog vitába szállni, mégin- lsább versenyezni a nagy Miskolccal. Csak elismeréssel fogadhatjuk ragaszkodásukat, színházszeretetüket, s azt a jogos igényt, hogy minél többet játsszon a színház Miskolcon, a környékén és Borsodban is. Mert a színház csak így, ezzel a rendszerrességgel szolgálhatja hivatását, az emberek művelődését, kulturált szórakozását, s a közművelődésről szóló párthatározat megvalósítását is. De hát éppen erről van szó Egerben is! Itt is ugyanazokat a' feladatokat kellene betöltenie a színháznak! Ezért kell — jobb híj.ián — ragaszkodni ahhoz, hogy az ország legnagyobb vidéki színháza tulajdonképpen két székhelyivel rendelkezik: Miskolccal és Egerrel. S figyelembe kell venni mindkét város hagyományait és jogos igényeit. Valahogy úgy, mint egy házasságban az egyenjogúság alapján. Igaz, ott azért valamivel könnyebb a válás... Márkusz László 20.10 Viva Maria! Farsang 1975 Midi, rózsakvarc és társai Tessék „£neklem a farsang napjait s Dorottyát, Ki látván a dámák bájos állapotját, Camevál s az ifjak ellen feltámada S diadal mat is nyert pártába unt hada Olljr Jármát, zendülést viadalt beszélek, A milyt nem láttam miolta csak élék.” A XIX. század fordulóján Írja Csokonai ezeket a sorokat. Azóta változott a világ, de a farsang ma is a vidámságot, a jókedvet idézi. Most szedjük csokorba, mi minden kell farsangra készülőben egy igazi jó mulatsághoz. Először is egy klassz ruha. Irány a varrónő. Óarany barnával — Legjobb lenne, ha bársonyból, vagy mintás jersey- ből varmánk — mondja az egri ktsz részlegvezetője. — Jerseyben az óarannyal átszőtt barna, a lila, vagy a fekete a legdivatosabb az idén. A múlt század utolsó éveiben. Dél-Amerikában vagyunk. Itt folytatja apja „mesterségét” az az ír anarchista lány, akit Brigitte Bardot alakít. Az anarchista lány hidakat, vonatokat, középületeket, laktanyákat robbant, egymaga veszi fel a harcot az angol gyarmati katonasággal és a helyi kiskirály martalócaival. A film másik főszereplőjével, Jeanne Moreauval együtt sokat táncol, énekel és mellékesen „feltalálják” a sztriptízt — századvégi módra. A látványos, szórakoztató olasz—francia filmvígjáték tele van mulatságos ötletekkel. S a francia vígjátékokra jellemző fordulatokkal. Mindenesetre a Viva Máriái — jó szórakozást igir. választani. (Foto: Puskás Anikó) A nyakrészét dekoltázzsal is csinálhatnánk, esetleg egy kis bolerót is készíthetünk hozzá. Fiataloknak a mini és a maxi egyaránt jól áll, de legideálisabb a térdet takaró ruha, a midi. Annak, aki esetleg jobban kedveli a szoknya-blúz megoldást, kifejezetten loknisan szabott midit ajánlott csipke blúzzal. — Maradjunk az utóbbinál --- búcsúzom —, ezt máskor is fel tudom venni. A ruha már meglenne, de azért jól feldobná valami ékszerféle. — Bársony alapon csodálatosan mutat ez a csillogó köves strassz — mondják az ékszerboltban. — Ha más anyagú a ruha, inkább csupasz nyakon viselhető. Hasonló klipszet, karperecét is tudok mutatni. Ha mintás az anyag, akkor ezek közül ajánlhatok — mutatja a harsány színű sárga, piros, fehér nagyszemű gyöngyöket, fülbevalókat, gyűrűket. — De ha igazán divatosat akar. itt egy rózsakvarc, vagy ott az a másik, az a türkiz nyakék. ...hogy a tekintet tüzes legyen A kozmetikusnál várakozni kell, pedig csak tanácsot akarok kérni. — A tekintet legyen tüzes, most az a szép! Az. arc színe természetesen rózsaszín, kis pirosítóval is lehet rajta segíteni, a szemöldök is természetes vastagságú, vagy csak egészen hosszú, fel lehet te^mi műszempillát la Egyébként a szemhéj a leghangsúlyosabb, de a fekete kihúzás korszaka leáldozott, y inkább a színes szemhéjfestékek a divatosak; a kék bármelyik árnyalata, a zöld es a türkiz is. A bálokra ki lehet próbálni az ezüst, vagy az arany flitteres festéket is.-#■ És a száj? — Ismét divatba jött a rúzs. Bár sokan egészen barnás, vöröses árnyalatot használnak, ne mmindenkinek áll jól, ezért inkább valami diszkrétebb színt javaslok. A fodrászüzlet következik; — Melyik most a legmenőbb frizura? — A Sasson. — Akkor kérek gyorsan egy Sassont! — Félhosszúra, vagy rövidre, gombafrizurára, vagy oldalt elválasztva, frufruval. vagy anélkül, elől göndörre és hátul simára, vagy teljesen göndörre, csibészesre, vagy romantikusra? — Melyik a legújabb? — Az elől göndör, hátul sima. — Rendben. Jöhet az olló. ...vagy pettyes orrú kínai Egy jópofa álarc is kell»* ne. Az üzletben lehet válogatni; van félszemű kalózfigura, félelmetes szerecsenfej, lisztes ábrázatú bohóc, vak- kantó kutyát, visító malacot formázó maszk és egy pety- tyesorrú kínai is. Végül egy bumburnyák fejet választok, s hozzá egy harsogó trombitát. Kezd kialakulni a farsangi hangulat, már csak a zene hiányzik. Vajon milyen dallamra táncolunk? A zenészek véleménye! — A gyors ütemben a shake egy új változatát járjuk majd, mégpedig úgy, hogy a test egésze mozog, a kézfejek a vállnál helyezkednek el, a könyök pedig úgy jár, mintha repülni akarnánk. A lassú számoknál a harmincas évek ruha- és frizuradivatjával együtt fölelevenedik a régi, kedves tangó. ★ Most már igazán együtt van minden. Jöhet a fény, a muzsika *és a pezsgő! Kezdődhet a farsang! Kérem a karját, Karnevál Herceg. ..i! Németi Zsusxa Pintér István; Fecmm memum TÖRTÉNETÉBŐL (Bevezető) 30 évvel ezelőtt, amikor az ország keleti részében megjelentek a szovjet csapatok, hogy a fasisztákat kiverve, az országot felszabadítva, visszaadják hazánk függetlenségét és biztosítsák népünk számára a demolcrati- kus és szocialista megújhodás feltételeit, az ország legnagyobb részében a magyar fasiszta rendszer utolsó, de annál véresebb haláltáncát járta. Radnóti Miklós, az antifasiszta harc lánglelkű költője 1944. október 31-én Szentkirályszabadján így formálta ezt meg versének megrendítő soraiban: „Mellé zuhantam, átfordult a teste s feszes voll már, mint a húr ha <pattan Tarkólövés. — Így végied hát te is, — súgtam magamnak; csak feküdj nyugodtan, Halált virágzik most a türelem. —< Der springt noch auf, — hangzott fölöttem. Sárral kevert vér száradt fülemen.” Míg a magyar nép elvetemült ellenségei egy nemzet sírját ásták, a föld alá szorítva harcolt egy másik Magyarország. amelynek zászlaján az évszázados magyar szabadságharc és a fasiszta zsarnokság ellen küzdő népek ismert jelszava állt: függetlenség, szabadság, demokrácia. Cikksorozaitunkban — a teljesség igénye nélkül — azt kívánjuk bemutatná, milyen feltételek között bontakozott ki a másik Magyar- ország küzdelme, a magyar ellenállás a nemzetvesztő politika ellen, milyen mértékű volt ez a harc, és hogyan járult hozzá hazánk demokratikus újjászületéséhez. 1. Az árral szemben úszva 1941. júnrusábaa Hitler megtámadta a. SaowjetuMéőti Az ezer szállal a nácikhoz kötődő magyar urak többsége a gyors győzelqpi reményében a háborúhoz csatlakozást szorgalmazta. „Oroszországgal szemben épp oly gyors sikerekre számíthatunk, mint eddig... — írta a kormánynak a vezérkari főnök — olyannyira, hogy néhány hét múlva a mozgósított magyar haderő fokozatos leszerelésére számíthatunk, hogy a bevonultatott tartalékosok még az aratásra is hazatérhetnek.” A kezdeti náci sikerek láttán megszédült magyar uralkodó köröket nem érdekelte semmi más, mint a részvétel a koncon való osztozkodásban és az a remény, hogy a Szovjetunió megsemmisítése egyben likvidálja „a bolse- vizmus örökké fenyegető li- dércét”. Nem emlékeztek, vagy nem akartak emlékezni a Szovjetunió azon baráti gesztusaira, amelynek célja éppen az volt, hogy az ország függetlenségét, önállóságát, háborúba sodródását jelentő német „barátság”- gal szemben egy más alternatíva lehetőségeire hívja fel a E gyeimet. A márciusban átadott 1848-as szabad- ságharc-zaszlók a Hadtörténelmi Múzeumban nem tudtak beszélni, a nemzetközi vásár szovjet pavilonját is rég bezárták már, Molotov, szovjet külügyminiszter Bár- dossy Lászlóhoz intézett és a háborútól való távolmaradásra felszólító távirata a rtüniszteretaök »»ebében lapult, éppúgy, mint » kassai provokatív bombázásról szóló repülőtér-parancsnok jelentése. A „végzet” elindult és eikövetkezett a magyar történelem egyik legsötétebb, legválságosabb korszaka. Horthyék a háborúhoz megbízható hátországot akartak, ezért mindent elkövettek, hogy az országban temetői csend legyen. Ezt pedig csak úgy biztosíthatták, ha minden olyan erőt, amely a kormány háborús politikáját gátolta, a belső ellenállást szervezi, némaságra kényszerítenek. A terror, amely eddig is a rendszer legfőbb elnyomó eszköze volt, most mindén korábbinál nagyobb lendületet kapott. Kommunisták, baloldali szociáldemokraták, antifasiszta hazafiak ezreit bebörtönözték és internálták. A meglevő internáló iáborok és börtönök szűknek bizonyultak, újakra volt szükség. Kistarcsa, Nagykanizsa, Topolya, Sárvár, Szabadka, Kolozsvár, és más internáló táborokban ezreket és ezreket zsúfoltak. Üjabb és újabb támadások indultaik a legálisan működő demokratikus szervezetek, mindenekelőtt a Szociáldemokrata Párt és a szak- szervezetek ellen. A háborúellenes megmozdulások megakadályozására az elnyomó apparátus számára kivételes hatalmait biztosító rendeletek és intézkedéseik özönét léptették életbe. A kormány- propaganda, a rendszerrel összefonódó sajtó és átmenetileg a klérus js a nád katonai sikeoeifcefc «feesöstve a háborút „a civilizáció védelmeként”, „a kommunizmus elleni kereszteshadjá- ratkónt” prop’agálta. A terror, a Szovjetunió elleni támadást követő sorozatos német katonai győzelmek, a háborús uszító propaganda a dolgozó tömegek, még , a szervezett munkások körében is levertséget, depressziós hangulatot, pesszimizmust váltott ki. De nemcsak ez. A harmincas évek második felének a németmagyar szövetségből fakadó átmeneti gazdasági sikereik ugyancsak megzavarták, elkábították a. dolgozókat. A hadipotenciál növelése hadi- konjunktúrát, ez pedig munkaalkalmat jelentett az élet és halál mesgyéjén tengődő munkanélkülieknek. Az antiszemita törvények nemcsak elterelte a dolgozók figyelmét a tényleges hajókról, hanem a zsidó hivatalnokok, kiskereskedők ezreinek eltávolításával az addig hivatalra, önálló egzisztenciára „éhes” keresztény munkanélküliek előtt megnyitották a „felemelkedés’ ’ útját. A legnagyobb hatással azonban az „országgya- rapító” politika volt. A két évtizedes nacionalista, re- vanspropagarida következteben a magyar dolgozó tömegek körében egy erős revíziós hangulat is kialakult. A Hitler kegyéből végrehajtott terület-átcsopartositáso- kat úgy tekintették, mint a ■nemzeten ejtett két évtizedes sérelem orvoslását, és sues» mént egy fcatasztrőfapolitika előjátékát. A „csorba” bizonyos kiküszöbölése felett érzett, és a reakció által erősen befolyásolt nemzeti lelkesedés ebben az időben ugyancsak Horthyék malmára hajtotta a • vizet. A „békés” területi revízió mellett a II. világháborútól való távolmaradás csalfa álmai is hatottak. Teleki ön- gyilkossága, a Szovjetunió elleni háborúba lépés komoly figyelmeztetése kevés volt ahhoz, hogy á tömegek ráébredjenek teendőikre. Ebben szerepet játszott az is, hogy a szociáldemokraták, a szakszervezetek, a kisgazda- párt egyes jobboldali vezetőd — bár látták az országát fenyegető veszélyt, —, úgy vélték, keveset tudnak tenni ellene a „várni, réméire kell” és a „lábadhoz tett fegyver” politikáját hérdafc- ték. Ezek a körülmények í— más országokhoz képest m — rendkívüli mértékben megnehezítették az antifasiszta ellenállás kibontakozását. A kommunistáknak, a Kommunisták 'Magyarországi Pártjának „az árral szemben úszva” kellett a Hittor- ellenes nemzeti, egységfroni- politika útjára topni, a másik Magyarország, az igazi nemzeti érdek politikáját megszólaltatna, — ■ - - . r *153. január EL vasá*na»-
