Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-15 / 12. szám
Sugár István: rígy írtak ők... (A második világháború az egykorú magyar sajtó tükrében) 8. Hurrá! Itt az iuvazió! Fiatal olvasóink, akik a második világháború eseményeit csak tankönyveik lapjainak szűkre szabott oldalairól ismerik, de bizonyára jó néhány idősebb korosztálybéli olvasónk is elfeledte már azt a patologikus örömet, melyről a honi újságok, német példáik nyomán írtak, mikor a Szövetséges Haderőnek óriási erőfeszítés és példátlan szervezés nyomán sikerült Angliából partra szállítania a hadseregeit Franciaországba, hogy megkezdődhessék végre a Harmadik Birodalomnak a szovjet és a nyugati szövetségesek harapófogójában való felőrlése. A nácizmus egyik tragédiáját oly formában iparkodtak magyarázni, mintha az egyenesen várva várt bájgyönyört jelentett volna az Atlani Falon szolgáló német katonai alakulatoknak. Most minden magyarázat nélkül időrendi sorrendben egy kis összeállításban mutatjuk be a nemzetiszocialista újságírás eme csúcsteljesítményeit. Esti Üjság, 1944. június B-án: „A döntő összecsapást az angolszász hatalommal, amely most végre megkezdődött, német részről már régóta várták és KÍV ANTAK, nem utolsó sorban azért, mert végre alkalmat ad a német katonának arra, hogy olyan anyagi feltételek mellett juttassa érvényre erkölcsi fölényét, amely feltételek már nem kirívóan egyenlőtlenek, mint voltak az afrikai és olaszországi hadjáratban.” Magyar Sző, 1944. június 7-.ón: „Berlini szerkesztőségünk j önti: felmorzsolták és a te 'gerbe szorították az inváziót hadosztályokat." De most figyeljen csak a Kedves Olvasó! Magyar Szó, 1944. június 7 -én : „A Wilhelmstrassén élénk megelégedéssel üdvözlík, hogy Anglia, és Amerika végre megkezdte az elözönlcsi kísérletet.” Magyar Szó, 1944. június 7 -én: „Na végre itt vannak, most aztán adhatunk nekik savanyút. ” Magyar Szó, 1944. június 9-én: „ ... az angolszász hídfőállást német részről úgyszólván KÍVÁNATOSNAK TARTJÁK.” Virradat, 1944. június 12- én: .... a német hadvezetőségnek nem volt célja a partraszállások megakadályozása, hanem éppen az az óhajtása, hogy az invázió kifejlődjék. .. ” Összetartás, 1944. június 13- án: „Azok, akik az angol-szász partraszállástól, a kezdeti sikerektől meg vannak hatva, nvugodianak meg: NINCS SEMMI BAJ! Emlékezzünk T,'tler egyik két évvel etc tartott beszédére, melybe az angolszászoknak azt uente, hogy csak az lenne a baj, hogy nem tudnak partraszállni, mondják meg, hogy hol akarnak partraszállni s 6 kiűrittet egy megfelelő területet, hogy megtehessék... Az elözönlés hire Altalanos örömet KELTETT.” További részletekről bízvást eltekinthetünk, hiszen, amikor már biztossá vált az invázió katonai sikere, akkor a katolikus Űj Nemzedék június 24-én „OPTIKAI SIKER”-ről írt. Nemzeti Figyelő, 1944. július 16. „AZ ELÖZÖNLÉSBOL NEM LETT SEMMI.” Az Ország, 1944. július 28-án: „Ha elmaradna az angolszász zöm partraszállása, az kétségkívül felborítaná a német egyszerű, kristálytiszta haditervet, — de nem csökkentené kilátásait a győzelemre.”!!!) llírturanx Mielőtt a magyarországi eseményekre kerítenénk a sort, egy rövid hírkavalkád- ban vonultassuk fel a háborús évek sajtójából válogatott „remekeit” a fasiszta újságírásnak, nem kis tanulságul. történelmi leckeként, örök mementóként. Üj Magyarság, 1942. április 12-én: „A magyar újságírás büszkén mondhatja el, hogy méltó az Üj Világhoz és elégtétellel állapíthatja meg, hogy idejében tisztította meg az újságírórendet és az egész sajtószolgálatot attól a szel-, lemtől, amelynek kártékony voltát egyszer már keservesen tapasztalta az ország (utalás 1919-re!) és amelynek garázdálkodását ma is láthatjuk — az európai demokráciák hírszolgálatában.” Magyarság, 1940. március 31-én: „A nemzetiszocialista felfogás. .. gyakorlatilag valósította meg a kereszténység első alaptörvényének, a szeretetnek törvényét.” Üj Magyarság, 1940. április 20-án: „NÉMETORSZÁGOT LEGYŐZNI NEM LEHET!” Magyarság, 1944. május 14-én: „A Kállay-klikk politikájának következménye Szibériába telepítés lett volna.” Esti Kurír, 1942. július 8-án: „Osterland címmel új reprezentatív havi folyóirat jelent meg Heinrich Doh se ostlandi (a megszállott szovjetunióból i) birodalmi biztos kiadásában. Az első szám vezető cikkéből kitűnik, hogy Németország a hatalmas keleti területeket a nagynémet birodalom védelme alá veszi és felségterületébe vonja be, mert ez a birodalom egyetlen szavatolója az európai kultúrának a Kelet hatalmaival szemben." Üj Nemzedék, 1942. február 18-án: „A német birodalom azért vette át Ukrajna igazgatását, hogy örökre megakadályozza a bolseviki állapotok visszatérését és a zsidóság uralmát.” Pesti Üjság, 1939. szeptember 26. , „Németország minden ország semlegességét a legszigorúbban tiszteletben tartja, — mondta Göbbels Berlinben.” Magyarság,' 1939. október 17-én: ..A kisállamok biztonságát Németország sohasem veszélyeztette.” Országépités, 1940. június 17-én: „Európában nincs kit felszabadítani, mert Európában nincsenek elnyomottak: Németország élettért keres maginak, s nincs szándékában más népek rovására terjeszkedni.” (Folytatjuk) 1. A zongora melletti asztalnál ült; már megrendelte az újházi tyúklevest, fölemelte arcát a ventillátornak, amely vele szemben, fönt a talon diszkrét zümmögéssel cserélte a levegőt. Hunyt szemmel átadta magát a lágy szellőnek, kedvét lelte az alkalmi örömben. A pincérek szokatlanul nagy porcelán tálban hozták a tyúklevest, elhelyezték a zongora melletti tánctéren. jára helyezte, gondosan eligazította, hogy ráncot ne vessen a finom nyári kelme. Levette a nyakkendőjét, az ingét, szépen a támlára teregette őket. Leült, megoldotta fényes cipőjének zsinórját, lehúzta a lábbelit, aztán a zoknit. A hajlado- zástól kissé elfáradt, enyhén gyöngyözött homlokán, orrán a virejtílc. Kevés pihenő után kigombolta a r Irágjá'., előbb egyik, az- .<• a másik szárából bújt k Nem nyújtott illetlen lát - tráhyU hiszen a iegimonrabu got viselte. Egy keveset várakozott, majd arányait meghazudtoló fürgeséggel a levesestül peremén termett, és lassan, minden sietség nélkül beleereszkedett a levesbe. Néhányszor meghimbálta magát, le s föl rugózott. E gyakorlatok közben hol állig süllyedt a levesben, hol pedig hasig kiemelkedett belőle. Hirtelen mozdulattal hanyatt dőlt, lebegett a felszínen, hatalmasan fölfújt mellkassal. Elnézegette a le- "vesböl előkandikáló lábujjait, játékosan megmozgatta, billegette őket. Aztán csapkodni kezdett, úszó mozdulatokat tett. Hasra fordult, lebukott, bugyborékolva tűnt föl újra meg újra. Pillangóúszásban szelte át a tálat, később csöndes mellúszásra váltott. Hörpintett a levesből, szájából szökókútszerűen fölspriccelte, majd csintalanul fröcskölt, locsi-pocsizott az újházi tyúklevesben. Végül elcsendesedett, középütt megállt, és hatalmas hörpölések- kel szívta magába a levest. Itta, nyelte, felszíne egyre apadt, mind sekélyebb let:, szemlátomást fogyott. Fenékig elnyelte, ügyelve a leves tizennégy karátos aranyának minden cseppjére. Ezután a tál széléhez ment, fölszökött a peremére, ügyesen elhelyezkedett rajta, úgy, hogy a ventillátor légárama testének lehető legnagyobb felületét érje. Hamarosan megszáradt, lelépett a tálról, fölvette előbb a nadrágját, majd a zoknit és a cipőt, aztán az inget, a nyakkendőt, végül a zakót. Visszaült a székére, kényelembe helyezte magát, várta a következő fogást. Körültekintett az éttermen, elegáns mozdulattal végigsimított aranyszőke haján, két ujjúval egy csinos hullámot nyomott bele. 2. Egy kutya lépett be. meg egy ember. A kutya körbe- pillantott, aztán a sarokasztal felé bökött. Leültek a tükör alá. A kutya nyurga volt, izmos, kisportolt, a gazda alacsony, kopasz és kövér. Szótlanul nézték a termet, majd a kutya türelmetlen mozdulattal a gazdája zsebébe nyúlt. Cigarettát vett elő. kínálta a gazdát is, rágyújtottak. Félig sem szívták a cigarettát, amikor megjött a pincér. Meghajolt, átadta az étlapot a kutyának, egy graciózus lépést tett hátra, némán várta a rendelést. — Hozzon egy becsinnlt levest gyenge borsóval! — mondta a kutya. — Aztán kaporlében főtt velős csontot, jó nagyot! — Igenis, fcéren*. SOBOR ANTAL: Vendéglő kánikulában márkájú bánion fürdőnadráfiz iskola- könyvtárakról A gyermekek és az ifjúsági könyvtár ellátásával sokat foglalkozott a pedagógia és a könyvtári közvélemény. 1971. decemberében a Művelődésügyi Minisztérium kiadta az „Irányelvek a 18 éven aluli ifjúság könyvtári ellátásának javítása” című dokumentumát. A szakfolyóiratok, a rádió és a televízió is mind gyakrabban sürgeti az iskolák jobb könyvtári ellátását. Bár a határozat nem foglalkozik az iskolakönyvtárakkal, több esetben visszatér az önálló tanulás, az önképzés jelentőségére és fontosságára, ez pedig aligha képzelhető el iskolakönyvtár nélkül. Sajnos el kell mondanunk, hogy iskolakönyvtáraink elmaradottak országos viszonylatban, s ez áll, a mi járásunkra is. Nagyon kevés a valóban érdekes, használható, korszerű ismereteket terjesztő irodalmunk. Nincsenek meg a legalapvetőbb kézi- és gyűjteményes munkák, de nem megfelelő a kötelező és az ajánlott irodalom jelenléte sem. Nincsenek kellőképpen felkészült, anyagilag és erkölcsileg megbecsült pedagógus-könyvtárosok. Szakmai továbbképzésük lényegesen elmarad a tanácsi, de a szak- szérvezeti könyvtárosoké mögött is. A helyzet javítására a járási hivatal művelődési osztályával, a TIT járási szervezetével és a városi-járási könyvtár közösen — egy több lépcsős továbbképzési tematikát dolgoztunk ki a községi általános iskolák könyvtárosai részére. Meghívott, országos ás megyei előadók közvetítésével megismerkedhetnek könyvtárosaink a hazai és külföldi is- kolakönyvtár-ügyekkel, megvizsgálják járásuk helyzetét és lehetőségeit, majd szakmai jellegű továbbképzésen vesznek részt. A járási továbbképzés szerves része a megyei tanács ilyen jellegű tevékenységének. A továbbképzéshez jelentős segítséget kapnak az Országos Pedagógiai Könyvtártól, továbbképző intézettől és — Puha bárányhúst kérek majoránnával, enyhén fokhagymásat. Majd szagos vesét, egy szelet füstölt oldalast, mustos pecsenyét, tavalyi gyömbért. Aztán vegyes vadhúst, rozmarinnr.l pácoltál, levendulával, borostyánlevéllel, fenyőmaggal. A pincér szélsebesen jegyzetelt, a kutya türelmesen megvárta, amíg leírta az eddigit. Aztán folytatta: — Hozzon három keményre főtt tojást mustárral. Végül savanyú káposztát disznóhússal, arjával, jó nagy darabot. — Ahogy méltóztatja, uram! Szabadna még... — Hamburgi muskotály, kristályvíz, sajt, fagylalt, kávé és konyak. — Hogyne! Máris szaladok! — Várjon, kérem! — mondta a kutya, és a gazdájára mutatott. — Az úrnak hozzon egy kelkáposztát valami kis feltéttel. — O, pardon! Ezer bocsánat! — hajolt meg a pincér, és mélyen elpirult. — Valami italt, tésztát is hozhatok? — Hát... egy jaffa. És mondjuk, egy grenadirmars. A gazda bólintott, és hol a kutyára, hol a pincérre mosolygott. — Szolgálatukra az uraknak! — mondta a pincér és elsietett. A kutya hátradőlt a széken. fölemelte egyik mellső lábát. A hosszú, ápolt körmei között kialudt cigarettára mutatott. A gazda nyomban előkapta az ön- gyújtóját, tüzet adott a könyvtárügyi és módszertani központtól. Bamnyi Imre Gyöngyös tfátasz a Pannónia szocialista Driqödnak Miért nincs Egerben kalauz nélküli autóbuszjárat? cíművel 1974. december 18-i lapunk Postánkból című rovatában közöltük a Finomszerelvénygyár Pannónia hétszeres szocialista brigádja tagjainak levelét. Nemcsak a kérdést tették fel, hanem javasoltak is: vezessék be Egerben is a jegy előre váltását. Balogh Tibor, a vor AN 4. sz. Vállalatának igazgatója az alábbiakat válaszolta: Országunkban jelenleg a fővároson kívül a Miskolci Közlekedési Vállalatnál van rendszeresítve kalauz nélküli járatokon a menetjegy elővásárlás#. Erre más városokban egyelőre nincs lehetőség. Kétségtelen, hogy a helyijárati autóbuszoknál az egy ajtó i történő felszállás nagymértékben lassítja a közlekedést, a-on túlmenően, hogy jogos az utasok bosszankodása a második és harmadik ajtók felszálláskor történő zárva tartása miatt. Ezen változtatni azonban csak alapos forgalomszervezési előkészítéssel lehet. A közeljövőben vállalatunk megfelelő forgalomszervezési intézkedésekkel és az utazóközönség előzetes tájékoztatásával módosításokat kíván bevezetni. Az előre vásárolt jegy helyen kérni fogjuk az érvényes bérletjeggyel nem rendelkező utasokat, hogy 2 Ft-os aprópénzzel az arra kijelölt ajtón szánjanak fel. A gépkocsivezetőnek pénzváltásra nem lesz lehetősége, tehát minden utasnak a saját érdekében. 2 Ft-os érmével kell rendelkeznie. A viteldíj bedobására hasznait készülék ugyanis csak a 2 Ft-os érméhez lesz alkalmas. . A helyi járatot rendszeresen igénybe vevő utasok részére javasoljuk az egy-, vagy összvo- nalas bérletjegy vásárlását melynek használata nemcsak egyszerű. de gazdaságos is, mive! a nap bármeivik szakában utazási lehetőséget biztosít. Tervezett intézkedésünkkel remélhetőleg elősegítjük a város tömegközlekedésének gyorsítását. és sok jogos bosszúságtól kíméljük meg utasainkat. Természetesen segítségre és megértésre is szükség van. s arra, hogy utasaink minden esetben gondoskodjanak érvényes bérletjegyről vagy aprópénzről. Balogh Tibor igazgató Miért hiánycikk a helyi térkép Aki keres az talál. Ezt tapasztaltam a minap, amikor szülővárosomról — Gyöngyösről — egy térképet akartam vásárolni. Köztudott, hogy a járási székhely az utóbbi években rohamosan fejlődött. Üj házak sorakoznak, ezek új utcákat képeznek a régiek helyén, amelyek megszűntek. A külföldi városokban forgó turista azonnal térképet kerít, hogy odajusson a szállásához, a múzeumhoz, a színházhoz vagy az üzletekhez. Hol találja meg ezeket a kis mindentudó informátorokat, amelyek minimális summáért bármikor közük az utcák, terek neveit, autóbuszok és villamosok útvonalait és számait? Lengyelországban és Bulgáriában lépten-nyomon belebotlik, az ember azokba a kis újságos bódékba, amelyeknél minden mennyiségben kaphatók térképek. így indultam el Gyöngyösön is. — Stijnos nincs, talán a papírboltban. — Nálunk nem is volt, esetleg a könyvesboltban. — Nincs. Tősgyökeres gyöngyösi lévén nem adtam fel. Átkutattam a város minden zegét, zugát, és ahogy a bölcs közmondás tartja: „aki keres az talál”. Az IBUSZ irodával szemben ácsorgó kis bádog vityilóban végre: — Igen, van. Már nem is hittem volna. A zord hideg ellenére átforrósodott bennem a lokálpatrióta-vér. — Kérek egyet. — De csak ötvennyolcai van, 1958-as — sújtott hókon egy megáporodott évszámmal a régi ismerős. Tüstént jéggé dermedt a korai öröm. Miféle gálád misztérium ez? Nincs rá s-ükség? Nincs rá pénz? 1958-ban volt mind n kettő. Pedig akkor kise’-' volt a város. Épp úgy, mi az idegenforgalom... Molnár Pál ütönffjfos 8.22 Operettrészletek. 9.00 Az elmés nem. .. Don Quijote ele 1*. Mii ic.ui. 9.20 Uiimai'jU.n. 10.01 Nyitni..ék. 10.40 Barokk : .uzslka. 11.30 A szabó család. 12.20 Ki nyer mr.l 12.35 Tánczenei koktél. 13.20 Népdalok. 13.50 Válaszolunk hallgatóinknak! 14.05 Balladáink világa. II. 14.31 Szirmay Márta énekel. 14.41 Fúvósesztrád. 15.10 Harsan a kürtszó! 15.49 Az éló népdal. 16.05 Diáktarisznya. 16.35 Szívek szimfóniája. Operettrészletek. 17.20 Mozart: Esz-tiúr csembalóverseny. 17.55 Hosszú gyeplő, rövid gyeplő... 18.10 Színes népi muzsika. 19.25 Gondolat. 20.07 Verdi: Traviata. Háromfclvonásos opera. 23.01 örökzöld dzsessz- melódiák. 0.10 Lassus-felvételek. PETŐFI 8.05 Baleitzenc. 9.03 Maurice Chevalier énekel. 9.30 Mi van a varázs- dobozban? 10.00 A zene hullámhosszán. 12.00 Régi cseh dalok. 12.14 Palló Imre énekel. 12.30 A 04, 05, 07 jelenti. 13.03 Kavel-művek. 13.40 Orvosi tanácsok. 14.00 Kettőtől — hatig .. . Zenés délután, 18.20 Fiatalok hullámhosszán. 20.28 Kis magyar néprajz. 20.33 Üzenet. ílangjáték. 21.21 Filmzene. 21.40 A Dunánál. Történelmi figyelő. 22.00 Holnap közvetítjük ... 22,20 Népi zene. 23.15 Csajkovszkij: IV. szimfónia. SZOLNOKI RÁDIÓ 17.30 Műsorismertetés. — Hírek. 17.35 Betyárnótáit. 17.40 öt hét Kelet- Alrikában. II. 18.00 Alföldi krónika. 18.15 Farmer és nyakkendő. Zenés ifjúsági magazin. 18.55 Hírösszefoglaló — Lapelőzetes. MAGYAR 9.30 Műsorismertetés. 9.31 Delta. 9.55 Iskola-tv. 10.20 örökség. 10.45 A főkomornyik. Francia film. 12.15 Játék a betűkkel. 17.28 Műsorismertetés. 17.35 Hírek. 17.40 Expedíció a kőkorszaki emberek nyomában. 18.05 Pillantás a sport- világba. 18.25 Postafiók 250. 18.40 Jugoszláviában jártunk. 19.05 Reklám. 19.10 A Közönségszolgálat tájékoztatója. 19.15 Esti mese. Két kutya és az ellenfél. Csehszlovák rajzfilm. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 Fórum — külpolitikai kérdésekről. 21.30 Nyitott könyv. Boldizsár Iván: Halálaim. 22.40 Tv-híradő. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés. 20.01 A Korall-tenger kígyót Ismeretterjesztő film. 20.50 Nézetek a gyermeknevelésről. 21.15 Tv-hlradó. 21.35 Olyan korban éltünk.:. Tv-film. III. rész. Fmozi (Telefon: 22-33.) du. fél 4. fél 8 és 8 órakor A lopakodó hold Izgalmas vadnyugati történet, színes amerikai filmen. Főszereplő: Gregory Peck. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) du. 3, fél 6 és ene 8 órakoi A lopakodó holä Izgalmas vrcl ■ . _;ati történet, színes amerikai filmen. GYÖNGYÖSI PUSKIN Filmbarátok napin! A gamma?. ,-.~a r: hatása a százszoi-r!rú"iC’ 3 ‘NGYOST i fiú. 3 ÓT* " T |jr- * A ? \a ’u. fel 6 6 lelló, Dr •ah.or TVANT VÖ’-rss C AG TíBfe« ó« a szervezet i
