Népújság, 1975. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-15 / 12. szám

Öntözünk de hogyan? ok döntően csak az lehet, ha a megemelt követelmények­nek valaki még nem tud ele­get tenni. Az alapszervezetek keretszámot nem kaphatnak. A felvételi számok azt ered­ményezhetnék, hogy egyes pártszervezetek a számok teljesítése érdekében párt­tagságra még nem érett em­bereket is felvennének, míg más pártszervezetek kényte­lenek lennének az arra érde­mes, a követelményeknek már megfelelő, a pártszerve­zet erősítését jelentő embe­rek felvételétől eltekinteni. A munkások felvételét el­sősorban a nagyüzemekben, építőiparban, a termelő és szolgáltató, közlekedés és ke­reskedelmi, valamint a tsz és állami mezőgazdasági üze­mekben kell szorgalmazni. Az értelmiségi pártszerve­zetekben a párt erősítését el­sősorban a magasan kvalifi­kált értelmiségi szakemberek felvételével kell biztosítani és velük az ott működő párt- szervezet erejét, politikai be­folyását növelni. A XI. kongresszusig mun­kánkat az érvényes elvek alapján kell zavartalanul folytatni. A XI. kongresz- szus a pártélet e nagyon fon­tos területére minden bi­zonnyal új határozatot hoz, amely munkánk további irá­nyát megszabja. Barát Károly (Vége.) MmsiSifí HEVES MEGYE az ország élővizekben legszegényebb megyéi közé tartozik. Ez a tény bizonyos mértékig már eleve meghatározza az öntö­zéses gazdálkodás helyzetét és lehetőségeit. A folyóvizek, tározók és a föld alatti víz­készletek felhasználásával a megyében jelenleg öntözhető terület 11 ezer hektár, amely az összes mezőgazdaságilag művelt területnek alig 4 százaléka. A megye 97 termelőszövet­kezete közül ugyan 62 közös gazdaságban van öntözési le­hetőség, de csak 12 termelő- szövetkezet rendelkezik 200 hektárnál nagyobb öntözött területtel. Az öntözéses gaz­dálkodóé kibővítésének tény­leges lehetőségét jelenti, ha megépül a gyöngyös—nagy- rédei tarozó —, amelynek jelenleg is folynak a kivite­lezési munkái —, valamint a távolabbi jövőben a kiskö­rei víztározó feltöltése. A gyöngyös—nagyréded tározó próbaüzeme már az idei esz­tendő második felében meg­kezdődik. Az öntözéses gazdálkodás hatékonysága azonban nem egyedül az öntözőviz létén vagy nemlétén múlik. Me­gyénk több gazdaságában az öntözés csupán a természe­tes csapadék pótlására szol­gál, holott ez csupán nagyon kis része egy komplex fel­adatnak. ßs itt nem csupán arra gondolunk, hogy az öntözé­ses gazdálkodás megváltoz­tatja a talaj agrokémiai és mikrobiológiai, s nem utolsó­sorban talajtani adottságait, s ezeket a változásokat ál­landóan figyelemmel kísérve kell kialakítani a talajerő­visszapótlást, a műtrágyázást, a megfelelő növényfajták ki­választását. Az öntözéses gazdálkodásnak ugyanis az a lényege, hogy jelentős többletráfordítással még je­lentősebb többlettermést le­hessen elérni. Olyan gazdál­kodási kultúrát kell kialakíta­ni, amely száraz viszonyok között soha nem válna lehe­tővé, ugyanis a növények nem volnának képesek in­tenzívebb tápanyagfelvétel­re, vegetációra és többletter­més létrehozására. EZ A DOLOG agronómiái oldala. Nem kevésbé fontos azonban egy másik oldal is, amelyre a laikus bizony alig gondol. Történetesen az, hogy az öntözéses gazdálko­dás megkívánja a számvitel megváltoztatását, illetve ki­bővítését. A mezőgazdasági üzemekben ugyanis, a szám­vitel jelenleg kialakult gya­korlatának megfelelően, nem különítik el az öntözött és száraz növényi kultúrák ter­melési költségeit. így termé­szetesen nem állapítható meg az öntözött kultúrák re­A Magyar Televízió má­sodik műsorát Budapest és Pécs után ezentúl Tokaj is sugározza, mivel elké­szült a második műsor sugárzására alkalmas húsz kilowatt teljesítményű adó- berendezés a hozzá tartozó antennarendszerrel együtt. A próbaüzem alatt tíztől húsz órán keresztül a be­állító ábrát sugározza, hogy az antennákat és a vevőkészülékeket, vala­mint a konvertereket be­szabályozzák. Alsó képünkön: Rózsa István üzemmérnök és Vadon József technikus az új adóteremben. (MTI-foto — Balogh P. László) A vezetőségválasztó taggyűlésekről jelentjük Távollétében is bizalmat kapott Betegség és egyéb igazolt távoliét miatt, sajnos, elég­gé „foghíjas” taggyűlés tár­gyalta az apci Qualitál I. számú alapszervezetében a közelgő pártkongresszus irányelveit, a szervezeti sza­bályzat módosítását, s szava­zott bizalmat további öt évre az új vezetőségnek. Hiányzott a titkár, a választás több tisztségviselője, sőt, egy je­lölt is. Úgy, hogy csak „bra­vúros beugrásokkal” iehetett áthidalni a váratlan kelle­metlenségeket. Mindez, szerencsére —nem hagyott nyomot a munkán. Szigethy István ágit. prop. titkár vitaindítóját élénk fi­gyelem kísérte, noha az anyagot — az előzőleg ki­adott füzetecskékből — már részletesebben ismerték, s a pártcsoport-értekezleteken alaposan megvitatták. Es, hogy a téma mennyire érdekelte a tagságot — bizo­nyítják a hozzászólások is. Az elhangzott vélemények, amelyeket ugyan csak néhá- nyan juttattak itt kifejezésre, de lényeges kérdéseket érin­tettek, s észrevehetően egy- egy nagyobb közösség állás­pontját tükrözték. Csak helyeselni lehet a párt azon törekvését — hang­súlyozta az egyik felszólaló —, hogy a jövőben még job­ban érvényt kell szerezni a lenini elvek, normák betartá­sának. A kommunisták legye­nek valóban minden tekin­tetben példamutató emberek, akiknek cselekedetei irány­adók a munkahelyeken és a magánéletben egyaránt. A párttagok — csendült ki egy másik hozzászóló sza­vaiból — legjobb tudásuk, akaratuk, igyekezetük sze­rint segítsenek közös felada­taink megoldásában, többi között a fegyelem megszilár­dításában is. Az egyes bri­gádok az eddiginél jobban éljenek lehetőségeikkel ésjo-. gaikkal, javaslataik legyenek sokkal megalapozottabbak, célravezetőbbek. Közismert, hogy a kokilla- öntöde és a vegyeskohászat kommunistáit tömörítő alap- ts,ervezet területén nem min­denütt sikerült egyformán a tavalyi év. Amíg például a vegyeskohászat dolgozói ta­valy az élüzem cím közelé­be kerültek teljesítményeik­kel, a kokillaöntöde bizonyos vonatkozásokban adós ma­radt. A hibákat mielőbb el kell feledtetni — hangoztat­ta egy további felszólaló — s ez, az idei biztató start után sikerülhet is. Az anyag- és szerszámellátás azonban még ma is akadozik, amin feltétlenül szükséges mi­előbb javítani. Annál is inkább, mert eb­ben az évben nem kevesebb, mint 1600—1700 tonna ko- killaöntvényt várnak az üzemtől, nagyrészt a hazai igények kielégítéséhez, fő­ként pedig a járműprogram teljesítéséhez. Nem utolsó sorban pedig azért, mert az üzem sikere nélkül aligha szerezhet ba­bért az egész vállalat is, amely egyébként nemrégiben a Csepel-tröszt valamennyi gazdasági szervezetét arra buzdította, hogy november 7- re teljesítsék IV. ötéves ter­vüket. A felhíváshoz — hal­lottuk egy újabb hozzászó­lásból — mindenáron tarta­niuk kell magukat az apci- aknak! Felelősségteljes szavak ezek, s arra engednek követ­keztetni, hogy nem valami­féle ünnepi felbuzdulásról van szó — hanem határozott programról. Olyanról, amely­re Apcon és másutt is szük­ség van, ami nélkül lehetet­len előbbre lépnünk, tovább haladnunk a kijelölt úton. A tisztújítás során két tag­gal bővült, s három új tag­gal frissült vezetőség — amelyben így már öt fizikai dolgozó, két nő tevékenyke­dik — élén a távollétében is bizalmat kapott titkárral, Bénáik Ferenccel, szép és te­kintélyes megbízást kapott választóitól. Reméljük, hogy a megbízás teljesítéséhez lesz kellő erő és akarat is: meg­felelő szakmai, politikai „vér- tezetben" irányítja majd a csapat mindennapi munká­ját. i i latív terméshozama és egyál­talán nem kapnak a további előrelépéshez nélkülözhetet­lenül szükséges adatokat az öntözés gazdaságosságáról sem. Ezen a gyakorlaton sür­gősen változtatni kell a me­zőgazdasági üzemekben. Az öntözéses gazdálkodás gondjait a közelmúltban tár­gyalta a Heves megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság, s a tanácskozáson fontos javasla­tok hangzottak el. Megálla­pították, hogy a jelenlegi közgazdasági szabályzók — az öntözésfejlesztési beruhá­zások állami támogatása — nem ösztönzik kellőképpen a mezőgazdasági üzemeket az öntözött területek növelésé­re. A NEB javasolta, hogy az illetékes országos szervek alakítsák ki a vállalati fej­lesztési alapokból megvalósu­ló öntözésfejlesztési beruhá­zások differenciált állami tá­mogatását. Nyomatékosan felhívták a figyelmet arra, hogy minél előbb szükséges az önjáró, illetve gépi átte- lepítésű öntözőberendezések kereskedelmi forgalmazása, — hiszen a meglevő hordoz­ható berendezések nagy ré­sze elhasználódott, ami azon­ban ennél sokkal fontosabb érv; néhány éven belül már alig lesz olyan dolgozó az öntözést folytató mezőgazda- sági üzemekben, aki vállalja az öntözővezetékek nagyon nehéz fizikai munkát köve­telő kézi áttelepítését. Talán kissé nehéz most az öntözés, a még több víz mel­lett agitálni, amikor tavaly volt belőle bőven. Sok in volt. A szakemberek előtt azonban aligha kell bizony­gatni, hogy a növényter­mesztésben hamarosan eljön az az időszak. amikor a száraz kultúrák már nem tudják kielégíteni az egyre növekvő igényeket. MINÉL ELŐBB fel kell készülni arra, hogy mi lép­jünk először és csak utá­nunk a növekvő és követelő­ző fogyasztói igények. Szigethy András A tagfelvételi munka tapasztalatai Pártszervezeteink többségé­ben a párt utánpótlását ma már céltudatos válogatással és nevelő munkával biztosít­ják. Felkészítik és alkalmas­sá teszik a párttagságra azo­kat a munkásokat, tsz-pa- rasztokat, értelmiségieket, al­kalmazottakat és diákokat, akik a KISZ-ben, szakszer­vezetben, munkásőrségben, MHSZ-ben, HNF-ban, taná­csokban és máshol aktív te­vékenységükkel kitűnnek. (A felvették 94 százaléka1 vég­zett e szervezetekben aktív társadalmi munkát.) Rend­szeresen elemzik a járások, városok, és kerületek párt­tagságának összetételét, már a kiválogatásnál érvényesítik az osztályszempontokat. és ezzel biztosítják a párt mun­kásjellegének érvényesülését. Ezt bizonyítja, hogy míg 1970. július 1. és 1972. június 30. között közel 85 000 tagfelvé­tel történt, addig 1972 és 1974 ugyanezen időszakában 51 060. 1970 és 1972 említett idő­szakában a felvettek között 46 százalék volt a fizikai dol­gozó. 1972—1974-ben ez az arány 66 százalékra emelke­dett. A statisztikai számok mö­gött egyre inkább új egyéni értékek húzódnak meg. Ma lényegesen magasabbak a fel­vételi követelmények, mint korábban és ez a felvettek eszaaea-poiitHsai színvonalá­nak emelkedését is jelzi. A követelmények azonban még pártszervezetenként ki- sebb-nagyobb mértékben el­térőek. Ezért egységesen ar­ra kell törekedni, hogy a pártba lépők azok soraiból kerüljenek ki, akik megis­merték a párt programját és szervezeti szabályzatát. Meg­győződéssel vállalják a küz­delmet annak végrehajtásá­ért. Magukévá teszik a párt ideológiai alapjait és inter­nacionalista szellemét. Köte­lezik magukat, hogy szüntele­nül gyarapítják eszmei-poli­tikai ismereteiket; a felvétel előtt valamely tömegszerve­zetben vagy társadalmi moz­galomban, szocialista brigád­ban kifejtett aktív munká­jukkal bizonyítják, hogy ké­szek a társadalom, a közös­ség érdekében végzett önzet­len munkára. Eilen járnák a munkában, a szocialista er­kölcs szabályai szerint élnek, lakóterületükön, magánéle­tükben is példamutatóak. A szemléleti változás ered­ményének kell tekinteni, hogy a párttagnak alkalmasnak tartott személyek kiválasztá­sánál pártszervezeteink töre­kedtek arra, hogy a jövendő párttagok lehetőleg a munká­sok, a nők és a fiatalok kö­réből kerüljenek ki. Ez a szemlélet eredményezhette azt, hogy a felvételekben a munkás arány emelése mel­lett a 18—26 éves korosztá­lyok aránya ti összfelvétel 44 százalékát tette ki és en­nek is több mint 80 százalé­kát a KISZ-taggyűlés ajánlot­ta. A felvett nők száma több mint tízezer fővel magasabb, mint a IX. és X. komgresz- szusok között volt. Az össz- íelvételben arányuk megha­ladja a 30 százalékot, hosszú ideje a legmagasabb. Értékét különösen emeli, hogy az utóbbi két évben a pártba lépő leányok és asszonyok 70 százaléka fizikai dolgozó. To­vábbra is feladatunk, hogy tagfelvételi munkánkban ezt a helyes gyakorlatot kövessük, Megtehetjük ezt azért is, mert a fiatalok és nők nem önálló rétegek, vagy osztály- jeílegű csoportok. A munkás­nők és munkásfiatalok részei a munkásosztály egészének, de egyúttal részesei nagy társadalmi csoportoknak is. A X. kongresszus pártépí­téssel kapcsolatos határoza­tának végrehajtása alapjában véve eredményesen folyik. A politikai munka eredménye­ként egyre inkább háttérbe szorulnak azok a téves néze­tek, amelyek szerint értelmi­ségi és alkalmazotti tagfelvé­teli zárlat van, a párt bizal­matlan irántuk; az alapszer­vezet nem vehet fel új tagot, mert nem kapott „keretet”; értelmiségi pártszervezetek­nek is fizikai dolgozókat kell felvenni stb. Nincs tagfelvételi zárlat egyetlen társadalmi réteg szá­mára sem! A felvételt kizáró 1975. január 15., szard»

Next

/
Oldalképek
Tartalom