Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-13 / 291. szám
A megújuló Búvár „Űj folyóiratunk, amelynek a Búvár nevet adtuk, tovább megy: nevét a szó legtágabb értelmében értelmezi. Elvezeti az olvasót a tudásnak és képzeletnek arra a tág mezejére, ahol természetbúvárok lesik az élet, a világ titkait.. Ezekkel a mondátokká! köszöntötte olvasóit negyven esztendővel ezelőtt Lambrecht Kálmán, a kiváló természettudós, aki a Búvár című népszerű tudományos folyóiratot alapította, szerkesztette. A felszabadulás után a Búvár. 1956-ban jelent meg először, kezdetben mint a TIT biológiai —, két esztendeje pedig mint az Országos Természetvédelmi Híva tál természet- és környezetvédelmi folyóirata. Üjbóli életrehivója, jelenlegi fő- szerkesztője: dr. Lányi György biológus. Az 1975-ös esztendő jelentős változást hoz az eddig kéthavonta megjelenő folyóirat életében: Januártól kibővített, új tormában, ismét havonta jelenik meg. Dr. Lányi György - gyel a megújuló Búvár terveiről, feladatairól beszélgetünk. — A folyóirat negyvenesztendős múltja, szép hagyományai a jövőre is iránymutatóak. Ügy hiszem, a szavaknál többet mond, ha az első lappéldányokban megjelenő írások néhány szerzőjének nevét említem: Bartók Béla, Ortutay Gyula, Erdey Grúz Tibor... Haladó gondolkodású tudósok, művészek voltak szószólói a természetnek, nemcsak a tudomány eredményeinek ismertetésével, hanem a művészet eszközeivel is. Ezt az utat szeretnénk tovább folytatni a jövőben is a Búvár hasábjain. Különös elgondolni, hogy Lambrecht Kálmán 1935- ben a „rohanó Ma” kérdéseire kívánt feleletet adnia folyóiratban megjelenő írásokkal. Felelősségteljes feladat, milyen módon szóljunk ma a természetről, úgy, hogy minél szélesebb körökben visszhangra leljen. Korunknak egyik legégetőbb problémája a veszélybe került természet — általa az emberi lét! Termé20.00 Hazai esték A Hazai esték mai, hetedik adása Nagykanizsát és Ceglédet láttatja. Nagykanizsát a pécsi tanárképző főiskolások, Ceglédet a nyíregyháziak szemével. A felszabadulásunk 30. évfordulójára készült versenyW7& december 13., péntek A januárban megjelenő Búvár fotomozaik címlapja. EZ A SIKER! szettudósok gyakran hivatkoznak a példára: ha egy földgömbön bemutatnák a ma még érintetlen állapotban megtalálható területeket — apró tűszúrásnyi helyek kerülnének mindössze, a térképre, kivéve az Amazonas vidékét, ahol még nagyobb kiterjedésű őserdők borítják a tájat. A növény- takaró állandó csökkenése következtében fokozatosan növekedik a levegő széndioxid tartalma, amely idővel az emberiség számára súlyos következményekkel jár. A „rohanó Ma” súlyos kérdései tehát változatlanul, sőt, fokozottabban szükségessé teszik, hogy ne csak tudósok és néhány lelkes természetbarát, de minden ember személyesein is részt vállaljon a természet harmóniájának megmentésében. — Mit tehet egy folyóirat, a. maga sajátos eszközeivel, a természetvédelemért? — Társadalmi mozgósítóként igen sokat. Ha írásainkkal sikerül megértetni a természet bonyolult rendszereinek nagy összefüggéseit, továbbá a környezet pusztításának, szennyesésének súlyos következményeit, máris sokat változtattunk az emberek tudatos környezetszemléleti magatartásán. Másik fontc« feladatunknak tartjuk — mint eddig is —, szép tájaink és azok élővilágának bemutatásával sze- retetre nevelni az embereket s ezzel a természetvésorozat az idén eddig tizenkét várost mutatott be a négy versenyző főiskola diákjainak közreműködésével. A verseny jelenlegi állása: a pécsi és az egri főiskolásoknak 2—2 győzelmük és 1—1 vereségük, a szegedieknek és a nyíregyháziaknak 1—1 győzelmük és 2—2 vereségük van. A verseny tehát még nyitott. A további három adásban Dunaújváros—Tatabánya, Esztergom—Szolnok, Hódmezővásárhely—Zalaegerszeg bemutatására kerül sor. Április közepén pedig a döntőre, ahol eldől a főiskolák közötti verseny. Egy biztos: abszolút győztes a néző, aki havonta gyönyörködhet a fiatal pedagógusok friss műsorában. A december 13-i adásban ismét szavazhatnak a nézők, villanyfelgyújtással, de szót kap ismét a társadalmi zsűri is. A műsor szerkesztői, mint mindig, most is meglepetéseken törik a fejüket, de abból — most sem árulnak el semmit. delem nélkülözhetetlen társadalmi hátterét kialakítani. Gondolunk a természettől távol élő városlakókra is, akiket környezetük minőségének problémái egyre inkább foglalkoztatnak. Külön rovatokat indítunk a házi kertészkedőle, akvaristák, ebtenyésztők, díszmadárkedvelők részére, bízva abban, hogy a folyóirat többi cikkét sem lapozzák át közömbösen. Ha sikerül egy- egy írásunkkal az érdeklődést felkelteni természeti kincseink iránt — nem lesz hűtlen a Búvár allegorikus, szép nevéhez: a természet- tudományokban búvárkodó emberek segítőtársa marad. László Ilona 29. A kijátszott parasztok, az ország különböző részeiről megírták neki sérelmeiket, ő pedig leközölte ezeket a leveleket, amelyek aztán viharos felháborodást keltettek a politikai hatalmat gyakorló birtokos osztály körében. Kiváltképp azért követeltek a volt nemesek Táncsics lapjának betiltását, mert a munkások újsága nem szűnő harcot folytatott a törvényesen meghagyott kiváltságok —a szőlődézsma, a kocsmatartós, halászati, mészárszéki előjogok eltörléséért. Még a képviselők egy csoportját is megtámadta, azokat, akik a haza válságos helyzete ellenére fütyültek a közügyekre, hanyagolták törvényhozói kötelességüket, ellenben kártyázással pocsékolták a drága időt. Felbőszültek a kipellengérezett képviselők, panaszukkal elszaladtak Kossuthoz, aki magához kérette Táncsicsot, és barátságtalanul megfenyegette: — Ha nem nézném, hogy ön Táncsics Mihály, a törvény kezére adnám! A börtönt ígérő hang sem csorbította bátorságát. Éppen olyan élesen fogalmazott lapjában, mint korábban. Változatlanul magaA Sebő együttes műsorát a rendezők először a Megyei Művelődési Klubban kívánták megrendezni szerdán este. Amikor azonban az érdeklődés átcsapott a képzelt korlátokon, a rendezők nagy rugalmassággal intézkedtek: a színház épületét megkapták és itt telt ház előtt játszott ez a három, romlatlan kedélyű, sztárallűröktől mentes fiatalember. Azt a közönség jó ideje érzi és tapasztalja, hogy a mai zene és a mai könnyűzene igényesebb fiatal művelői sorra fordítanak hátat a tánczenei és a tánczenében mindig is fesztiválméretet és Eesztiválsikert kutató megoldásoknak. Főképp az olyanok, akikben megvan az igény és a késszég a valóban nagyok, Bartók és Kodály indítása nyomán, le- szállni, vagy inkább odaférni a népiélekhez, elmenni falvakba, megjárni országrészeket, hogy közvetlen kapcsolatot teremtve a néppel, a nép leikével, maguk is felfrissüljenek — egészen a zenei alkotás szintjéig. A Sebő-együttes — Sebő Ferenc, Halmos Béla, Koltay Gergely — tucatnyi népi hangszerrel bevonult a dísztelen színre, azt is mondhatnánk, hogy egy tenyérnyi helyre kiült a függöny elé és a maguk eleven egyszerűségében eljátszották azt a néhány népdalt, balladaszerű szöveget, amely naiv bájával, zenei tisztaságával nem téveszti él a hatást. És hogy mennyire beleszól az idő, a formáló lélek a régebbi szövegekbe, dallamokba, népi alkotásokba, arra talán csak egyetlen példát a műsorból: a perkátaigyűjtésű balladát említjük, az oláh leányról, aki gedája után való menésben többször „elszöntyömpörödik”, míg végül is egy vaskos befejezéssel megoldódik ennek a búsuló fehémépnek a sorsa. A beharangozott műsor kereteit jóval túllépte az együttes. Az alföldi népdalok tekerőn játszása után nyosan küzdött, noha a széles néptömegek bizalmát, helyeslését tudhatta maga mögött A politikai élet közvetlen küzdőterén pedig egyre szaporodtak ellenségei. Mind gyakrabban és mind hangosabban ismételték a vádat, hogy a magántulajdon szentségére tör, létalapjától akarja megfosztani a birtokos osztályt Támadóinak rohama sikerrel járt. 1848 végén betiltották a Munkások Űjságát Közben folyt az egész nemzet élethalálharca a császári seregek intervenciója ellen. Menekülnie kellett Pestről a kormánynak, a képviselőháznak. Táncsics az év utolsó estéjén kapta a felszólítást, hogy haladéktalanul utazzék Debrecenbe. Még az éjszaka folyamán elérték Szolnokot vonaton, majd 1849 újév reggelén szekérrel folytatták az utat. Teréz gyermeket várt, túl volt terhessége félidején. Rettenetes hidegben, útta- lan-utakon szekereztek, mire január 3-án elérték Debrecent, az ideiglenes fővárost. Bármiképp változott a hadihelyzet, bármilyen politi kai légáramok járták át időről időre a közéi p'ü, Táncsics változatlanul kitartott ereoeti, radikális plebejus nemcsak a gyimesi népdalok bemutatására került sor azon a bizonyos onnan hozott gardonon, hanem futotta az együttes jókedvétől mezőségi dallamokra is: Bartók-művek előadására is, e.miben az volt az érdekesség. hogy az ősi igénytelen hangszer a legleegyszerűsí- tettebb dallam-szólaltatást is lehetővé és élvezetessé tette. És hogy ez a népzenei kutatás, zenei nyelv nem véletlen sallang ennél az együttesnél, hanem — úgy tűnik — választott zenei nyelv, azt a második részben hitették el velünk. Sebő Ferenc, az együttes vezetője, mint zeneszerző is érdekes. értékes egyéniség. Weöres Sándor. Tamkó Sirató Károly és József Attila verseit hallottuk megzenésítve. Sebő Ferenc a versek ritmusából indul ki, attól nem is tér el, hagyja élni-lobog- ni azt a dallamot, amit a költő választott, nem cifráz, nem akarja megfejelni önmaga szerkesztette külön hatásokkal a verset. Ezért tud élni és még ünnepibb hatást elérni a költő zengő ritmusa és az abba beleöltöztetett gondolat. Hisszük, hogy ez az együttes a modern magyar lírában kimeríthetetlen anyagot talál a stílus megvalósításához, és ezzel messze túlmegy az együttes azokon a lehetőségeken, amiket egy ilyen együttes eddig birtokolhatott. Sebő Ferenc egészséges szellemű, népi ihletésű zenéje az irodalomnak, a lírának is nyeresége, talán azzal, hogy visszahat a moderneskedő fiatal költőkre. És majdnem elfelejtettük leírni: a fiatal közönség lelkesedése rácáfolni igyekszik arra a hiedelemre, mintha ezek a mai tinédzserek csak a mikrofon és a hangerősítő bűvöletében, hangorgiájában éreznék jól magukat Hangsúlyozottan igénytelen külsőségei ellenére is szép és komoly sikert hoztak Egerbe Sebőék. Farkas András nézetei mellett Ügy okoskodott, lapjának betiltása csak Budapestre vonatkozik, tehát elhatározta, hogy Debrecenben újra megjelenteti. Ám a cívis városban minden tekintetben mostoha körülmények uralkodtak, így a nyomdaiparban is. A kormány Kolozsvárról hozatott sürgősen nyomdászokat, hogy .egalább a hivatalos lapot és a nélkülözhetetlen kiadványokat megjelentethessék. Táncsics ennek ellenére kiadta a magyar hírlapírás egyik érdekes termékét, a Debreceni Vásárfiát. Vérbeli politikai röpiratok voltak ezek, szerzőjük kíméletlenül ostorozta a visszás tüneteket, akár a drágaságról, akár a iapulás- ról volt szó, vagy éppen a Habsburgokkal való kiegyezési hajlandóságról. Jóhiszeműségében néha tévedett Egy alkalommal megtámadta Jókait, aki pedig nem adott okot erre. Táncsics javára legyen mondva, tévedését elismerte. Annyi gyász után megint megérhette a szülői boldogságot. Éppen a nagy nap évfordulóján, március 15-én született kislánya; noha sok mindenben eltért véleménye Kossuthétól, mélységes tisztelet élt benne a függetlenségi harc vezérpolitikusa iránt, ezért a leánykát La- joska névre keresztelték. Apai öröméből újabb erőt merített küzdelmeihez, és minél jobban radikalizáló- dott a kormány, annál oda- adóbban támogatta. A legteljesebb helyesléssel ünnepelte röplapjain 1849. április 14-ét, a trónfosztás napját. Természetesen, mint képviselő ott volt a református nagytemplomban és megszavazta a Habsburgok detronizálását. Rövid időre úgy tűnt, a hadiszerencse is a nemzeti ügy mellé áll. A harctéri sikerek eredményeképp visz- szaköltözhetett Budapestre a kormány, amelyet az országgyűlés szintén követett. De Miklós orosz cár beavatkozása megpecsételte a függetlenségi küzdelem sorsát. A túlerővel többé nem birkózhatott meg a hadsereg, és rohamosan közeledett * GERENCSÉR MIKLÓS*: ttSIISÜIIÍl iuiuuiusúic TÁNCSICS MIHÁLY életregénye Fehér holló ? Anna Karenina. Persze nyomtatásban. i'olsztoj: ÓL Kristály vázák, rálak. Porcelán feketés Készlet. talán Zsolnay márkajellel... Egész asztalt megtöltenek az ajándékok. Előttünk pcJ;g Kaszás Károlyit::, aki mindezt kapta. Haia, fehérre váltott. De tartása sudár, fiatalos. Pedig mar búcj.' ik a hatvani háziipari szövetkezettől, amelynek negy-U- magával alapítástól a tagja. Búcsúzik? Formailag a- lán igen. Eljöttek az ü s- pi alkalomra a különél - ő részlegek képviselői. Itt a vezetőség. S visszatérte., néhány órára azok, is, akik korábban vették fel a kait A. Kaszásné azonban nem e- kinti véglegesnek, vés- a- vonhatatlannak a szaki'" st. Mint ahogyan az elnök. a műszaki vezető tudja, h.gy ezt a derék asszonyt a hitvesi gondoskodás parancsolja most férje betegágya mellé, a családi otthonba! Visszavárják a Madách utcába. S ő akar jönni, ha módja, lehetősége lesz rá. Tulajdonképpen a szövetkezetben vált közösségi emberré, itt ismerkedett meg az együttesen vállait feladatok szigorú parancsával, a teljesített munka örömével, boldogságával. Fehér holló? Ugyan! Mindinkább tudjuk, hogy az ember szorgosságának folyamata nem egyszerű biológiai szükség, hanem érzelmi töltés kérdése. S amikor az élet felrajzolta az ötvenöt esztendős asszony elé ezt a kérdőjelt, ő pontosan tudta a választ: ha szólítják, ismét a konfekciós részleg dolgozói között a helye. Persze, ha bírja! Én két dolgos évtizedet még kinéztem belőle. (moldvay) katasztrófa pillanata. Július 3-án és 4-én a kormánynak isimét menekülnie kellett. Most Szegedet jelölték ki ideiglenes fővárosnak. Táncsics a legutolsó menekültekkel, július 8-án hagyta el Pestet családostóL Mire Szegedre ért. a kormány és az országgyűlés megint székhelyet változtatott, Aradra költözött. És már nem volt megállás. Kossuth átruházta Görgeyre a teljhatalmat, és a következő lépés a világosi fegyverletételhez vezetett. Táncsics szemtanúként élte át az ország tragédiáját. Családját Aradon helyezte átmeneti biztonságba, ő maga a világosi táborban siratta a bukást. Végignézte, hogyan váltak meg fegyvereiktől a szabadságharc katonái. Az utolsó pillanatig magányos maradt a politika színpadán. Egyetlen politikustársáról sem tudta, hova lett, merre mentette életét. Mindössze annyit tudott, hogy a közeli Bohus-kastély- ban intézi Görgey a fegyverletételt a cári generálisokkal. Egyébként a tábor lefegyverzett katonái maguk közé tartozónak vélték, ezért neki is adtak fél font húst, amikor felosztották élelmezési készleteik maradékát. Ott, a világosi mezőn főzte meg belőle vacsorája* Táncsics Mihály. Némán, könnyező szemmel járkált a táborban, egy honvédtiszt és adott neki néhány ezüst tíz- és húszforintost, mivel a Kossuth - bankók önmagukban is veszedelmet hozhattak tulajdonosukra. Táncsics ebből a gesztusból értette meg igazán, hogy minden elveszett, nem marad más számára, csak a bújdosás. Még a fegyverletétel napján, augusztus 13-án a maga főzte vacMMa elköltése után, késő este megindult a hadifo- g-j>gy« tett katonatömeggel. (Folytatjuk)
