Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-11 / 289. szám

Kazinczy nyomában Levelet hozott a postás egy boldog és büszke apától. Lel­kesedése érthető: Zsuzsi lá­nya megnyerte a Szép ma­gyar beszédért országos ver­senyt. Kazinczy-dí jas lett. — El tudod képzelni az örömöm — írja — ós a meghatódott- ságom. Szép. iáimon, a Ka- zinczy-rnauzóleurn lépcsőjén kiesett a könny a szememből az eredmény hirdetésekor. Engem is meghatott a hír, kétszeresen ts: a győztes gimnazista kislány, Fülöp Zsuzsa földim, gyöngyösi al­ma materünk is közös vele. Azonkívül a magyar nyelv művelése, a szép magyar be­széd diákkorom óta szív­ügyem. Most mégsem a nyel- vészkedö kedv íratja velem ezt a cikuet, hanem Saépha - lom nevének említése. Magá­val a hellyel, azzal a vidék­kel szerettem volna régóta közelebbről megismerkedni, talán azért Is böngésztem po­ros iratok, régi újságok kö­zött Széphalom és a klasszi­kus abaúj-zempléni föld után kutatva... Érdekes véletlen, hogy a baráti levél megérke­zése előtt, nem is olyan régen bukkantam figyelemre mél­tó írásokra, éppen Szépha- iommal kapcsolatban. Meg­tudtam ezekből, hogy 1886. évig hiába kerestem volna a térképen, vagy akár a hely­ségnévtárban is Széphalmot. Kazinczy Ferenc találta ki ezt a nevet és az Akadémia indításából Gyulai Pál köz­vetítése folytán egész Kisbá- ryácska így kapta meg Zemplén megyétől az új ke­resztnevét. Széphalom a Rongyva pa­tak völgye felett emelkedik Sátoraljaújhelytől mintegy tjlóranyi távolságra — olva- somu. Az 1887-os újságban. 1 yugáti hátterében az abonyi hegylánc vonul el, dél felől a csülkös Sátor-hegyek, köztük e Magashegy. Északon a völgy öléből leit,zökkenve ha­sonló kies halmokon: Legé­nyé, llegmecz. I .us/.töcz fal­vak terülnek el. Borsiban, az országúitól betérő jegenye* allén túl néhány öl nyíre ta­lálható a nagy szabadsúghős- nek. Rákóczi Ferencnek a szülőháza is. Kazinczy Fe­renc birtokát, családja jólé­tét Is föláldozta a magyar irodalomnak, a magyar nem­zetnek. Megint máshol azt olvastam, hogy az ősi család híres tagja egyszerűségére :ellemzőeo gyalog járt be Üjhelyre a megyei levéltárat rendezni. vagy a pataki könyvtárba búvárkodni. Kazinczy lakóházát, birto­kát az Akadémia megvette, s a több holdra terjedő ha­lom az Akadémia gondozásá­ba került. A lebontott ház helyén épült fel a ma is lát­ható mauzóleum. Ebben he­lyezték el az író mellszobrát, a róla készült festményeket, és a hagyatékból származó szellemi és tárgyi emlékeket, nyomtatványokat és eredeti kéziratokat Is. Minden évben benépesül a sír, a mauzóleum környéke, az ország minden részéből odasereglett magyar nyelv- ős irodalomtanárokkal, írók­kal, költőkkel és lelkes, ma­gyarul szépen beszélő diákok­kal. Azokkal, akik Kazinczy szellemében hivatásuknak választották a magyar nyelv kultúrájának emelését, pár­huzamosan az értelem és az érzelem - ívelésével, fkiomí- fcásávf Elekes Éva Tanulmány­úton Baranyában A MÉTE Heves megyei szervezete háromnapos ta­pasztalatcserével egybekap­csolt tanulmányutat szerve­zett Baranya megyében tluszti Ferenc főmérnök, me­gyei ti titár vezetésével. A HeveB megyei élelmiszeripari vállalatok küldöttei megis­merkedtek a Baranya me­gyeiek munkájával, az ott al­kalmazott termelési rendsze­rekkel, a gazdálkodás haté­konyságával. Felkeresték a siklósi kenyérgyárat és a Me­cseki Pincegazdaság torony­pincészetét, valamint Pécsett a Pannónia Sörgyárat és a dohánygyárat. Az üzemláto­gatásokon túl jártak a sik­lósi várban, Harkány-fürdőn, a Misina-tetőn és megismer­kedtek Pécs nevezetességei­vel. A Baranya megyében ta­pasztaltakat a MFTE-taaok hasznosítják mindennapi gyakorlati munkájukban. Lukács András Eger Eger új címeréről Az 1974. november 27-i számukban közölték dr. Eg­res Jenő, hatvani lakos leve­lét Eger város új címeréről. A levélírónak megköszöntük szíves érdeklődését és észre­vételeit. Eger város Tanácsa december 27-i ülésén tárgyal­ja a címeralkotó tás használa­tát szabályozó tanácsrende­let tervezetét. A levélírónak érdemi észrevételeinket a ta- nácsülési vitát követően kí­vánjuk megtenni. Dr. Varga János Eger \t »lllósit* lUOt^OPolÓsriája megnyomás, úttapaaas és a köd A modern légiközlekedés biztosítására jól megszerve­zett meteorológiai szolgálat működik, a repülőterek mindegyikén meteorológiai állomás dolgozik, .úgy hogy a gép útját szinte méterről méterre előkészítik. Sajnos, a közúton közlekedőket még nem lehetséges ennyire elő­készíteni meteorológiai szem­pontból, pedig itt Is nagyon sok meteorológiái eredetű veszély leselkedik a jármű vezetőjére és utasaira. A legtöbb, amit megtehetünk: rossz időben fokozott óva­tossággal vezetünk — amíg lehet, és ha a körülmények még rossza bbakká válnak, leállunk és bevárjuk az In­dulásra alkalmas feltétele­ket. Statisztikai adatok meg­győzően bizonyítják, hogy sok baleset azért követke­zett be, mert a vezető nem vette figyelembe kellően az időjárást. A köd, a síkos­ság, a hófúvás — vagy e három tényező együtt — ed­dig nagyon sok halálos ál­dozatot követeit. A levegő és az autózás A közlekedésiben ax első akadályozó tényező — ami­re senki sem gondol — a levegő, illetve a levegő el­lenállása. A levegő ellen­állása a sebesség megkét­szerezésekor a négyszeresé­re növekszik, és ha a sebes­séget a háromszorosára nö­veljük, a légellenállás mar kilencszeres lesz. Ez azt je­lenti, hogy ha a gépkocsi legnagyobb sebességét vala­mivel még fokozni akarjuk, már aránytalanul nagyobb motorteljesítményre van szükség. Különösen előzés­nél kell enre figyelemmel lenni. A légellenállás nagysága a hőmérséklettől Is függ. A hideg levegő nagyobb ellen­állást fejt ki. mint a meleg. EUenszélnél ez még foko­zottabb. A szélsebesség nö­vekedése (bármerről is fúj), megnehezíti a kocsi vezeté­sét. Az erős oldalszól sodor­hatja a kocsit, különösen, ha bevágott útról nyílt te­repre érkezünk. A hirtelen szélvihar akadályokat — fa­ágakat, homokot, kőtörme­léket — gördíthet az utak­ra. Mái a 75 ion-es órán­kénti szélsebesség is veszé­lyes és óvatosságra int, de hazánkban 100—120 lem-es óránkénti szélsebesség Is elő­fordulhat. A levegőnek súlya van, tehát nyomást gyakorol a testekre. A légnyomás pl. befolyásolja a gázkeverék sűrűségét. Átlagosan minden mm-es légnyomás-emelkedés kb. 1 ezrelékkel növeli a motor teljesítőképességét. A nyomáscsökkenés viszont rontja. A 100 m-e* magas­ságkülönbségre jutó légnyo­máscsökkenés kb. 8 rnm-t tesz ki, A Mátrában pl. már 40—50 mm-rel kisebb a lég­nyomás. mint az Alföldön. Éppen ezért veszít p, motor a teljesítőképességéből, ha hegyre megyünk: Budapes­ten a Gellérthegyre vagy a Rózsadombra vezető úton 2, a Szabadsághegyre 5. a Mát­rába vezető úton 12 száza­lékot. Az eső és a tapadas A közúti közlekedés biz­tonságának fő feltétele, hogy a kerekek jói tapadjanak az úthoz. A harmat, a dér, az eső, a hó, a jég vagy a zúzmara Jelentősen csökken­ti — esetleg meg is szün­tetheti —- a tapadást. Az esőnek azonban kettős ha­tása van: csökkenti is, de növelheti is a tapadást. Ez attól függ, hogy mennyi eső estit, és milyen az út mi­nősége. A kevés, szemerkélő eső csökkenti a tapadást, különösen ha poros az út: egy rendkívül csúszós nyál- karéteg alakul ki ilyenkor. A kiadós eső viszont lemos­sa az utat, megtisztítja a korábban keletkezett síkos bevonattól s ez a tapadás növekedését eredményezi. A jeges út viszont a mini­mumra csökkenti a tapa­dást. Ha egy közepes nagy­ságú gépkocsi 30 km/óra sebességgel halad, fékútja szárazon 15, nedves úton 20, jeges szakaszon 32 méter. 80 km/óra sebességen ugyan­ezek az értékek: 45, 85 és 110 m-nek adódnák. A fék­ét hossza tehát a sebesség­gel nem egyenes arányban, hanem nagyobb mértékben növekszik. Első számú közellenség: a köd A köd apró, különböző nagyságú vízcseppeknek a halmaza — voltaképpen a talajon levő felhő. Legtöbb­ször lehűlés eredménye, ezért este és a hajnali órák­ban a leggyakoribb. Közepes erősségű ködben csak 4fW— 900 m távolságra lehet el­látni, ennyi utat egy gépko­csi 15—20 mp alatt tesz meg. Erós ködben a látási viszonyok 5—10 m-re csök­kenhetnek. sőt kivételesen 1 m-re. A meteorológusok akkor beszélnek ködről, ha a látási távolság 1 km-nél kisebb. A köd gyakran helyi je­lenség, csalt viszonylag ki­sebb területeken mutatko­zik. Ez a veszélyesebb, mert a gépkocsivezetők ke­vésbé veszik figyelembe. A hidegcseppek különböző nagyságúak. A nagyon apró csappekből álló köd a rövid- hullámú fényt szétszórja, a hosszú hullámúakat — kü­lönösen a sárga és vörös fényt — átengedi. Az erős ködök nagy cseppekből áll- naK, és már a sárga és a Vörös fényt is szétszórják. A köd gyaluran nemcsak a látási viszonyokat rontja, ha­nem nedvessé is teszi az utat. Ha a ködeseppek meg­nőnek, ködszitálásról beszé­lünk. A gépkocsivezetőre ilyenkor kettős veszély le­selkedik: a rossz látás és a síkosság. 1970. januárjában Szolnok térségében 20 gép­kocsi szaladt egymásba a köd és a síkos út következ­tében. A köd te.jfehér színű, de a városokban, ipartelepek környékén erősen szennye­ződhet. Az erősen szennye­zett ködöt szmognak, füst-, ködnek nevezzük. Ez a ha­zánkban gyakori jelenség különösen veszélyes, az egészségre is káros. Télen jelentkezik az ún. inverzió« időjárási helyzetekben, ami­kor a magasban melegebb van, mint a talajon és tel­jes a szélcsend. Ilyenkor nincs függőleges levegőki­cserélődés: a szmog tartósan a főidre telepszik. (Folytatjuk.) M. L. Javult a közrend és a közbiztonság a füzesabonyi járásban (Tudósítónktól) A füzesabonyi járás köz­rendjének, közbiztonságának helyzetét, szilárdságát és ki­egyensúlyozottságát jellem­zi — hangzott el abban a tájékoztatóban, melyet Po­gány István őrnagy, a járási rendőrkapitányság osztály- vezetője tartott a Hazafias Népfront bizottság legutóbbi ülésén. Az elmúlt évhez ké­pest jelentősen csökkent a Megyek a börtönbe Megyek a börtönbe, tu­dom, hogy sajnálnak, de hallgassák meg kálváriámat. Tulajdonképpen az a bű­nöm, hogy minden felhívást elolvasok és betartok. A vízcsap az oka minden­nek. Először csak csepegett, de ez is nyugtalanított, mert sokszor olvastam, hogy zárd el a vízcsapot. A második meglepetés az volt, hogy a fal átnedvese­dett. A vakolat barnává színezödött és olyan lett. mint egy hegy- és vízrajzi térkép. És amikor a tévé képernyőjén lélegzetvissza- ' fojtva figyeltük A tavasz ti­zenhét pillanata című film­sorozat soron következő foly­tatását, Szeged táján meg­eredt a víz. Mintha kony­hánk pusztaságában maga Mózes fakasztott volna vi­zet a kősziklából. Felejtve az izgalmakat, magam telefonáltam segít­ségért. Jóságos hangú, ud­varias kisasszony nyugtatott ■meg és kötötte a lelkünkre, hogy tartózkodjunk otthon, mer- m idiin küldi a sze­relői ■ Vártunk türelemmel és nem tettük ölbe a ke­zünket. mert egyre gyorsab­ba a kellett legkorszerűbb el­hárító fegyverünkkel, a ke­zünkkel és a vödörrel köz­beavatkozni A vízmeregetés nem ment egykönnyen. A kisebbik fi­akart játszani és biztatott: — Papa, fogjunk fókát! Minek csűr jem-csavar jam a dolgot, nekiszaladt a te­nyeremnek, aztán békésen nyugovóra tértünk. Ébredés után megszakadt a telefon­összeköttetés a külvilággal és nem mentünk dolgozni, am a lucskos szőnyegre ug­rott — az volt a parancsno ki híd — és így kiabált: — Tengerészkapitány n gyök! Tengerészkapitány va gvok!-a»,4 nagyobbik meg egye­nesek ujjongott, békaembert mert már térdig ért a víz ’ í Élelmiszer-tartalékaink is fogytán voltak. Déltájban a éléskamrában összekapartunk egy marokra való száraz tésztát, amelyből lebbencs- levest csináltunk, bő lére eresztve, mert vizünk volt elég. A feleségem sóhajto­zott, mondván: a fene egye meg, a rekamiét, hogy úszik és szigetnek használjuk, mint a hajótöröttek, de si­etnünk kell az evéssel, mert ha a víz elnyeli a gázfőzöt, nemcsak vízbe fúlunk, ha­nem még éhen is halha­tunk. Délután sem érkezett meg a várva várt segítség. Ide­geim nem tudták elviselni, bogy a gázfőzöt is elnyelte a tenger. Egy lasszóként el­hajított kötéllel magamhoz húztam az éjjeliszekrényt, amelynek fiókjában a pisz­tolyomat rejtegettem, övig gázoltam a vízben, a mór- dályt magasra emelve fél­relöktem a kisasszonyt, be­rontottam a műhelybe a szerelőhöz és vérben forgó szemmel rákiáltottam : ‘ — Azonnal velem jön a Szolimán utca háromba és megjavítja a vízcsapot. Azóta már rendben van a lakás, de erős felindulásból elkövetett emberrablás mi­att megyek a börtönbe. Mert nálunk a kötelesség diktál- ia, hogy nem szabad foly­nia a vízcsapnak. Ezzel szembe-> a szerelőt arra ■”nysze-it-’ni. benn csinálja meg a vírcsnr,''‘ vayancsak bűn. mert az önfegyelem szintén kötelező. Szú is István járásban a szabálysértések száma. Az idén összesen 404 eset­ben fordult elő közlekedési szabálysértés, csökkent a halálos, a súlyos és a köny- nyű sérüléses, valamint a koccanásos balesetek szá­ma. Továbbra is sok balese­tet okoztak az ittasan és ki- világítatlan járművel közle­kedő kerékpárosok. A járásban az ifjúság kö­rében galerik, bűnöző cso­portosulások nincsenek. Fü­zesabonyban ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoport mű­ködik eredményesen. A já­rás több iskolájában úttörő közlekedési rendőri csopor­tok alakultak és adnak szol­gálatot. A rendőri szervek munkáját széles körű társa­dalmi aktívahálózat segíti. Császár István EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) du. fél 4, fél 6 és 8 órakor A felnőtt és Ifjúsági bérletjegy érvényes! Hószakadás Színes magyar film.. Rendezte: Kósa Ferenc EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) du. 3 órakor Hószakadás Színes mágyar film du. fél 6 és este fél 8 úraku A vőlegény nyolckor érkezik Színes magyar film víg játék GYÖNGYÖSI PUSKIN Filmbarátok napja A nap vége GYÖNGYÖST SZABADSÁG Az ifjúság! bérletjegy é-*- nyes! iu. 3 órakor Nag^ezsdu du. fc-’ '• ró: i tráko* A sirály é »szaka5» fxtvant vörös csill c i. fél 4 órakor Két bors ökröcske du. fél 6 és este fel 8 orakoi Peony Gold MAI M ÜB'OROKI RADIO uOSSUTh 8.22 Slágermúzcum 8.49 Az elmés, neme Don Quijote (ie la Mancha ?).07 Népdalotokul 10.05 „Nyitóikéi;" 10.40 Minden áron. . 10.50 Két baíettszvii 11.30 A Szabó család 12.20 Ki nyer mav 12.35 Tánczenei koktél 13.20 Kamarakórus 13.30 Válaszolunk hallgatóink­nak 14.03 Rokonlátogató testvérek 14.30 Nőkről nőknek 15.10 Mesterségünk címere 18.05 A Berlini Népi Rendőrség zenekara játszik 18.20 A jövőbe látni... 16.40 Operarészl. 17.20 Bemutatjuk új felvetele lukét. Durkó Zsolt: Kamarazene 17.36 Hoss/.ú gyeplő, rövid gyeplő. .. 17.51 Schumann-müvek 18.08 Az év legjobb tánczenei felvételeiből 19.25 Mozart: D-dúr hegedő­verseny 19.50 Ipari tevékenység a termelőszövetkezetekben 20.10 Nóta est 21.04 Pucclnl-ciklus. Pillangókisasszony 23.48 Az MHT énekkara énekel 0,10 A haj. Musical-részi. PETŐFI 8.03 Romantikus muzsika 10.00 A zene hullámhosszán 12.00 Josef Suk hegedű­felvételeiből 12.40 Házunk tája 13.03 Ruszalka. Operarészl. 13.40 Orvosi tanácsok 14.00 Kettőtől hatig. .. Zenés délután 18.20 A szégyenteljes ütközet II. rész 18.52 Schubert-művek 19.13 Bécsi vér. Opcrettrészl. 19.48 Kis magyar népraj* 20.1» Világunk... 21.10 Hilsr perc Ganzon 21.90 Egy asztal mrtlett 22.00 Bach! E*z-dür szóldsavlt 22.20 Népi zene 23.15 Hangverseny SZOLNOKI RADIO 17.30 Műsorismertetés — Hírek 17.40 A második ptthon. Kósa Judit riportja 17.50 Népdalok 18.00 Alföldi krónika 18.15 Taijgóritmusban 18.20 Zenés autórtep. Forró Tamás műsora 18.55 Hírösszefoglaló — Lapelőzetes mm MAGYAR 9.20 10.21 11.25 17.18 17.20 17.25 17.55 18.25 19.05 19.10 19.13 19.30 20.00 20.30 22.10 22.20 ITV Egy kis alibi Játék a betűkkel Műsorismertetés Hírek „Életet az éveknek" Kuckó Radar Reklám A Kzönségszolgálat tájé­koztatója Esti mese. A klsmanó és az egerek (T.engyel rajz­film) Tv-híradó A napsugár nyomában. Ahol a szárazföld véget ér Színház — falak nélkül. Bertolt Brecht: Aki igent mond és aki nemet mond Tv-híradó Az élet színpadán. Olasz portréfílm 2. műsor 3Ü.0O Műsorismertetés 20.01 Kezdőkör 20.50 Tv-tárlat. IV. a csillagok órája 21.30 Tv-híradó "1.50 Farö. Svéd dók.-film POZSONYI-.30 Híradó 9.00 Iskolásoknak 14.50 Középiskolásoknak 15.30 Ifjú szemmel 16.10 Kerületeink hangja ;o.20 B«n Ostrava—FC Napolj labdarúgó-mérkőzés ' ‘n c‘ ‘ V .'1' ' z«ine ! '■ • .'ó ?>u'V ‘ka ).00 V szibériai nő (Szovjet fiimi . 21.05 Híradó, publicisztika, majd sajtószem

Next

/
Oldalképek
Tartalom