Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

I jól végzet! i munka j tudatában A mezőgazdasági is élei nezésügyí miniszter köszöntője Mezőgazdaságunk, élelmi- iHEeriparunk és fagazdaságunk dolgozói a jó munka örömé­vel köszönthetik az új esz­tendőt. Nem kevés az, ami 1974- toen történt. Igyekeztünk eredményesen dolgozni a párt és a kormány meghatá­rozta feladatok megoldásán. Pedig az elmúlt esztendő alaposan próbára tette egész mező.gazdasagunkat, egész ágazatunkat. Különösen az őszi betakarítás időszakában sűrűsödtek s váltak nehézzé a mezei munkák. Most, az áj év küszöbén, jóleső érzés­sel szólhatunk arról, hogy egész társadalmunk segített a kedvezőtlen, időjárás okoz­ta gondok leküzdésében, s a lelkesen tevékenykedő mező- gazdasági dolgozók mellett cselekvőén és hatékonyan részt vett a mintegy 20 mil­lió tonnányi őszi termény betakarításában. Társadalmi üggyé lett a megtermett nagy érték megmentése. Pártunk Központi Bizottsága méltán fejezte ki ezért elismerését. Űjabb nagy lépést tettünk előre a X. pártkongresszus határozatai, g ötéves tervünk megvalósítása útján. Az élel­miszer- és fagazdaság dolgo­zóinak szorgalmas helytállá­sa, a szövetkezeti és az ál- ' (ami vállalatok mind szoro- > együttműködése, a kor­szerű termelési rendszerek elterjedése, » hatékonyabb munka- és üzemszervezés ré­vén mind magasabb szinten tudjuk kielégíteni társadal­munk igényeit. Tervszerű és összességében kiegyensúlyo­zott volt a belföldi ellátás lélelmlszerben és növeltük az exportot Is. Eredményesen haladt előre a kormányprog­ram megvalósítása. Bizonyos, hogy a még fel­kelhető gondok enyhítése ér­dekében sokat kell tennünk az elkövetkező esztendőben is. a mezőgazdaság, az élei- I miszer- és fagazdaság dolgo­zóinak odaadására, felké- iszültségére, az eddigi ered­ményekre alapozva, bizalom­mal nézhetünk a jövőbe is. Az 1975-ös esztendő szin­tén nagy követelményeket támaszt. Készülünk pártunk XI. kongresszusára, felszaba­dulásunk jubileumi évfor­dulójára. Az országszerte széles kö­rűen kibontakozott szocialis­ta munkaverseny-mozgalom a dolgozók tennivágyását, né­pünk jó közérzetét bizonyít­ja. Pártunk Központi Bi­zottságának december 5-i ülése meghatározta soron le­vő teendőinket, XI. kongresz- azusunk irányelvei pedig a következő évek tennivalóit foglalták méltó keretbe. Ágazatunkban alapvetően fontos, hogy a rendelkezésre álló anyagi-műszaki bázis teljes kihasználásával fo­kozzuk a termelés ütemét, i Rajtunk múlik a hazai szük­ségletek mind színvonalasabb kielégítése, egyúttal növel­nünk kel! a külkereskede­lemben jól értékesíthető cik­kek előállítását. Ennek je­gyében több cukorrépát ter­melünk 1975-ben, fejlesztjük a zöldség- és gyümölcster­melést, támogatjuk a szarvas­marha-tenyésztési kormány- program további kibontako­zását. Egyúttal a gazdasági hatékonyság javítását, a tar­talékok feltárását és haszno­sítását, továbbá az ésszerű j takarékosságot kell munkánk középpontjába állítanunk. . Az új esztendő kezdetén elismerésemet és köszönete- met fejezem ki az élelmi­szer- és fagazdaság vala­mennyi dolgozójának az el- műit évben teljesített ered­ményes munkáért. Kérem, hogy az úi esztendőben m°g- úiult erővel, ú’abp lendület­tel d<ü"-ozz'>n-'j5 pár*j"ik oo- litPj-j sánaii «i'-'res végrehaj­tásán. a moző-azdaság, az élelmiszerij»j>.-r és a fagazda­ság fejlesztésén. DK, DIMENY IMRE mezőgazdasági és 4telmezésügyi minister YtLÄ© PROLETÁRJÁN EGYESÜLJETEK# * AZ VIsZMP HEVES HEGYES BIZ0TÍS4GA ÉS A HEGYES TAN4CS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 303. szám ARA: 80 FILLER 1974. december 29., vasárnap Elutazott hazánkból az Ny. K. Baibakov vezette szoviet küldöttség Kádár János, az MSZMP KB első titkára, a Központi Bizottság székházában fogadta Nyikolaj Bajbakovot, a Szov­jetunió Állami Tervbizottságának elnökét. (N épú jság- telefoto — MTI—KS) Szombaton elutazott Ma­gyarországról az a küldött­ség, amely Ny. K. Bajba- kovnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökhelyet­tesének. a Szovjetunió Álla­mi Tervbizottsága elnökének vezetésével tárgyalásokat folytatott házár Györggyel,, a Minisztertanács elnökhelyet­tesével, az Országos Tervhi­vatal elnökével a magyar— szovjet gazdasági kapcsola­tok fejlesztése, valamint az 1976—80-ra szóló árucsere- forgalom fontos kérdéseiről. A két delegáció tagjai vol­tak dr, Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, dr. Heté- nyi István tervhivatali ál­lamtitkár, Kovács Gyula kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes, illetve Ny. Sz. Pato- licsev, a Szovjetunió külke- reskedfelmi minisztere, N. N. Inozemcev, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnökhelyettese és V. Sz. Al- himov, a Szovjetunió külke­reskedelmi miniszterhelyet­tese. A szovjet küldöttség láto­gatást tett a Bábolnai Álla­mi Gazdaságban, ahol dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és Burgert Róbert igazgató fo­gadta a vendégeket. A szovjet delegáció bú­csúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Lázár György, dr. Bíró József, dr. Hetényi Imre, Kovács Gyu­la. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe és B. P. Ivanov ve­zérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet déli hadseregcsoport pa­rancsnoka. Megkezd6döú ai Va országos; diákparlament Fahmi és Gamazi M&mxU.uiM ba re KONGRESSZUSI VERSENYBEN Huszonöt százalékkal több ólomkristály Párádról A Parádi Üveggyár közössége az MSZMP XI. kongresz- szusa és a felszabadulás 30. évfordulója tiszteletére felaján­lotta, hogy ebben az évben 33 százalékkal növeli exportját. A tőkés országokban is keresett ólomkristályokból végül is 25 százalékkal többet, összesen 66 millió, forint értékű ter­méket exportáltak 1974-ben. A kongresszusi vállalás telje­sítése 50 000 dollárral több bevételt eredményez. — Ké­pünkön Juhász Mária ólomkristály-csiszqló. (MTI-foto: Erezi K. Gyula felvétele — telef oto—KS) Három hónap megtakarítás Visontán Befejezték az új marétárcsas földkotrógép szerelését KAlRÖi Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter és Gamazi vezérezredes, hadügyminisz­ter, szombaton Kairóból négy­napos látogatásra Moszkvá­ba repült. A két miniszter a Szovjetunió vezetőivel a kö­zel-keleti helyzet legújabb fejleményeiről folytat majd tárgyalásokat. A francia közvéleményben nagy megrendülést keltett az észak-franciaországi bánya­katasztrófa. A Pas-De-Calais megyei lieveni bányában pén­teken hajnalban a föld alatt 710 méteres mélységben tör­tént robbanás halálos áldo­zatainak száma szombat reg­gelig már 41-re emelkedett —, s a szerencsétlenül járt bányászokat több mint 130 árva si-atja. — A lieveni ka­tasztrófa a legsúlyosabb bá- nyászszerencsétlenség Fran­ciaországban az 1906-os coür- rieres-i bányarobbanás óta, amelynek 1171 bányász esett áldozatául. » Már megkezdődött a vizs­gálat a szerencsétlenség kö­rülményeinek kiderítésére. A szakértők általában feltétele­zik, hogy előb’-' súitólégrob- banás történt, majd pedig annak hatására úgynevezet* porrobbanás söoört végig a tárnán. A szerencsétlenség előtt azonban a bánvaHzton- sági szolgálat jelentése sze­rint a bánvában sehol sem ész1 ették. ho'V veszélyes mér­tékben megnőtt volna a súj- 1 íólég aránya, Mint a MEN közel-keleti hírügynökség rámutat, láto­gatásuk kapcsolatban áll Le- onyid Brezsnyevnek a jövő év elejére tervezett egyipto­mi útjával. Az A1 Ahram szombati száma szerint Fah­mi és Gamazi Leonyid Brezs­nyevnek átadja Anvar Szá­dat elnök szóbeli üzenetét. A szombati francia lapok hagsúlyózzák: a közvélemény szigorú vizsgálatot követel a szerencsétlenség okának ki­derítésére és a felelősség megállapítására. Az Huma- nité hangsúlyozza, hogy a li­eveni robbanás ismét ráirá­nyítja a figyelmet a francia bányászat helyzetére, s arra a tényre, hogy a bányákban a biztonsági intézkedések ko­rántsem tartanak lépést a technika fejlődésével. Szombaton folytatódott a természeti csapás sújtotta észak-ausztráliai város. Dar­win lakóinak kitelepítése: egy részüket ausztráliai, brit és új-zél andi repülőgépek szállítják el, sokan viszont autójukkal indulnak távo­labbi városok felé. Az egész­ségügyi szervek közölték, hogy a kedvezőtlen higiéniai Szombaton; a Fővárosi Művelődési Házban megkez­dődött a középiskolások V. országos parlamentjének ta­nácskozása, amelyen 300 küldött egyaránt képviselte az ország munkástanuló-, gimnáziumi és szakközépis­kolai tanuló ifjúságát, s je­len voltak a gyors- és gép­író iskolák képviselői is. Dr. Gosztonyi János ok­tatási államtitkár tartott vi­taindító előadást, amelyben egyebek között beszámolt a IV. diákparlamenten el­hangzott interpellációit és az ott elfogadott ajánlások sor­sáról. A referátumot élénk vita követte. Milyen legyen a mai diákideál? — tették föl többen is a kérdést. Válasz­ként pedig úgy fogalmaztak: olyan tanuló, olyan ifiveze­tő, aki példamutató a ta­nulmányi munkában és te­vékenykedik a közösség ne­velésében; ha kell vitázik, érvel, adott esetben vállalja az „ütközést” is a lógósok­kal és kötelességüket elmu­lasztókkal. Az V. országos diákparla­ment ma szek~; óülésekkel i folytatja munkája., .,. | feltételek és a trópusi hőség miatt kolera- és tetanusz- járvány kitörése fenyeget. A városban megszűnt a vil­lany- és a vízszolgáltatás, a romok mellett óriási szemét­hegyek tornyosodnak. Whitlam ausztráliai minisz­terelnök, aki a katasztrófa hírére megszakította eurórai körútját és visszatért Aurrt- ráliábat, szombat megtakto; A Mátraalji Szénbányák Vállalat visontai gépszerelő üzemének dolgozói kimagasló sikereket értek el a kong­resszusi munkaversenyben. Szombaton reggel jelentették, hogy az előírt határidőnél jóval korábban befejezték az új marótárcsás földkotrógép, valamint a hozzá csatlakozó hányórendezőgép szerelését és megkezdték a géprendszer műszaki ellenőrzését. A húszemeletnyi magas gépóriás alkatrészeit a Né­met Demokratikus Köztár­saságban gyártották, majd vagonokban szállították Vi= sontára, ahol a helyi szere­lőüzem dolgozói az NDK-beli szakemberek szakmai irányí­tása mellett építették fel a tette a csaknem telje««« el­pusztult Darwint. Kijelentet­te: a kormány' eltökélt szán­déka, hogy a várost felépíti és helyreállítja. Hozzáfűzte, hogy Darwin fontos kikötő mindig is Ausztrália kapujá­nak számított. Az 1869-ben alapított Dar­win tulajdonképpen csak a második világháború után fejlődő^ aaoder® károssá. gépet. A hatalmas géprend­szer szerelési műveleteinek időtartamát egy teljes évben határozta meg az NDK-beli gyártó cég, de a visontai gép­szerelő üzem hat szocialista brigádjának tagjai vállalták, hogy a különleges feladatot a pártkongresszus tisztele­tére két hónappal a határ­idő előtt teljesítik. A vison­tai gépszerelők példás helyt­állására vall, hogy a rend­kívüli pontosságot és szak- szerűséget igénylő munkával kilenc hónap alatt elkészül­tek. Vállalkozásuk nagyságá­ra jellemző, hogy összesen. 2250 tonna súlyú vasszerke­zetet illesztettek helyre, * a villamos berendezésekhez körülbelül 60 kilométer bos»= szú kábelt használtak fel. Az elektromos vezérlésű hatalmas bányagép a Thorez Külfejtése® Bányaüzemben a szénmezőt takaró meddő el­takarításában vesz részt. Óránként 4000 köbméter föld megmozgatására képes és ezt a hatalmas mennyiségű föl­det a hozzácsatlakozó szállí­tószalag-rendszer, valamint a hányórendező gép segítsé­gével azonnal továbbítja a széntermelés mögött megüre­sedett bányagödörbe. A marótárcsás földkotró­gép méreteiben és teljesítmé­nyében magasan felülmúlja a Visontán eddig alkalmazott Sérsaáfe, Francia bányakatasztrófa Darwin katasztrófája fiijáépitik az ausztrál kikötővárost

Next

/
Oldalképek
Tartalom