Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-22 / 299. szám
I >jlä@ imoimmm, egyeswimu AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 299. szám ARA: 1,— FOR! NTT 1974. december 22„ vasárnap Az 1975. évi népgazdasági terv A Minisztertanács Tá’ékoztatási Hivatala közli; A Miniáfctertanács megtárgyalta és jóváhagyta a népgazdaság fejlesztésének 1975. évi tervét, amelyet az 1974- ben elért gazdasági fejlődésre alapozva a kialakult bélés külgazdasági feltételek, valamint a IV. ötéves terv fő gazdaságpolitikai céljainak figyelembevételével dolgoztak ki. A népgazdaság 1974-bett dinamikusan fejlődött, a gazdasági növekedés üteme az elmúlt évinél és a tervezettnél is gyorsabb volt. Javult a termelés szerkezete, emelkedett a munka termelékenysége. A nemzeti jövedelem mintegy 6 százalékos növekedése teljes egészében a termelékenység javulásából adódott. Meggyorsult s nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának növekedése. Túlteljesültek a terv életszínvonalpolitikai céljai, a tervnek megfelelő mértékben nőtt a beruházási tevékenység. Tovább bővültek külkereskedelmi kapcsola- , ‘iáink. A népgazdaságot 1974-ben ti tőkés világgazdaság zavarni és a meggyorsult infláció miatt kedvezőtlen külső hatások érték. Meggyorsult infláció miatt kedvezőtlen külső hatások érték. Az importált termékek árszínvonala jóval gyorsabban nőtt, mint az exportált termékeké, és az ebből adódó cserearányromlás jelentős népgazdasági veszteségeket okozott. Az ipari termelés ' 1974- ben a tervezett 6 százalékkal szemben várhatóan 8 százalékkal lesz több az 1973. évinél. Leggyorsabban a gépipar, a vegyipar és a kohászat termelése nőtt. A munka termelékenysége körülbelül 7 százalékkal emelkedett. Jelentős a szerepe az sredeményekben a szocialista brigádmozgalomnak és a párt XI kongresszusa, valamint a hazánk felszabadulásának harmincadik évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaversenynek, amely a termelés növekedését, a munkaszervezés javulását, a termelékenység emelkedését egyaránt segítette. Az eredmények mellett tar- pasztalhatók voltak kedvezőtlen jelenségek is: a többlettermelés egy része nem felelt meg a szükségleteknek; indokolatlanul nagy volt a készletnövekedés; az anyagimport, főleg a tőkés anyagimport az exportnál gyorsabban nőtt; növekedtek az állami támogatások iránti igények. Mindez azt is jelzi, hogy a termelés szerkezetének változtatása nem haladt & kívánato® ütemben. Az építőipari termelés növekedése az éves tervben előirányzott 4 százalék helyett mintegy 5 százalék volt. Ezen belül az építőipari vállalatok és szövetkezetek tér ;-ve V: eb R s?ázak- ■’ A bér b a.si építkezések összes- íkben elérték a tervben előír' nyzottat, a naev'.y’.ruh ázások ki vitel ezé- *ébsn azonban jelentős az elmaradás. A mezőgazdaság eredményei kedvezőek. A termelés 'ssüavímalffl Mintegy S—6 szár. zalékkal meghaladja az 1973. évi szintet. A gabonatermelés kielégíti a lakosság kenyérgabonaszükségletét, fedezi a megnövekedett állatállomány takarmányellátását és exportot is lehetővé tesz. Tovább nőtt az ipari növények és a burgonya vetésterülete. A kedvezőtlen őszi időjárás azonban jelentős terméskiesést, illetve minőségromlást okozott. Emiatt cukortermelésünk nem éri el a várt szintet. Zöldségfélékből és gyümölcsből a tavalyihoz hasonló mennyiség termett, a bortermés jóval kevesebb az előző évinél. Az őszi betakarítási munkákat hathatósan segítette a termés megmentéséért kibontakozott társadalmi összefogás. Az állattenyésztés termelési értéke 8—9 százalékkal haladja meg a múlt évik Különösen a sertéstenyésztés és a sertéshústermelés nőtt erőteljesen. A szarvasmarha-tenyésztésben az 1973-ban megindult fejlődés folytatódott Ä közlekedés területén a termelés és az áruforgalom dinamikus emelkedése megnövelte az áruszállítás iránti igényeket. Ezeket — főleg az őszi csúcsidőszakban — a közlekedési vállalatok nagy nehézségekkel, különleges intézkedésekkel tudták csak kielégíteni. A vasúti közlekedésben a korszerű Diesel és villamos vontatás részaránya 88 százalékra növekedett. Befejeződött a Szob—Buda- pes—Lökösháza vasútvonal teljes villamosítása. Tovább bővült és korszerűsödött a vasúti és közúti vállalatok járműállománya is. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása 1974-ben dinamikusan, az előző évinél és a tervezettnél is gyorsabban emelkedett.' Ebben nagy szerepe volt a központi bér- és szociálpolitikai intézkedéseknek. A fogyasztói árszínvonal növekedése éves átlagban nem haladta meg a tervezett 2 százalékot. Igya lakosság egy főre jutó reál- jövedelme 5,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbér 4,5 százalékkal emelkedett. A lakosság fogyasztása 6 százalékkal több, mint 1973- ban. A kiskereskedelmi forgalom folyó áron 10 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. Az áruellátás alapjában kiegyensúlyozott volt. Az ipar alapanyag-ellátásának nehézségei azonban a fogyasztói piacon is éreztették hatásukat (vegyicikkekből, építési szerelvényárukból stb. időnként hiány volt). Elsősorban a kedvezőtlen időjárás miatt egyes időszakokban nem volt kielégítő a zöldség- és gyümölcsellátás sem. Az év során. — a célul kitűzött 85—86 ezer lakással szemben — 88—89 ezer lakás építése fejeződik be. Ezen belül állami erőből összesen mintegy 35—36 ezer lakás épül. A beruházási tevékenység az év folyamán fokozatosan növekedett, az éves ráfordítás a tervezett 118—119 milliárd forint körül várható. A beruházások volumene 6 —7 százalékkal felülmúlja ugyan az előző évit, de ezen belül az egyedi nagyberuházásokra fordított összeg a tervezett alatt marad és csak kis mértékben haladja meg az 1973. évi színvonalat. A külkereskedelmi forgalom 1974-ben is dinamikusan, a tervezettnél gyorsabban növekedett. A külkereskedelem a KGST-orszá- gokkal folytatott áruforgalomban mind a kivitel, mind a behozatal tervét túlteljesítette. A nem szocialista országokkal folytatott külkereskedelem — nagyobbrészt a jelentős áremelkedések következtében — lényegesen felülmúlja a tervezetettet. A tőkés piacokon nagymértékű volt az árak, elsősorban az importunk jelentékeny részét kitevő kőolaj, olaj- és vegyi termékek és nyersanyagok árának emelkedése. Ugyanakkor exporttermékeink árszínvonala jóval szerényebb mértékben nőtt. Az árak alakulása és a behozatalnak a kivitelt meghaladó növekedése miatt, a tőkés országokkal folytatott külkereskedelmünk egyenlege passzív. Az 1975, én fér? céljai A népgazdaság 1974-ben a tőkés piaci tényezők okozta nehézségek ellenére, ösz- szességében eredményesen fejlődött. Az elért eredmények megfelelő alapot nyújtanak ahhoz, hogy a munka hatékonyságának további céltudatos növelésével gazdaságunk fejlődését 1975- ben is biztosítani tudjuk. Számítani kell azonban arra, hogy a tőkés világgazdaság válságjelenségei nem szűnnek meg éj ezek gazdaságunkra továbbra is kedvezőtlenül hatnak. A fő feladat 1975-ben a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. Ezér a n eriz ti jöved ’m dines növekedését fenntartva a fogyasztás ős a fe- • » az 1974. évin. i csak Lassabban növelhető. Meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, fokozni kell a minden piacon gazdaságosan ér tékesíthető termékek termelését, csökkentve, illetve megszüntetve a gazdaságta- trnifl ivKrmgOJité.. A gazdánrmdás minden területén növelni kell a munka hatékonyságát és általánossá kell tenni az energiával, anyaggal és pénzeszközökkel való, ésszerű takarékoskodást. Főiiib előirányzatok 1975-ben a nemzeti jövedelem volumene 5—5,5 százalékkal, a nemzeti jövedelem belföldi felhasználása 3—3,5 százalékkal emelkedik. Ezen belül a lakosság anyagi fogyasztása kb. 4 százalékkal, a szocialista szektor beruházása 5—6 százalékkal növekedhet Mérsékelni ke’l a készletek, növekedésén-; :k ütemét IP AB 1975-be a terv az ipar termelés o százalékos nőve lését irányozza elő. Ez a fejlődés megfelel a IV. ötéves tervben előirányzott éves átlagos növekedési ütemnek (Folytatás s & oldalon) Befejeződött a testvérpártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozó Kép az ülésteremből; az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját előkészítő budapesti találkozójáról. (MTf-foto — Fénves Tamás fe!v. — KS) A szovjet küldöttség (jobbról): B. Ny. Ponomarjov, az SZKP Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára, a szovjet küldöttség vezetője, (jobbról a második) K. F. Katusev, a kb titkára. (MTI-foto — Szebellédy Géza felv. — KS) Közleményt adtak ki arról, hogy az európai kommunista és munkáspártok 1974 októberi varsói konzultatív találkozóján létrejött megegyezésnek megfelelően december 19—21-én előkészítő találkozóra került sor Budapesten. A közlemény hangoztatja; a budapesti találkozón megállapodás született az európai kommunista és munkáspártok konferenciája szerkesztő bizottságának létrehozásáról, amelynek munkájában valamennyi testvérpárt részt vehet. A bizottság maga szervezi munkáját figyelembe véve a varsói és a budapesti találkozó véleménycseréjét és eredményeit. A testvérpártok felkérésére a Német Szocialista Egységpárt vállalta a bizottság összehívásával és munkájával kapcsolatos feladatok ellátását. (P (Folytatás a 2. oldalon.) {Egymás kost — éssintén A téma nem volt ismeretten; az utóbbi hetekben több fórumon került megvitatásra a jövő esztendő gondja-baja, terve. Ennek a témának volt törvényerejű összefoglalója az országgyűlés téli ülésszaka, amelyre a legmegfelelőbb jelző: az őszinteség lehet. Ma már ehhez nem kell vastaps, de az ember az őszinteséget mindig értékeli, mert éppen az egymás közötti nyíltság, a gondok közös megvitatása produkálja az igazi eredményeket is. Manapság a világban egyre-másra jelentkeznek a mindennapokat érzékenyen érintő problémák. Fittől természetszerűleg mi sem vagyunk mentesek. De ugyanakkor hoz- zá kell tennünk, hogy ami a nyugati hétköznapokra jellemző, az nálunk sokkal mérsékeltebben jelentkezik, azon egyszerű tényből adódóan, hogy a szocialista világrendszer e kölcsönösség elvén enyhíti '• a jelentkező gondokat. ; A pénzügyminiszteri ex- i pózéban elhangzott, hol ; szorít a cipő, hol kell ta- ‘ karékoskodnunk, hol kell ; és hogyan felülbírálni ön- \ magunkat, hol kell javíta- ; ni, vagy éppen mi a leg- j jobb módszer a további , munkához. De az expozé [ mondott mást is, s ez meg- nyugtató különbséget jelen- ; tett rendszerünk. javára. ! Nem közömbös például, hogy a gondok mellett —, amelyek gazdasági egységenként komoly formában is jelentkeznek, s amelyek felhívják a figyelmet a javítanivalóra —, mégis van erőnk és lehetőségünk olyan intézkedésekre, amelyek az embert, szocialista társadalmunk polgárait segítik, szolgálják. A pénzügyminiszter által bejelentett szociális intéz- 1 kedések ékesszólóan beszél- ; nek erről. Ügy is fogalmaz- '• hatnánk: az országgyűlé- ; sen a problémák felsorolá- sa mellett jó helyet kapott ; az a rész is, ahol az állam I bejelentette: hogyan tud és ; akar segíteni. Ezt természetesen kiegészítette azzal az ésszerű és indokolt kívánsággal is, hogy hol kéri az állampolgárok segítségét. A : lényeg tehát a közös munka, a közös, inkább szavak nélküli, de a tettekkel ékesszólóbb bizonyíték, amely a szocialista építőmunka további alapját adja. 11 z, hogy „közös”, nem ~ véletlenül szerepelt gyakran az országgyűlésen. Mert az eredmények közö| sek itthon is, és közösek a szocialista országok nagy £ családjában is. ^ | Kátai Gáton ; év számvetése Jubxeumi közg>űlés a demjéni Haladás Tsz-ben Negyedszázaddal esselőM egy decemberi napon 14 demjéni család összefogott és közös elhatározás után tér melőszövetkezetet alapított. \ kisközség határában a koriban mindössze 110 ho ovi területen kezdték meg közös gazdálkodást Mégis volt az alapja a később m gész községet magába te nörítő, újjászervezett sző •etkezetnek. Huszonöt év eredményeit méltatták szombaton délelőtt a demjéni szövetkezet tagjai a községi pártházbaa psndeaett Jubileumi közgyűlésen. Fodor József, a közös gazdaság elnöke mondott ünnepi beszédet. Felidézte a 25 esz- ndő nehézségeit és sikereit, í j.mutatott, hogy a szövetet 1959-es újjászervezése i komoly fejlődést ért ei i őlőből például a korábbi- >z képest 12 szeresére, ga inából pedig háromszorosá a nőtt az átlagtermés. Ezt nagyarányú gépesítéssel, az agrotechnika tökéletesítésével, eb a szakemberek számának növelésével érték el. A kedvező etre&oéqgek alag* Jási évről évre emelkedik ti szövetkezet közös vagyon® és ezzel együtt a tagság jövedelme is. A mp": mlékezés után a közös gazdaság elnöke jutalmakat adott át. Az alapítók. közül Dián JOr.sif és isztrek Flórián „K raelőszövctkezeti tzj’ kitüntetést. Mező Sá dór és Erdélyi Sándor pedig pénzjutalmat kapott. Három elhunyt, alapító tag özvegyét ugyancsak pénzjutalomban részesíúsurn. t
