Népújság, 1974. december (25. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-21 / 298. szám
Kikötői szakmunkások képzése CsehszteváfeÜas Kiadja a Mlada Fronta' 99 99 &» Északi fény az Elbán A kereskedelmi kikötők ki- és- berakodás: technológiájának fejlődése, a kubai kereskedelmi flotta bővülése egyre több szakképzett munkaerőt igényel. A tengeri szállítás, a kikötői munkák gépesítése és a vámkezelés mind nagyobb szakértelmet és specializálódást követel. A szakemberképzés problémájának megoldására hívták életre a Jacinto Garcia Espinosa Teherhajózási Technikumot, amelynek 328 hallgatója van. Az új tanintézet igazgatója, Emilio Rodriguez Salomon szerint a következő években jelentős mértékben tökéletesítik a kikötő tevékenységével kapcsolatos munkálatokat. A tervek szerint 1980-ig körülbelül 500 teherhajózási és mintegy 600 gépésztechnikust kell az intézetnek nevelnie. A technikumi oktatás mellett most folyik a kikötői gépészmérnökök képzésére alkalmas egyetemi oktatás megszervezése. Ebben különös segítséget jelent a Kubában tartózkodó szovjet szakemberek munkája. Az újonnan létesített intézetben az elméleti oktatáson kívül gyakorlati foglalkozásokat is tartanak. Éppen ezért a technikum épületében a tantermeken kívül műhely, laboratórium, könyvtár is helyet kap, de ugyanebben az épületkomplexumban helyezték el a diákotthont. a menzát, a fodrászüzletet és más szükséges létesítményeket is. A három szaktanfolyamra ' a 9 osztályos általános iskola elvégzése után bárki jelentkezhet. A hallgatók a tanfolyam elvégzése után középfokú technikusi bizonyítványt kapnak. Az oktatás munkáját 39 tanár látja el. A tananyag pedig — természetesen a helyi követelmények szerint módosítva — azonos a Szovjetunió hasonló intézményeinek anyagával. Tanácsadóként szovjet tanárok csoportja dolgozik az intézetben. A vámkezeléssel kapcsolatos tudnivalókra vonatkozóan a Német Qemok- ratiku6 Köztársasággal folytatnak tapasztalatcserét. A tanfolyam három és fél éves. Emellett azonban akikötői dolgozók részére rö- videbb tanfolyamokat is szerveznek. Főként azok vesznek részt ezeken, akiknek szakmai gyakorlatuk már van, csupán szakképesítést akarnak szerezni, és szélesíteni kívánják látókörüket. Ha egy fiatal elvégzi a technikumot, számos munkaterület között választhat. A vámügyekben jártas hallgatók előtt is nyitva áll az út, még a kikötői vámhivatal vezetői posztja sem elérhetetlen számukra. Az utóbbi időben kapcsolatba léptek Belgiummal is; együttműködés jött létre a két ország között a műszáki felszerelések, ezek összeszerelése, valamint a tanszemélyzet felkészítése tárgyában. Mindez a Szovjetunió nyújtotta műszaki segítséggel együtt tetemes mértékben hozzájárul a szakmai oktatás színvonalának emeléséhez és ezzel a kubai kikötőd munka tökéletesítéséhez. A „Mlada Fronta”-t, a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Könyvkiadóját 1945-ben alapították — a felszabadult Csehszlovákia egyik legelső kiadójaként. Az eltelt évek során a „Mlada Fronta” gondozásában 67 millió kötet jelent meg: csaknem 3400 politikai, tudományos-ismeretterjesztő, szépirodalmi és gyermekek sjámára készült mű. Csehszlovákia felszabadulásának közelgő 30. évfordulója tiszteletére idén kiadták GustáV Husáknak, a CSKP KB főtitkárának könyvét a szlovák nemzeti felkelésről, valamint Ludvik Svoboda köz- társasági elnök művét „Bu- zuluktól Prágáig” címmel. Jövőre a fiatal olvasók megismerkedhetnek Maruska Ku- derikova — a cseh Zója —- feljegyzéseivel és Z. Kocova „öt füzet a kezdetről” című kisregényével, amely az ifjúságnak a hitlerista megszállók elleni harcáról mesél. A „Mlada Fronta” segíti a fiatal írók indulását. A kiadónál két évvel ezelőtt hozták létre az „Omega” osztályt — a fiatalok idehozhatják el első alkotásaikat. Havonta jelenik meg a „Mlada Fronta” lapjának, a Fiatal Művészetnek a melléklete, lapjain a kezdő írók műveivel, Bulgárifis Raina zengő hangja... Olaszországban 1959 lisában próbálták először kimondani a nehéz bolgár családnevet: Kabaivanszka. A római, milánói és torinói zenekritikusok, a Vercelliben megrendezett énekverseny fináléjáról írva, keresztnevén említették a fiatal énekesnőt: Rainát. Ekkor tűnt fel a bolgár dalművészet új csillaga, aki előtt a versenyt követően megnyílt a milánói Scala kapuja. Egymás után érkeztek a meghívások a moszkvai Nagy Színházból, a londoni Covent Gardenből, a New York-i Metropolitanből, Chicagóból, Buenos Airesből, Velencéből, Palermóból, Genovából. .. Változtak Raina Kabaivanszka fellépéseinek színhelyei, változott a közönség, de egy dolog változatlan maradt — a fiatal énekesnő csodálatos hangja és a tehetsége iránti lelkesedés. Raina családja a szófiai szülőházban szorgalmasan gyűjti a fiatal énekesnőt méltató újságcikkeket, legkedvesebb szerepeinek előadásain készített fényképeit. A zenekritikusok egyönteWWWWWWWVWWWWWWVWWW/VWWWWVWWVWAWWWWWWWWWWVWWWWWVWW, Háztűznézőb en Szovjetunió n ty (ál u u Ivan Jarigin sportkarrierje A müncheni olimpián Iván Jarigin szovjet szabadfogású birkózó 12 percig küzdött az olimpiai bajnok címért. Hét összecsapásból hét tiszta győzelmet szerzett. Ilyen nem fordult elő eddig az olimpiák történetében. A 25 éves sportoló magas növésű, félnehézsúlyban birkózik. súlya száz kiló. Szibéria egyik eldugott falucskájában, Szizajban született. Családjukban tíz gyermek volt, hat fiú és négy lány. Az erős, magas növésű fiú már 12 éves korától fogva segített édesapjának az erdőirtásban, a kovácsműhelyben Gyermekkora óta szenvedélyes futballista, sokszor védte sikerrel csapata kapuját. Amikor Abakánba utazott, hogy hivafásos gépkocsivezetői képesítést szerezz r., felfigyeltek rá és eltelt a birkózókarrier útos:: bekerült az ;úsági bajnok£o Mmm 1M. eiecesnbeíí Site, szómba« ságának döntőjébe és mindenki számára váratlanul második helyezést ért el, ha bár szinte semmilyen birkózótechnikája nem volt még. Első sikerei Dmitrij Mindias- vili edző nevéhez fűződnek. Mindiasvili azonnal felfigyelt a tehetséges fiatalemberre. Hosszas, kitartó munka után 1970-ben, 21 éves korában Jarigin megnyerte a szovjet birkózóbajnokságot. Ezt több nemzetközi versenyen, Európa-bajnoksá- gon és az olimpiai játékokon elért sikerekkel öregbítette. A müncheni győzelem után a leendő jogász, Iván Jarigin, a krasznojári Állami Egyetem hallgatója biztosan nyerte az 1973-as moszkvai universiádét. 1973 végén a teheráni világbajnokságon a szovjet szabadfogású birkózócsapat soha nem látott győzelmet aratott. A bajnokságok történetébén először fordult elő, hogy a csapat tíz tagja közül mindegyik érmet szerzett, közülük hatan aranyérmet. Nagymértékben hozzájárult ehhez Iván Jarigin olimpiai bajnok, és a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetettje, Az ősi város, Wittenberg közelében álló Elba-hídrói már látni lehet a Pisterizá- ban épülő új nitrogénüzem körvonalait. Hatalmas beton bástyák, acélszerkezetek, ezüstösen és aranyosan csillogó labirintusok — mindez a jövő városának csodáit idézi. Az építők számára azonban % legnagyobb csoda az „Északi fény” — ezt a költői nevet kapta az a szovjet gázvezeték, amely Nyugat-Szibériából továbbítja a földgázt Pisterizába. A tavaly megkezdődött szállítások biztos nyersanyag-bázist, új perspektívákat teremtettek a kombinát számára. Az üzem főbejárata előtt plakát függ: vegyi berendezések hátterében az NDK, a Szovjetunió, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyarország zászlaja. A felirat: „Pisteriza — az ötéves terv legnagyobb építkezése — a szocialista integráció a valóságban.” S ezt a valóságot mindenütt érezni lehet. A felsorolt országokból érkezett munkások, szakemberek dolgoznak az építkezésen; a német munkások egy része pedig a Szovjetunióban és más testvéri országok testvérvállalatainál sajátította el a mesterséget. Több üzemegységben szovjet, magyar, lengyel, csehszlovák gépek és berendezések működnek. Az itt dolgozók az együttműködésben nemcsak a műszaki, hanem az emberi kapcsolatok megerősítésére is lehetőséget látnak. A pisterizai üzem igen szoros kapcsolatokat tart fenn a szovjet nyevinnomisszki vegyikombináttal. Az együttműködést egyre bővítik; a tervek között szerepel például az egyforma berendezések nagyjavításának közös elvégzése, közös készletezés. 8CNOKS szélesebb tudományos kap« csolatok. A szocialista gazdasági integráció eredményeként a szovjet és az NDK-beli szakemberek együttesen, rövid idő alatt kidolgozták a magas nyomású polietilén gyártástechnológiáját. A KGST legutóbbi ülésszakán hoztak határozatot az „In- tervolokno” nemzetközi gazdasági egyesülés létrehozásáról, amely elősegíti majd a kémiai szálak gyártásának gyorsabb fejlesztését. Húsz nap alatt - egy év tű véleménye szerint Raina Kabaivanszka legkiválóbban Bellini operáit tolmácsolja. Ezt bizonyítja az is, hogy a bolgár énekesnő, egyaránt kitűnő énekesi és színészi teljesítményével, elnyerte a Belli ni-díjat. A népszerű művészeknek gyakran felteszik a kérdést: miben látja a siker titkát? Raina így felelt: — A színpadon teljesen átalakulok. A művészet mély meggyőződést és áldozat- készséget, tökéletes koncentrációt és önfegyelmet követel. És természetesen munkát, sok munkát... Valaki egyszer megkérdezte tőle: — Hogy érzi magát a dicsőség csúcsán? — Mint az alpinista. Hatalmas munkával feljutottál a csúcsra. Még meg sem pihenhettél és hirtelen észre- veszed, hogy veled szemben — ott egy másik, még magasabb csúcs. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban nagy gondot fordítanak a vasúti közlekedés fejlesztésére. A már meglevő útvonalakat modernizálják. A legutóbbi években több vasútvonal épült, amelyek az új mező- gazdasági és ipari körzetek érintésével kötik össze a Koreai-félsziget keleti és nyugati részét; mások a nemrégiben feltárt vasérclelőhelyek és a fejlődő északi területek között létesítenek kapcsolatot. Az ipari és mezőgazdasági termelés növekedése megköveteli a vasutak átbocsátó- képességének fokozását, a vagonpark fejlesztését és [Románia g HácS9 vagy bambusz ? A nád, a cellulózgyártás olcsó és kiváló nyersanyaga, nem ad megbízható termést. Román szakemberek hosszú évek óta folytatnak sikeres kísérleteket a „kultúrnád” kinemesítésére; a növény egy hektárnyi termése mintegy 10 tonna cellulóz-alapanyagot biztosít. Az ültetvények 3—10 évig termőképesek. A kultúrnád különösen a meleg, a nedves éghajlatú, bőséges talajvízzel rendelkező területeket kedveli. Ezeken a helyeken megközelíti a bambusz méreteit: 6 méter magasra nő, a szárak átmérője pedig eléri az 5 centimétert. modernizálását. A vonszani vagongyár dolgozói az országban elsőként építenek önkiürítő berendezéssel ellátott 125 tonnás tehervagonokat. Jelenleg a KNDK egyik legfontosabb problémája a vasutak villamosítása, amely — a közgazdászok számításai szerint — lehetővé teszi az átbocsátóképesség megduplázását, s azt, hogy egyötödére csökkentsék a vasúti szállítások önköltségét. Már befejeződött egy 80 kilométeres szakasz villamosítása Racsszin és Cshöngzsin között, s most folynak a munkálatok a Phenjan—■ Szarivön vonalon. Lengyelorgzágs telep Az Olsztynek körüli Czareá Jarban, a Lengyel Horgász- szövetség haltenyésztő telepén sikerült kidolgozni a rákok mesterséges szaporításának módszerét. Minden megelőző kísérlet kudarcba fulladt, többek között a rákoknál gyakori kannibalizmus miatt. A kis rákok felfalásá- nak megelőzése érdekében a részben tiszta vízzel megtöltött kalitkás ládákat kettős, áttört fenékkel látták el. Sikerült életben tartani a rákivadékokat a téli időszakban is. Körülbelül 1400 kis rák elsőrendű állapotban áttelelt, táplálékuk burgonya és sárgarépa volt. Négy év elteltével már teljesen kifejlett rákokká alakulnak. Mongolia: o Hírek erről-arról Éván Jarigin, ez a tősgyökeres szibériai, gyermekkora éta kedveit a téli vadászatok ([Foto; APN—KS) Aas apar távlatai Mongóliában az ötödik ötéves tervidőszakban (1971 és 1975 között) 30 nagy gazdasági objektum kezdi meg működését. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy az ipari termelés volumene az 1970. évivel összehasonlítva egyhar- madával növekedett. Folytatódik az ipar ágazati szerkezetének javítása is. Míg az első ötéves tervidőszakban a könnyű- és az élelmiszeripar volt a vezető iparág, jelenleg legfontosabb az üzemanyag- és az energetikai ipar, a bányászat, a színesfémek kitermelése, valamint az építőanyagipar. Átléptek a/ 1975 évi határt A Mongol Népköztársaság mezőgazdaságának alapvető ágazata az állattenyésztés. A szarvasmarha-állomány már elérte a 25 milliót, bár ezt a szintet csak az ötéves tervidőszak végére, 1975-re irányozták elő. Az eredmények alapja a mezőgazdaság szocialista átalakítása, amelyet Mongólia a többi KGST-tag ország hathatós gazdasági és jjdornányos-műszaki segítségével valósít meg. Az ország ban a legutóbbi öt év folyamán 9 szakosított takarmánytermelő gazdaság, valamint 20 kombinált takarmányt termelő üzem épült a testvéri országok hozzájárulásával. Az új létesítményeit éves termelése 130 000 tonna takarmány. Befejeződött Ázsia legnagyobb biakombi- nátjának felszerelése is. Mongólia számos országba exportálja állattenyésztési termékeit. Uj lakájok a «zŰ2ÍöldekeBi Mongóliában 15 évvel ezelőtt kezdődött mag a szűzföldek feltörése. Az új területeken számos, elsősorbán növénytermesztésre szakosodott mezőgazdasági központot létesítettek. Így például a Bajan-Ul ajmak nyugati részén *ápül Dglun — a modern, új település iskolával, kórházzal, klubbal, szállodával, sőt repülőtérrel rendelkezik majd. A várható igényeket figyelembe véve a környék rendezése során a település felé terelnek egy közeli folyócskát. Az üzemanyag-ellátás problémája is megoldódott: Deluntól mintegy tíz kilométernyire kőszéntelepeket fedeztek fel. Teve«2f r-tex>il Ulánbátorban új kötöttáru- gyár kezdte meg műitödé- sét. A nagy termelési kapacitású, modern gépekkel felszerelt gyár évente 600 000 kötött ruházati cikk termelésére képes. A termelés alapja helyi nyersanyag: tevegyapjú és kecskeszöc. i
