Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

*GEK VAROS FELSZABADULASAWAK 88. ÉVTOMHJLÖ- 'f JA ÉS A NÉPÚJSÁG Ző ÉVES JUBILEUMA JEGYÉ-J BEN Dobós diákok futőnapja Eger város felszabadulásá­nak 30. évfordulója tisztele­tére, a Népújság fennállásá­nak 25. évfordulójára, a fu­tás, a kocogás népszerűsíté­sére, az iskolák közötti ba­rátság elmélyítésére a KISZ által meghirdetett 1945 mé­ter — felszabadulási mérföld — teljesítésének biztosítására, a Dobós szülők és a volt Dobós diákok sportbarátsá­gának elmélyítésére, decem­ber 1-én. vasárnap, 10 óra­kor Egerben, a Népkertben, futónapot rendez az egri Do­bó István Gimnázium és Er­dészeti Szakközépiskola KISZ-szervezete, sportköre, szülői munkaközössége, a ré­gi Dobósok Baráti Köre, Együttműködve a KISZ He­ves megyei bizottságával, a KISZ Eger városi bizottsá­gával, Eger város sportfel­ügyelőségével és a Népújság szerkesztőségével. A futónapon indulhatnak Eger város valamennyi kö­zépfokú iskolájának tanulói, tanárai, dolgozói, a jelenlegi Dobós diákok szülei és bár­mikor végzett Dobós diákok. A verseny értékelése, közép- iskolás lányok: 800 m = 1 pont, 1945 m = 3 pont. Kö­zépiskolás fiúk: 1200 m = 1 pont, 1945 m = 3 pont. Fel­nőttek: 700 m = 2 pont. Ki­zárólag a táv lefutását érté­kelik, az idő nem számít. A vendégiskolák tanárai dol­gozóinak pontjai iskoláik összpontszárnát gyarapítják. A beszervezett Dobós felnőt­tek pontszámai az illető osz­tályokat illeti. Valamennyi benevezett és célba érkezett induló megkap­ja a Dobó Gimnázium jubi­leumi emléklapját. A leg­nagyobb létszámmal induló vendég iskola serleget nyer, minden induló vendég isko­la, annak szervezői az együttműködő szervek által felajánlott tiszteletdíjakat kapják. A legnagyobb lét­számmal induló, legtöbb pon­tot szerzett Dobós osztályok és szervezőik szintén tiszte­letdíjban részesülnek. Vala­mennyi induló között tárgy- jutalmakat sorsolunk ki. Nevezni a Dobó Gimnázi­um KISZ-szervezetének cí­mére (3300 Eger, Széchenyi u. 19.) lehet. A Dobós szü­lők és volt Dobós gimnazis­ták nevezhetnek írásban a KISZ-szervezetnél, valamint az őket felkereső Dobós diá­koknál. Nevezési határidő középiskolásoknak november 25. (hétfő), felnőtteknek no­vember 29. (péntek). Gyüle­kezés a futónapra december 1-én, vasárnap háromnegyed tíz és tíz óra között, a sta­dion bejárata előtti térségen. Csak röviden... Szerdán folytatódnak a küz­delmek a labdarúgó MNK-ban. Ezen a napon az országos elő­döntő mérkőzéseire kerül sor, amikor Heves megyéből a Gyön­gyösi Spartacus 13 órakor fo­gadja az NB I-es Vasast Gyön­gyösön. Az Egri Dózsa később lép pályára, mert ellenfele az MVSC—Tállyai Építők győztese lesz. Ezt a mérkőzést november 20-án bonyolították le egymás ellen. <5 November 24-én 8 órai kezdet­tel rendezik meg Hatvanban a 3-as sz. Általános Iskolában Hatvan város felszabadulása 30. évfordulójának tiszteletére meg­hirdetett általános iskolások légpuskás versenyét. Nevezni november 21-ig lehet a városi sportfelügyelőségen. Sorsolás a helyszínen. * A MÖSZ által kijelölt verseny- bíróság az ökölvívó MNK küz­delmeire jelentkezett 14 egyesü­letet három csoportra osztotta, majd kitűzte a mérkőzések idő­pontjait. A gyöngyösi Zalka SE az első csoportba került a Bp. Honvéddal, az Üjpesti Dózsával és a Bp. Építők—Fémmunkás SE-vel. Ebben a csoportban no­vember 21-én 11 órakor lesz az első forduló, mégpedig Gyön­gyösön, a Zalka SE tornater­mében. * Pécsett rendezték meg az or­szágos vidéki serdülő ökölvívó egyéni bajnokságot, amelyen részt vettek Heves megye fia­taljai is, akik közül a követke­zők értek el érmes helyezést. I. korcsoport, kispapírsúly: 2. Nagy (Zalka SE), papírsúly: 3. Varga (MÁV HAC), könnyűsúly: 2. Kiss (Petőfibánya). nagykö­zépsúly: 3. Kiss (Zalka SE), n. korcsoport, könnyűsúly: 1. Nagy (Zalka SE), váltósúly: 3. Kovács (Eger), félnehézsúly: 2. Boronyi .(Eger), nehézsúly: 3. Zemi- neczki (Zalka SE). A NÉPÜJSÁG TIPPJEI A 47. HÉTRE 1. Komló—SZEOL X 2 2. Ózd—Budafok 1 3. FÖSPED—Nagykanizsa 1 x 4. Eger—Szolnok 1 x 5. Kaposvár—Oroszlány 1 6. Kecskeméti SC—V. Izzó x 1 7. K.-halas—Kecskeméti TE x 1 8. SZVSE—Szabó L. SE x 9. MED. ÉRDÉRT—BVSC X 2 10. Bologna—Torino 1 11. Cesena—Napoli x 2 12. Lanerossi—Ternana 1 x 13. Sampdoria—Inter. x 2 Pótmérkőzések: 14. Brescia—Verona x 2 15. Novara—Genoa I 16. Parma—Foggia 1 Sokan kíváncsian teszik fel a kérdést: vajon mióta ismerik a sakk játékot Heves megyében? Akadnak, akik az elmúlt 25— 50 évre gyanakszanak és nem is sejtik, hogy milyen régi ná­lunk a sakkjáték ismerete. Ha a kérdésre választ akarunk ad­ni, a sakksport kialakulásáról és fejlődéstörténetéről is szót kell ejteni. A hagyomány szerint a sakk­játék Indiában keletkezett, kö­rülbelül az időszámítások kezde­tén. Neve ekkor csaturanga. Azonban nemcsak nevében, ha­nem a játék módjában is kü­lönbözött a mai sakktól. Kiala­kulásának kezdetén még négy színű bábukkal játszották és az egymással szemben álló felek száma sem kettő, hanem négy volt. A ma ismert sakkj átélt hosszú évszázadokon keresztül változva, körülbelül a IV—VI. században, Perzsiában alakult ki. A perzsáktól vették át a sakk­játék fortélyait az arabok, akik között igen népszerűvé vált. a sakkjátszás elméleti alapjait is ők fektették le. Arab közvetí­téssel terjedt el Európában, ahol a Vili—IX. században és a lo­vagi korszakban a feudális ne-- mességnek: már elsőrendű szó­rakozása olyannyira, hogy a hét lovagi készség egyikévé vált. Magyarországon már a XI. században, a feudalizmus meg­honosodásával elterjedt. Ter­jesztői Nyugatról az állami rend erősítésére idehívott lovagok, akik kardjuk mellett a hét lo­vagi erény gyakorlására maguk­kal hozták sakktáblájukat is. Hazánkban különösen az An­jouk alatt terjedt el a XIV. szá­zadban. Ugyanakkor a sakk dia­dalét ja Európában tovább tar­tott. A XVI—XVIII. században azt lehet mondani, hogy az ak­kor ismert világon szinte min­denütt kisebb-nagyobb mérték­ben játsszák. Ebben az időszak­ban Spanyolországban és Ttáliá­müsiß november 24)., szerda A sakkozás ban volt legkedveltebb, ennek következtében a sakkelmélet is ezekben az országokban fejlő­dött tovább. Magyarországon szintén közismert és gyakorolt játék a sakk, ennek illusztrálá­sára elég egy példát felhozni: Kempelen Farkas 1784-ben meg­alkotta sakkozó gépemberét, amely korában világszenzációt keltett. A sakk mint sportág Angliában fejlődik, 1851-ben itt rendezték meg az első nemzet­közi sakkversenyt, amelynek győztese a német Anderson. In­nen már egyenes a sakksport diadalútja egészen napjainkig. Heves megyében hasonlókép­pen, mint Magyarországon, a íeudalista társadalmi rend ki­alakulásával terjedt el a sakk­játék ismerete. Részben a ma­gyar királyok vendégszeretetét élvező itt letelepedő lovagok, másrészt pedig a külföldön ta­nuló magyar diákok hozzák ma­gukkal az első sakktáblákat. Bár írásos feljegyzéseink nin­csenek kora középkori Heves megyei elterjedéséről, tény, hogy Magyarországon a XIV. század­ban már széliében ismerték a sakkjátékot és ez alól Heves megye sem volt kivétel. A XVI —XVn. században először Hat­vant, majd Egere elfoglaló tö­rökök szintén kedvelték az ész- játékokat. többek között a sak­kot is. Hozzájuk ez a játék szin­tén az arabokon és perzsákon keresztül jutott el A törökök­nek az észjáiékok iránti kedv­teléséről Evlia Cselebi török vi­lágutazó ad hírt, aki egv he- Ivütt azt írja: ,,a kapu előtt le­vő nagy toronyban az előkelők és nagvok összejönnek, s tarla és s^kkiáték ürügye alatt a vá­rat őrzik”. A hatvani várról írva szintén utal arra, hogy „szórakozó he­lyeik is e kapuk között van- '•úc.” Amikor egv másik alka- ■mmal Egerből Kassára ment. r.t írta e városról: „Belsejében akktábla festéshez hasonló tisz­ta kövezetű utcák”-at látott. Az idézet azt mutatja, hogy a sakk­tábla használata gyakori lehet így látták tudósítóink a megyei labdarúgó-bajnokság küzdelmeit Eger csehi—Bélapátfalvi* 5:1 (3:0) Egercsehi, 200 néző. V.: Mes- tér. Egercsehi: tiráz — Bóta B„ Halász I., Eartha, Gál, Kalász 11., Orosz (Pirkó), Ballai, Csu­haj, Sulyok (Dorkó I.), Petrá­nyi. Edző ■ Csizmarik Imre. Bélapátfalva• Varga — Lőrincz 11., Bisztri, Mező, Berecz, Erdé­lyi, Szécsi, Mikó II., Kovács, Suba II., Suba IV. Edző: Nagy András. 10. perc: Orosz távoli lövését Varga kiütötte és a jókor ér­kező Sulyok közelről a hálóba lőtt, 1:0. 20. perc: Orosz jó labdával indította Ballait, aki egyet iga­zított és 6 m-ről a kapuba lőtt, 2:0. 27. perc: Berecz röviden adott haza, Orosz elcsípte a labdát, amelyet a hálóba helyezett, 3:0. 81. perc: Halász II. futott ed a jobb oldalon, lövése a háló­ban kötött ki, 4:0. 84. perc: Sulyokot a 16-oson belül felvágták, a büntetőt a szenvedő fél a háló bal sarká­ba lőtte, 5:0. 85. perc: Egy 20 m-es szabad­rúgást Bisztri, a sorfalat érint­ve & bal felső sarokba továbbí­tott. 5:1. Közepes iramú mérkőzésen & hazai gárda ilyen arányban Is megérdemelten nyert. Jók: Bartha, Halász n., Ballai, liléi- , ve: Bisztri, Erdéljri. Bóta Ferenc Gyöngyösi Energia SE— Pétervására 8:0 (4:0) Gyöngyös, 300 néző. V.c Cső­ből ya. GYESE: Jakab — Nagy, Hu­szár, Balázs (Kiss), Teli, Ba­logh L. (Szerző), Varga, Balogh Gy., Szilágyi, Jaros, Hídvégi. Edző; Takács László. Pétervására: Bocsi — Szántó I„ Matusz, Majoros, Kovács (Palcsók), Nagy, Tóth, Pál, Csipke, Kokovai, Szántó K. Edző: Matusz Gyula. IS. perc: Varga beadását Szi­lágyi 5 m-röl lőtte a hálóba, 1:0. 30. perc: Balogh átadását is­mét Szilágyi értékesitette, 2:0. 32. perc: Balogh Gy. egyéni játék után talált a hálóba, 3:0. 38. perc: Hídvégi átadásából ismét Balogh Gy. volt eredmé­nyes, 4:0. 47. perc: Szilágyi beadását Balogh Gy. fejelte a hálóba, 5:0. 52. perc: Hídvégi pontos át­adását Varga egyből bombázta a hálóba 6:0. 76. perc: Az előre lopózkodó Teli 22 m-röl bombázott a há­lóba, 7:0. 87. perc: Balogh Gy.—Szilágyi összjáték után Balogh Gy. ál­lította be a végeredményt, 8:0. Végig a hazai csapat irányí­totta a játékot, s győzelme még ilyen arányban is megérdemelt. Jók: Balogh Gy. (a mezőny legjobbja), Balázs, Szilágyi, il­letve Matusz, Nagy és Pál. Takács László Tamalelesz—Hevea 1:0 (1:0) Tarnalelesz, S00 néző. V.: Szabó. Tarnalelesz: Zelei — Kovács B., Bozó, Kovács A., Utassy B., Balázs, Kollár, Ködmön, Utassy Gy., Kovács J., Ferencz. Edző: Csirmaz Ágoston. Heves: Ridegh — Berki, Hor­váth, Síolcz (Mikola), Korsós, Kovács, Bettembuk, Bakos, Bu­dai, Kolozsvári, Balázs. Edző: Gombaszegi Miklós. 17. perc: Kovács J. 18 m-ről meglőtt labdáját Ridegh nagy bravúrral hárította. 43. perc: Ferencz átadását Utas­sy Gy. a 16-osnál lekezelte, s egy csel után élesen lőtt a ka­pu jobb sarkába, 1:0. 47 perc: Zelel kiejtett labdá­ját Balázs 3 m-ről emelte a ka­pu fölé. A mérkőzést végigtámadó ha­zaiak megérdemelten győztek a mezőnyben jól adogató vendé­gekkel szemben. Jólc: Utassy Gy. (a mezőny legjobbja). Fe­rencz. Molnár, illetve: Ridegh, Horváth. Csirmaz Ágoston Sírok—MÁV Hatvani AC 2:1 (2:0) Sírok, 250 néző. V.: Nagy J. Sírok: Nagy — Béres, Udvari, Bobák, Bartók, Szoboszlai, Schwarczkopf. Szabó I., Erdé­lyi, Tóth, Bánik. Edző: Liptai József. as MÁV HAC: Aradi — Nagy, Kókai, Varga, Pócs, Mudruczó, Bíró, Tóth B„ Ecseri, Pásztor, Szabó. Edző: Pogonyi Lajos. 15. perc: Szép hazai akció so­rán Erdélyi kapáslövése kötött ki a hálóban, 1:0. 33. perc: Bánik cselsorozat után a kapufát találta el. 35. perc: Egy szép hazai tá­madás végén Erdélyi volt ered­ményes, 2:0. 46. perc: Tóth nagy erejű lö­vése után a kapufán csattant a labda. 68. perc: Udvari reklamálásért a kiállítás sorsára jutott. Még ebben a percben szögletrúgás után Ecseri fejelt a hálóba, 2:1. Az ideges hangulatú mérkő­zésen a hazai csapat megérde­melten győzött. Jók: Nagy, Bar­tók, Erdélyi, Tóth, illetve: Ara­di, Pócs, Pásztor. Somogyi János Hatvani Kinizsi—Apc 1:1 (0:0) Hatvan, 300 néző. V.: Drahoe. Hatvan: Varga — Patai I., Burján, Zábrák, Patai II. (Ba- ranyi), Tóth, Bóna, Szabó, Lud- vig (Dénárt), Tómács, Kővágó. Edző: Kristyán István. Apc: Ülés — Gazsi, Szklenár, Kiss I., Zelnik, Dombi, Kiss II. (Pajkos), Kurucz, Laczkó. Ko­csis, Rezsnyák. Edző: Fekete László. 48. perc: Rezsnyák elfutott a jobbszélen, 18 m-es lövése Var­ga mellett a hálóban kötött ki, 0 :1. 68. perc: Bőna b m-ről a felső kapufára fejelte Kővágó beadá­sát. 76. perc: Tómács indította Kővágót, aki az alapvonalról visszagurított és a jókor érke­ző Szabó 6 m-ről lőtt a hálóba. 1 :1. A jól adogató Apci Vasas el­len a Kinizsi csak kitűnő haj­rával tudta megmenteni az egyik bajnoki pontot. Jók: Burján, Zábrák, Tóth. illetve Illés (a mezőny legjobbja), Szklenár, Kocsis, Rezsnyák. Srej József Egri Vasas—Adács 0:0 Eger, 300 néző. V.: Szőke. E. Vasas: Tóth — Beraxa, Sí­pos, Mezei, Pázmándi, Zágo- nyi, Berecz (Farkas), Balogh, Patkós, Zajácz, Hevér. Edző: Cere Tihamér. Adács: Bagi S. — Brezóczky, Ács, Barna, Fehér (Bagi J.), Ko­vács F., Kovács L., Papp (Csá- nyi), Kovács J.. Torna, Dankő. Edző: Kovács János. 6. perc: Berecz nagy helyzet­ből a kapust találta el. 46. perc: Zajácz lövését bra­vúrral hárította Bagi. 55. perc: Patkós 5 m-ről gurí­tott a kapu mellé. SC. perc: Patkós lesről talált a hálóba. 82. perc: Balogh gólját les mi­éit vonta vissza a játékvezető. A végig nagy fölényben ját­szó egriektől ritkán tapasztal­ható szerencsével vitte el az egyik pontot az adácsi csapat. A Vasas mindent megpróbált, de ezúttal is gólképtelenségén .bukott” el. Jók: Beraxa, Sípos, Pázmándi, Zajácz, illetve Bagi S. (a mezőny legjobbja), Acs. Fesztbaum Béla Szűcsi—Novaj 1:0 (1:0) Szűcsi, S00 néző. V.: Erdélyi. A kft csapat összeállításáról nem érkezett jelentés. 28. perc: Soós I. 12 m-ről le­adott nagy erejű-lövésével szem­ben kitűnő formában védő Lik- tor kapus is tehetetlennek bi­zonyult, 1:0. 34. perc: Tóth 14 m-ről leadott nagy lövését hárította szögletre a kapus. 78. perc: Szalai I. 20 m-es ’bombalövését ujjheggyel tor­nászta kapu fölé Liktor. Ezután a vendégek is vezet­tek két támadást eredménytele­nül. Első félidei játékával megér­demelten nyert a hazai csapat a végig sportszerű, közepes szín­vonalú merk Ízesen. Jók: Tóth, Soós X., Szalai in., Szalai I„ illetve Liktor (a mezőny leg­jobbja), Fegyvemeki, Verebélyi, Vasas. Tóth Pál Karikás SE— Selypi Kinizsi 2:1 (1 KI) Abasár, 100 néző. V.: Pólón­kat. Mindkét csapat sok helyzetet hagyott kihasználatlanul. G.: Tart 2, illetve Pásztor. Jók; Sütő (a mezőny legjobbja), Tart, illetve Pásztor, Koznyik. Átlétikci Gyöngyös város felszabadtad^- sanak 30. évfordulója tiszteletére két jelentős atlétikai esemény volt a városban. Az atlétikai szakszövetség a jó időt kihasz­nálva, 16 számból álló városi bajnokságot rendezett, melyen a középiskolák dicséretre méltóan, nagy számban képviseltették magukat. A győztesek eredményei. Fiúk: 300 m: Major Tamás (ITSK), 43.2, S00 m: Csépány György (Berze G.) 2:16.5, 1000 m: Amb­rus Gyula (Mez. Szakisk.) 3:10.6, 1500 m. (ifjúsági): Hevér Tibor (ITSK) 4:29.6, 1500 m (serdülő): Budai Gábor (ITSK) 4:42.0, 3000 m: Szolner Imre (Szakközépisk.) 11:41. Gerelyhajítás (600 gr.) Major Tárná:, (ITSK) 34.40. Ge­relyhajítás (800 gr.): Lassú Ist­ván (Szakközépisk.) 40.02. Disz­koszvetés (ifjúsági): Lassú Ist­ván 41.70. Diszkoszvetés (serdü­lő) : Lassú Tibor (Szakközép.) 30,04. Lányok: 300 m: Vályi Nagy Csilla (Berze G.) 49.8, 600 ra: Gál Katalin (Becze G.) 2:16, 8G0 m: Gernbiezky Éva (Berze G.) 3:13.1. Gerely hajítás: Rédei Rita (Berze G.) 21.60, Diszkoszvetés (ifjúsági): Bagdi Márta (Berze G.) 25,4.9, Diszkoszvetés (serdü­lő) : Antal Mariann (Berze G.) 29,40. A 214. sz. ITSK intézeti me­zei futó bajnokságán közel 100 tanuló állt rajthoz. Eredmények. Fiúk. I. évesek: 1. Bucskó Jó­zsef, 2. Ács István, 3. Fehér Zoltán. Csapatban: 1. „A” csa­pat (Bucskó, Ács, Pusoma). II—III. évesek: 1. Hevér Tibor 2. Krenyácz Árpád, 3. Szalmás! László. Csapatban: 1. III/5 osz­tály (Hevér, Béres, Bíró). Lányok. I. évesek: 1. Petrik Emma, 2. Török Mária, 3. Tief- fenbacher Ilona. Csapatban: i. 1/1 osztály (Petrik, Tieffenba- cher, Litkei). Ill—III. évesek: 1. Csömör Klára, 2. Sohajda Magdolna, 3. Mácsár Klára. Csapatban: 1. XII/2 osztály (So­hajda, Mácsár, Bálint). Lövészet Füzesabony nagyközség fel­szabadulásának 30. évfordulója tiszteletére a helyi MHSZ-klu- bok szervezésében, a klubok, KISZ-szervezetek és üzemek legjobb lövészei részvételével kispuska lóversenyt rendeztek a nagyközség fedett lőterén. A férfi és női versenyzők 50 m- ről 10 lövést adtak le. A férfiak végig színvonalas, szoros ver­senyt vivtak. A nőknél figye­lemre méltó Kelemenné 80 körös teljesítménye. Eredmények. Férfiak: 1. Ki­rály Béla (Füzesabonyi AG) 89, 2. Tóth József (Mátravidéki F.) 86. 3. Marczéli József (ÁFÉSZ) 85 körrel. Nők: 1. Kelemen Já- nosné 80, 2. Antal Ilona 68, 3. Gál Katalin (mind ÁFÉSZ) 44 körrel. A tiszteletdíjakat Balázs Lász­ló, a Füzesabonyi ÁFÉSZ MHSZ lövészklub titkára adta át. Kitüntetett sportvezetőnk Csépe György múltja Heves megyében náluk, különben nem élne ezzel a hasonlattal. A török hódoltság megszűnése után a XVIII. szá­zadban a megyeben újból lassan terjed a sakkjáték. Azonban ké­sőbb Vitkovics Mihály így ír róla naplójában az 1800-as évek ele­jén: „Károlyiné látván, hogy pénzre nem akarok játszani, sakkozni hitt”. „Leültünk sak­kozni, arra kért, hogy a király­né ellen ne kegyetlenkedjem: Megfogadtam ezt. Két közembe­rünket egymás ellen kiállítot­tuk a középen. ö a futkárót balfelől én. jobbfelől a lovago­mat kiindítám. Mikor az indí­táson gondolkozott, áhitva les­tem orczáján és gyönyörű sze­meiben a sok szépet.” A XIX. század második felében, különösen az 1867-es kiegyezés után, egyre-másra alakulnak a különböző polgári körök, kaszi­nók, munkásegyletek, amelyek­ben mindenütt ott van a ferbli és a biliárd mellett a sakk is. Különösen kedvelt játéka ez a korabeli munkásköröknek. A századfordulón az egri munkás­otthonban is találunk sakkfel­szerelést. Amikor rendszeressé válik a Heves megyei újságki­adás. akkor az egri, gyöngyösi lapokban mindig teret kap a sakk ismertetése. Korabeli nem­zetközi sakkmérkőzésekről kö­zölnek híreket, de jelennek meg sakkelméleti és sakktörténeti cikkek is. Az Eger 1876. január 2-i számában egyenesen a sakk­sport népszerűsítése érdekében kardoskodik: „Azon meggyőző­désben, hogy T. olvasóink között is lesznek számosán, kik a nemes sakkjátéknak kedvelői, annak művelői...” ezért külön­böző sakkfeladványokat mutat be olvasóinak. A Heves megyé­ben is népszerű sakkjátékban döntő fordulatot jelent a sakk­sport megjelenese ugyanúgy, mint 1851-ben Angliában az első nemzetközi verseny megrendezé­se. Magát a sakksportot mint versenysportot kívánják népsze­rűsíteni Heves megyében is, amikor Í87ö-ben a nagy nyilvá­nosság színe előtt rendezik meg az Eger—Miskolc városok közöt­ti sakkversenyt. A miskolciak részéről Papp Dezső zongoraművész, az egriek részéről Müller néptanító ját­szott. A levelezés útján folyta­tott sakkjátszma végül is 1880- ban fejeződött be, amelyet a 44. lépésben Fapp Dezső nyert meg a miskolciak részére. A sakk- sport első és jelentős Heves megyei jelentkezése után egyre többet hallunk hasonló kihívá­sokról. Amíg a mtyt században jel­lemző, hogy a sakksportnak nem voltak meg a szervezeti ke­retei, addig a századforduló utá­ni években már létrejöttek az első Heves megyei sakkszakosz­tályok is. így 1909-ben megala­kították az Egri Sakkozók Kö­rét és a február 21-i vezetőség­választó ülésen elnökké Zbiskó Alajost, alelnölcké Lanner Mórt, titkárrá pedig Kovács Bélát vá­lasztották meg. A kör helyisé­ge a Széchenyi Kávéházban volt. Versenyeiket elsősorban a kávé­ház törzsvendégei részére szer­vezték meg. Időközben jelentős változások történtek a sakk­sport szervezett irányításában is, 1911-ben létrehozták a Ma­gyar Sakkszövetséget. Ez azon­ban erősen fővárosi érdekeltsé­gű volt, ezért sokan továbbra is kívül maradtak. nem vettek részt versenyein. Az egyedi ki­mutatásokban rnég 1913-ban Is találkozhatunk az egerfarmosi Andó Sámuel és a hatvani Ká­dár Ferenc nevével. Végeredményben tehát a sakk­körök megalakításával és a köz­ponti sakkszövetség létrejöttével megvolt a lehetősége annak is, hogy a Heves megyei sakksport egy magasabb színvonalon fej­lődjön tovább. A két világhábo­rú között pedig tovább erősö­dött a versenysport jellege és napjainkban már a tömegek versenyzésén kívül jól szolgálja pihenésüket és szórakozásukat- - - -L r feássüé ■ jl Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján kitün­tették a sport legjobb társadal­mi aktíváit is. A Testnevelés és sport kiváló dolgozója ki­tüntetésben részesült többek kö­zött Csépe György, a Heves megyei Üsző Szövetség elnöksé­gének tagja, a Gyöngyösi ITSK tanárelnoke. Az 1939-es, gyöngyösi születé­sű Csépe György már 10 ,cves korában rendszeresen sportolt, majd középiskolai és főiskolai tanulmányai melleit atlétiká­ban, kézilabdában, úszásban és vízilabdában minősített sportoló lett. Úszásban másodosztályú szintet ért el, kézilabdában pe­dig a Zalka SE NB Il-es csa­patának egyik erőssége volt. A téli sportágak közül a sífutás­nak hódolt. • A versenyszerű sportolástól való visszavonulás után sem fordított hátat a sport­nak, hanem különböző vezetői pozíciókban kamatoztatja sok­oldalúságát. 1970-től az újjáala­kult gyöngyösi városi, ez évtől pedig megyei úszószövetség tagja, 1972-töl az ITSK tanáreí- nöke. Sportvezetői pozícióban ez evben érte el legnagyobb sikerét. A XVIII. országos vi­déki úszóbajnokságot Gyöngyö­sön bonyolították le, ahol a nagy sikerű versenynek Csépe György volt a főrendezője. A rendezésről a szakemberek elis­merően nyilatkoztak. Grónai Al­fonz, a Magyar Úszó Szövetség elnöke gratuláló levelében így írt: „ . . . úgy gondoljuk, hogy ez a nagy lelkesedéssel meg­rendezett esemény alapja lehet Gyöngyösön az úszósport továb­bi egészséges fejlődésének ... ”, vagy idézzük a gyöngyösi mű­sor 1974. november című kiad­ványa alapján az egyik vidéki szakvezetőt, aki így fogalmaz. ..... ahol olyat', nagyszerű em­berek tevékenykednek, ahol olyan jó „zenekari** összedol­gozás, együttműködés van, ott az eredmény biztosan jelent­kezni fog.” Többek között No­vak Ilonka, a Magyar Üszó Szö­vetség és a.z olimpiai bizottság tagja is meleg hangon méltatta ezt a vidéki viszonylatban is kiemelkedő úszórendezvényt. Nemcsak a sportvezetésben, hanem «■ gémeién napi munkában is elismert dolgozó Csépe György, aki 1961-től a 214. szá­mú Ipari Szakmunkásképző In­tézet József Attila Kollégiumá­nak nevelője, 1963-tól vedig a vezetője. Felesége, a Berze Nagy Janos Gimnázium testnevelője. Csapé György irányítása alatt a politikai nevelőmurika elismeré­sein a kollégium elnyerte a He­ves megyei KISZ-bizottság ván­dorserlegét. Ez évben nemcsak a sport, hanem nevelői munkás­ságáért is kitüntetésben része­sült, amikor megkapta g Munkaügyi Minisztérium kiváló dolgozója megtisztelő címei. Ezen felül tulajdonosa c Gyön­gyös városért arany, ezüst és bronz fokozatú kitüntetéseknek is .. . Ami a jövőt illeti. A minden­napi munka melleit tovább ta­nul. a lehetőségei szerint ő is segíti az intézet azon irányú tö­rekvéseit, hogy egy korszerű szakmunkásképző intézet épül­jön Gyöngyösön. Továbbra is részt kivan venni a városi sport­élet fejlesztésében, pontosabban a városi úszóélet klszé lesüti ái- ben és vessző paripája marad a Kötelező úszóoktatás bevezetésé­nek megoldása, ffczigotvéirtflf i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom