Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-14 / 266. szám

Szerda esu külpolitikai kommentárunk: Görög választási küzdelem Kelet—nyugati konferencia Bécsben Maoyar—francia munkaonmany AZ UTOLSÓ HETÉBEN TART a választási küzde­lem Görögországban. A fővárosban és vidéken pontos menetrend; szerint egymást követik a különböző pártok nagygyűlései, a pártvezetők televíziós beszédei, mielőtt a gorög választók vasárnap az urnákhoz járulnának. Az athéni házak falatait szinte elfedik a fényképes választási plakátok, a főútvonalakat, a járdát és az út­testet vastag röpcédulaszőnyeg borítja. Mint a választások kiírása óta minden hét elején, most is összeültek a politikai pártok képviselői, hogy megvitassák a választási küzdelem hajrájának technikai körülményeit. A Karamanlisz miniszterelnök vezette új demokrácia pártja egyebek közt rögzítették az utolsó választási beszédek és televíziós szereplések rendjét. ENNEK A MEGALLAPODASNAK az értelmében tartotta meg kedden este az athéni Omonia-téren utolsó beszédét Mavrosz, a Centrum vezetője. Elsősorban Cip­russal foglalkozott Mint mondotta, ennek a problémá­nak nem szabad választási kérdéssé válnia, mert meg­oldása országos, tehát pártok feletti erőfeszítéseket kö­vetel. Támogatta a Biztonsági Tanács ide vonatkozó ha­tározatát, ugyanakkor elhatárolta magát a közgyűlés leg­utóbbi döntésétől. Nézete szerint a rendezésnek nem Athén és Ankara közti kompromisszumos megoldás út­ján, hanem a két közösség vezetői között szabad tárgya­lások révén születő egyezmény alapján kell létrejönnie. Belpolitikai problémákat érintve pártjának első szá­mú gondjaként az infláció elleni harcot, valamint a hét­éves diktatúra gazdasági következményeinek felszámolá- sákt jelölte meg. Az egyesült baloldal szerdán este tartotta meg a vá­lasztások előtti utolsó nagvgyűlését az Alkotmány-téren. A szónok Iliász Iliu, a pártszövetség egyik vezetője volt Csütörtökön Papandreu, a Pánhellén Szocialista Mozga­lom irányítója lép mikrofon elé, pénteken pedig Kara­manlisz mondja el utolsó választási beszédét A tömeggyűlések sorrendje egyértelműen Karaman- lisznak kedvez, a hivatalos televíziós nyilatkozatok má­sodpercre egyenlően megszabott idejét azonban részle­hajlás nélkül osztották el. A jelenlegi kormányfő szer­dán, Florákisz-Jotisz, a Görög Kommunista Párt első titkára csütörtökön, Mavrosz p°dig pénteken áll a tv- kamerák elé. Szombaton már aenr tartanak gyűlé­seket a fővárosban. A LEGTÖBB politikai megfigyelő egyetért abban, hogy Karamanlisztól aligha lehet elvenni az elsőséget A további sorrend és egyáltalán a számszerű arányok tekintetében viszont már teljes a bizonytalanság. > nj--,-,-----------------­Oltványi Ottó, az MTI tu­dósítója jelenti: Zárt jellegű tanácskozás­sal folytatódott szerdáin Bécsben a 15 ország részvé­telével kedden este meg­nyílt ötnapos konferencia a kelet-—nyugati együttműkö­dés lehetőségeiről. Mint a tanácskozás résztvevőinek körében hangsúlyozzák, ez­úttal már sokkal többről van szó, mint csupán ke­reskedelmi és ipari koope­rációk fejlesztéséről, hiszen az elsősorban a Szovjetunió és a szocialista országok következetes politikájának eredményeként megváltozott nemzetközi helyzet széle­sebb együttműködésre nyújt lehetőségeket. A bécsi konferencia jel­legében >'s különbözik az egyéb tanácskozásoktól, mert nem kormányszintű fórum, de mégis képviseletet kap benne kormánytisztséget be­töltő személyiségektől kezd­ve, közgazdászokon, tudo­mányos kutatókon át az üz­leti világ is, csakúgy mint Brüsszeli elöntés A Közös Piac miniszteri tanácsa úgy döntött, hogy a tagállamok 1975. január 1. után a jelenlegi helyzetnek megfelelően fenntarthatják kétoldalú kereskedelmi kap­csolataikat az úgynevezett „állami kereskedelmet foly­tató” országokkal, vagyis a szocialista országokkal. Mint ismeretes, az EGK korábbi döntései alapján et­től az időponttól kezdve nem érvényesek a közös piaci tagállamok és a szocialista országok között korábban megkötött kétoldalú keres­kedelmi egyezmények. A tagállamoknak az EGK kö­zös kereskedelempolitikája kialakításáig módjukban van a kétoldalú kereskedel­mi forgalomban bizonyos változtatásokat eszközölni akár a behozatali kvóták módosítására, akár egyes termékek forgalmának fel­szabadítására. azonban eh­hez konzultációt kell foly- tatniok az EGK többi tag­államával. A miniszteri tanács ülé­sén a kilencek elhatároz­ták, hogy bővítik az EGK gazdasági kapcsolatait Por­tugáliával. több jelentős nemzetközi szervezet. A sokrétű össze­tétel miatt a résztvevők úgy döntöttek, hogy a kon­ferencia eié terjesztett öt jelentés vitáját zárt körben rendezik meg. a határozato­kat azonban széleskörűen publikálják majd. Csütör­tökön és pénteken öt mun­kacsoportban tevékenykedik a konferencia. Az öt munkacsoport ré­szére újszerű módon készí­tették el a referátumokat: minden témához egy keleti és egy nyugati ország állí­tott össze jelentést. Egyet­len kivétel van: Magyar­ország és Franciaország együttesen dolgozta ki „A kelet—nyugati tudományos és technikai együttműkö­dés bővítésének lehetőségei” címmel benyújtott munka­okmányt. Ford elnök fogadta Kreiskyt Szovjet szerző könyve Kínáról „A maoizmusnak nincs jö- T5je>> — ezt a következtetést vonja le A. Ter-Grigorján szovjet újságíró „Akiket el­torzított a gyűlölet” című könyvében, amelyben Kína történelmének elmúlt 10 esztendejéről számol be. A Kínai Népköztársaságban több ízben járt szerző művé­nek ismertetése a Komszo- molszkaja Pravdában jelent meg. Ter-Grigorján könyvében meggyőző érvek kíséretében sorolja fel a maoistáknak a nemzetközi kommunista mozgalomtól és a marxiz­mus—leninizmus tanításai­tól való eltávolodása okait és az eltávolodás következ­ményeit: a szovjetellen essé­get, a fékevesztett soviniz­must, a kardcsörgető antihu- manizmust — olvasható a re­cenzióban. A szerző gyűlölet­től eltorzult emberekről ír, akik máglyákat raktak köny- ' vekből, leszámoltak semmi­ben sem vétkes fegyvertársa­ikkal, művészeti alkotásokat semmisítettek meg, ősi mű­emlékeket romboltak le. Megemlékezik kínai barátai­ról, akik életüket vesztet­ték, és azokról, akiknek sorsa ismeretlen. Részlete­sen foglalkozik azokkal a megpróbáltatásokkal, ame­lyeket a tehetséges, munka­szerető kínai népnek el kell viselnie. A szerző bemutatja a „maoista vezetők népellenes, fanatikus politikáját”, azt a törekvést, hogy létrehozzak a népnek, különösen a fia­taloknak az „élettől való tel­jes elszakadását, a közönyt az élét problémái iránt”, a belső meggyőzőlés teljes hiá­nyát — hangsúlyozza a lap. A kínai ifjúság azonban aligha vállalja ezt — írja Ter-Grigorján. Az utóbbi években — látva a maoista propaganda és a reális élet közötti kirívó ellentéteket — józanodni kezd. Még nem teljesen tudatosan ugyan, de elveti a „kulturális forrada­lom” örökségét és nem kí­ván vakon engedelmeskedni minden utasítóinak. rww 1971., november 14., csütörtök A saigoni helyzetről A saigoni rendszer el­lenőrzése alatt álló terüle­teken több mint 880 ezer hadiárva, több mint 650 ezer hadiözvegy, 180 ezer hadi­rokkant és több mint egy­millió munkanélküli van — állapítja meg szerdai szá­mában a Krasznaja Zvez- da. Leontyev ezredes, a lap szemleírója a saigoni öve­zetben kialakult helyzetet kommentálva rámutat, hogy a Thieu-kormányzat válto­zatlanul szabotálja a pári­zsi Vietnam-megállapodást, fokozza hadműveleteit a felszabadított területek el­len és úgynevezett pacifiká- ciós műveleteket hajt végre saját övezetének lakossága ellen. A börtönökben még mindig több mint 200 ezer politikai fogoly sínylődik. Mindent összevetve — ál­lapítja meg a szemleíró — Thieu felbújtóit manapság nem annyira a diktátor sze­mélyének sorsa aggasztja, hanem sokkal inkább az egész saigoni rezsimnek és politikájának a jövője. En­nek megmentéséért még akár Thieu „elnököt” is hajlan­dók feláldozni ugyanúgy, ahogy 11 évvel ezelőtt Diem '„elnököt” is félreállították. A Pentagonban már azon gon- : dolkoznak, hogy nem kelle- ne-e „másik lóra tenni”. A kérdés tulajdonképpen csak az, hogy hol keressék ezt a bizonyos „másik lovat”, amely ugyanazt a háborús politikát folytatná, mint elődje. A mai időkben ez már nem is olyan könnyű feladat. Az Egyesült Államok sai­goni nagykövetsége azonban változatlanul rokonszenve­zik a Thieu’-rezsimmel. A közelmúltban olyan nyilat­kozatot adott ki, amelyben a párizsi megállapodás megsér- sértésével nem mást. mint a Vietnami Demokratikus Köz­társaságot próbála felelőssé tenni. A nyilatkozat szerző­je személyesen Graham Mar­tin amerikai nagykövet volt, aki kijelentette: „nem azért érkeztem Saigonba, hogy Dél-Vietnam felosztása mel­lett bábáskodjak”. Nekünk úgy tűnik — írja a Krasznaja Zvezda szemle­írója — a nagykövet úr nem azért van Saigonban, hogy a párizsi megállapodás szabo- tálásánál bábáskodjék. A saigoni rezsim azonban ez idő szerint mással sem fog­lalkozik, mint a párizsi meg­állapodás szabotálásával és ezzel maga ellen fordítja a nép jogos felháborodását és haragját. Az AASZ- értekezletről Az amerikai küldöttség ál­tal elfoglalt álláspont mi­att maradt eredménytelen a latin-amerikai országok többségének az a kísérlete, hogy kontinentális szinten hivatalosan is megszüntessék a Kuba ellen tíz évvel eze­lőtt elrendelt és azóta túl­haladottá vált blokádot. Ez a lényege az AÁSZ qultói külügyminiszteri értekezle­tén lezajlott szavazással fog­lalkozó amerikai sajtókom­mentároknak. A határozati javaslat kez­deményezői (Costa Rica, Ko­lumbia, és Venezuela), va­lamint az őket támogató or­szágok — sajtójelentések sze­rint — az Egyesült Államok magatartását úgy értékelték, hogy nyíltan szembehelyez­kedik a latin-amerikai or­szágoknak azzal a törekvésé: vei, hogy normalizálják kap­csolataikat a szigetországgal. A tartózkodással — állapít­ja meg a Washington Post — az Egyesült Államok a gyakorlatban a javaslat el­len szavazott, semmibe véve az AÁSZ-tagállamok több­ségének akaratát. A New York Times idézi a Costa Rica-i külügyminisz­ter, Gonzalo Facio szavait — „mivel a latin-amerikai or­szágok többsége támogatja a határozatot és ellene csak három küldöttség lép fel, az Egyesült Államok semleges álláspontja e hárommal vál­lalt szolidaritás megnyilvá­nulásával egyenértékű” — és azt írja, hogy az Egyesült Államok az AÁSZ miniszte­ri tanácsán értésre adta: „nem siet lépéseket tenni a Kubával való kapcsolatok felújítása érdekében”. Az amerikai sajtó rámu­tat, hogy a határozat kezde­ményezőit nem bátortalani­tatta el az embargó hivata­los feloldására tett kísérletük eredménytelensége. Costa Ri­ca, Kolumbia, Ecuador, Hon­duras és Venezuela képvise­lői máris bejelentették, hogy figyelmen kívül hagyják a szankciók fenntartását és helyreállítják Kubával a normális kapcsolatokat. A kommentárok arra is felhívják a figyelmet, hogy a szavazás kimenetele az Ame- rika-közi rendszer működés- képtelenségét bizonyította be, lehetővé tette, hogy mind­össze három — ráadásul ke­gyetlen katonai diktatúrája miatt általánosan elítélt —- ország rákényszeríthesse akaratát a többségre. A kom­mentátorok véleménye sze­rint a keddi szavazás tulaj­donképpen véget vetett az Amerika-közi szerződési rend­szernek, meggyőzte a több­séget Kuba igazáról, arról, hogy az AÄSZ alapos átszer­vezésre saorui. . ... j Gerald Ford amerikai el­nök, Henry Kissinger kül­ügyminiszter társaságában fogadta a Fehér Házban az egyesült államokbeli hivata­los látogatáson tartózkodó dr. Bruno Kreisky osztrák kancellárt. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) Koszigin— Bandaranaike találkozó Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke szerdán Moszkvában találkozott Szirimavo Ban­daranaike Sri Lanka-i mi­niszterelnökkel. A két kor­mányfő folytatta a szovjet —Sri Lanka-i kétoldalú kap­csolatok kérdései, valamint a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémák megvitatását. A találkozót meleg baráti lég­kör jellemezte. R nbat ufán9 New York előtt Palesztin menekült tátién 4000ki országban élő __ _ pelesztinolt számé J P0Izraeli megszállás alatt Az 1974. október 28-29- én a marokkói Rabatban 21 arab ország legmagasabb szintű tárgyalása, fontos el­vi megállapodásokkal zárult. Elismerték a Palesztin Fel- szabadítási Szervezet (PFSZ) a palesztin nép vitathatat­lan képviselőjének. Kinyil­vánították a PFSZ-nek azt a jogát, hogy az első arab— izraeli háború (1949) után ideiglenes arab igazgatás (Gaza 354 km2, Ciszjordánia 5295 km2), majd 1967-ben izraeli megszállás alá ke* rült területen a felszaba- du1 :s után létrehozhatja majd saját nemzeti államát, mi­után ■ Husszein Jordániái ki­rály lemondott Ciszjordániá- ra támasztott igényéről. A rabati csúcstalálkozó eredményeként, a palesztin probléma igazságos rendezé­sében a PFSZ egyenrangú szerepet kapott az izraeli agresszió másik három ál­dozatával Egyiptommal, Szí­riával és Jordániával. (A rabati határozatok kö­vetkezményeként a Jordá­niái parlament mindkét há­za elfogadta a eiszjordániai származású palesztin politi­kusok eltávolítását Jordánia életéből.) Az ENSZ-közgyűlés pa­lesztin kérdést tárgyaló vi­táján magas rangú palesz­tin delegáció vesz részt, amely a világszervezet fó­rumán a sok százezer szü­lőföldjéről elűzött, elmene­kült palesztin hangját hal­latja, igényelve a tagálla­mok támogatását ezen sok évtizedes probléma végleges megoldásához. Havanna rendezi a XX. VIT-et? Várna, a DÍVSZ kilence­dik kongresszusának szín­helye immár negyedik nap­ja ad otthont öt földrész haladó ifjúsága képviselői­nek. A kongresszuson elhang­zó felszólalások alapmotí­vuma: a mai ifjúság felelős a jövő békéjének megte­remtéséért, és e célért folyó harcban nem lehet az egy­ség akadálya az, hogy a különböző haladó ifjúsági szervezetek más-más politi­kai színezetet képviselnek, különféle vallási vagy ideo­lógiai meggyőződést valla­nak. A beszédek alapján egyébként máris bizonyos­ra vehető, hogy a DÍVSZ határozatot hoz a XX. vi­lágifjúsági találkozó Havan­nában történő megrendezé­sének támogatására. Ankarai kormányiVi’ás Sadl Irmák kormányala­kítással megbízott minisz­terelnök kijelölésével a je­lek szerint véget ért a csaknem két hónap óta tar­tó tőlük kormányválság. Fahrt Kom türk államfő szerdán a kora hajnali órák­ban bízta meg a 70 éves független szenátort az át­meneti kormány megalakí- táeáma, amelynek Só fei­■ -.ett tése adata a jövő éve új választások eió lesz. A Reuter hírügye lentése • szerint az legnagyobb politikai jóváhagyták Sadi kijelöléséti s a politikus a nap folyamán megkezdi tár­gyalásait a pártok vezetői­vel az új kabinet összeté­teléről. je­ország pártjai Irmák

Next

/
Oldalképek
Tartalom