Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-13 / 265. szám

Az építők szállója Egerben. OTP-öröklakások Egerben. Lakások és Takarékpénztár Gyöngyösön. A vállalat építette az egri Gárdonyi Géza Színházat. Megyénk egyik legnagyobb vállalata, a Heves megyei Építőipari Vállalat ezekben a napokban ünnepelte megala­kulásának 25. évfordulóját. A negyedszázadi valóságos kis történelem. A kiindulópont'. 1949 októbere. Ekkor kezdte meg a munkát a mai fül szá­mára már kicsit szokatlanul hangzó Gyöngyösi Magasépí­tési Nemzeti Vállalat és Egri magasépítési Nemzeti Válla­lat. Igazán nevezetes dátumnak az 1954-es esztendő mondha­tó, ekkor vette fel jelenlegi nevét a vállalat, amely akko­riban egri székhellyel műkö­dött. Űjabb három év múlva — 1957. februárjában — köl­tözött át Gyöngyösre a köz­pont, s azóta is innen irá­nyítják a Heves megyei Álla­mi Építőipari Vállalat sokol­dalú és sok helyre kiterjedő munkáját. ötszá'milliós terv A megalakulás óta eltelt huszonöt év alatt 6 milliárd forint értékű építményt adott át a vállalat a népgazdaság­nak. Fejlődésükre jellemző hogy míg 1954-ben évi tér melésük 57 millió forint vol addig az 1974. é\i termelés tervük közel 500 millió fo rint. Ezen belül döplő helyei a lakásépítés szerepel. Ennél aránya a .kezdet időszakába! 30—40 százalék volt, az utób­bi esztendőkben viszont f termelés több mint fele a la kásépítés. A fejlődés követelményei nek megfelelően egyre kor­szerűbb lett a vállalat terme lési technológiája. Az 1954. évi helyzethez viszonyítva jelentősen növekedett építés- szerelési volumenük is, amelynek 62 százalékát lét­számemeléssel oldotta meg a vállalat, 38 száza ékét pedig intenzív módon, a termele- kenység növelésével. A fejlő dést valamennyi dolgozd megelégedéssel nyugtázhatta hiszen az eredményeseb' munka jobb jövedelmet is biztosított számukra. Fizetési napokon tehát vastagabb bo­ríték került az építőipari dol­gozók zsebébe és ez a helyzet nem változott meg 1969 utár. sem amikor is 48-ról 44 órá­ra csökkentették heti mun­kaidejüket. Hamarabb elkészülő házak A Heves megyei Állami Építőipari Vállalat fennálló 25 év alatt: Tízezer lakást épített az ÉM Heves megyei Állami Építőipari Vállalat sának 25 éve alatt kereken tízezer lakást adott át a nép­gazdaságnak! . Ezek között számos olyan épület szerepel, amely méltán öregbíti a vál­lalat dolgozóinak jó hírnevét. Ennek igazolására is a pél- lák sokasága kívánkozik, elegendő azonban, ha „csak” íz országszerte híressé vált gyöngyösi 20 emeletes to- onyházra, vagy az egri cse- lokszári-lakótelepen végzett lázgyári épületszerelési tevé­kenységükre utalunk. De nem kevésbé büszkék a vállalat dolgozói a gyöngyösi Mérges úti lakótelepre sem, amelyet az 1972-ben bevezetett ala­gútzsalus technológiával épí­tettek. Gépek lőttek, segítettek A korszerűbb technológiák bevezetése természetesen döntő hatást gyakorolt a ter­melékenység növelésére. A 40—42 lakásos középblokkos lakóépületek átfutási ideje átlagosan 8—10 hónapra csök­kent! Annál is inkább nagy jelentőséggel bír ez, mert — munkájuk jellegéből fakadó­an — az építőipar dolgozói gyakran változtatják munka­helyüket. Ezt mutatja, hogy az általuk felépített tízezer lakás 38 százaléka Egerben, 36 százaléka Gyöngyösön,f 15 százaléka Hatvanban, 11 szá­zaléka pedig a megye legkü­lönbözőbb helységeiben ke­rült kivitelezésre. A szakmát kevésbé, vagy egyáltalán nem ismerők szá­mára is valósággal köztudott, milyen nehéz fizikai munká­val járt egy-egy építkezés Igaz, ma sem könnyű még ez a munka. Kétségtelen azon­ban, hogy a gépesítés növelé­se a legnehezebb fizikai mun­kát levette már a dolgozók válláról. Ez jellemzi a Heves megyei Állami Építőipari Vállalatot is, ahol jelentős változás történt a vállalati géppark összetételében. Kü­lönösen sokat jelent a dolgo­zók szempontjából, hogy az építkezések nagy részét jó minőségű, szállított nyersbe­tonnal látják el. A szakipari munkához pedig korszerű, nagyteljesítményű festékszó­ró berendezéseket, valamint tapétázó készülékeket alkal­maznak. De nem feledkezhetünk meg újabb gumikerekes kot­rógépeikről és egyre fejlődő, gépesedő anyagszállítási módszereikről sem. Ez utób­biban nagy segítséget jelen­tenek a korszerű ZIL típusú tehergépkocsik, amelyek munkába állása azt jelenti, hogy a közúti szállítások több mint felét saját szállítójár­művekkel végzik a vállalat dolgozói. A szállítási gépek száma — lóerő értékben — ót év alatt rhegháromszorozó- dott. Ma már a vállalati gé­pek teljesítő képessége meg­közelíti a 19 ezer lóerőt. ­Nem kisebb azonban az asztalosüzem dolgozóinak öröme sem, hiszen a fél év­százados régi masinák helyett az utóbbi öt évben már ők is korszerűbb gépekkel dolgoz­nak. Üj lemezvágó, hajlító és hegesztő berendezéssel egé­szült ki a lakatosüzem gép­parkja is. A vállalat műszaki fejlődésére pedig az jellemző, hogy a régi, hagyományos ki­vitelezés helyett ma korsze­rű technológiai üzemrend­szerben dolgoznak. Az ipari háttér kiépítését ez évben kezdik el, 100 millió forintos állami támogatással. Ennek keretében új, korszerű asz­talos, lakatos szerelőipari elő­regyártó üzem épül Gyön­gyösön, a mai igényt magas szinten kielégítő szociális létesítő lényekkel. Egerben, a BMV volt mozaik lapgyártó üzeme helyén új betonelő- gyártó üzemet és az anyagok vasúti fogadását szolgáló, korszerű tranzit raktárt épí­tenek. Gazdaságosabb termeés növekvő nyereség A termelés 1967-től vált igazán gazdaságossá, az eltelt időszak alatt jelentős nyere­séget ért el a vállalat és 1970-től továbbra is növekvő nyereségtömeggel és növekvő árbevétellel dolgoznak. És az eredményeket természetesen tovább kívánják fokozni. Magától értetődik, hogy a jobb munka jobban képzett dolgozókat kíván. Az ezekkel kapcsolatos feladatokat úgy oldották meg a megye építő­iparában, hogy több Heves A mezőgazdasági főiskola Győngj 3s3n. megyei vállalattal közösen, Egerben és Gyöngyösön ki­helyezett építőipari technika, yy:: mot hoztak létre esti tagozat- |||| tál. Társadalmi ösztöndíjat is alapítottak. Ezt 1965-ben 38- an vették igénybe, s szerez­tek így közép- illetve felső­fokú végzettséget. Ezeken túlmenően üzemi akadémiát indítottak, amelynek kereté­ben különböző szintű szak­mai tanfolyamokat szervez­tek és szerveznek ma is. Így érkezhettek el oda. hogy fej­lesztési feladataikat már sa­ját utánpótlássá! tn1 meg­oldani. Megbecsülés a tórzsgárdának Megbecsülés és jutalom. A vállalatnál teljes munkaidő­ben foglalkoztatott 2900 dol­gozó közül a törzsgárdatagok megkülönböztetett megbecsü­lést élveznek. Közülük ke­rülnek ki azok, akik a leg­több kitüntetést, oklevelet és pénzjutalmat kapják. És ter­mészetesen senki sem vitat­ja, hogy vajon megérdem- iik-e mindezt, hiszen munka­helyükhöz való hűségükkel munkaszeretetük is párosul. Ok azok, akik sok minden­ben példát mutatnak a fiata­loknak. így van ez a munka- védelemmel kapcsolatos kér­désékben is. Az elmúlt évek­re visszatekintve egyértelmű­en megállapítható, hogy 1963 —64-től sokat javult ezen a téren is a helyzet, 1970-tő! pedig már munkavédelmi csoport is működik a válla­latnál. Sokrétű munkájuknak köszönhető hoey munkavé­delmi szempontból az ország építőipari vállalatai között a Heves megyei áll az élen. A vállalat nagy gondot for­dít a munkásszállítás kultu­ráltabbá tételére is, egészsé­gük felett pedig rendszeres orvosi vizsgálatokkal őrköd­nek. Aligha kétséges, hogy ezek a tényezők nagy vonzerő', biztosítanak a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat számára. Éppen ezért' szíve­sen vállalnak itt munkát a fiatalok is. S a munkaver- seny-mozgal ómban részt vevő dolgozók 60 százaléka az if­júsági korosztályból kerül ki. A lenditőerő. a kezdeménye­ző készség képviselői ők, szá­mít rájuk a vállalat. És ter­mészetesen azokra is, akik már évek, vagy évtizedek óta dolgoznak, építik a háza Házak az egri Csebokszádban. (X)

Next

/
Oldalképek
Tartalom