Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-12 / 264. szám
130 éve történt A „Becsületes Úttörők Társasága” j Dr. J$nos: II közúti közlekedés problémái I. Pillantás a fekete statisztika mögé Egy kis angol városkában, Rochdaleban 1844 novemberében 28 szövőmunkás egy mellékutcában boltot nyitott. A városka lakód közül sokan talán észre sem vették a kis üzletet. Ma azonban büszkén mutogatják a turistáknak az öreg házat a Frog Streeten. Ez a kis bolt ugyanis a modem fogyasztási szövetkezeti mozgalom kiindulópontja lett. A rochdaled takácsok Charles Howart vezetésével 130 évvel ezelőtt hozták létre a „Becsületes Úttörők Társaságát”. Céljuk az volt, hogy szövetkezeti kiskereskedelmi tevékenységükkel védelmet nyújtsanak munkástársaiknak az áruuzsora, a tőkés kereskedők féktelen kizsákmányolása ellen. A szövő munkások Jól választották meg a szövetkezeti társulás nevét. A szövetkezet valóban úttörő- munkát végzett Működési elveivel példát mutatott nemcsak az angol szövetkezeti mozgalomnak, hanem más országok szövetkezőinek is. Működésükben érvényre juttatták a „nyitott tagság” elvét. Lehetővé tették l'ogy a dolgozók politikai, vallási, nyelvi és egyéb különbségekre való tekintet nélkül beléphessenek a szövetkezetbe. Megvalósították a tagok anyagi érdekeltségét. A nyereségből a befizetett részjegyek utón meghatározott arányú részesedést, a vásárlások után pedig visszatérítést adtrV. A dtiii vratikus vezetési módsze.oi; érdekében, alapszabályba iktatták, hogy minden tagnak csak egy szavazata van, függetlenül az általa befizetett részjegyek számától és összegéből. Szövetkezeti boltjuk nyílt árusítási üzletként működött. Azok is vásárolhattak benne, akik nem voltak tagjai a szövetkezetnek. Fontos elvük volt még, hogy a boltban csak jó minőségű árut adtak el a vevőknek. Mindebben kifejezésre jutott, hogy a rochdalei úttörők — nevükhöz és szövetkezeti gondolatukhoz méltón — becsületes kereskedelmi munkával kívánták szolgálni tagjaikat és a fogyasztók érdekeit Alapszabályukban kimondták, hogy a szövetkezet célja és feladata a tagok anyagi javáról való gondoskodás és társadalmi helyzetük megjavítása. Ennek érdekében a boltnyitás mellett más gazdasági célok is szerepeltek programjukban. Tervbe vették étterem létesítését, a munkanélküli tagok foglalkoztatására pedig ipari üzemek létrehozását. A lakáskörülmények javítására szövetkezeti házak építését tervezték. Elveikben fontos helyet kapott a szövetkezet társadalmi nevelő hivatása, melyet tevékenységük szerves részének tekintettek. A nyereség egy részét a tagok művelődési céljaira fordították. Könyvtárat létesítettek és különböző tanfolyamokat szerveztek. A rochdalei szövetkezeti elvek mintául szolgáltak a mai modern fogyasztási szövetkezeteknek. A huszonnyolc alapító tag által létrehozott szövetkezet csak nagyon szerény anyagi eszközökkel indult. Hosszú hónapokig gyűjtögették a shillingeket, pennyket, amíg végűi együtt volt', az első 28 fontnyi részjegyalap. 130 év alatt a fogyasztási szövetkezeti mozgalom hatalmas fejlődést ért el. A világ szinte minden országában működnek szövetkezeti áruházak, boltok, éttermek. A taglétszámuk pedig meghaladja a 100 millió főt. A világ szövetkezői tisztelettel és megbecsüléssel gondolnak a 28 rochdalei takácsra, akiknek kezdeményezése és példája kiindulópontja volt a mai szövetkezeti mozgalomnak. Szabó Lajos Figyelemre méltó cikk jelent meg „Hirosima és az autópályák" címmel a Magyarország egyik nemrégi számában. A L’EXPRESS cikkét közli a hetilap az „öt világrész száz lapjából” c. rovatban, eszerint: „Tíz év alatt Franciaországban a gépkocsi több áldozatot követelt, mint Hirosimában az atombomba.” Magyarország viszonylatában is lehet élni ugyanilyen hasonlattal. A közlekedés nálunk is több áldozatot követel, mint felszabadulás előtt az úgynevezett- „népbetegség”, a tbc. A halálos balesetek száma — országosan — fokozatosan emelkedik. 1972. évben (1973. évi végleges statisztika még nem áll rendelkezésre) 1390 ember esett áldozatául a közúti közlekedésnek. Ez a szám nem reális. A fenti adat a rendőrségi statisztika adata, amely a balesetet akkor számolja halálosnak, ha a halál a helyszínen, vagy az azt követő 48 órán belül áll be. Jelentős azoknak a baleseteknek a száma, ahol a halálos eredmény jóval később — több héttel vagy hónappal a baleset után — következik be. Mi a helyzet Heves megyében a halálos baleseteket tekintve? Meg kel állapítani, hogy a megye halálos baleseti statisztikája sokkal rosszab az országos átlagnál. 1972. évben számuk ugrásszerűen emelkedett. Az előző évhez viszonyítva az emelkedés 139 százalék. Országosan csak Vas megye előzte meg Hevest 178,6 százalékkal, de mindössze 25 halottal. (Megyénkben a halálos balesetek száma 57 volt.) Mivel magyarázható a halálos balesetek számának emelkedése? E kérdés tisztázása előtt vizsgálni kell, hogy a gyalogosok vagy a járművezetők • hibájából következett-e be a balesetek ilyen mérvű emelkedése. A megyei statisztikai adatok szerint 1971. évben az összes halálos balesetek 44,5 százalékát okozták a gyalogosok. 1972. évben ez a szám 38,4 százalékra, míg 1973. évben 33,9 százalékra csökkent. A fentiek alapján tehát kétséget kizáróan megállapítható: a gépjárművezetők felelőtlensége okozza a halálos balesetek számának emelkedését. A gépjárművezetők hibájából bekövetkezett balesetek okait vizsgálva megállapítható, hogy évről évre a legtöbb balesetet — és egyúttal a legtöbb halálos balesetet is — a gyorshajtás okozza. 1972-ben például a gépjárművezetők hibájából bekövetkezett 1084 halálos baleset közül 462 gyorshajtásra vezethető vissza. Mi ennek az oka, a magyarázata? A kérdés vizsgálatánál a gyorshajtásból eredő balesetek három csoportba oszthatók. Első csoportba tartoznak azok a balesetek, ahol a jármű vezetője kitűnő látási, forgalmi és útviszonyok mellett 100—420—140 km/óra sebességgel közlekedik és vagy nincs még megfelelő gyakorlata, vagy ha van, a nagy sebesség miatt elveszíti lélekjelenlétét és az árokba tart, vagy összeütközik a vele szemben — szabályszerűen — közlekedő járművel. A második csoportba sorolhatók azok a balesetek, amikor bár nem túl nagy a sebesség, de figyelemmel az útviszonyokra, a sebesség mégis „eltúlzottnak” mondható. Az ilyen szabályszegésből bekövetkezett balesetek általában nyálkás, csúszós, jeges útviszonyok mellett jönnek létre. Végül harmadik csoportba azok a balesetek tartoznak, amelyek az úgynevezett „vakonvezetés” miatt jönnek létre. A jármű vezetője országúti fényről tompított fényre vált át, de sebességét — az átváltáskor — kellőképpen nem csökkenti, holott tompított fénynél mindössze 30—40 méterre lát előre. Amikor észreveszi a kivilágítatlan kerékpárost, ráfékez, de a nagy sebesség miatt megállni nem tud. A jármű vezetője ilyen esetben figyelmen kívül hagyja, hogy az észlelési idő alatt, — például 90 km/óra sebességnél — 25 méter utat tesz meg. A belátható 30—40 méteres útból a tényleges fékútra 5—15 méter marad. Viszont ilyen rövid fékúton 90 km/óra sebesség mellett megállni képtelenség. A baleset tehát „törvényszerűen” bekövetkezik. Az e csoportba tartozó balesetek adják a gyorshajtásból eredő halálos balesetek 60—70 százalékát. Tény az, hogy ha a kerékpáros a KRESZ-ben előírt módon ki van világítva, már nagyobb távolságból észlelhető és a baleset — minden valószínűség szerint — elkerülhető. A kerékpáros szabályszegése . nem mentesíti a gépjárművezetőt a felelősségre vonás alól, de a bíróság a büntetés kiszabásánál értékeli a sértetti közrehatást. (Folytatjuk) Egykorú rajz a rochdalei takácsok szövetkezeti boltjáról. A kép előterében néhány gúnyoló figura van, akik újjal mutogattak az úttörők fáradozására: az idő nem a gúnyoló kát igazolta. Ott ülünk egyszer a műhelyben és vitatkozunk. Többen is állították, hogy kölcsönös megértésre kellene jutni. Lehet-e enélkül rendes munkát végezni? íme, most is csak vitatkozunk, a termelés meg áll. Eltelt egy óra, kettő. Nem jutunk előbbre. A harmadik óránál nem bírtam tovább, és megszólaltam: — No, ebből elég volt. Ma egyébként is hétfő van. En ezeken a napokon valahogy. sohasem érzem jól magam. Megyek a művezetőibe, és lefekszem aludni. Ha valami zűr van, akkor fütyüljetek. — Rendben, — mondja a műhelyfőnök. — Eredi de óvatosan, nehogy zajt csapj, meg aztán rajta ne kapjanak. Csodabogár ember a műhelyfőnököm. Az észjárása is fura. Hogy képzeli: lehet egyszerre aludni is, meg figyelni is? , Bementem a művezetőibe. Felmásztam az asztalra. Karomat összefontam a mellemen, és lefeküdtem aludni. De álom sehogy sem jött a szememre. Nyugtalanító gondolatok törtek rám. Betoppan ide véletlenül Ivanics, a művezető, és akkor mi lesz? Rossz színben tűnnék fel előtte. Nem. Ez így sehogy sem lesz jó Lemásztam az asztalról Megkerestem a művezetőt. Őszintén elmondtam neki, hogy így es így áll a dolog, V. Turapin: As én emberem — hogy másnapos állapotban vagyok —, hogy le akarok feküdni aludni. Megkértem őt is, ha valami gyanúsat észlel, fütyüljön. Ivanics belevaló gyerek. Ért félszóból is. Visszamentem és ismét lefeküdtem, hogy alszom egyet. Kényelmesen elhelyezkedtem az asztal tetején, de álom továbbra sem jött a szememre. Nem, a szentnek sem. Az zsongott a fejemben, hogy ha túl sokat enged meg magának az ember, akkor később lelkiismeret-furdalása lehet, meg hogy akkor is hal- lucinál, ha legnagyobb rend van körülötte. Persze csakis másnaposán lehet kitalálni olyan badarságot, hogy mondjuk egy bizottság előzetes bejelentés nélkül törjön rá egy műhelyre, és az pontosan a mi műhelyünk legyen, annak is a művezetői irodája. De én mégis kitaláltam. Nyomban le is ugrottam az asztalról, felkaptam a telefont és már mondtam is: — Igazgató elvtárs! Itt vagyok a művezetői irodában, pihengetek. Másnapos vagyok tudniillik, és tudja, hogy hogy van ez ilyenkor. Fáj a. fejem, émelyeg a gyomrom, hányinger, fáradtság az izmokban, az idegekben... ön természetesen a telefonon keresztül nem láthatja levertségemet. Mindezt azért mondtam el, hogy vigyázzon már Pi-J — Vaszjukov, a lakatos. — Hogy merészel ilyet tenni? — ordította. Ez aztán nagyszerű. Jót akar az ember, és minden a visszájára sül el. Meg akarod kímélni a kellemetlenségtől, ő meg hozzákezd ordítani. Mintha ö nem rúgna ki a hámból soha. Mélyen megsértett a tapintatlanságával. — Nem hinném, hogy ha rail ' v ilatncly" ' '..üköm vagy valamiféle bizottság meg akarná zavarni a pihenésemet, ne engedje őket egyből rámtörni. — Halló! De ki beszól ott? — donnöytek a vonal túlsó végéről. én is ott len.iík a műhelyle több lenne a termelés és kr vesebb a selejt — szakító ram télbe. Erre akár becsi; letszavamal is adhatom. Közben cl direktor egésze elcsentles, •’ lók a vonal másik végéről, amelyek nemes gondolatokat sejtetnek. — Ne haragudj, hogy olyan gorombán kezdtem. Bepörögtem. De annyi itt a gond. hogy nem is csoda. Az első pillanatban nem tud mindent számba venni az, ember. Te meg pihenj csak nyugodtan. Pihenj. Tudom én, hogy mit jelent másnaposnak lenni. Bizottságot meg a közeljövőben nem várunk. Köszönöm a figyelmességedet. Hálásan köszönöm. Jóságától könnybelábadt a szemem, a hangom elcsuklott: csak ennyit tudtam mondani: — En is köszönöm... EzzéI a kagylókat le is tettük Gondoktól könnyeb- bülten újra felmásztam az asztalra és végre elaludtam. Mély álmomból fütyölés hangja vert fel. Álmomban is ráismertem: ez az Ivanics fütyölése. Ilyen vésztjóslóan csak ő képes füttyenteni. Am én még le se ugorhattam az zsztal tetejéről, már nyílt is íz ajtó, és az igazgató nyomkodott be rajta: — Talpra Vaszjukov talp i! Jön a műhely főnököd — ntfogta izgatottan — Már t is van, és most mi lesz!?... — Semmi gáz. főnök! Sémii gáz — nyugtattam. — A liihelyfőnök az én emberem. Fordította: Sigér Imre iT-' k iC k 8.22 Paganini: E-dúr hegedűverseny 9.00 Iiarsan a kürtszó! 9.35 Artur Rubinstein Chopin- müveket zongorázik 10.05 Iskolarádió 10.35 Édes anyanyelvűnk 10.45 Hajdú Mihály: Kádár Kata. Kétfelvonásos opera 12.20 Ki nyer ma? 12.30 Reklám 12.35 Melódiakoktél 13.54 Szép ez is! 14.05 A Gyermekrádió műsora 14.49 Éneklő Ifjúság Budapesten 15.10 Rádióiskola 16.05 Bágya András dalaiból 16.25 Megengedhetetlen! Riport 16.45 Szimfonikus táncok 17.05 Fiatalok stúdiója 17.30 Operettrészletek 17.45 Hol Járt — mit csinált? 18.00 SJiágermúzeum 18.30 A Szabó család 19.25 Nótacst 20.10 Operaáriák 20.27 Élet a születés előtt 21.00 Házimuzsika 22.30 Sárgarigó és az alkirály. Zenésjátékrészlet 22.40 A közgazdaságtudomány műhelyeiben 23.00 Az MRT szimfonikus zenekarának felvételeiből 0.10 Magyar müvek rézfúvós hangszerekre PETŐFI 8.05 Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből 9.03 János vitéz. Részletek. 9.53 Bartók. Fodor András verse 10.00 A zene hullámhosszán 12.00 Földön, vízen, levegőben 13.03 Törvénykönyv 13.20 Mozart: Kis semmiségek — balettzeene 14.00 Kettőtől — hatig . . . Zenés délután 18.06 A XX. század mítoszai 18.31 Régi hangszerek világa 18.48 Martin: In Terra Pax — oratórium 19.35 Kossuth Lajos hangja újra szólal 20.28 Dalszínház. Egy fehér macska sírköve. Rádiómonológ 21.34 Félóra sanzon 22.04 A kísérteik astély. Operarészlet ‘W MÄGYÄB 9.00 Iskola-tv 13.35 Iskola-tv 17.08 Műsorismertetés 17.10 Hírek 17.15 Jegy Sidneybe. Ausztrál rövidfilm 17.30 Amíg a répából cukor lesz. Riportműsor 18.05 Mindenki közlekedik . . . 18.35 Játék a betűkkel 19.00 Reklám 19.10 Esti mese. A világutazó. Lengyel bábfilm 19.30 Tv-híradó 20.00 Utazás Jakabbal. Magyar film. (1972.) 21.25 Olomoetűs vallomások 22.05 Tv-híradó 22.15 Vélemény POZSONYI 9.00 Iskolásoknak 9.30 Az utolsó lehetőség 10.25 Publicisztika 13.40 Iskolásoknak 15.15 Orosz nyelvlecke 15.50 Hírek 15.55 Iskolásoknak 16.25 Csehszlovákia—Svédország jégkorongmérkőzés 18.50 A Szövetségi Bűnügyi Központ keresi — 19.00 Híradó, publicisztika 20.00 Osztrovszkij: Az acélt megedzlk 21.05 Híradó, publicisztika 21.45 Hangverseny Beethoven és Janácek műveiből 22.30 Sajtószemle mozi EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4. fél 6 és este 8 órakor A látogatók Izgalmas, színes amerikai film. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4, fél 6 és fél 8 órakor A felnőtt bérletjegy érvényes! Egy srác fehér lovon Magyar film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Du. fél 4 órakor Bredow lovag n?tdrágja Du. háromnegyed 6 ó Az édes szó: sz’ • ’s.;, GY< 'ÖS* f. ö A 'ár’ j gy érvényes! Pókháló HATVANI VÖRÖS CSTT/LAG Francia kapcsolat HEVES A gejzírvölgy titka FÜZESABONY •Koncert szólópisztoly «•a A
