Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-12 / 264. szám

Élenjáró állami gazdaságok ^ Ktefea az időjárás nem dér Üelgeti mezőgazdaságunkat, mégsmes túl nagy ok az el­keseredésre. Kétségtelen, bogy sokat esik, emiatt sok a panasz, mégis optimisták * nagyüzemek dolgozói. Ál­lami gazdaságainkban legbi- ssakodóbb a hangulat. Nem is alaptalanul, hiszen még az esőzés előtt szinte telje­sen befejezték a talajelőké­szítést. Az utóbbi rendkívü­li körülmények ellenére is hamarosan végeznek az al­ma, a szőlő és a paradicsom szedésével is. Hogy a szokatlanul hideg esőzés közepet te is viszony­lag tervszerűen halad a munka, az elsősorban a szo­cialista brigádoknak köszön­hető. A brigádtagok mosta­nában szabad szombatjukat és vasárnapjukat is felál­dozva kommunista műsza­kokban dolgoznak a földe­ken. Megyénk hat állami gaz­daságából közel 300 szocia­lista brigád csaknem há­romezer taggal kapcsoló­dott be pártunk közelgő, XI. kongresszusának és fel- szabadulásunk 30. évforduló­ja tiszteletére meghirdetett munkaversenybe. A gazda­ságok jelentős vállalásokat tették, amelyekben a meg­fontolt szándék, az elöbbre- lépés gondolata vezérelté őket. __ Amellett, hogy néhány ŰJ-; szerűséggel is találkozunk a vállalások között, a többet mégsem az új segítségével, hanem a már meglevő épü­letek, anyagok és eszközök még jobb kihasználásával akarják elérni. Feltárná a rejtett tartalékokat! Ez volt a jelszó, amikor a szocia­lista brigádok bekapcsolód­tak a versenymozgalomba. Hogyan lehet például ol­csóbban szántani? Hogyan lehet még több terményt rövid idő alatt megszáríta­ni? Hogyan lehet a jelenle­ginél ésszerűbben átcsoporto­sítani a gépeket, járműve­ket? Vagy például annyi zöldséget termelni, hogy a fogyasztói árak is csökken­jenek? Csakis alapos, kö­rültekintő munkával, jobb szervezéssel, fokozott anyag- és energiatakarékossággal. Nos, ezeket messzemenő­en figyelembe vették az el­múlt félévben megyénk ál­lami gazdaságaiban és a számtalan nehézség köze­pette élenjáró eredményeket értek el. Gondoljunk csak a nyári gabonabetakarításra, amely országszerte jelentős sikerrel zárult. Így volt megyénkben is. hiszen ami­re még ném volt példa, a Gyöngyös—domoszlói Álla­mi Gazdaságban 47 mázsát, a füzesabonyiban pedig 45 mázsát arattak le búzából hektáranként. A szocialista brigádok jól szervezett mun­kájának köszönhető, hogy hat állami gazdaságunk a tervezett 5800 mázsa búza helyett több mint 25 ezer mázsát adott a népgazda­ságnak. A zöldségtermelésben is Javult a helyzet. A ver­senyben eddig a hevesiek állnak az élen. Fél év alatt 2663 mázsa paradicsomot, paprikát, dinnyét, káposztát, sárgarépát termeltek és ér­tékesítettek. Ami pedig a tejtermelést illeti, a füzes­abonyi és a hevesi gazda­ság érte él a legjobb ered­ményeket. A vállalt 34 ezer Személyzeti munka a termelőszövetkezetekben A mezőgazdaság! és élel­mezésügyi miniszter a közel­múltban végrehajtási rende­letet adott ki a személyzeti munkáról. Ez az intézkedés a Minisztertanács egy korábbi rendelete alapján, az ágazat egészét egységesen érinti, te­hát a "vállalatokat, az állami gazdaságokat, a termelőszö­vetkezeteket, a szövetkeze­tek szövetségeit stb.; a mező- gazdaságot egységesen. Az intézményes személyzet ti munka a téeszekben egy idő óta már kötelező. Az egy­séges szabályozással azonban a szövetkezetekre vonatkozó normák is szigorúbbak lettek. Üjra szabályozták például az erkölcsi bizonyítványokkal kapcsolatos előírást. A bün­tetlen előélet kötelezettsége ma már nem csupán a szö­vetkezeti vezetőkre, de min­denkire vonatkozik, aki érde­mi munkát végez. Függetle­nített brigádvezetőig bezáró­lag minden gazdasági vezető, minden érdemi ügyintéző, de még a bizalmas iratokat ke­zelő titkárnő, az ellenőrzőbi­zottság és a döntőbizottság elnöke, a mezőőr, az éjjeliőr, a- kapts és a kocsikísérő is köteles büntetlen előéletét igazolni. Sajnos, számos konkrét eset tette szükséges­sé ezt a szigorítást, nemcsak a termelőszövetkezetekben, de az állami vállalatoknál is. Az erkölcsi bizonyítvány beszer­zése alól a megyei tanács el­nöke felmentést adhat, de akit népgazdaság, vagy va­gyon elleni; bűncselekmény miatt ítéltek el, az ilyen fel­mentést nem kaphat. Azt a személyt, aki a felsorolt mun­kakörökbe büntetett előéletű személyt alkalmaz, a felügye­leti hatóság szabálysértés mi- ' att feljelenti. Érdekes intézkedés, hogy annak a személynek, akit majdan téesz elnöknek jelöl­nek, a választás előtt 30 nap­pal a megyei tanács elnöké­től igazolást kell kérnie ar­ról, hogy az elnöki tisztség betöltésére erkölcsileg alkal- . más. Előfordulhat persze, hogy a tagság magán a köz­gyűlésen jelöl valakit és meg is választja elnöknek. Ilyen esetben 15 napon belül, utó­lag kell kérni a megyei ta­nácselnöktől az igazolást, és amíg az meg nem érkezik, addig a megválasztott sze­mély az elnöki tisztséget nem gyakorolhatja. Ugyancsak a® eddiginél „komolyabban vétetik” az erre előírt kategóriába tarto­zók minősítése is. Meghatá­rozott időn belül minden ér­demi munkakört betöltő ter­melőszövetkezeti dolgozóról minősítést kell készíteni. En­nék elkészítéséért az elnök, vagy az általa kijelölt sze­mély felelős. A minősítés el­készítésébe be kell vonni a dolgozó vezetőjét, a személy­zeti vezetőt; kérni kell köz­vetlen munkatársai, sőt be­osztottai és az illetékes párt­ós társadalmi szervek véle­ményét. A minősítés szövegét az illető dolgozóval meg kell ismertetni. A minősítést vé­gül a vezetőség hagyja jóvá. Nem „titkos” tehát az eljá­rás, de nem végezhető felüle­tesen, hebehurgyán sem. Már ma is minden terme­lőszövetkezetben személyzeti ügyintéző, más elnevezéssel személyzeti vezető dolgozik. Ez, csak a nagylétszámú kö­zösségekben, kizárólag erre a feladatra függetlenített em­ber. Az esetek többségében nagyon helyesen összekap­csolják a személyzeti vezetői, valamint az oktatási felelősi tisztséget. A kislétszámú szö­vetkezeti közösségekben a személyzeti vezetőnek emel­lett még egyéb feladatokat is el kell látnia. Az új miniszteri, rendelet magasabb fokra emeli a sze­mélyzeti vezető tekintélyét is, miközben pontosabban meg­határozza munkakörét. Elő­írja például a rendelet, hogy a személyzeti vezetőt tanács­kozási joggal minden vezető­ségi ülésre meg kell hívni. Egyébként pedig feladata az : ügyek előkészítése, a nyil- . vantartások vezetese, a kül­földi utazásokkal kapcsolatos személyzeti feladatok ellátá­sa, a személyzeti jellegű pa nászok megvizsgálása stb. Nem véletlenül hangsú­lyozzuk, hogy az ügyek elő­készítése a „káderes” felada­ta. Az ügyeket ugyanis nem ő intézi, a döntéseket nem ő hozza. A termelőszövetkezet személyzeti munkával kap­csolatos döntéseket a vezető­ség hozza, az előterjesztésért és a végrehajtásért pedig az elnök felelős. ______ ..... Ss & l iterrel szemben 52 53© li­ter tejjel segítették a fo­gyasztói ellátást. Állami gazdaságaink sike­rében a brigádok példamu­tató összefogásán kívül so­kat segített az újabb üzem- és munkaszervezési módsze­rek bevezetése is. Ennek eredményeként gazdasága­inkban eredményesen való­sul meg az ágazati rendszer, amely szakosítja és egyben önállósítja is az; állatte­nyésztést és a növényter­mesztést. Ez azt jelenti, hogy egy gazdaságon belül például a kertészetet vagy a szarvasmarha-tenyésztést az ágazatvezető irányítja, önál­ló bér-, anyag- és energia- gazdálkodással. Ezzel sokkal egyszerűbb, áttekinthetőbb és szervezettebb az irányítás, eredményesebb a termelés, mint a korábbi kerületi vagy üzemegység! rendszerrel volt. Hozzájárult a sikerhez a műszaki forradalom ered­ményeinek alkalmazása is. Állami gazdaságainkban ma már mindenütt tudomá­nyos módszerekkel készített talajtérképek alapján műtrá­gyáznak. A füzesabonyi ál­lami gazdaság például tagja a bábolnai CPS kukorica- termelő közös vállalatnak. A Csányi Állami Gazdaság ve­zetésével valósul meg Ma­gyarországon az iparszerű paradicsomtermelés, a Gyön­gyös—domoszlói Állami Gaz­daság vezetésével pedig a zártrendszerű szőlőtermelés. Amellett, hogy a. gazdasá­gokban bevezették az élen­járó technikát, az új fajták elterjesztésében is az elsők között vannak. Az idén elő­ször megyénkben a füzes­abonyi és a Gyöngyös—do­moszlói Állami Gazdaságban holland fajtákkal iparsae- rűen termelték a borsót. Az eredmény sem maradt ét, hiszen 34 mázsa volt a hek- tárankénti átlagtermés, ame­lyet korábban el sem kép­zelhettek. Az eredmények tehát biz­tatóak, melyeket a gépek, a fajták az új technika mel­lett elsősorban a mérnökök, technikusok és szakmunká­sok tevékenységét dicsérik. Mert a brigádok tagjai kö­zött ma már igen sok a jól képzett szakember, akik tu­dásuk, akaratuk és lelkese­désük legjavát nyújtották és nyújtják most is a sikere­kért Hogy ez mennyire így van, bizonyítják a számok, az alkalmazott új módsze­rek. Mentusz Károly Magyar-NSZK hosszú lejáratú gazdasági műszaki megállapodás Hosszú lejáratú, tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapodást írt alá hét­főn a külkereskedelmi mi­nisztériumban dr. Bíró Jó­zsef külkereskedelmi mi­niszter és dr. Hans Fride- richs, az NSZK szövetségi gazdasági minisztere. Az aláírás után a két mi­niszter méltatta a megálla­podást Dr. Bíró József rá­mutatott, hogy a két ország kooperációs kapcsolatait szabályozó hosszú lejáratú megállapodás, amely az áru­csere-forgalom területét is felölelte és ez év végén le­jár, pozitívan hatott a gaz­dasági kapcsolatok fejlődé­sére. Az áruforgalom öt év alatt megháromszorozódott, s javul kivitelünk áruszer­kezete is. Csökken az ag­rártermékek részaránya, s mind nagyobb hányadot képviselnek a fogyasztási iparcikkek. A 60-as évek közepén exportunknak még csaknem kétharmada volt mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikk, ez az arány az­óta egyharmadáia csökkent. Az NSZK hazánk nyugat­európai partnerei sorában az első helyen álL A megállapodásban a két ország meghatározta a koo­perációs kapcsolatok továb­bi bővítésének számításba vehető főbb területeit, rög­zíti a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés te­kintetében a kölcsönös, leg­kedvezőbb elbánást. Elhatá­rozták azt is, hogy a kőt ország hatóságai támogatják a kooperációs szerződések létrehozását és azok végre­hajtását, különféle könnyí­téseket nyújtanak, kedvező finanszírozási és hitelezési feltételekéit teremtenek. A megállapodás alapján kor­mányszintű vegyesbizottsá­got hoznak létre, ölnek fel­adata lesz, hogy rendszeres eszmecserét folytasson a kooperációk továbbfejleszté­séről és új lehetőségeket tárjon fel. A nagyobb váP lalatok között is ösztönzi je­lentősebb termelési koope­rációk kialakítását és ja­vaslatokat dolgoz ki a fel­merülő problémák megoldá­sára. A vegyesbizottság a gazdasági kapcsolatokkal összefüggő egyéb kérdések rendszeres magasszintű meg­vitatására is alkalmas fó­rum lesz. Műszerészek lesznek Hetvenkét műszerész kerül ki a gyöngyösi Vak Bo^y- tyán Gimnázium és Szakközépiskola padjaiból az 1974— 75-ös tanév végén. A szakma elsajátítását segítő eszközöl•- 75 százalékát az iskola szaktanárai tervezték, s a diákok :öz~ remáködésével készítették el A bekötés helyességét vizsgálja Oláh Éva, Hammer Péter szaktanár segítségével. :JT| ' -ay* Dabner Béla mérnök szaktanár és növendékei a ta­nulók által készített földelt katódú kapcsolást ellenőrzik. (Foto: Szabó Sándor) A fejlődés szembetűnő A gyöngyösi termelőszövetkezeti pártcsoportokról Már Befejeződött a gyön­gyösi Mátra Kincse Tsz párt- alapszervezetéhez tartozó hét pártcsoport tanácskozása, te­hát valami általánosítható tapasztalatot sikerül megfo­galmazni az események és tények alapján. Ebben van segítségünkre Falcsik János, a tsz párttitkára. Itt is minden ügy zajlott le, mint máshol, formailag tehát semmi jellegzetességet nem állapíthatunk meg. És tartalmilag? — A pártcsoportok ülésén mindenki részt vett, akit va­lamilyen elkerülhetetlen ok, körülmény nem kényszerített a távolmaradásra. Eyen a be­tegség például. — halljuk Falcsik Jánostól. — De a ta­nácskozásban való részvétel is figyelemre méltó volt. En­nek egyik oka az, hogy min­den parttagnak értékeltük az elmúlt négy évben végzett pártmunkáját. Akit kellett, bíráltunk, aki megérdemelte, megdicsértük. Tehát minden­kit személy szerint is érin­tett az, ami a pártcsoport- üléseken elhangzott. Ez pe­dig hozzászólásra késztette a párttagokat. A hozzászólások. Ezek le­hetnek formálisak is, lehet­nek nagyon egyéni problé­mákra korlátozottak, de le­hetnek jelentősek, általános érvényű megállapítások i& Vajon melyik csoport kapott többséget a tsz-ben? A válasz megint pozitív tartalmat hordozott. Eszerint, csak a megszólalók töredéke szűkítette le a mondandóját a saját személyére. A többség ettől jóval szélesebb távlato­kat fogott át. — Jó eredményt hozott az is, hogy a vezetők már egy éve a saját szakterületük pártcsoportjához tartoznak — említi tovább a párttitkár.— Azelőtt a központiak még párt-életüket is abban a sa­játos zárt körben folytatták, ami a „központiak” fogalma alatt közismert. Most a párt­csoportokban minden vezető, aki párttag, állandó és köz­vetlen érintkezésben van a hozzá tartozó gazdasági szer­vezet dolgozóival, kommunis­táival. Tehát a tájékozódás és a tájékoztatás közvetlen, az első kézből történik. Ennek a jelentőségét aligha kell ma­gyarázni. Ahogy azt sem szükséges hosszasan fejtegetni, hogy a tsz párt-alapszervezetének nincs valami nagy múltja. Az egyesülés után alakult meg, korábban a négy tsz-ből há­romnak volt saját alapszer­vezete, a negyediknek nem. Ez a mostani tágabb keret tehát még „nem olyan össze­szokott”, még nincs tradíció­ja, még nincs gyakorlata, ha ügK íetsziki a közszereplés rutinja még csak most for­málódik. Ebből az is következik, hogy erőteljesebb a pártélet, az aktivitás a pártcsoportok­ban, ahol a közvetlen mun­katársak találkoznak egymás­sal, a pártcsoportban is „ma­guk között” vannak, tehát oldottabbak, nem feszélyezi őket a kevésbé ismerős arcok figyelő tekintete, ezért gon­dolataik, véleményük megfo­galmazása is simább, gördü­lékenyebb. Hiba lenne ezt nem észre­venni. és nem várni a fejlő­dést megfelelő türelemmel, amely majd a párt-alapszer- vezet gyűléseinek is pezs­gőbbé válását hozza magá­val. Minden túlzás, elfogultság és részrehajlás nélkül azt nyugodt lélekkel kimondhat­juk, hogy az eltelt négy év során észrevehető fejlődés következett be általában a tsz párt-alapszervezetének te­vékenységében, de mégin- kább vonatkozik ez a párt- csoportok munkájára, amely az egy évvel ezelőtt végre­hajtott átszervezés után élő, eleven, mozgékony, hajlékony és hatásos lett. Ne tűnjék soknak ez a sor pozitív tar­talmú jelző, mert ezek a vo­nások itt mérhetők igazán, i ahol a pártélet nagyon a ta­pasztalatok. hiányával indult; nem is olyan regen, hiszen Gyöngyös földművelő népé­nek alig tizenöt évvel ezelőtt változott meg az élete gyö­keresen, amikor rálépett a közös gazdálkodás útjára. Az indulás és a mostani időpont között nemcsak rövid néhány év telt el, hanem két világ váltotta egymást: az egyéni gazda és a szövetke­zeti gazda, ég és föld kü­lönbségű világa. Ebből a nézőpontból, amely az egyetlen reális né­zőpont, már egészen más hangsúlyt kapnak a mai té­nyek. Már nem csengenek furcsán az elismerés szavai, hanem komoly tartalmat hor­doznak. A pártcsoportok továb! folytatják a tevékenységüket a gyöngyösi Mátra Kincse Tsz-ben, hiszen az aiapszer vezet vezetőségének az újjá- választasara kell készülniük, de fontos feladat vár rájuk a betakarítás és vetés könnyű­nek egyáltalán nem nevezhe­tő mostani munkáiban is. Bizakodással tekintenek to­vábbi feladataik végrehajtása elé. (gmf) . i”J 193A november I&, kedd

Next

/
Oldalképek
Tartalom