Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-28 / 278. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA 6S A MEGYEI FAN ÁCS NAPILAPJA XXV. évfolyam, 278. szám ARA: 80 FILLER 1974. november 28., csütörtök Fock Jenő Dr. Bíró József Huszár ístvái hazaérkezett Moszkvából Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szerdán hazaérkezett Moszk­vából. A kormány elnökhe­lyettese Tétényi Pál akadé­mikusnak, az MTA főtitkár- helyettesének és Káplár Józsefnek, az MSZMP KB osztályvezető-helyettesének társaságában a magyar— szovjet tudományos műszaki együttműködési egyezmény aláírásának 25. évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségeken vett részt. Fogadásukra a Ferihegyi repülőtéren megjelent Kara- kas László munkaügyi mi­burmai tárgyalásai Peruban Szerdán megkezdődtek a hivatalos tárgyalások a bur­mai látogatáson levő Fock Jenő magyar miniszterelnök és U Ne Win burmai kor­mányfő, valamint a két or­szág tárgyalóküldöttsége kö­zött. A hivatalos tárgyalásokat a felek a szokásostól eltérő környezetben, a Rangoon folyón, egy hajón berende­zett teremben tartották. El­sőként miniszterelnökünk kért szót és beszélt hazánk történelméről, ismertette a szocialista Magyarország fej­lődését, eredményeit, ugyan­akkor említést tett problé- máinkról is. Fock Jenő igen elégedetten állapította meg: a jelenlegi burmai kormány és U Ne Win elnök nagyon fontos és pozitív szerepet A Heves megyével kapcso­latot tartó bolgár Targoviste i negyéből szerdán ifjúsági delegáció érkezett hatnapos látogatásra megyénkbe. A küldöttséget — amelyet Ivan Vasziljev, a Dimitrovi Komszomol Targoviste me­gyei Bizottságának első tit- Icára vezet — megérkezése­kor a Ferihegyi repülőtéren fogadta Kiss Sándor, a me­gyei KISZ-bizottság első tit­kára és Péli Belemé, a me­gyei KISZ-bizottság titkára. A delegáció a déli órák­ban érkezett meg Heves me­gyébe. A küldöttség tagjait délután fogadta Virág Ká­roly, az MSZMP Heves me­gyei Bizottságának titkára. Szerdán délelőtt Egerben, az S23MT székházában a szarvasmarhaprogram ak­tuális kérdéseiről tanácskoz­tak az Eger—Gyöngyös vi­déki tsz-szövetség tagszö­vetkezeteinek vezetői. A megjelenteket Farkasdi Gyu­la, a tsz-szövetség titkára üdvözölte, majd Huszár Jó­zsef, a pénzügyminisztérium osztályvezetője tartott tájé­koztató jellegű előadást. El­mondotta, hogy a világpia­con kialakult nehéz helyzet ellenére a kormány tovább­ra is kiemelten kezeli a szarvasmarhaprogramot és támogatja a szarvasmarha- tenyésztő gazdaságokat. A szakosodási folyamat gyor­sítása érdekében azonban a következő évben a támoga­tóit be az el nem kötelezett országok mozgalmában. Be­szélt a nemzetközi politika fő kérdéseiről, amelyekben a két ország azonos vagy egymással rokon álláspontot képvisel. Végül hangsúlyoz­ta, hogy Burma a kormá­nya által képviselt jelenlegi politikával nagymértékben hozzájárul az ázsiai térség békéjéhez. Miniszterelnökünk ezután örömmel hangoztatta, hogy a Magyar Népköztársaság és a Burmai Unió Szocialista Köztársaság között a politi­kai kapcsolatok zavartalanok és jól fejlődnek. Gazdasági kérdésekre áttérve Fock Je­nő elmondta, hogy meggyő­ződése szerint sok lehetőség kínálkoznék a ma még szór­ványos gazdasági együttmű­A fogadáson részt vett Lévai Ferenc, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és Kiss Sándor, a megyei KISZ-bi- zottsag első titkára is. A dél­után folyamán tapasztalat- csere-jellegű beszélgetésre is sor került a vendégek és a KISZ megyei vezetői között. A testvér terület ifjúsági küldöttsége Heves megyei tartózkodása során több ipa­ri üzemet meglátogat, ahol találkoznak a helyi ifjúsági vezetőkkel és a fiatal dolgo­zókkal, majd az egri tanár­képző főiskola diákjaival. Pénteken délután három óra­kor ifjúsági nagygyűlésen vesznek részt az egri Hámán Kató Megyei Űtörőházban. tási rendszer bizonyos mér­tékben módosul, s azok a gazdaságok élveznek na­gyobb előnyt, amelyek hat­hatós intézkedéseket tesz­nek a szakosodás érdekében. Külön kifejtette azokat az intézkedéseket, amelyek a gyenge termőhelyi adottsá­gú termelőszövetkezetekben segítik a program és a sza­kosodás erőteljesebb kibon­takozását. Ezt követően tájékozta­tót tartott arról, hogy a következő tervidőszakban to­vábbi intézkedések szület­nek a kedvezőtlen adottsá­gú tsz-ek támogatására, meg­erősítésére. A tanácskozás Farkasdi Girula zárszavával ért vé­get. ködés fejlesztésére. Erre mi­niszterelnökünk konkrét ja­vaslatokat is tett, amelye­ket a burmai fél jelenleg tanulmányoz. A két fél a vidéki utazás során folytatja a gazdasági kérdésekkel összefüggő esz­mecserét. A magyar kormányfő és kísérete a szerdai tárgyalást megelőzően a burmai fővá­rosban a mártírok sírjánál megkoszorúzta Aung San tá­bornok, volt miniszterelnök sírját, aki 1947 nyarán több miniszterével együtt egy an­gol ügynök merényletének esett áldozatául. A koszo­rúzás után a miniszterelnök és kísérete megnézte Ran­goon egyik legszebb pagodá­ját, majd a tárgyalás szín­helyéül szolgáló hajóval a főváros mellett Siriamban levő olajfinomítót kereste fel. Szerda este U Ne Win burmai miniszterelnök va­csorát adott Fock Jenő és felesége tiszteletére. A va­csorán mindkét miniszterel­nök pohárköszöntőt mondott. A magyar kormányfő és kísérete ma reggel repülő­géppel a történelmi neveze­tességű, pagodáiról híres egykori fővárosba, Paganba utazik, ahonnan délután tér vissza Rangoonba. Tudománypolitikai aktí­vaülést tartottak szerdán délelőtt Egerben, a megyei pártbizottság székházában, ahol dr. Sipos Isvánnak, a megyei pártbizottság titká­rának megnyitója után Ra- kusz Lajos, az MSZMP KB tudományos, közoktatási és kulturális osztályának mun­katársa mondott gondolatéb­resztő bevezetőt a tudo­mánypolitikai irányelvek megvalósításának országos tapasztalatairól. Elöljáróban arról beszélt az előadó, hogy a tudo­mánypolitika nem vizsgál­ható elkülönítve, hiszen a. természet- és társadalomtu­dományi kérdések — hatá­rozatok — szinte láncolat- szérűén kapcsolódnak a gazdasági élethez, az okta­táshoz, közművelődéshez, vagy akár a szocialista de­mokráciához. Az utóbbi években született párthatá­rozatok jól kiegészítik egy­mást, s hatásuk ^gyre job­ban érvényesül mindennapi életünkben. Beszélt az előadó arról is, hogy a X. kongresszus a tudománypolitikával kapcso­latban három feladatot hangsúlyozott: az egyik, hogy minden segítséget meg kell adni ahhoz, hogy a tu­domány termelőerővé vál­jon. Ugyanakkor — ez a második feladat — növelni kell a társadalomtudomá­nyok szerepét, s ezen belül erősíteni a marxista néze­tek hegemóniáját. A harma­dik feladat röviden így fo­galmazható: olyan hazai ku­tatóbázist kell kialakítani, amely nemzetközi méretek­ben is növeli a tudomány szerepét, jelentőségét, és képes a megfelelő cserék és kancsolatok kialakítására. Az utóbbi eey esztendőről szólva «2 előadó elmondot­Limában megnyílt a pe­rui—magyar gazdasági együttműködési bizottság harmadik ülésszaka. A ma­gyar küldöttség vezetője dr. Bíró József külkereskedel­mi miniszter, a perui kül­döttségé pedig Luis Arias Grazziani kereskedelemügyi miniszter. Az ülésszak résztvevői megvitatják a két ország közötti együttműködés ter­veit, többek között a közle­kedés, az egészségügy és az energetika számára szüksé­ges termékek szállítására Az idén Szegeden tartot­ták meg a kisdobosok és az úttörők „országgyűlését”. A négynapos tanácskozáson egymillió pajtás képvisele­tében a megyei és a főváro­si parlamenteken megvá­lasztott 230 küldött és szá­mos meghívott, a riporter­őrsök tagjai, az országos út­törőpályázatok díjnyertesei vettek részt. ta, hogy megváltozott a köz- gondolkodás, nagymértékben közeledett egymáshoz a tu­domány, a gazdasági élet, és a kultúra is. S e szemlé­letbéli változások máris éreztetik hatásukat: megnőtt a gyakorlati eredményt ho­zó kutatás becsülete.' Az alapkutatás természetesen nagyon fontos területe a tu­dománynak — hiszen döntő szerepe van —, de nem szabad lemondani arról, hogy jobban kapcsolódjék a termeléshez. Ezért anélkül, hogy a jövőben csökkenne az alapkutatás, az eddigi­nél fokozottabban kell tá­mogatni a fejlesztést szolgá­ló kutatási tevékenységet. A gondokról szólva a Központi Bizottság munka­társa megemlítette, hogy kö­zel 1500 kutatási hely van az országban, s az átlag­létszám 54. Ez bizony nem fejezi ki koncentrálási tö­rekvéseinket. Igaz, nagyban emeli a kutatóhelyek szá­mát az a körülmény, hogy sok laboratóriumot állítottak fel az üzemek, s ezek ered­ményeit fel is használják a termelésben. Hazánkban viszonylag so­kan dolgoznak a kutatás te­rületén: a keresőképes la­kosság 1,5 százaléka, s ez mintegy 80 ezer embert je­lent. A kutatás területén is érvényesíteni kell az in­tenzív fejlesztés elvét: Nem a létszámot kell növelni, csakis a meglevő bázist sza­bad tovább építeni. téma­koncentrálásra, és korszerű gépekre van szükség, de na­gyobb figyelmet kell fordí­tani a szervezésre, és a kap­csolatokra is. A társadalmi tudományok­ról szólva az előadó elmon­dotta, hogy kiemelt szere­pük van, megfelelően fej­lődtek,, s egyre jobban cs vonatkozóan. Jelenleg az 1970-ben megkötött kétol­dalú egyézménynek megfe- 1 lelően a Magyar Népköztár- I saság segítséget nyújt Pe­runak abban, hogy modern technikai berendezéssel lás­sa el az egészségügyi intéz­ményeket, továbbá különfé­le iskolai felszereléseket és IKARUS autóbuszokat szál­lít Perunak. Juan Velasco Alvarado körtársasági elnök fogadta dr. Bíró Józsefet. Beszélge­tésük baráti hangulatban zajlott le. A szerdai záró plenáris ülésen a hat szekcióülés tit­kárai az iskolai, a lakóte­rületi úttörőmunkával, a nyári táborozással, a KISZ- tagságra való felkészítéssel és az úttörőmunka más kér­déseivel kapcsolatban el­hangzott kéréseiket, javas­lataikat összegezték. gyakorlat felé fordulnak e tudományága k művelői, s így segítenek a politikai döntések előkészítésében is. A közelmúltban 17 témából készült széles körű vizsgá­lat s néhányat már haszno­sítottak is ebből. Ezután Polgár Miklós, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, a végrehajtó bizottság állásfoglalásáról beszélt, kiemelve és sürget­ve a tudományos eredmé­nyek gyakorlati megvalósítá­sát. Jó példával szolgálnak erre az agrártudományi ku­tatások, amelyeknek ered­ményei népgazdasági szin­ten is tapasztalhatók. Meg­fogalmazta az állásfoglalás azt az igényt is, hogy a kü­lönböző politikai és gazda­sági döntések meghozatala előtt az előkészítés során be kell vonni az egyes szakterületek kutatóit is. A két beszámolót élénk vita követte. Szecskó Károly, a politi­kai kiadványok szerkesztője a tudományos közélet hiá­nyáról beszélt, dr. Haraszti Antal, kórházi főorvos a nem főállásban levő kutatók lehetőségeivel, időhiányával foglalkozott. Kallós József, a Gagarin Hőerőmű igazga­tója az üzemek és a kuta­tóintézetek közötti kapcso­latok problémáiról szólott, de megemlítette azt is, hogy baj van az idegennyelvek ismeretével is. Dr. Dráviczki Imre, a gyöngyösi főiskolai kar párttitkára a kutató­munka jobb publikációját sürgette. Felszólalt dr. Szűcs László, az egri főiskola fő­igazgatója is, aki többek kö­zött arról beszélt, hogy a megyében tevékenykedő ku­tatók nem közelednek egy­máshoz, és tapasztalata sze­rint nem szívesen ismerik el ggymás eredményeit. Fáé­niszter és dr. Gál Tivadar, a Minisztertanács titkársá­gának vezetője, ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. Szombaton: Megemlékezés Ti Eger felszabadulásának 30. évfordulójáról 1944. november 30-án sza­badult fel Eger. Ebből az alkalomból ren­deznek szombaton délelőtt 10 órai kezdettel koszorúzá- si ünnepséget a Felszabadu­lási Emlékműnél, ahol a vá­ros párt-, állami- és tömeg­szervezeteinek a képviselői, a megyeszékhely üzemeinek, vállalatainak, intézményei­nek dolgozói helyezik el a kegyelet koszorúit. A város felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából szombaton délután hat órai kezdettel ünnepi kórushang­versenyt rendeznek a megyei művelődési központ nagyter­mében, az egri ifjúsági szín­pad és az Egri Szimfonikus Zenekar közreműködésével. hívta a figyelmet árrá a szemléletre is, amely csak a rangot tartja fontosnak: vannak olyan emberek, akik bizonyos fokozat megszerzé­se után hátat fordítanak a kutatásnak. Dr. Perge Imre főiskolai adjunktus a szá­mítógépek felhasznáiásának lehetőségeiről beszélt, dr. Kamrás István tanácsvezető megyei bíró pedig arról szó­lott, hogy vizsgálni kellene az emberibb magatartást és kapcsolatokat, s a tudo­mányoknak, elemzéseknek biztosítson fórumot a Heve­si Szemle. Dr. Szalai György, a komnolti- kutat'intézet igazgatója a gyakorlati jel­legű kutatásokról szólva el­mondotta, hogy több tízmil­lió forintos eredményt hoz­tak a Kompolton kikísérle­tezett növényfajták. A vita tapasztalatait Ra- kusz Lajos összegezte, majd dr. Sipos István bejelentet­te, hogy tudománypolitikai bizottság alakult, hogy koor­dinálja a feladatokat és se­gítse az irányelvek megva­lósítását. A megyei tudománypoliti­kai bizottság tagjai »ár. Ba­kó Ferenc, a Heves me­gyei Múzeumok igazgatója, ,dr. Csicsai József, az egri Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója, dr. práviczki Imre, a gyön­gyösi ■ főiskolai kar párttít- kára, dr. Hrabecz József, az egri tanárképző főiskola tanára,'* .[Kallós József, a Gagarin Hőerőmű igazgató­ja,,, d?. Kovács Jenő, a MT\Sz elnöke. V dr. Szalui György, a kompolfi kutató- intézet igazgatója, ? -dr. Szűcs László, az egri tanárképző főiskola főigazgatója és dr. Tajti István, az oktatási igazgatóság tanszékvezetője. m Négyes ikrek sziiettek Szombathelyen Négyes ikrek születtek szerdán délben Szombathelyen. Kovács Félixné, 21 éves csepregi fiatalasszony, egy 18 hóna­pos kislány édesanyja —, négy kislánynak adott életet a Markusovszky kórház szülészeti osztályán. Ildikó, Adrien, Katalin és Zsuzsa — akik 2000, 2200, 2030, illetve 1900 grammal jöttek a világra, valamint édesanyjuk jól érzik magukat. A hirtelen megszaporodott Kovács családban a feleség a csepregi ruhagyár dolgozója, a férj pedig vontatóvezető a helyi termelőszövetkezetben. Hazánkban legutóbb 20 évvel (ezelőtt^ Kaposvárott szülöttek négyes ikrek­.......... .....—..... 1 1 ......... ..- " ....—— B olgár ifjúsági delegáció érkezett megyénkbe Tanácskozás a szarvasmarhaprogramról Közeledett egymáshoz a tudomány, a gazdasági élet cs a hu’túra Aktívaüiés Egerben — Mejyei tudómén»politikai bi/ottsá« alakult Befejeződött az V. országos úttőrőparlament « I 4 k

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom