Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

Szemétbánya — aranybánya UU A 8-as program 1971-ben a KGST-tagorszá­gok egyezményt írtak alá kö z(js környezetvédelnri kutatá­sokra és a munkákra. A teen­dőket 11 témacsoportra — problémakörre — osztották es lémaesoportonként koordi­nációs központokat szervez­tek. központok feladata a több országra kiterjedő mű­szaki-tudományos kutató­munkát az adott szakterüle­ten irányítani, összehangolni és az elért eredményeket va­lamennyi tagország számára kö'kineesé tenni. Magyaror­szág a 8-as s/.árnot viselő té­macsoport felelőse lett: a háztartási, ipari, mezőgazda- sági és egyéb hulladékok ár­talmatlanításáért, illetve hasznosításáért folyó tudo­mányos és műszaki fejlesztő munka összehangolásával bízták mek Ajánlat a gépiparnak Rengeteg mindent kell tisz­tázni ezen a területen. Ki kell dolgozni például azokat a módszereket, amelyekkel a hulladék összetétele városon­ként, kerületenként, ágaza­tonként, Időszakonként fel­mérhető, előre látható. A hulladék szerkezetének pon­tos ismeretében lehet azután megtervezni, hogy annak mekkora hányadát kell való­ban megsemmisíteni, milyen módon és mekkora részét le­het újra felhasználni. Közismert például, hogy a nagy szemétdombokból az acélhulladékot még könnyű kiszedni — elektromágne­sekkel kiszippantani. A szí­nes fémek, a papír, az üveg, a műanyag gazdaságos vis'z- szaszerzése azonban egyelőre még nagy gond. A többi közt tehát ennek nagyipari módszere is kidolgozásra vár. Általában ki kell alakítaná a szemét begyűjtésének, szét­válogatásának célszerű tech­nológiáját, s ehhez meg kell szerkeszteni a gépparkot, majd meg kell szervezni a gyártást. Ezek a kutatások különben újabb távlatokat nyitnak a gépipar előtt. Néhány gép­gyárunk számára pl. nem lenne érdektelen felfigyelni, most még idejében erre a fel­adatra és lehetőségre. Itt a speciális gépkocsiktól kezdve, a különféle rakodó, tömörítő, szállító, válogató szerkezetig, égetőkemencéig, konténere­kig pl. sokféle új eszközre, berendezésre lesz szükség — a berlini, varsói, moszkvai, prágai kutatóintézetek már kidolgozás alatt álló megol­dásainak nagyipari alkal­mazásához. Fütse a lakást A begyűjtés a válogatás >dszere, gépparkja ahhoz nyit utat, hogy az értékes anyagok viszakerül jenek a gazdaságba. A szét nem vá­lasztható, vagy maradék hul­AURELIU BUSSUJOK:**» ladékot is lehet azonban hasznosítani. A 8-as kutatá­si program keretében az egyéb célra már nem haszno­sítható j. szemét, megsemmisí­tésének legjobb megoldásait is keresik, A szemét elégeté­se pl. — ha jó az égető be­rendezés konstrukciója — megoldható úgy, hogy a le­vegőt nem vagy alig alig szennyezi, és közben — hő­energiát ad. Elkészültek már pl. az első magyar szemét­égető mű tervei, amelyet Bu­dapesten építenek fel. Ebben naponta 1200 tonna szemetet égetnek majd és az így nyert hővel 10—12 ezer lakást le­het fűteni. A felesleges szemét másik, igen hasznos „eltüntetési” módja a mezőgazdaság szá­mára jelentős — a komposz­tálási megoldás. Nem vélet­len, hogy pl. a Szovjetunióban csaknem 30 városban szemét­komposztáló üzem felállítá­sát tervezik. A szemét szer­ves trágyává alakítva a vá­rosi és ipari hulladékban rej­lő szervesanyagokat vissza­juttatja az anyag természetes körforgásába, ezzel segít megőrizni a talaj termőké­pességét. A magyar gazdaságnak kü­lönösen hasznos, hogy a nem­zetközi program keretében gyorsíthatja ezt a munkát: az értékes nyersanyaghulla­dék megmentésének, vissza­szerzésének tudományát, technikáját fejlesztve. A ma­gyar iparban ugyanis az acél-, a papír-, a textilhulla­dék felhasználási aránya az európai átlagnál alacsonyabb. Az ócskavas-felhasználás aránya pl. 15—20 százalékkal marad el az NDK, vagy a lengyel ipari átlagtól. A tex­tilipari hulladékok nagyipa­ri hasznosításában pedig egyenesen sereghajtók va­gyunk a nemzetközi mezőny­ben. Keressük közösen a jobb megoldásokat Érdemes tehát gondolkod­ni a legtöbb vállalatnál — most az ötödik ötéves terv összeállításakor —, hogy a magyar gazdaságban a hulla­dék útjának, felhasználásá­nak korszerűsítéséhez mivel járulhatnának hozzá. Feles­leges bizonygatni, mennyire közös érdek ez, elég csak a hazai ipar nyersanyagim­portjának nagyságára, a be­szerzési árak alakulására gondolni. Tudniillik, ha már a gyárakban — ahol a bőr-, a fa-, a papír-, a fém-, a gu­mi-, a textilhulladék tulaj­donképpen még teljesen tisz­tán, a gépeknél még semmi­vel sem keveredve megjele­nik — jobban odafigyelné­nek a műhelyekben a brigá­dok arra, hogy mi történik a lehullott anyaggal: akkor máris sokat tettek a szaksze­rűbb begyűjtésért — amely a szervezettebb hulladékgaz­dálkodás alapja. Ha nem en­gedik keveredni az értékes és értéktelen hulladékot — és úgy gyűjtik össze, és úgy adják tovább a begyűjtők­nek, ezzel máris rengeteg ér­ték megmentésében segítenék hozzá a népgazdaságot. Mi tagadás — mert a nagy­városi hulladék kétharmada a háztartásokból kerül ki — különböző társadalmi prog­ramok is sokat használhat­nának a hazai hulladékgaz­dálkodás fejlesztésének. Lé­teznek országok — pl. az NDK — ahol széles körben — társadalmi mozgalomként szinte — már a lakosság igyekszik megkönnyíteni a hasznosítható és a használha­tatlan szemét szétválasztá- tát: külön gyűjtve — sok házban, háztartásban — a fémet, a papírt, az üveget... Ezzel megpróbálkozhatnánk mi is. Különben is minden plusz — figyelmességben, fe­gyelmezettségben, szervezés­ben vagy fejlesztésben — amlyet nagyvárosaink és üzemeink hulladékainak hasznosítására fordítunk — bizonyosra vehetjük — ka­matostól visszatérül környe­zetünk épségében és egyre dráguló anyagkészleteink megtakarításában. Gerencsér Ferenc Egy hónappal korábban érő szőlő Keszthelyen, az Agrártu­dományi Egyetem kertészeti tanszékén több évtizede si­kerrel foglalkoznak a köz- termesztésben levő szőlőfaj­ták szelektálásával, nemesí­tésével. Dr. Bakonyi Károly tudományos főmunkatárs 1955. óta dolgozik azon, hogy az olaszrizlingnél korábban érő és azzal alább azonos minőséget adó fajtákat állít­son elő. A balatonfelvidéki szőlőültetvények nagy része ugyanis olaszrizling, vagy az olaszrtzlinggel azonos időben &0ÍZMx4r a TANMESE FELNŐTTEKNEK Gólya úr, mint az erdő elitjének oszlopos tagja — egyike volt Rókáilé asz- szony születésnapi meghí­vottjainak. Ez nagyon bol- dogá tette. Nem azért, hogy meghívták, ó, az őt egyál­talán nem izgatta, meghí­vást gyakran kapott, hanem mível a meghívón díszes betűkkel ez állt: „Megjele­*•*Aurallu Bussujok. A nwi (lovai szovjet költő, prózain ús drámaíró 1921-ban született. Sadmos verseskötete, regénye Jetem meg és színmüveit is jatenaic a Szovjetunióban. nés sötét ruhában, fekete csizmában!’’ Gólya úr pedig még so­hasem viselt csizmát. Min­den más, a meghívón jelzett öltözéknek birtokában volt: fehér keményített ing, fe­kete nyakkendővel, fekete zakó, sőt piros zoknik is. Sajnos, azonban a csizma hi­ányzott. Elment tehát a Bíbichez: — Bibickérn, aranyom, köl­csön adnád nekem a csiz­mádat? — Szívesen — Jelelte a Bíbic. — De vajon jó lesz neked? érő fajtákból tevődik össze. A kutatóknak sikerült olyan kiónokat előállítania, amelyek megfelelnek az em­lített követelményeknek. Az Országos Fajtaminősítő In­tézetnél az elmúlt évben olyan fajtajelöltet jelentett be, amely az Irsai Olivér és a tramini keresztezéséből származik. A „cserszegi fű­szeres” néven bejelentett szőlő az olaszrizlingnél csak­nem egy hónappal korábban — szeptember első felében Gólya úr felpróbálta a Bí­bic csizmáját, sajnos, még a kisujjára sem fért fel. To­vább ment tehát a Rinocé­roszhoz: — Kedves, jó Rinocéro- szóm! Egy estére kölcsönöz­né nekem a csizmáját? — Hm... — töprengett a Rinocérosz. — Azt hiszem, nyomni fog. Próba következett, Gó­lya úr valósággal bclesmp- pedt a csizmákba. Ismét csizma nélkül maradt. Tel­jes tanácstalanságában a Ba- goly úrhoz fordult: — Bagoly bátyuskám! — mondta könnyektől .reszkető hangon. — Hogyan menjek el csizma nélkül a Rókáné asszonyság születésnapi es­télyére? Mondd, tudsz ta­nácsot adni? Bagoly bátyó visszatolta orrára a szemüvegét (igen nagy tudását a szemüveg jelképezte, ezért azt soha­sem vetette le), s így szólt: — Gólya úr! Csizmám, amely pontosan a lábadra illene, nincs. De egy jó ta­náccsal szolgálhatok, ha eb­ből a csizmaügyböl ilyen nagy problémát csinálsz. Re­pülj a láphoz. Keress ma­gadnak. egy jó. süppedős he- íyet. Ha ott állsz négy órán Társadalmi munkával 1974 tavaszán a lakosság javaslatait, véleményeit meghallgatva Egerszólát Községi Tanácsának vezetőd elhatározták, hogy a község­ben befejezik a villanyhá­lózat bővítését. A lakosság megígérte, hogy ezt a ter­vet támogatja, ha szüksé­ges, önkéntes pénzbefizetés­sel is. A felajánlást tettek követték. Eddig több mint 250 család fizetett be össze­sen harminckétezer forintot, de még ötezret ezután fi­zetnek be a község lakói. November végén pedig sor kerül a villamosításra. Szabad szombatjukat ál­dozták fel az egri Közúti Építőipari Vállalat szocia­lista brigádjának tagjai, né­hány lelkes szülővel együtt, hogy az egerszóláti általá­nos iskolai napközi otthon gyermekei számára kosár­labdapályát építsenek, amely­hez 15 ezer forintot kap­tunk a Heves megyei sport­szövetségtől. A fuvarozást a helyi mezőgazdasági üze­mek végezték el. Prokaj János Egerszólát Olvasótábor Felsőtárkanyban November 8-án nyílt meg a fél. sőtárkányi KlSZ-veze-tőképző tá­borban az egyhetes olvasótábor, amelyen ktsz- és AFÉSZ-dolgo- zók vettek részt. A szövetkezeti sajátosságokat szem előtt tartva vette tel az olvasótábor ünnepé­lyes körülmények között Erdei Ferencnek, a szövetkezeti moz­galom nagy vezető egyéniségé­nek nevét. A mai, az élő irodalom megis­merése volt a táborozás célja. A fiatalok találkozhattak Czakó Gáborral, a fiatal írónemzedék harcos és tehetséges tagjával, az úgynevezett kiscsoportos foglal­kozások keretében megismerked­hettek Erdei Ferenc életrajzával, irodalmi munkásságával. Meg­hallgatták Kerek Verának, az OKISZ főmunkatársának előadá­sát a szövetkezeti könyvtárak fejlesztéséről, elbeszélgettek Do­rogi Zslgmonddal, a Magyar Rádió irodalmi osztályának ve­zetőjével a rádió szerepéről az irodalmi ismeretterjesztésben. Az írókkal való személyes találko­zások köréből Is kiemelkedett a Heves megyei írókkal szervezett beszélgetés. A Hevesi Szemle két szerkesztője, Gyurkó Géza fele­lős szerkesztő és Farkas András költő vett részt ezen a nagyon érdekes fórumon, amelyen nem­csak a megye, jelenlegi irodal­mi életével kapcsolatos kérdése­ket tettek fel, hanem általában a magyar költészet, folyóirat­irodalom helyéről, szerepéről a magyar közművelődésben. En­nek a beszélgetésnek remélhető­leg olyan haszna is lesz majd, hogy a Hevesi Szemle köré cso­portosult prózairók és költők művel is ott lesznek a szövetke­zeti irodalmi színpadok reper­toárjában, és végre a fővárosi szerzők mellett a tavaszi és nyá­ri írő-olvasó találkozókon ott lesznek a Heves megyei költők és írók is. A sokszínű programban szere­peit egy színházlátogatás és egv közös mozilátogatás is. Minden keresztül, a sár garantáltan < a lábadra ragad, s így töké- < letes csizmának látszik < majd. Gólya úr megfogadta <*! bagoly tanácsát. Sietve el­repült a láphoz ... Rókáné asszonynál renge-; teg vendég gyűlt már össze.; Kitörő örömmel fogadták j Gólya urat. Meg kell mon-; dánom, remekül nézett ki.; Mély meghajlással nyújtotta J át legőszintébb jókívánsága-; it és egy valódi egeret,; amely az ő köreikben mu-; tatás ajándéknak számított. 1 Rókáné asszonyság el volt; ragadtatva. Végignézett je-; les vendégén, de mikor a; szeme megakadt a „csíz- ; mán”, hangosan kezdett el j nevetni. A többi vendég is mintha I csak ezt várta volna, vele! együtt nevetett. Bagoly bá-1 tyó a nevetés hallatára oda- furakodott a társasághoz: — Na, de Gólya Úr —; mondta fölháborodva —, ha« már annyira fél az etikett j megsértésétől és csizmában j kívánt megjelenni Rókáné < asszonyság estélyén. miért< nem két lábbal állt a mo-; csorbán? .., Révész Mária fordítása részvevőnek emlékezetes volt az egész napos séta, amelynek so­rán Feldebrő, Verpelét, Gyön­gyös. Gyöngyöspata és Párád ne­vezetességeivel ismerkedtek meg. Különösen nagy élményt jelen­tett a részvevőknek a kisnánai vár középkori emlékeinek és la­kótornyának megtekintése. Különösen kedves vendégei voltak a tábornak Szegvári Ka­talin tv-riporter. Szalmási Pál tudományos kutató és Szél Ta­más, a Balázs Béla Filmstúdió és a tv filmrendezője, akikkel a fiatalok élénk eszmecserét folytattak az irodalom, a film és a televízió kölcsönhatásáról. Varga László táborvezető Csuoán a szarnia első osztályú A vándor, ki naphosszat járja a Mátra turista útjait, felvidul, amikor Galyatetőn meglátja a Falatozó csalogató tábláját. Kü­lönösen, miután a SZOT-üdülő- ben az éttermet átalakítás mi­att zárva találta, öröme csak növekszik a takaros Falatozó küszöbének átlépése után. Nyom­ban szemébe tűnik, hogy itt a Kossuth Termelőszövetkezet a gazda, és nyilván iz.es, saját ter­mésű italokkal, falatokkal olt­hatja szom j át. éhét. Méghozzá Önkiszolgáló rendszerben, ami természetesen olcsóbb a luxus­helyeknél, még az üdülőhelye­ken is. Legalábbis így kellene lennie! Az első csalódás: a kínálat. Ügynevezett székelykáposzta és bográcsgulyás, valamint néhány hideg falat, amilyent bármely negyedosztályú falusi italboltban megkaphat az ember. A második csalódás: a hideg ..székelykáposzta”, természete­sen hirtelen savanyított, hordót nem látott káposztából és bab­gulyás, minibabból Csupán a számla volt első­osztályú ! A káposztáért 16, a babért 15 forintot fizettünk. Sze­rény véleményem: aki nem tud főzni, ne legyen vendéglátó, de legalább ne a turisták gyomrán próbálja ki „tanulmány-ételeit”. Főleg ne velünk fizettesse meg a tanulópénzt! Bécs István Budapest Szovjet úttörők Sarudon Harmincöt tagú szovjet pionírküldöttség érkezett Sa­rudra. A vendégeket a köz­ség úttörői köszöntötték. A jelvénycsere után megkez­dődött az ünnepi műsor, amelyen a sarudi úttörők irodalmi színpada méltó­képpen mutatta be a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom óta eltelt időt. Ez­után a szovjet pajtások ad­tak koncertet. Az ebéd után sportműsor következett. A fiúk labdarúgói 1:1 arányú döntetlen mérkőzést játszot­tak. Csordás József Sarud Magyar—szovjet baráti találkozó Az Állami Biztosító Heves me­gyei Magyar—Szovjet Baráti Kö­rének elnöksége baráti találko­zóra hívta meg az Egerben tar­tózkodó több mint 300 tagú tu­ristacsoport 10 tallini küldöttét. A küldöttek között a köztársa­ság tudományos akadémiájának dolgozói, üzem- és tervezőmér­nökök, párt- és szakszervezeti funkcionáriusok voltak. Kelle­mes és őszinte baráti beszélge­tést folytattak a szovjet vendé­gekkel, akik elmondták, hogy Eger, mint történelmi város, igen tetszik nekik és ez a talál­kozó is, ahol közvetlenül beszél­gethettek magyar emberekkel. Köszönetüket fejezték ki a meg­hívásért. A baráti kör aktivis­tái is köszönetüket tolmácsolták, hogy meghívásuknak eleget tet­tek. Az észt vendégek szimbó­lumként Tallin zászlaját adták át a baráti körnek, s természe­tesen viszontlátogatásra hívták meg vendéglátóikat. Mészáros József Eger MAI műsorok: KOSSUTH 8.22 9.00 9.19 10.05 10.40 11.30 12.20 12.30 12.35 13.20 13.54 14.09 14.32 15.10 16.05 16.35 17.20 17.48 18.03 18.13 19.25 20.06 0.10 Verbunkosok, nóták. Az elmés nemes Don Quijote de la Mancha. DvorzaákS A-dúr zongora. Ötös. „Nyitnikék”, Szimf. zene. A Szabó család. Ki nyer ma? Reklám. Tánczenei koktél. Népi zene. Válaszolunk hallgatóinknak! Rokonlátogató testvérek. Dávid Gyula műveiből. Mesterségünk címere. Diáktarisznya. Népdalok. Zenekari muzsika. Mi lenne, ha . . . Bemutatjuk új felvételeinket. Hallgassuk együtt! Gondolat. Smetana: Az eladott menyasszony. Háromfel- vonásos vígopera. Palestrina-kórusok. PETŐFI 8.05 Fischer Annie felvételeiből. 9.03 Gyöngy Pál operett- és filmzenéiből. 9.30 Mi van a varázs­dobozban? 10.00 A zene hullámhosszán. 11.55 Néhány perc tudomány. 12.00 Ferruccio Busoni Liszt­átiratokat zongorázik. 12.30 A 04, 05, 07 jelenti. 13.03 A bűvös vadász. 13.40 Orvosi tanácsok. 14.00 Kettőtől — hatig . ,. Zenés délután. 18.20 Fiatalok hullámhosszán. 19.49 Kis magyar néprajz. 20.10 Világunk .. . 21.03 Hegedős-ének. 21.29 Milt Jackson együttese játszik. 21.40 Pesti séta az 1860-as években. 22.00 Kókai Rezső: Verbunkos- szvit. 22.20 Musicalekből. 23.15 Szimfonikus könnyűzene. SZOLNOKI RADIO 17.30 Hírek — Aktuális jegyzet. 17.40 Brigád a kongresszusi versenyben. 17.50 Cimbalommuzsika. 18.00 Alföldi krónika. 18.15 Könnyűzene orgonára. J8.29 Farmer és nyakkendő. 18.55 Hírek. — Lapszemle. T53 MAGYAR 9.20 Iskola-tv. 10.20 Műsorismertetés. 10.21 Melyiket az Ötezerből? 10.35 Arcok hajnalban. NDK bűnügyi tv-film. 11.55 Játék a betűkkel. 12.20 Delta. 17.13 Műsorismertetés. 17.15 Hírek. 17.20 Pillantás a sportvilágba. Filmösszeállítás. 17.40 Pengető. 18.00 Melyiket az ötezerből? 18.15 Az öröklődés titkai. IV. Fiú vagy lány? 19.05 Reklám. 19.15 Esti mese. Harangocska. Csehszlovák rajzfilm. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A napsugár nyomában, vili. a korallszlgetek élővilága. 20.30 Shakespeare: III. Richárd. Tv-változat. 22.05 Tv-híradó. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés. 20.01 Az élet színpadán. Olasz portréfilm. 21.00 Tv-híradó. 21.20 Reklám. 21.25 Bűvöletben. Lengyel film. (18 éven felülieknek l) POZSONYI 8.30 Híradó. 9.00 Iskolásoknak. 15.45 Hírek. 15.50 Az elhaló folyók. (Publ.) 16.20 Középiskolásoknak. 17.00 Ifjú szemmel. 17.45 Kerületeink hangja. 18.10 Autó — motor revü. 19.00 Híradó, majd publicisztika. 20.00 Viliam Storitz titka. (Francia—csehszlovák film.) 21.45 Híradó, és sajtószemle. EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) du. fél 4 órakor Két bors ökröcske Színes magyar mesefilm- összeállítás. du. fél 6 és este 8 órakor Jelbeszéd Színes magyar film. •GRI BRÓDY (Telefon: 14-07) du, fél 4 és este 7 órakor Volt egyszer egy vadnyugat Színes, kétrészes amerikai­olasz westernfilm. GYÖNGYÖSI PUSKIN du. fél 4 és este 7 órakor Csendesek a hajnalok GYÖNGYÖSI SZABADSÁG A tizedes meg a többiek HATVANI VÖRÖS CSILLAG Az Olsen banda nagy fogása 1 £

Next

/
Oldalképek
Tartalom