Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-02 / 257. szám
Őszi-téli divattanácsadó Október Középén —■ új névvel, de régi törekvések megvalósításával —, jelentkezett a Divattervező Vál- '.tlat, nagy őszi—téli kol- kciójával, amely mintegy ■es távlatban mutatja be a ekem bereknek a nemzetei divattal párhuzamos vatot. V Magyar Divat Intézet .vező művészei arra tőreinek modelljeik tervezé- él — legyen az az öltözék- í tartozó bármely ruhada- h: kabát, ruha, cipő, vagy : alap —, hogy az embereket 1 öltöztessék. A jólöltözött- í az átlagember pénztáriéhoz mért, egységes di~ szemlélőt alapján kiala- tott divat. Természetesen íltozások, újdonságok bőit akadnak minden szezonban. de ehhez okosan, mértéktartóan alkalmazkodni, illetve ezt megtanítani az iparművészek feladata. A Magyar Divat Intézet kollekciójából néhány praktikus ruhadarabot mutatunk be, amelyek mindegyike nemcsak ezen az őszön, hanem még a következő idényekben is divatos és célszerű lesz. 1. 4 részes összeállítás, egyszínű zöld szövetből. A nadrágszoknya szürke-zöld kockás anyagból, a 7/8-os kabát és a mellény egyszínű selyem blúzzal. Ebinek az összeállításnak egyes darabjait külön-külön is lehet viselni, más-más ruhadarabokkal. A kabátnak a hátát is bemutatjuk, mert igen érdekes, sportos megoldású. 2. Újból divatos a lódén szövet. Rejtett gombolású, derékban övvel, vállrészes különleges zsebmegoldású kabát, amely őszre-télre egyaránt jól viselhető. 3. A lódén kabát alatt a bemutatón lódén szoknyából, kockás jersey ingkabátkából és sálból álló együttest mutatott be a man eken. 4. A Magyar Divat Intézet a Pécsi Kesztyűgyár részére érdekes intarzia összeállítású kardigán kabátkát tervezett nadrághoz, selyem ingblúzhoz. A vállraakasztós táska is több színű velúrból készült. 5. Pied-de-poule kockás, kártolt szövetből készült bélelt szoknya, beige-bama színösszeállításban. Színben hasonló a kis paraszt blúzra emlékeztető felsőrész, virágos műszálas kelméből. Nádor Vera Kinőtte a gyerek a ruháját! Gyakran halljuk az édesanyáktól ezt a tulajdonképpen örömteli, de mégsem gond nélküli megállapítást. Ezért közlünk olyan rajzokat, amelyek ötleteket adnak. hogy a kinőtt ruhát használhatóvá, sőt divatossá alakíthassuk. 1. Ha a nadrág szára rövid lett, legegyszerűbb ki- toldani. A pulóver ujját rövidre lehet vágni, a* ujja végéhez és a derekához maradék színes fonalból csíkos patentrészeket köthetünk. 2. Lányoknak csinos kabátot készíthetünk műszőrme vállrésszel és az aljához varrott kétféle színű pánttal. 3. Kötött, patentrészekkel kombinált kétrészes ruha. A kockás ruhát az egyszínű fonalból kötött patentrészek jól díszítik, s egyben alakításra is ötletet adnak. 4. A kinőtt szoknyát az élőkén és az alján elütő színű anyaggal lehet megtoldani, kombinálni. 5. A kötött vállrész és a magas kézelő díszít és egyben pótolja a hiányzó anyagot is. Gyulai Irén SONKAS-SAJTOS PALACSINTA. Hagyományos módon sós palacsintatésztát készítünk, kisütjük, megtöltjük. Töltelék: 15 dkg darált sonkát, 5 dkg reszelt sajtot, kevés reszelt tonnát (ha nem tgszünk bele, úgy is ízletes lesz a . tészta) elkeverünk annyi tejfellel, hogy kenhető masszát kapjunk. A palacsintákat megkenjük, összehajtogatjuk és kivajazott tűzálló tálba rakjuk, meglocsoliuk tejföllel, sütőben áriorrósítjuk. melegen tálaljuk. S 4JTOS SERTÉSSZELET. Vékonyra felszeleteljük a sertéscombot, kiverjük, besózzuk. A sajtot vékony szegetekre vágjuk, (többféle sajtot használjunk fel), a .hússzeleteket megkenjük tej- feüel vagy iejssáanéL, Asayjfc Receptek szeleteket rárakjuk a húsra es óvatosan feltekerjük, hús- • tűvel megtűzzük. Tűzálló edényben evőkanál zsíron vagy olajon megfonnyasz- tunk egy kis fej reszelt hagymát, meghintjük pirospaprikával, felengedjük kb. másfél deci vízzel, a húsgöngyölegeket belerakjuk, adunk még, hozzá egy kisebb paradicsomot, egyzöld- paorikát, majd gyakran lo- csolgatva puhára pároljuk. CSIRKEMELL KÜL&N- LEGE^JSEG. A csirke mellét kicsontozzuk, a húsdarabokat kicsit kiverjük, kivajazott tűzálló tálba egymás ;imsRé Myezsüko Miadssyifa hússzeletre teszünk egy vékony szelet sajtot, erre egy szelet sonkát és bevagdalt ■ kolozsvári szalonnát. Az egészet leöntjük kevés húslével és fedő alatt puhára pároljuk. Petrezselymes burgonyával és Salátával tálaljuk. HUSZÄRFANK. 20 dkg lisztet elmorzsolunk 14 dkg vajjal, 2 tojássárgájával, 7 dkg vaníliás porcukorral, majd fél órán át pihentetjük. Utána diónyi golyócskákat formálunk. belőle amelybe mélyedést nyomunk. Megkenek tojással megszórjuk cukorral és apróra vágott mandulával, közepes tűznél megsütjük. Ha megsült, a mélyedésbe egy pici rihizlilekvárt tegyünkNéhány gondolat a jutalmazásról és a büntetésről A nevelés, — beleértve az iskolai nevelést — bonyodalmas útvesztőiben a legtöbb problémát az okozza, hogy az iskolai és a családi nevelés nagyon eltér egymástól. Az egyöntetű nevelési gyakorlat kialakítása érdekében szükséges a nevelő- testület és a szülők közötti kapcsolatot erősíteni. Hosszú évek nevelői tapasztalata alapján állíthatom, hogy azokkal a gyermekekkel van kevesebb probléma, ahol a szülők nem sajnálják az időt arra, hogy megkeressék a nevelőket, s ha akadnak is esetek, amikor a szülő és nevelő egy-egy dolog megítélésénél nem ért egyet, a tárgyilagos vita nyertese feltétlen a gyermek lesz. Nem túlzás az sem, hogy a pedagógusok egy-egy új évjáratnál szinte előre meg tudják határozni, hogy egy-egy család újabban iskolába kerülő gyermekével milyen problémák lesznek. Nem véletlen ez, hiszen az otthoni nevelés — mely a pszichológusok szerint már a várakozás idejével kezdődik — rendkívül nagy mértékben befolyásolja a gyermek jellemének formálódását. A nevelés sokrétű, komplex feladat. Ez esetben csak két eszközéről, a jutalmazásról és a büntetésről szólnék. Mindkét módszer fontos a gyermek nevelésében, akár kicsiről van szó, akár a serdülőről. A jutalmazásról szólva elsősorban kell leszögezni, a jutalom értékét nem annak anyagi értéke adja elsősorban. A kicsik egy színes képnek, apró édességnek is nagyon tudnak örülni. A nagyobbak már egy-egy játéknak örülnek őszintén, különösen akkor, ha azzal többen is játszhatnak, vagy egy szép könyvnek. Nem mindegy az sem, hogy mikor és hogyan jutalmazzunk. A jutalom soha sem lehet ötletszerű! Á ltalában szokás a családokban, névnapokon, születésnapokon ajándékokat adni. Kedves családi hagyományok ezek. De a szüleinek szót fogadó, tisztelettudó, az iskolai kötelességeket becsületesen teljesítő gyermek azonban többször is rászolgál a jutalmazásra. A jutalom tárgya — a pénztárcánktól függően — lehet okos és hasznos dolog is, de a jutalom lényege, hogy a gyermek érezze, valamiért, amit jól végzett, a szülők örömet akarnak neki szerezni. A jutalom azonban nem csupán anyagi lehet. Iskolában például anyagiakkal nem mérhető a jutalmazás, hiszen arra lehetőség nincs. De lehet jutalmazni, dicsérni szóval is.A közösség, a pajtások előtt elhangzott elismerés néhány gyermeknek szinte „szárnyakat ad”. Hogy mennyire fontos az elismerés szóbeli kifejezése, arra a felnőttek világában is számtalan példát találunk. Nemegyszer elhangzik üzemi dolgozóktól, hogy nem jutalmat, csupán elismerő szót, egy- egy kézfogást várnak. A gyermekekre ez még fokozottabban vonatkozik. Némely kisiskolást nyájas, szeretetteljes biztatással sokkal jobban lehet ösztönözni. Különösen azok a gyermekek reagálnak az átlagosnál is jobban a szeretetteljes közeledésre, ahol a családban ez hiányzik. Széthulló családok zaklatott gyermekei sokszor egész életükön át őrzik az otthon nem érzett melegséggel közeledő tanítónő emlékét. A jutalmazás valóban jutalom legyen. Ne akkor jutalmazzunk, amikor éppen eszünkbe jut, hogy a gyerek már régen nem kapott semmit, s a jutalom ne legyen egy odanyújtott tízes, húszas, vagy akár egy százas, hogy: vegyél magadnak valamit. A legkisebb jutalom értékét is növeli az a tudat a gyermekben, hogy a szülő vett magának annyi fáradságot, és gondolkozott azon, mivel szerezhet örömöt. A büntetés talán még ösz- szetettebb kérdés, mint a jutalmazás. Azokban a családokban, ahol megvan az összhang, ahol a gyermekek érzik, naponta tapasztalják, hogy a szülők becsülik egymást, — és mások munkáját is, — ahol a gyermektől nem követelnek tehetségén és képességein felüli dolgokat, s ahol bevált gyakorlat, hogv lehetőleg keveset tiltsanak, s ugyanakkor nagyon következetesek legyenek, — általában kevesebb szükség van a büntetésre. Ha idegesek, fáradtak vagyunk a napi munka után, mérgünket ne a gyermeken töltsük ki! Ilyenkor fordulnak elő azok az esetek, amikor kis vétségért nagyobb büntetést szabunk ki, mint amilyet máskor, nagyobb dologért sem alkalmaznánk. A hirtelen , felindulás ebben az esetben is rossz tanácsadó. A büntetés mindig a vétség mértékéhez legyen szabva. Ne legyünk sem indokolatlanul szigorúak, sem túlságosan elnézőek. A büntetés alkalmazásában talán még fontosabb a következetesség. Ami a testi fenyítést illeti, annak káros voltáról már nagyon sok szó esett. Szögezzük le azonban itt is. testi fenyítéssel csak agresszivitást, dacot lehel ki váltani a gyermekből. B i átlagos családokban — nem lelkileg sérült gyermekekre gondolunk itt, — a jutalmazás és büntetés megfelelő mértékkel való alkalmazása a nevelésnek egyik leghatásosabb eszköze. Pontosabban jó kiegészítője a harmonikus nevelési módszernek. András Lajosné Tanácsok a tv-nézéshez MA MAR köztudott, hogy a televízió túl gyakori tartós nézése bizonyos egészségügyi károsodásokkal jár. A gyanú mindjárt a villamosság és a fény irányába terelődik. Egyesek azt állítják, hogy a televízió villamos szerkezete valamilyen káros sugarat bocsát ki magából. A villamos szakemberek és az orvos-radiológusok egyhangú állítása szerint ilyen kisugárzás nincs, a televíziós készülék semmiféle sugárártalmat nem okoz. Mások azt mondják, hogy árt a szemnek. A szemorvosok azt állítják, hogy ez sem igaz. Az a helyes, ha a szobában — lehetőleg a készülék mögött vagy mellett — valahol elhelyezett gyenge fényforrás enyhén megvilágítja a helyiséget, mert így a fénykülönbségek is kiegyensúlyozódnak. Legfontosabb, hogy a néző lehetőleg két-három méter távolságra üljön a képernyő előtt és a képernyő szemmagasságban vagy annál valamivel lejjebb legyen. EZEK az észrevételek, vagy tanácsok aránylag jelentéktelennek tűnnek. Ha csak ezekről lenne szó, joggal mondhatnánk, hogy a televíziónézés semmilyen ártalmat nem okoz. De ez sem felelne meg a valóságnak. Az egyik tudománynépszerűsítő könyvből idézek: „A legfőbb baj az, hogy a napi munka során keletkező feszültség a tv-nézés közben nemhogy feloldódna, hanem még fokozódik is. A műsorba magát atíeátóotiae& baler élő nem tud utána megfelelően pihenni, aludni, agysejtjeit alvás közben is ostromolják a látottak ingérha- tásai.” EHHEZ hozzátehetjük, hogy az emésztőszervi vagy az anyagcsere betegségben szenvedők belső kiválasztása fokozódik, az idegesek még idegesebbek lesznek. Ennek a megelőzésére tanácsunk az, hogy mindenki — főleg a gyermekek — szamára jól meg kell választani, hogy milyen műsort nézhetnek. KAPCSOLATOS a televíziós ártalom a táplálkozással is. Javaslatunk, hogy tv-né- zés előtt mindenki rendesen vacsorázzék meg és a műsor közben ne egyék, mert az élvezetek halmozása felesleges és veszélyes. Dr. B. Et, Függő cipőpolc A lakás valamelyik eltakart szögletében, kamrában, kerti házban jól elhelyezhető függő polc erős vászonból készül. Négy 30x80 centiméteres és három 20x100 centi- méteres vászonlapot szabunk hozzá, amelyek mindegyiké; nek a két rövidebbik szélét varrjuk össze. Polcunkat egy gömbvas- /. ból készült polctartóra függesztjük fel (ilyen polctartót házilag is készíthetünk, de a konyhafelszereléseket árusító szaküzletekben készen kapható), ezért az első vászondarabot — mielőtt még összevarrnánk, a vas tartón átfűzzük. Utána a többit láncszemszerűen átfűzzük egyenként, és összevarrjuk. A két vászonlap közé, a találkozásnál merevítőt ikta- tunk be; egy-egy 20x30 centiméter nagyságú fa, dekor-, vagy műanyag lemezt A cipőtartó polcainak száma lefelé tetszés szerint növelhető, ha leszereljük a falról, harmonikaszerűen es&ésha.«;» *, tíg $iím
