Népújság, 1974. november (25. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-17 / 269. szám

Az egri húsboltban..; Készülnek a finom falatok ... ^AAAAAAAA/.‘v-\ ‘'AWWWWV\MAtWWWWv\^iAAAA/W\/WVAA/WWVAA^WVyWW^WWWWWVWVWVW'(VWi.,\ */ IAkar jó üzletet csinálni? 1 Vetőmagot, hús- és hentes­árut, valamint tenyészkost csakis a Füzesabonyi Állami Gazdaságban | vásároljon j AAAAéSAAAAAAAAAA/^AAAAAAAA^^AAAAAAAAAA✓^AAAAAAA^A^^^v^AAAÁArf^AAA»V^Aé^/VVV^AA>^AéV^>^AA✓^AAAAA^AAAyV^AAA»VV\ Heves megye egyik legna­gyobb mezőgazdasági nagy­üzeme a Füzesabonyi Álla­mi Gazdaság. Valamikor öt kisebb gazdaság működött ezen a területen. Ennek meg­felelően nem kevés — közel nyolcszáz — az itt dolgozó emberek száma sem. Ez, mármint a dolgozók száma, mégsem a legjobb, legalkal­masabb mércéje annak a sokrétű és ugyanakkor cél­szerűen összehangolt tevé­kenységnek, amely egyre korszerűbb technikai, tech­nológiai viszonyok között és a partnervállalatok, szövet­kezetek, valamint a fogyasz­tó közönség egyre nagyobb megelégedését kiváltva fo­lyik. A gazdaság fő profilja a szántóföldi növénytermesz­tés és az állattenyésztés, s e két fő ágazat mellett igen számottevő a mintegy 40 ezer hektáron folyó vadgaz­dálkodás is, amely főként a népgazdaság valutabevéte­leit gyarapítja. i „Hazai piacon” — a me­gyében és a környéken — a legtöbb mezőgazdasági test­vérüzem a jó minőségű vető­magjáról ismeri a Füzesabo­nyi Állami Gazdaságot. Fő­ként a kalászosokból értek és érnek el kimagasló eredmé­nyeket: búzából és árpából 45—46 mázsa a hektáron­kénti átlag, s ugyanakkor mindez nem kisebb terüle­ten, mint ezerötszáz—ezer- hatszáz hektáron! Ebből mintegy 1100 hektá­ron búzát termesztenek, s e hatalmas területen betakarí­tott mennyiség közel nyolc­van százalékát vetőmagként értékesítik. A leginkább be­vált és keresett fajták a Jubilejnaja—50, a Bezosztá- ja—1, a Kavkáz és az Auró­ra. — valamennyi szovjet búzatajta. Ezek közül is a Jubilejnaja—50 érdekli leg­jobban a vetőmagtermeltető vállalatot, a testvérüzemeket. Kiváló vetőmag termett az idén is: 240 vagonnal tisz­títottak és készítettek ki. Ez a szám két évvel ezelőtt még csupán 130 vagon volt, ami azt jelenti, hogy nőttön-nő a termelés, a termésátlag, mert szertik és igénylik mindé niitt a füzesabonyi vetőma­got. Tavaszi árpából sem kis mennyiséget értékesítenek az idén: 100—110 vagon ve­tőmagot állít elő a gazdaság. MV 41-es és Tápláni fajtákból, amelyben egyet­len gazdaság és terme­lőszövetkezet sem csalódott még. A legnagyobb meglepetést ebben az évben azonban a 297 hektáron termesztett ét­kezési borsó jelentette a szakembereknek: 32 mázsás átlagot értek el hektáron­ként, holott azelőtt a tíz­mázsás átlag is rekordnak számított. Érthető, hogy a megtermett mennyiség nagy hányadát vetőmag­ként értékesítették! Egy, a gazdaságban eddig még nem termesztett növény­nyel is kedvező kísérle­tet folytattak: 30 hektáron köménymagot termesztet­tek, amelyet a HERBARIA vásárolt meg, s olyan meny- nyiséget (11 q/ha) és minő­séget sikerült máris termesz­teni, Hogy jövőre meghá­romszorozzák a köménymag­területet ... A gazdaságos növényter­mesztés mellett tisztítással és szárítással is foglalkozik a gazdaság. A nagy teljesítmé­nyű DSZP terményszárító kapacitása — mivel a vető­magként értékesített ter­ményt nem kell szárítani — nincs teljesen kihasználva a saját termények szárításá­val. Éppen ezért bérszárítást is vállal a gazdaság mind kalászosokból, mind kukori­cából és egyéb termények­ből. Itt készül például — szá­rítás és őrlés útján — az a kiváló minőségű lucemaliszt, amelyből a legjobb takar­mánytáp készül a környé­ken. Ebben az évben is 132 vagonnal állítottak elő pa­pírzsákokba kiszerelve, amelyből 110 vagonnal meg is vásárolt a Heves megyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat. A mintegy 20 —28 százalék nyersfehérjét tartalmazó készítmény érthe­tően keresett, kitűnő takar- mánytáp-alapanyag. A gazdaságban azonban nemcsak a kalászosok, a kü­lönféle vetőmagvak termesz­tésének vannak régi hagyo­mányai. Az állattenyésztés, a hústermelés, és -feldolgo­zás eredményei, az ízletes töltelékek és egyéb húské­szítmények is méltán öreg­bítik az állami gazdaság jó hírnevét. A készítmények „alapanya­gát”, a hízott sertéseket is nagyüzemi módszerekkel, egy korszerű, szakosított ser­téstelepen nevelik, hizlalják. Évente mintegy 12 ezer da­rab 90—120 kilogrammos hí­zót bocsát ki ez a „sertés­gyár”. Ebből négyezer da­rabot dolgoznak fel jelenleg a gazdaság saját húsüzemé­ben, amely évenként 1200— 1300 mázsa tőkehússal javít­ja Eger város ellátását. Ezen­kívül hetenként 4—5 mázsa kiváló minőségű, háziasán elkészített kolbász, májas­hurka, csécséi és erdélyi sza­lonna, paprikás főtt fej, ol­vasztott házizsír, finom te­pertő és egyéb közismert és közkedvelt — összesen 27 féle — készítmény „utazik1 az egri Marx Károly utcai húsboltba, a Baktai úti ABC- áruházba, s ugyanennyi a környező ÁFÉSZ-húsboltok­ba. Füzesabonyba, Dormánd- ra, Besenyőtelekre, Mezőtár- kányba, Szihalomra, Mezö- szemerére, Egerfarmosra, Ká­polnára és Maklárra. örömhír bizonyára az egri és az említett községek fo­gyasztói számára, hogy rövi­desen elkészül a gazdaság új, korszerű húsüzeme, s ezáltal 30 százalékkal nő a mostani hús- ég húskészít­mények mennyisége (egy év alatt kétezer hízott sertéssel vágnak már jövőre is töb­bet, mint eddig!), s egyide­jűleg további tíz új készít­ménnyel bővül a választék is. Így rövidesen megjelenik a rakott sertéshús, a gép­sonka, a csemegegépkaraj, a löncshús műbélben, továbbá a májas hurka mellett a sokak áltál kedvelt és hiá­nyolt tüdős és véres hurka is. Ez az új húsüzem látja majd el azt a húsboltot is Egerben, amelyet az állami gazdaság építtet (a tervek A nagy teljesítményű száritótelcp... Ezek a juhok már olcsón „termelnek” húst és gyapjút., • már készülnek) a Csebokszá- ri városrészben ... Az állattenyésztési ágazat­ban fontos helyet foglal el a gazdaság juhtörzstenyészetr is. Hosszú évek óta folyik itt a piaci igényeknek leg­jobban megfelelő hús- és gyapjútermelő juhfajta kia­lakítása keresztezéssel. Előbb a magyar fésűs me- rinót keresztezték egy szov­jet fajtával, s így egy ki­mondottan gyapjút termelő állomány alakult ki. Ezután „vitték rá” erre az ajapra a merinó precoce fajtát, s az így született köräs utó­dok 1966—70. között már mind a gyapjú, mind a hús tekintetében felvették a versenyt a piacon. A Jelenlegi mintegy 2100-as anyaállomány most egy NSZK-ból és NDK-ból vá­sárolt hús típusú merinóval kerül fedeztetésre. s a már megszületett első nem zedék^is igazolta a várako­zásokat: a jerkék 13—14 hó­napos korban elérik a 47 ki­logrammot, amely súly az­előtt csak 20—22 hónapos korban alakult ki Ez o^hío azt jelenti, hogv nyolc hó nappal korábban fedeztethé- tők ezek a jerkék, s így majdnem egy évvel hama­rabb „termelik” az első bá­rányokat. Ennek pedig fel­becsülhetetlenek az előnyei mind a tartási, mind az ér­tékesítési viszonyokat, költ­ségeket tekintve! És az sem közömbös, hogy ezeknek a jerkéknek a nyírósúlya 10 hónapos korban átlag 5,6 ki­logramm volt. Nem véletlenül nagy az érdeklődé® a juhtartó gazda­ságok részéről a Füzesabo­nyi Állami Gazdaság növen­dékkosai iránt, — egyelni” csak kost értékesítenek to- vábbtenyésztésre —, mert ezek a kosok (13—14 hónapos korban 70 kilogrammosak é; 9,4 kilogramm gyapjút tér melnek!) feljavítják a velü fedeztetett j uhállomán gyapjú- és hústermelését. A gazdaság egyébként a állattenyésztési felügyelőség­gel közösen utódellenőrzési is végez. (X) a\VAAAAAAAAAAAAAAA/WWVWWW A KIMAGASLÓ TERMÉSÁTLAG EGYIK ALAPFELTÉTELE A KIVÁLÓ VETŐMAG O O O O ÁTADÁS ELŐTT AZ ÚJ, KORSZERŰ \ HÚSÜZEM - BŐVÜL A VÁLASZTÉK O O 0 G EGERBEN, FÜZESABONYBAN, DORMÁNDON, BESENYŐTELKEN, KÁPOLNÁN, \ MAKLÁRON, SZIHALMON IS MEZÖTÁRKÁNYBAN ; EGYARÁNT NAGYON \ KEDVELIK ■ A GAZDASÁG l HÚSKÉSZÍTMÉNYEIT \ O O © O \ A LEGJOBB \ TAKARMÁNYTÁP * A GAZDASÁG LUCERNALISZTJÉBÖL KÉSZÜL o o o o NÖVEKSZIK A HÚS- zS GYAPJÚTERMELÉS. IA FÜZESABONYI TENYÉSZKOST , VÁSÁROL VWWVNAWWWVWVWWWÓAAAó Befejezés előtt az új húsüzem..; A \3> i A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom