Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-11 / 238. szám

Érdemes-e meghódítani „szűzfoSdjeinket”? Nfokunk parlagon heverő, termelésbe vonható szűzföi dóink már rég nincsenek Arra tehát nem számítha tunk, hogy hazánkban a me zőgazdaságí terület növek­szik. Terjeszkednek a váro­sok. új ipartelepek nőnek ki a földből, utakat. kell építe­ni, csatornákat ásni: csak az elmúlt tizenhárom esz­tendő alatt minden ébersé­günk ellenére 300 ezer hek­tárral csökkent a mezőgaz­dasági terület. Terjeszkednünk mégis van hová. Egy medence alján élünk, évmilliók óta zúdítja ide vizét a Kárpátok, sőt részben az Alpok hegyvonu­lata Ez a sok áztatás, lúgo­zás területünket' hallatlan változatossá tette és jelen­tős részét megrontotta. Az északi tundrákat leszámítva Európának nincs olyan jó és olyan rossz talajtípusa, ami kicsi országunkban megta­lálható ne volna. A vizek pedig — az eső, a hóié, a patakok — máig is rombol­nak. Kereken 7 millió hek-- tár mezőgazdasági terüle­tünk felén tutóhomok. «avanyii vagy szikes talaj található. Ráadásul félmil­lió hektár földünkön állan­dó a belvízveszély, másfél millió hektár pedig erodál, azaz évről évre pusztítja a szél, a lecsorgó csapadék. Ezen a nagy darab föl­dön lehet keresnivalónk, ezek a mi „szűzföldeink”. A talajhibás földeket kisebb vagy nagyobb költséggel meg lehet javítani. Ez a költség hektáronként — a végletes esetekről nem be­szélve — három és húszezer forint között ingadozik. A belvizszabályozás, illetve az erózióvédelem költségei tá- gabb határok között mozog­nak. A talajjavitás, illetve a talajvédelem napirenden le­vő feladat: erre a célra évenként keréken egymilli- árd forintot kölnink, ami­ből 6—700 millió forint költ­ségvetési pénz, vagyis álla­mi támogatás. Évenként ál - tálában 30—40 ezer hektár talajt javítunk meg. Ennek túlnyomó része a legolcsób­ban javítható savanyú talaj Egy kisebb része szikes és töredéke homok. Az állam általában a költ­ségek felét viseli, de van néhány körzet, ahol a talaj­javítás, illetve talajvédelem állami feladatnak számít, tehát minden pénzt a költ­ségvetés ad Ilyenek az őr­ség, az Ecsedi-láp, Borsod­ban a Bélus-patak völgye. Nógrádban a Lókos-patak völgye, Baranyában a Drá­va alsó folyása stb. A technika mai színvona­lán elméletileg minden föld megjavítható illetve minden' lejtő meg­védhető. Csakhogy. Ha egy nagyon rossz szikesre rá­költünk hektáronként mond­juk 30—40 ezer forintot, ak­kor ez teremni fog. Ám, ha ezt a 30—40 ezer forintot egy mezőhegyes! vagy me­zőföldi istenáldotta fekete­földre költjük, akkor az kétszer-háromszor annyit fog teremni. Kérdés tehát, hogy hova tegyük a pénzt, mire fordítsuk az ország korlátozott anyagi erejét? Persze a számítás nem min­dig ilyen rideg, sokszor ke­verednek bele emberi, tár­sadalmi szempontok. Köl­tünk mi olyan talajokra is, arpelyek ezt kevésbé hálál­ják meg mint jó földjeink, de hát az ott lakó emberek­nek is élniük kell valami­ből. Az ilyesfajta logikának azonban határai vannak és már ma belátjuk, hogy van­nak olyan földjeink, ame­lyekre nem érdemes költeni. Ilyenek például a 17 száza­lékosnál meredekebb lejtők. Ezek a lejtők vízszintes irányban megművelhetők. Am olyan traktor és mun­kagép kell hozzájuk, amely­nek kerekeit teleszkópok tartják. Tehát, ha az egyik oldalon a kerék 50 centivel lejjebb lenne, akkor 50 cen­tit nyújtanak a teleszkópon, a traktor maga vízszintes marad. Vannak ilyen gépek, de még a gazdag országok Is ritkán használják, annyira drágák. Ezeket a lejtőket tehát erdősíteni, füvesíteni kell, a mezőgazdasági műve­lés lemond róluk. (Kivétel persze a Tokaj-Hegyalja, a Badacsony, a villányi hegy stb.) Meglehetősen nagy terű létén vannak a Balaton-fel- vidéken, a Kemenesalján és másutt köves, kavicsos tala­jaink, ahol a termőréteg egy-két centiméter. Karsz­tok ezek, erdő való rájuk, akármilyen erdő, csak azt a vékony, maradék talajt megvédje. A sziknek is vannak go­nosz változatai. Ezeken a te­rületeken nem is annyira a fölhalmozódott sómennyiség okoz gondot, hanem főleg a talajok rossz vízgazdálko­dása. Az ilyen földeket csak méreffdráoa alagcsöveyéssel lehetne hasznosítani. Nem éri meg. Meg kell hagynunk ezeket — a Hortobágyon és másutt — a természet tisz­ta szigeteinek, védő gyep­pel, ősi állapotban. Legfel­jebb árvizes időszakban vésztározóként lehet ezeket a foltokat hasznosítani. És végül a homok. Tu­lajdonképpen nem megold­hatatlan probléma, hiszen a dán parasztok is homokon gazdálkodnak, csak ott min­dennap esik az eső. A ked­vezőbb csapadékviszonyok­nak örvendő somogyi homo­kok nálunk is mindenre ké­pesek. Másutt azonban már inkább gyümölcsöt és sző­lőt, a laposabb részeken zöldségkultúrát igényelnek, különösen ha öntözővíz van a közelben vagy a mélyben. Helyenként homokon a cel­lulóz nyárfa telepítése több pénzt hoz, mint egy köze­pes eredményű mezőgazda- sági művelés. De a Solt és Kecskemét közötti homok­buckákhoz vékony a mi pénztárcánk. A mezőgazda- sági termelés innen is előbb- utóbb levonul, cserje kell ide, hogy a futőhomok to­vább ne mozduljon. Ebben a pillanatban szak­embereink úgy számolnak, hogy a hétmillió hektár ma­gyar földből körülbelül há­romnegyed millió hektár olyan terület, ahol kifizetődőbb, ha abbahagyjuk a mezőgazdasági művelést. Nagyon hangsúlyozni kell azonban, hogy ez pillanat­nyi szakvélemény. Mert le­het. hogy néhány évtized múlva azok a méregdrága teleszkópos traktorok álta­lánosan használt gépék lesz­nek. Lehet, hogy az alag- es evezést pár évtized múlva olcsón is lehet végezni Földeákí Béla Ás én decibel szimfóniám A minap a hirdetési osz­tályon a kővetkező szöveget kívántam megielentetni: „MAGAS HASZNÁLATI DÍJAT FIZETEK annak a magnótulajdonosnak, akinek legalább egy órányi zöreje van gyereksírásból, kakasku­korékolásból, kocsinyikorgás­ból, traktqrpöfögésböl és út­bontó légkalapács zajából. Oroszlán- és szamárbőgéssel jelentkezők előnyben. Aján­latokat „Legalább száz deci­bel” jeligére a kiadóhivatal­ba kérek.” A kedves, jóságosarcú kis­asszony végigolvasta, rám pillantott és szeméből azt ol­vastam ki, hogy rosszat sejt. — A zaj szándékos okozá­sát a törvény bünteti — mondta kedvesen. — Szeret­ném megóvni önt, uram, a felesleges kellemetlenségek­től. — Köszönöm figyelmét, kisasszony — mondtam —, de csak részben van igaza. Arról vitatkozni sem lehet, hogy a zaj hangos szemét és a törvény a többség önvédel­mi akaratából megtiltja, hogy mások a fülükbe szemetelje­nek. De tud-e példát monda­ni rá, hogy az autóbuszon, vagy a vonaton rádiózók kö­zül bárki is megütötte a bo­káját? — Teljesen egyetértek ön­nel — folytatta a kisasz- szony. — Magam is annak híve vagyok, hogy a jármű­veken a „Köpködni és dohá­nyozni tilos” felirat mellé egy másik is kívánkozik. o> egyedin az. amely azt hir- heti, hogy zajongani gégével es rádióval egyaránt bünte­tendő cselekmény. De most mór nagyon érdekel, milyen célt szolgál ez a hirdetés? — Az új lakótelepen la­kom, tehál olyan helyen, ahol földi paradicsom lehet­ne az élet, ám fölöttem és mellettem olyan ifjak laknak, akiknek magnetofonján har­sogva váltja egymást az a zene, amelyet csak azok hív­nak annak, akik szégyellik rá a „hangos szemét” fogalmát használni. Mert nevezzük ne­vén a gyermeket: minden zajt így kell nevezni, ami az ajtókon túl terjed. Hol egy rekedt amerikai öregúr éne­kel korához illő kevés átélés­sel a szerelemről, hol egy kielégíthetetlen olasz kislány sápítozik egy messzi fiatal­ember után, akit hétköznapi hangerővel nem lehet elérni. Van úgy, hogy bombardon bődül a levegőbe, amelyben eddig egy piszton, vagy macs­ka nyivákolt. A kisasszony szemébe me­legség költözött. — Csakhogy a dolgok ter­mészetéből folyik — mond­tam tovább a magamét —, hogy éppen ilyenkor nincs rendőr a közelben, ha pedig igen, bizonyára más, fonto­sabb dolga van. Könnyen le­het, hogy gyilkost, vagy tol­vajt keres. — Ezek szerint tehát van törvényünk, csak éppen nem hajtják végre — folytatta gondolataim sorát a kisasz- szony. — Csak még mindig nem értem, hogy minek a légkalapács fülsiketítő zaja? — Nem csinálok belőle tit­kot, kisasszony, hiszen érdek­lődése azt bizonyítja, hogy szövetségesem. Zeneszerző le­szek. — Zeneszerző? Hát ért a komponáláshoz ? — Még annyit sem, mint a tyúk az ábécéhez. De ment­ségemre szolgál, hogy annyi­an keresnek a világon nagy pénzt szakértelem nélkül. Például zeneszerző-e az, aki azt az irgalmatlan dolgot hoz­ta össze, amely a szemben lévő lakásból ömlött a lép­csőházra? — Értem mar. És imit akar tenni? — Mindenekelőtt címet adok a munkámnak, mert ha címe van, már zeneműnek te­kintendő. Azzal kezdem, hogy összevegyítem a gyereksírást és a légkalapácsot, a kocsi­nyikorgást a szamárbőgéssel, a traktorpöfögést az oroszlán hangjával. A kakaskukoré­kolást meg Réz Amália fűré­szes hangjával, amit a rádió­ból lopok majd el. Es ami­kor mindez készen van, fel­erősítem, hogy messze har­sogjon. Kontármunka lesz a javából. Igaz, hogy én más hangszereket használok, de abba megegyeznek, hogy fü­let sért mindkettő. Ez lesz az én Decibel szimfóniám és az lesz a célja, hogy dobhártyát repesszen. — Értem már. Amikor a szomszédban megszólal a Mo­noton Együttes, valamint Detfó Frédi és Vízszintes Mancika, akkor megszólal a Decibel szimfónia is. — Pontosan így — felel­tem. — Valamelyikünk előbb megunja. Persze, nekem lesz annyi eszem, hogy közben el­megyek jó levegőt szívni a város batáriba, — ön zseniális ember, a legnagyobbak, közül való — Süttöi kőfaragók A Kőfaragó és Épületszobrász-ipari Vállalat süttöi üze­mében évi négyezer köbméter süttöi mészkövet és márványt dolgoznak fel. Legfontosabb munkáik közé tartozik a Par­lament homlokzatának restaurálása, amelyet már 1946-tól. folyamatosan végeznek. Ezenkívül számos lakóépület, köz­épület és műemlék burkolásához szállítanak burkoló anya­got. (MT l-foto — Király Krisztina) Dudás Józsefné, Eger, Juhász Sándoroé, Szilvásvárad: Üzenetünk nemcsak e két cím­zettnek, hanem sok olyan ke- resztrejtvényíejtőnek Is szól, aki­ket az elmúlt héten egy figyel­metlenségből eredő hiba folytán megfosztottunk a rejtvényfejtés örömeitől. Sajnos, a rejtvény ér­tékelése során a könyveket ugyan a helyes megfejtés szerint sorsoltuk ki, de a szövegbe már az. új rejtvény megfejtése ke­rült. Elnézést kérünk olvasóink- től, s természetesen ezen a hé­ten a helyes megfejtési beküldők között nem sorsolunk ki köny-- veicet, miután előre közöltük a megfejtéseket is, Humoros es kevésbé humoros észrevételeiket is köszönettel kell nyugtáznunk, hiszen egyik hibánkra hívták fel s figyelmei Kovács János, Eger: Az utak rendezése. sajnos, meglehetősen nagy összegekbe szorongatta melegen a kezem | a kisasszony. — Ön az em- \ beriség nagy jótevője. Es na- 1 gyón remélem, hogy megrázó \ sikere lesz az Ön Decibel | szimfóniájának. — Miért fontos ez önnek, | kisasszony? — kaptam fel a \ fejem. — Életbevágóan fontos, \ mert én is hasonló cipőben | járok. Magam is bemutatnám | az Ön Decibel szimfóniáját a j Csebokszári-lakótelepen, a \ papáék lakásán, Gyöngyösön I a sógorom eljátszana Hatván- | ban, a nénémék Sopronban \ az öcsémék Szegeden, a nagy- \ bátyámék meg Óbudán. Aján- í lom, adassa ki hanglemezen. \ Egy zsák pénzt kaphat érte I Távozásomkor a hirdetési I osztály valamennyi dolgozója \ beszüntette a munkát és sor- \ falat állt. Ereztem, hogy me- I leg tekintetűk követ. Az autó- I busz megállójánál tudtam, | hogy nem én vagyok az első j tökfej, aki világhírű lett. Szüts István \ kerül, s így az évente előirány- zott összeg minden út rendbeho­zatalához bizony kevésnek bizo­nyul. Panaszukat továbbítjuk a városi tanács illetékesének, s vá­laszukról tájékoztatást adunk. H. Ferencné, Gyöngyös: Már több esetben is közöltük szerkesztői üzeneteinkben, hogy a beküldött kéziratok megőrzé­sére vagy visszaküldésére nem vállalkozhatunk. Csak azokat a kéziratokat őrizzük meg. ame­lyek közölhetőek. Ebben az eset­ben külön levélben is értesítjük az érdekelteket. Bozslk Pál, Mátrafüredi A gázpalackok hiánya, sajnos, nemcsak Mátraftifeden visszatérő panasz. Panaszukat továbbítjuk az illetékesekhez, hogy tájékoz­tatást adhassunk, miért akadozik időnként az ellátás. Annyit már előre is megjegyezhetünk, eb­ben. sajnos, közrejátszik a hirte­len növekvő igény is, A TTGÄZ válaszáról önöket is. eesédl ol­vasóinkat is tájékoztatjuk* * V. Ferenc, Csány? Panaszával nem tudunk érdem­ben foglalkozni. Amennyiben a kisiparos a központilag jóváha­gyott munkabért számítja fel va­lamilyen munkáért, eljárni elle­ne nem lehet. Azt javasoljuk, forduljon kérésével közvetlenül a KIOSZ megyei titkárságához: 3300, Eger, Cslky S. u. 32. Tóth Pál, Szűcsit Köszönjük az érdekes beszá­molókká közlésére a következő héten megjelenő Postánk című rovatban kerül sor. Kérjük, ke­ressen fel bennünket máskor is leveleivel. | mozi 1 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33.) Du. fél 4 órakor Három mogyoró Hamupipőkének Színes, szinkronizált * csehszlovák—NDK mese­film. Du. fél 6 és este 8 órakor Uvegház Színes amerikai film. • EGRI BRODY (Telefon: 14-07.) du. 3 órakor Dobó István Filmklub! du. fél 6 órakor Csendesek a hajnalok Kétrészes, színes szinkro­nizált szovjet film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Elza kölykei GYÖNGYÖSI SZABADSÁG du. fél 4 órakor ' Az idő ablakai du. fél 6 és este fél 8 órakor Önző szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG őszi virágok HATVANI KOSSUTH Nyílhegy és aranyöv HEVES Féltékenység ée orvos- tudomány FÜZESABONY Anna és a farkasok PÉTERVAS Alti A tőrökfejes kopja lőrinci Andrej Rnbljov I—n. MAI műsorok: ?■! KOSSUTH E í \ 8.22 Iskolarádió. | 8.57 Beethoven: A-dur szonáta. É 9.15 A Prométheusz-rejtély* § § B...5 Nóták, i lü.üá isKüiarádió. | 1Ü.30 Édes anyanyelvűnk, i iu.35 Gottlob Frick énekel. I 11.00 Szilárd test ­csapagy golyókból. É 11.10 Dvorzsak: g-moll zongoraverseny. \ 11.49 Kritikusok fóruma. | 12.20 Ki nyer ma7 = 12.35 Tánczenei koktél. i 13.20 Népdalok. = 13.40 A Vardar két pártján. | Ütijegyzet. 1 14.00 Csicseri bolt. 1 14.25 „Nyitnikék”. i 15.10 Magyarán szólva ... = 15.25 Ernst Busch Frank Wedekind dalaiból énekei. I l 15.35 Poppy: Keleti szvit, i 15.48 A szkopjei rádió műsorából. | 16.05 Az asztal körül. I 17.20 Mozart: Kis éji zene. = 17.40 A legfiatalabb ősi varos. I = 18.10 Egy rádiós naplójából. í | 19.40 Töltsön egy órát kedvenceivel! | 20.43 A szkopjei rádió müsorá- \ ból. Angyalok egymás 5 közt. = 21.28 Láttuk, hallottuk. = 21.48 Harangozó Teréz virágénekeket énekel. | 22.20 A Dunánál. | 22.40 Kórusok, hangszerszólók, § | 23.15 Könnyűzene Gyulai Gál | Ferenc szerzeményeiből. J | 0.10 Éji zene. PETŐFI I = 8.05 Zenés játék részletek. = 8.15 Az izraelita felekezet negyedórája. I 8.30 Népi zene. 5 9.03 Ezeregy délelőtt. | 10.00 A zene hullámhosszán. | | 12.00 Zenekari muzsika. | 12.35 A hegyek és dalok földje. f Makedónia. I 13.03 Brahms: f-moll zongora- í ötös. | 14.00 Kettőtől — hatig ... = 18.20 A napló utolsó lapja. Rádiójáték. | 19.35 A Magyar Állami Hang- = versenyzenekar hang- | versenye. = 21.20 Alexandra. Daljáték- = részletek. | 21.40 Katedra. | ll2.00 Nóták. I I 22.45 A virágok országa. 1 33.15 Cár es ács. Operarészletek, SZOLNOKI RADIO | 17.30 Műsorismertetés — Hírek | — Lapszemle. | 17.35 Terveztük, megvalósítói« I tűk. Riport. | 17.45 Nótakedvelőknek. | l&óö Alföldi krónika. I 18.15 Öperarészletek- | 18.25 Munkavédelmi őrjárat, 1 18.35 CUff Richard felvételeiből, i 18.55 Hírösszefoglaló 1ÜV I = wmmmaS 1 MAGYAR | 8.95 Iskola-tv. 5 13.35 iskola-tv. ; 17.13 Műsorismertetés. | 17.15 Hírek, j 17.20 A sarki eszkimók. Svéd dok.-film. 1 17.50 Sakk-matt. | 18.10 öt perc meteorológia. | 18.15 üvegidomok. Szovjet rajzfilm. 5 18.30 Beszédtéma — beszéljünk róla. 19.05 Reklámműsor. 19.15 Esti mese. Berankava: A kedves kis­kacsa. Bábjelenet. 19.30 Tv-hiradó. 20.00 A napsugár nyomában. II. Amikor a kőzet meg­szilárdul. 20.30 Méz a kés hegyén. Tv-játék. 21.55 A Es-tergomt Keresztény Múzeum. II. rész. 22.15 TV-hiradó. 2. műsor 20.00 Műsorismertetés. 20.01 Nem babérra megj' a játék! Vetélkedő. 20.45 Smetana: Két kórusmíi. 21.00 Tv-híradó. 21.20 MOKÉP-rekláro. 21.25 Ismerd meg magad! Szovjet film. POZSONYI 8.30 Híradó. 9.05 Az aláíratlan csekk. 10.30 A Magas-Tátra jövője. 11.05 Hírek. 18.10 Hírek. 16.15 Gyermekdalok. 17.15 Publicisztika. 17.45 Kerületeink hangja. 18.10 Dalok. 19.00 Híradó, majd publicisztika I 20.OÓ Hangverseny. 21.20 Híradó. 31.45 Nem tesz semmit, ha. * nyelvet nem ismered. fOlasz film ) 28.15 Sajtószemle.

Next

/
Oldalképek
Tartalom