Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-09 / 236. szám
Álmodó ifjúság pély, az intézetből szökött lány elfogása, majd meg- szöktetése, cseppet sem válik öncélúvá, kifejezi a kis Herbert szabadság és barátság utáni vágyát és egyben felmutatja a humanista gondolkodás jelenlétét is. A film egyik legtalálóbb jelenete, amikor a világra rácsodálkozó kisfiú először találkozik a mozi elődjével, s nézi, figyeli a bukdácsoló képeket. Qsak sajnálni lehet, hogy a nézők közül kevesen tudják, hogy ez a szemlélődő kisfiú maga Balázs Béla, aki ezzel a találkozással örökrq eljegyezte magát a filmmel. 1 A történet másik szála, a család bemutatása, már kevésbé sikerült. Itt már sok Jí direkt elem. öncélúvá, vál-. nak a kisvárosi értelmiség össze,jöveteleit bemutató jelenetek. a francia beszéd, vagy éppen a forradalmi lelkesedéstől túlfűtött Petrov, majd az ő kapcsolatait kutató rendőrségi emberek megjelenése. Nyilvánvaló, hogy az 1905-ös forradalom után Oroszországiból am*g- rátt fiatalember bemutatása miatt hozták előbbre a tar-. ’ ténetet a fiám alkotom. A. két szálon futó esrtefcmányr a kis Herbert köti össze, az ő jelenteié hiteéesrfci a családi szituációt és egedben jelzi azt is, hogy az apa halai« öten. müRSásaa# éppen ő érti majd meg jge-: zán az emigráns péMáaatát, amely az étetmód yutocai vtái- toastatoi nem akaró hajú*©-- röttekrői szói. A gyermekszereplők toötoä#| elsősorban a Herberte* aéa- kító Csorna Zoltán teamé- • szetes játékát említem. <te< jó partner veit Damem&nt Csaba is, aki Ödönt játszotta. Ez alkatommal js feá" kellett figyedni Éva Ras és Lohinszky Lóránd tehetséges játékára. Az epazoösae- reptök közül Jancsó Sarolta és Hawnatm Pé ter atokája- sa tetszett. Ragályi Elemser hangulatteremtő szép képei,, valamint Ránki György stílusos zeneye jói szolgáltadé* alkotók mondandóját. Márkosz JjÁmM Tímeánk felszabadulásának 30. évfordulójára készül a Magyar Telemet6 Erkel Ferenc Bánk bán című operájának tv-változatát forgatják a tv IV. számú műtermében. Rendező: Vámos László, címszereplő: Simándy József. A filmet a tervek szerint 1975. áprilisában mutatják be. A képernyőn: Simándy József. ‘ (MTI-foto: Keleti 3va ftttáétete — KS) Kamaraegyüttesek hangversenye az egri várban Egyszer érdemes lenne eltűnődni azon is, hogy mit jelent tulajdonképpen az a meghatározás, miszerint valakinek a „regénye nyo-' mán”. Pontosabban: milyen alkotói szabadságot élvez az a rendező, aki egy író regénye nyomán forgatja filmjét? Hol az újra fogalmazás határa? Meddig és milyen mértékben változtathat az író teremtette szituációkon, átkölthet-e jellemeket, mó- dosíthgtja-e az írói mondanivalót? — ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel, s a választ filmje, illetve regényé válogatja. Egyvalamiben azonban nincs különbség. Történetesen abban, hogy minden változtatás próbája az új alkotás, a film, amelynek végső fokon igazolnia kell az. újrafogalmazás célját és időszerűségét is. fjgyetlen regényt sem tehet megfilmesítem megfelelő átiköltés nélkül. És nemcsak azért, mert pergő képsorokká keil alakítani a regény lapjait, hanem azért is, mert a rendező személyében új alkotó társul az irn mellé, mégpedig olyan alkotó, aikinek ugyancsak van mondanivalója, elképzelése, és egyben lehetősége is arm, hogy érvényesítse. Mindezt azért említem, mert a most bemutatóit új magyar film író» — a rendező Rózsa Jánoi és Kardos Ferenc — mintha túlságosan szabadon kezelték volna Balázs Béla Álmodó ifjúság *imű regényét. Ezt vitatják az eddig megjelent kritikák is, mondván, hogy néhány változtatást nem igazol a film. Két Balázs Béta-évfordulót. is ünnepelünk ebben az évben: 90 évvel ezelőtt született a költő-filmeezitéta, s most ■ •emlékezünk halálának 25. évfordulójára. A megUj magyar film emlékezés számtalan formája közül legméltóbb — olyan igazi balázsbélás megemlékezés — ez az igazán, szép és művészi kvalitásokban gazdag film, amely Balázs Béla regénye nyomán készült. Ennél már csak az lett volna méltóbb, ha ugyanezen a színvonalon az íróhoz, a regényhez hűségesebb film születik ép egyben olyan alkotás, amely egyértelműbben közli a nézővel, hogy itt tulajdonképpen a gyermek Balázs Béláról van szó. Az első világháború idején, az emigráció' , nehéz éveiben írta Balázs Béla regényes önéletrajzéit, nem kevés nosztalgiával emlékezvén az ifjúság éveire. A tehetséges Rózsa János ehhez az írói látomáshoz most hozzáadja a maga nosztalgiáját, ifjúságának emlékdarabjait, s Így a regénytől kissé eltávolodó hátteret állít a gyerekek mögé. S egy kissé zavaros, politikai szituáció kedvéért majd két évtizeddel előbbre helyezi a történetet, önéletrajzi elemeket hor dozó ffibmmél ez indokolatlan. A helyszín az egykori észak-magyarországi kisváros —i a regényből tudjuk, hogy Lőcse — a huszadik század első évtizedében. Mt él a tizenéves Herbert, ata nyíló értelemmel szemléli a körülötte zajló életet, A kisváros bemutatása, a békebeli életképek felvillantása megfelelő hangulatot teremt arra, hogy befogadjuk a film ifjú hőseit. Ezek a legsikerültebb jelenetek, itt érezni, hogy elemében van a rendez» es^ nemcsak szakértelemmel, hanem szeretettel mozgatja a meglepően tehetséges gyermekszereplőket. S a játék, a hosszan tartó kergetőzés, a népünnekarnaoatrióttafc a bemutatkozása — Dombóvári János, Nyíregyházi Ágnes és Vineze Teréz összeállításban — kellemes meglepetés. Beethoven c-moli triójának első tételét játszották. A nagy mesternek ez a korai időből származó műve az ő tolmácsolásukban még arról tanúskodik, hogy a három muzsikus összec&i- szolódása, a felfogások és a stílusok közelítése még csak megkezdődött, de már hangulatot teremtettek és rokon- .szenvet ébresztettek. A ritkán hallott Vincze Teréz zongorajátéka mintha külön is bizonyítaná az érlelődért. Az egri fúvósötös — Asztalos Lóránd, Miklovitz László, Szepesi György, Papp János és Lárencz Péter — Mozart Divertimentóját játszotta. A négytételes, vidám hangulatú műből nem véletlenül a negyedik a gyors tétel, tüzes ritmusával, népi ízeivel aratott sikert. Az egri vonósnégyes megváltozott felállításban — Radnóti Tibor, Lévai Zsolt. Dombóvári János és Farkas István — adta elő Haydn d- moll quartettjét. A klasszikus osztrák mester műveit újabban egyre gyakrabban játsz- szák hazai pódiumainkon is. Egyik oka nyilván az a közvetlenség, ahogyan Haydn a zenében szól, a másik talán az, hogy az emberek annyi szórakozási és zenei forma között válogatva újabban felfedezték az intim hatású házi muzsika, a kamarazene érdekességét, Tény, hogy az egri vonósnégyes által előadott Haydn-mű kitűnő hatást ért el és ez nemcsak a zenészek dicséretére szól, hanem a közönségre is, amely a meghitt, rangos zenei formák után is érdeklődik. A zenetörténeti bevezetőket Lenay Zsolt mondotta el, (farkas) Őszi megyei könyvhetek Bajza sxiilőfeMJétt Matko Istvánnal ánhsor e j Az őszi könyvhetek rendezvényeinek sorát a Szűcsiben hétfőn este megtartott író-olvasó találkozó nyitotta meg, amelyet az ÁFÉSZ s: er vezeti. A művelődési há20.00: * Requiem egy bokszoióért Anthony Qulnnt, számos nagyszerű filmalkotás emlékezetes hősét láthatjuk viszont Ralph Nelson 1962- ben készített filmjén. Ezúttal egy hajdan jónevű, de már kiöregedett bokszolót alakít (Mountain), akit orvosa eltiltott a bokszolástól. 1II. kezdődik tulajdonképpen a dráma, mert 'Mountain a bokszoláson kívül semmihez sem ért... Ml legyen vele? Miből éljen m •:?/' A körülmények néha kérlelhetetlenebb ellenfélnek bizonyulnak, mint akik a szorítóban álltak vele szemben. A filmet ma este 20,00- kor láthatjuk a képernyőn a ív 1. műsorán. 1*?4. október 9„ szerda zat, zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők, akiket Pa- tinszky Alajos, a községi tanács elnöke köszöntött'. A mai magyar költők műveiből szerkesztett műsort a GYÖNGYSZÖV irodalmi színpada mutatta be nagy közönségsiker mellett. Ezután Csernyánszky Tamás, a GYÖNGYSZÖV igazgatósági elnöke mondott beszédet, méltatva az őszi megyei könyvhetek jelentőségét, az irodalmi műveltség fontosságát, a művészetek szerepét az ember formálásában. ‘Amikor Katkó István vette át. a szót, a teremben még fokozódott a figyelem. Röviden elsorolta élete eddigi útját, írói munkásságának főbb állomásait, majd az egymást érő kérdésekre válaszolva beszélt alkotói módszereiről, témaválasztásáról, művész) eszközeiről és a kritika szerepéről. A Bajza József szülőföldjén megtartott megnyitó jó kezdetnek bizonyult az őszi könyvhetekhez, most már a jó folytatásra várunk. A UCuacaí ■ ÜÄ S-z&mU gazdag, változatos képet nyújt Heves megye kulturális és tudományos életéből. Az érdekes, témákban gazdag folyóirat az újságárusoknál is kapható. Előfizethető a Posta Központi Hírlap Hivatalnál, vagy bármely postahivatalnál. Előfizetési díj egy évre: • 32 forint. X — A számláim nekem tiszták. ember! De egy hét alatt hetvenezer úgy elmegy, mint a pinty. Na. persze, most még a kezdetén vagyunk, hát ilyenkor megy is. A végére, ember, minden ki lesz kalkulálva, elfogadva, elfogadtatva, ide kell bízni. Az ötödik héten a beton - fallal már hét méter magasságban jártak. Kijött a tervezőmérnök is, megnézte, azt mondta: — Jó. Ennyit mondott. Aztán beült a kocsijába és elment. Reggel a falon Hódi Laci hajszálvékony repedéseket vett észre. Szétbontott egy cigarettát, és annak papírját az egyik repedésre ragasztotta a nyálával. Délre a cigarettapapír szétszakadt. Ekkor Hódi Laci féléimé visszatért-. Hogyan viselem el, ha valami baj lesz, hogyan nézek majd a saját szemembe? Este szólt Schütz Zsiga-, nak: — Nézze meg a cigaretta- papírt, főnök. — Csak nem fajtát!, be, ember. — Meg kell nézni, főnök. — Na jó, ha nagyon akarod, megnézem. Átöltözött és leszállt. a falhoz. László nem ment vele. Schütz személyi papírjai az építkezésre vonatkozó dokumentációkkal együtt ott voltak a felvonulási kalyiba asztalán. Hódi Laci önkéntelenül nézett azokra. És láthatta, hogy Schütz Zsigának csupán kőműves! segédlevele van. Semmi más. Engem, gondolta, kétévenként legalább továbbképzésre küldött az én vállalatom, hogy lépést tarthassak a szüntelen új, meg új technikával.. Néhány év még, és technikus lehettem volna én is, , akár a bátyám. És most ide keveredtem. Hogy több pénzt keressek. Sok pénzt. Schütz után nézett. S látta, hogy Schütz Zsiga egy vakolókanál cementtel láthatatlanná teszi a még amúgy sem nagyon látható repedéseket., * * — Mit csinál a főnök? — kiáltott rá — Nem károgunk —szólt vissza Schütz. —- Eléje házunk egy betonnal kötött, vékony téglafalat. Az úristen se veszi észre. S akkor megáll ez. — És ha majd ráhúzzuk az emeletet? — Nem károgunk, emőes. Megmondtam. 'Még két hétig doigeraort az építkezésen Hódi Laci . s akkor a fal mindkét rótepr leomlott. Megkezdődött » vizsgálat, ö, mint a vert kutya, úgy eampolygott el onnan. Teremtő isten, mit tettem én, gondolta. Hová keveredtem? Lumpen csavargók közé, gátlártalain pénzhaIhászok közé, én, a tiszta ember! Ámbár tiszta vagyok-e, ha ide jutottam? Nem akkor lennék-e tiszta, ha ott feküdnék a leomlott fal alatt? Hisz tudtam, láttam, éreztem, hogy nem lesz jó. És még akkor is maradtam. , A pénzért. Fölment a hegytetőre és lenézett a folyóra. Oly közelinek tűnt a folyó, mintha innen mindjárt beíeugorhat- na. A híd játékszernek tűnt. Rajta a fény, alatta egy el- sikló hajó. Mi lenne, ha valóban ugranék egyet? De bármily közelinek tűnt a ‘ víz, józanul föl kellett mérnie, hogy innen nem lehet beleugrani. S miért is? E hirtelen rászakadt, nagyon nagy magányból vajon nincs kiút? Még akkor is, ha a dolgok nem egyszerűek. Mert egy hirtelen, felelőtlen lépésnek Is annyi ága-boga- következménye van, hogy az ember szinte beleőrül. Azt a szobát a meglevő lakás- ~ hoz tán nem húzhattam volna föl e magány nélkül? Pénz! Uramisten. Rohant a bátyjához, Hódi Gáborhoz. r- És ha. visszatérnék? — kérdezte űzötten. — A te dolgod — mondta Gábor. De azért bort vett elő. — Visszavesztek? — Kevés a munkás, bizonyosan visszavesznek. — A törzsgárdába? — Emlékezz csak a kutyánkra, öcsém — koccintott Gábor. — Kimentünk szántam « drága falunk határába. Gyerekek voltunk. A kutyánk velünk jött. A tág mezőn felhajtott egy rtyulat. Már talán csak két centiméter választotta el őt a. nyűitől. És akkor mit tett a mi kutyánk? — Ugatott örömében, hogy már övé a zsákmány. — Az övé lett? — Míg ugatott, megugrott a nyúl. — S aztán? — Zsákmány wStkM, sárt va jött vissza hozzánk. Csend votfc. — No lám — rvött egjk kortyot Gábor —, hogy műt* tői estél el a kilépéseddel bele sem gondolok. Prérret? um, szabadság, s mit tudom még. Ámbár, amilyen jámborak vagyunk, tehet, hogy megbocsátanak, és úgy veszik az egészet, mintha meg sem történt volna. Hódi Laci egy hajtásra ií<- ta ki a borát:— Beszélnél velük? — Én? ;— Ha nagyok kérlek. — Annyira szégyenled a dolgot? — Annyira.. — Hát akkor pláne nem beszélek senkivel. Gyere csak szépen vissza és égjen a te pofádon a bőr. Hódi Laci kérés nélkül töltött magának: —’ Igazad van, bátyó — mondta. —. Égnie kell még a pofámnak egy darabig. Hadd ú&j&z. Alakuló, szép hagyomány, hogy a múzeumi hónap keretében, az Egri Vármúzeum képtárában az egri szimfonikusok tagjaiból alakult kamaraegyüttesek adnak hangversenyt. Nem nagy tótazá- nw közönség vállalja, hogy a borús őszi estében felza- ráodokoljon az egri képtárban megrendezett műsorra, de akik a kisebb túrától nem riadnak vissza, azok a zenétől is, a látványtól is gazdagodva jönnek vissza a városba Az idén először csatlakozik a vonósnégyeshez és a fúvósötöshöz egy kamaratrió, most már zongorával is bővítve a vonósok és fúvósok táborát ezekben a kis együttesekben. Ez a hangvenseny is jó alkalomnak kínálkozott annak le- mérésére. vajon az egri mu- ‘ zsikusok hogyan képzelik el a továbbfejlődés, a belső ér- teáődé« útját. Ennek az új
