Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-08 / 235. szám

/ Gvurkó Gézen Salamont le&yősték? „Áldott legyen az Or, ki nekem megadd: hogy e nngy müvet megalkossam. Sala­mon, legyőztelek!” Ezt a zengzetes szöveget állítólag az 537. év karácsonyának előestéjén Justinianus bi­zánci császár mondotta volt, ki midőn belépett az egy­kor tűzvész pusztította és poraiból főnixként újjáépült és újjáéledt Aja Szófia Csá­szárkapuján, így óhajtotta közölni az akkori világgal: teljesítették parancsát, mi­szerint az ő temploma mé­reteiben és kivitelében egy­aránt felülmúlta Izrael ki­rályának, Salamonnak hí­res templomát. Így igaz-e vagy sem? Ma már nem is érdekes. Meg­kapó szépségű az Aja Szó­fia és érdekes e mondabeli mondat. Mi kell több a ma turista emberének? Igaz-e, vagy sem, hogy a törököknek nagy, de ne­künk fájdalmas emlékű Szü­léimén majd ezer évvel ké­sőbb egyszerűen nem bírta ki, hogv a világ ura lévén, meg már jóvál túl az ötve­nedik életévén, még mindig ne legyen a dicsőségéhez mérhető és azt hirdető, ró­la elnevezett dzsámija Isz­tambulban? Ma már ez nem érdekes. Nekünk. Pedig va­laminek feltétlenül kell lennie a „pjptykában”, mert az 1550-ben megkezdeti éoitkezés, ama híres-neves Sinan építész irányításával 996 300 (!) aranyba került. nézni Isztambulban és nem­zetközi mozdulattal is je­lezte, hogyan kerültek azok oda. Nos, tehát a hatalmas tartópillérek Baalbekból, Inskenderyéből, sőt a szom­szédos és nem kevésbé vi­lághírű Top Kapu Szeráj pék, a magas kupolái-; övez­te színes ablakok félhomá­lyában azt, hogy ... hm ... hm... hogyan is fejezzem ki magam: valami közöm, jussom nekem is van ehhez a dzsámihoz. Meg az Aja Szófia szépségéhez is, mert későbbi át- és továbbépíté­se, felszerelése alkalmat nyújtott további anyagok ide „gyűjtésére”. Az egyko­ri szentély előtt álló két re­neszánsz gyertyatartó példá- 1 ul a budai Mátyás temp­lomból valóan hirdeti az egykori magyar reneszánsz ötvösök művészetét. De tartozunk azzal is az igazságnak, hogy maguktól is jöttek ide menekülő ma­gyarok, meg nem értett hazánkfiai, kalandorok, vagy valóban bújdosók — s kap­tak menekvést és otthont is az évszázados faiak között. A török könyvnyomtatás út­törőjének tartják és joggal ama Ibrahim Mutteferikát, akinek díszes domborítású, arab betűs feliratú márvány sírkövét minden erre járó megtekintheti és csak keve­A Nagy Szulejmán csodálatos szépségű dzsámija, amely méltán váltja ki ma is a turisták, az idelátogató idegenek csodálatát. területén levő antik emlé­kekből került elő. A legenda, ami lehet igaz is és nem kevés a gyanúm, hogy felében biztosan igaz: Tahmasb iráni sah segítsé­get nyújt egy másik moha­medán államnak, nevezete­sen Szuiejmán államának, sen tudják, hogy a Tűnél tér egyik utcácskájában, eb­ben a temetőben egy ko­lozsvári születésű székely ember fekszik. ötvenedik évét. is túlhaladta már, ami­kor itt, Isztambulban létre­hívta az első török nyom­dát a XVIII. század elején. Azt megmondani és írni sem kell, . kötelező tudni már az általános iskolában is, hogy Mikes Kelemen „csendben”, itt hallgatta a tenger mormolását, a Már­vány-tengerét, hogy nem­csak a nagyságos fejede­lem, de a magyar szabad­ságharc számos hőse is itt talált és kapott menedéket. (Folytatjuk.) Napirenden: esti és levelező tagozaton tanító e^etemi és főiskolai oktatók túlterhelése Az utóbbi években ismét örvendetesen emelkedik az esti és levelező oktatásban résztvevő hallgatók száma — szoros összefüggésben a Központi Bizottság oktatás­politikai határozatával. Jel­lemző adat, hogy míg pél­dául 1970-ben a két tago­zaton együttvéve mindössze mintegy 25 ezren tanultak, a jelenlegi létszám már a 40 ezret ostromolja. Oktatáspolitikai szakem­berek ugyanakkor megálla­pították, hogy az esti és le­velező oktatás színvonala, hatékonysága észrevehetően elmarad a nappali tagoza­tétól. A levelező oktatás formálisan egyenértékű, a valóságban alacsonyabb ér­tékű a nappali tagozathoz képest. A levelező tagozat­ra. alacsonyabb pontszám - mal is be lehet kerülni. Ezt a körülményt a levelező­képzés csekély megbecsülé­se is jelzi, mégpedig annál inkább, mennél „rangosabb” intézményről van szó. En­nek következtében a tekin­télyesebb oktatok — ma még számos intézményben — húzódoznak a levelező oktatástól és azt az „ellen­állásra kevésbé képes” kez­dőknek adják át. A kezdő fiatal oktatók a levelező oktatásból adódó többletfog­lalkozásuk kapcsán mind jobban elmaradnak a szak­mai-tudományos követelmé­nyek teljesítésétől. A pedagógusok szakszer­vezete napirendre tűzte a felsőoktatási intézmények le­velező, és esti tagozatos ok­tatásában részt vevő peda­gógusok túlterhelését, ennek okait, illetve körvonalazta a tennivalók megoldását is. Megállapították, hogy az ok­tatóik esti és levelező tago­zati megterhelése .intézmé­nyenként, karonként. sőt tanszékenként és pedagógu­sonként is egyenetlen, je­lentősen eltér. A hallgatók létszámából már közvetle­nül is levonható némi kö­vetkeztetés: a műszaki egye­temeken a legkevesebb a létszám, alig több mint há­rom és fél ezer esti, illetve levelező tagozatost oktatnak. A tudományegyetemeken csaknem 5000, a műszaki főiskolákon pedig több mint hét és fél ezer az arányuk. Az országos csúcsot, a pe­dagógusképző intézmények — óvónőképzők, tanítókép­zők és tanárképző főisko­láik — tartják, ahoi együtt­véve mintegy tízezren ta­nulnak ezeken a tagoza­tokon. Ez utóbbi intézmé­nyekben az esti és levelező tagozatos hallgatók létszá­ma 'eléri a nappali tagozato­sokét. Oktatásukkal az ösz- szes oktatók mintegy 40 százaléka foglalkozik, tehát a terhelés a pedagóguskép ző intézményekben tetőzik. Az oktatók megterhelését az is előidézi, hogy az esti­levelező tagozatos oktatás nak nincs kialakult mód­szertani gyakorlata, rossz a tankönyv- és jegyzetellátás. A pedagógusok szakszer­vezete összegezésként meg­állapította: az esti és leve lező oktatásban közremű­ködő oktatók — akiknek többsége fiatal és nő — még számos intézményben hátrányos helyzetbe kerül nek a szakmai, tudományos és közéleti tevékenységük elvégzésében. A hallgatók létszáma állandóan növek­szik, az oktatók körében gyengül az esti és levelező oktatás presztízse, csökken az oktatás színvonala. A le­velező oktatás még az óra számba — heti foglalkozási időbe — se számít bele, né­hány egyetemet kivéve. Az oktatók a megnövekedett feladatok elvégzéséért nem kapnak anyagi ellenszolgál tatást , Javasolta éppen ezért, hogy az állami veze­tők — a szakszervezeti szer­vekkel egyetértésben —mér­jék fel a tényleges terhelést az oktatók körében és old­ják meg, hogy az egyenle­tes és arányos legyen. Ahol szükséges, tekintsék megkü­lönböztetett feladatuknak a , fiatal és női oktatók ezzel összefüggő gondjainak meg­oldását. Szükséges a mun­kaköri feladatokat is rögzí­teni, a levelező és esti ta­gozaton végzett többletmun­kát — vagyis az alapfel­adatok elvégzése után vég zett oktatást — pedig díjaz­ni kell. Ahol szükséges az esti és levelező oktatás to­vábbfejlesztése, ott ennek anyagi, tárgyi és személyi feltételeit meg kell terem feni. (MTI) És egy utca nem messze a dzsámitól, amely nem le­bontásra ítélt városnegyed. Ablakai, viharvert falai mö­gött emberek élnek, kis üzemek sorjáznak évszázadok óta, és ki tudja meddig még. Pontosan. S ez már nem monda. Erről hiteles adatok tanúskodnak. Hogy e ki­mondhatatlanul is sok pénz mennyire megterhelte a nagy szultán kincstárát, ar­ra megint* legendák hiva­tottak az igazsággal vegyept válaszolni a ma szájtáti vendégének... Az igazság: a nemes épí­tőanyagokat a világ akkori ismert helyeiről... hm ... hozták össze. A dzsámi ud­varát övező fülkék 28 kupo­láját tartó fehérmárvány- és gránitoszlopok a már említett1 Hippodromból, a dzsámi melletti lóverseny­pályáról valók. Baalbekben, Libanon szívében az ide­genvezető nem mulasztotta vol* elmondani nekem vagy két. esztendeje, amikor jó szerencsével arra jártam, hogy a szépséges kövek egy részét méltóztassam meg­azzal, hogy kisegíti őt a dzsámiépítkezés költségei­ben. Igen nagy mennyiségű, értékes, drágaművű éksze­reket, köveket, " gyöngyöket küld, hogy azokat eladva, a pénzt folyósítsák Szulej- mánnak. S heted esztendői-e. az ad­digi idők leghatalmasabb és legművészibb kivitelezésű oszmán-török építménye már fennen hirdette a nagy Szu­lejmán dicsőségét. De a legenda azt már nem jegyezte fel, hogy Mohács után mit vitt el a török Magyarországról, mert az effajta feljegyzések már ném a legendák világába, hanem a Top Kapu Szeráj szívében húzódó levéltár ..hatáskörébe” tartoznak. Űgyhögy valamiféle joggal érezhettem a hatalmas me­cset belsejében, a csodála­tos faragások és a kékesem­TAGE DANTELSSONz Miért veszített csapatunk? SPORTRIPORTER: Mi a véleménye a mérkőzésről? Hogyan történhetett meg, hogy ilyen csúfosan, kika­pott a csapatunk? CSAPATKAPITÁNY: Hát igen ... Mindenekelőtt sze­retném megjegyezni, hogy nagyon szerencsétlen volt a szállodai elhelyezésünk. Olyan puha volt a matrac, hogy azt hittük, lekvárban fekszünk, s az a szokatlanul nagy csönd már akkor gya­nús volt. Aztán — hogy úgy fejezzem ki magam —, a közönség itt, ugye, nem otthoni, s önök is nagyon jól tudják, mennyire le tud­ja törni az embert, ha tücs- köt-bogarat bekiabálnak a pályára. Meg aztán a cipőm is szo­rított, különösen a bal, pe­dig éppen az a rúgó lábam. Csak lett volna szabadabb a bal lábam, megmutattam volna nekik ... 1 Egyébként és különben, tulajdonképpen, hogy úgy mondjam, nem (s egészen biztos, hogy elveszí­tettük a meccset, mert — véleményem, szerint —, az a négy gól, amit kaptunk, bi­zony nagyon leshelyzetből született. Nekem elhihetik, mert én ott. álltam, azaz fu­tottam ... Egyébként már számta­lanszor felhívtam a szakosz­tály vezetése figyelmét, hogy ne adjanak nekünk ilyen­kor tökfőzeléket ebédre. Aztán — ezt is bizonyítha­tom —, a pályán a fűszálak az első félidőben a mi ka­punk felé dőltek, mlagos, hogy ilyen körülmények között szinte lehetetlen volt aktív és eredményes táma­dójátékot folytatnunk. Na és ráadásul a balfedezetün két a szünetben telefonhoz hívta a felesége, s jól ösz- szeszidta, hogy kilóg a tri­kója a nadrágból, a gyere­kek'meg nézik a tévét: mi­lyen példát mutathat cseme­téinek egy ilyen pacuha pa­sas? Szegény pajtás! Ször­nyen begerjedt, mondanom sem kell, hogy ezzel meg­bomlott betonvédelmünk egysége, hiszen kidőlt a fő- oszlop ... Remélem, önök is észre­vették, hogy ennek a pályá­nak nem olyan a fekvése, mint a mienknek, persze, nem tudtunk kellően tájé­kozódni, s bevallom őszin­tén, az utolsó pillanatig két­séges volt számunkra, me­lyik az ellenfél kapuja. S aztán itt van az időjá­rás! Pompás idő volt, mon­daná bárki. Hát igen, csak az a baj, hogy nem nekünk kedvezett. Elhihetik, hogy sűrű ködben, amikor szinte a labdát is alig látjuk, sok­kal jobban játszunk. Na és itt van a divat kér­dése. Ha már, a tévében sze­repelünk, a divat követel­ményeit is szem előtt kell tartanunk. A hosszú hajtin­csek folyton belógtak a sze­münkbe, s pont a legválsá­gosabb pillanatokban, Nem véletlen tehát — hangsú­lyozom —, hogy elveszítet­tük a meccset... Fordította: Saiga Atiüa 1975. január l-töl Korszerűbb állattartási biztosítás A mezőgazdaság és élel­miszer-gazdaság mai fejlődé­si szakaszát meghatározó gazdaságpolitikában fontos szerepet játszik az állatte­nyésztés, az állattartás. A meghirdetett szarvasmarha és sertésprogram jelentős változást eredményezett a lakossági állattartásban. Az Állami Biztosító — igazodva a megváltozott körülmé­nyekhez —, olyan állatbizto­sítási módozatokat dolgozott ki, amelyek az eddiginél is jobban szolgálják az egyéni állattartás anyagi biztonsá gát. Az eddig érvényben levő szarvasmarha-, sertés-, és le- géltetési biztosítás helyett 1975. január I-től új egyéni ő Hattartási biztosítást ve­zetnek be. Az új biztosítás kiterjed a betegségből és balesetből eredő károkra, magába foglalja ugyanakkor az állatok kórházi kezelési költségeinek fedezetét is. Az érdekelt egyéni állattartó gazdák az Állami Biztosító szakembereihez fordulhat­nak részletes felvilágosí­tásért. * i MAI műsorok: RADIO KOSSUTH \ . % 8.22 Népi zene. i 9.0« Harsán a kiirts«»'. ! 9,35 Operakórusok. i 10.05 Iskola rádió. 5 10.35 Zenekari muzsika. I 11.39 A hetedik kereszt. I 12.20 Ki nyer ma? 1 12.35 Melódiakoktél, : 13.43 Törvénykönyv. I 13.58 Hangszert,zólok. 5 14.08 Tengerparti történet, I 14.45 Éneklő ifjúság — Budapesten. í 15.10 Kiara Kagylnszkai* énekel. 5 15.29 A német népdal évszázadai. I 18.05 Schubert: V. szimfónia. | 16.31 A befejezetlen mondat. Portrék Déry Tibor regényéből. 5 17.05 Operettdalofc. I 17.18 25 éves * Német Demok­ratikus Köztársaság. = 17.48 Bemutatjuk új felvételeinket. | 18.30 A Szabó család. | 19.27 Fény kell nekem.»« Irodalmi műsor. I 20.07 Verdi: Falstáfí. Háromfelvonásos opera, i 23.22 Népdalok, néptáncok. | 0.10 Kórusmuzsika. PETŐFI I 8.05 Zongoraművek. = 9.03 Tánczene négy országból. = 9.53 Utolsó csillagig. Csoóri Sándor versei. I 10.00 A zene hullámhosszán. | 11.45 A modern orvostudomány és a véradás. I 12.00 Zenekari muzsika. § 14.00 Kettőtől — hatig ... § 18.10 A színliáztörténész , mondja. | 18.25 örökzöld dallamok. = 19.19 Régi hangszerek világa. = 13.39 A gazdasági bíróság aktáiból. = 20.28 Népdalcsokor. I 21.10 Emlékezetes találkozások hangképei. 5 21.30 Tánczene. = 22.00 Zenekritikusok hanglemezekről, 1 22.30 Hello. Dolly! Részletek. § 23.15 Toronyzene. I 23.21 Kamarazene. SZOLNOKI RADIO 1 18.00 Alföldi krónika — Könnyűzene. — A bőség kosarai. Riportműsor. — A karcagi szakmunkás- képző intézet kórusa és a 1 mezőtúri úttörőkórus énekel. — üttörőhíradó. — = Táncmelódiák. TZM MAGYAR I 8.05 iskola-tv. I 9.00 A gazdaság növekedésé- | nek kérdései. | 11.05 Iskola-tv. I 13.35 Iskola-tv. 1 17.1 28 Műsorismertetés. I 17.30 Hírek. | 17.40 Levél HipolibÓL Riportfilm. | 18.10 „Döntsd el, hova állsz!** = 18.40 Játék a betűkkel. * 19.05 Reklám. I 19.15 Esti mese/ A kirándulás. (A cica és a kutya ka­landjai , című csehszlovák raj zf ilmsorozatból.) = 19.30 Tv-híradó. \ 20.00 Shakespeare: Trolius és I Cressido. Színmű két részben. ! 21.20 Tv-híradó. 2. műsor | 20.00 Műsorismertetés, i 20.01 Ki mit tud? klub. \ 21.00 Tv-híradó. | 21.20 Élő Klára. Tv-játék. | 22.05 Kis éjszakai koncert. POZSONYI x I | 8.30 Hiradő. I 9.05 Iskolásoknak. § 9.35 A hős falu. | 11.05 Az élet és a halál k ótája. | n.45 Hírek. ‘ = 14.10 Iskolásoknak. | 16.35 Hírek. | 16.40 Ipari tanulóknak. = 18.10 így muzsikálnak mifelénk. I 18.50 A Szövetségi Bűnügyi Központ keresi. § 19.00 Híradó, majd publicisztika, f 2,.00 Csehszlovákia—Kanada jégkorongmérkőzés. 22.20 Híradó ee sajtószemle. Mozi \ EGRI VÖRÖS CSILLAGs (Telefoil: 22-33.) Du. fél 4, fé! 6 és 8 órakor Álmodó ifjúság Színes magyar film Bálám Béla regénye alapján, i EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07.) du. fél 4, fél 6 és fél I órakor Apacsé#: Színes, szinkronizált NDK ••muMiiuiimMtMttiiiimiiiimiiiiiiiiiumiMHiuiO!’; fűn» GYÖNGYÖSI PUSKIN Elza kölykei GYÖNGYÖST SZABADSÁG du. fét 4 órakor Lázadás a Bountyu I—II. HATVANI VÖRÖS CSILLAG A mesterdetektjv HATVANI KOSSUTH Lila akác HKVES Umioeta • iiMiiiiiiiiiiimiiuiHiimtuMiHimt!! í I

Next

/
Oldalképek
Tartalom