Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-31 / 255. szám

dktőber 31 í a világtakarékosság napja á\t„ ! A...Ji J« A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár szolgáltaié Ulft I* *fc nzemében az idén mintegy 5000 darab olaj- és gázégőt készítenek. Ezeket a korszerű, automata tüzeléstechnikai berendezéseket a me­zőgazdaság minden területén — szárítók, sütőipari kemencék, üvegházak fűtéséhez sto, — lehet hasznosítani, de alkal masak családi házak, irodaházak stb. fűtésére is. (MTl-foto — Feher József) Lesz-e növekményadó az őszi többletmunkabérek miatt...? PONTOSAN fél évszázad­dal ezelőtt, a világ takarék- pénztárainak milánói érte­kezletén született meg a ha­tározat: minden esztendő októberének utolsó munka­napján megrendezik a világ­takarékosság napját. Ha­zánkban kereken tíz eszten­deje annak, hogy ország­szerte megemlékezünk e nap jelentőségéről, fontosságáról. Jó alkalom ez a nap arra, hogy részben számot adjunk a betétállomány alakulásá­ról, részben pedig lehetőség arra, hogy ismételten felhív­juk a lakosság figyelmét a takarékosság jelentőségére és hasznosságára. Felvetődik természetesen a kérdés: kiket is érint leg­inkább, kikre is tartozik mindenekelőtt a takarékos­ság eszméje? Nem is olyan régen még úgy tartották — a nagypénzű emberek dolga ez, a Ids pénzből nincs mit takarékoskodni. Az idő azon­ban mást igazolt, nevezete­sen azt, hogy nem a nagy­jövedelműek tartoznak el­sősorban a jól, ésszerűen ta­karékoskodók közé, hanem inkább a kisebb jövedelmű családok. Ezek bizonyítot­ták, hogy a megfelelő élet­forma kialakításával, jobb beosztással, ésszerűbb pénz­ügyi terv készítésével ki- sebb-nagyobb összegeket rendszeresen meg lehet ta­karítani. Általános recept termé­szetesen nincs a takarékos­ságra. De hogy mindenki Napok óta Ismét megsza­kítás nélkül hull az őszi eső a Tisza menti földek­re. Poroszló, Sarud és Üjlő- rincfalva határában vízzel telítettek a földek, sok he­lyütt keletkeznek kisebb- nagyobb belvizek. Az át­ázott talaj már nem bírja meg a gépeket, és a kukori­ca kézi törésének kivételé­vel szinte mindenhol szü­netel a munka. A Tisza fokozatos áradá­sa következtében Tiszafü­rednél ismét kilépett med­réből, és a nyári nagy ára­dáshoz hasonlóan ismét meg­telt vízzel a hullámtér. A kedd reggeli 702 centiméte­res vízállás után az előre­jelzés még további növeke­dést jósol. A Tisza vonalán mindenhol harmadfokú az árvízvédelmi készültség. A vadászok ismét mentik a vadakat, őzeket az árterü­letről és a lekaszált széna is a víz áldozata lett. Poroszlót és környékét biztonságosan védi a víztől a Tisza II. tározómedencé­jének új gátrendszere, de a vízügyiek mégis folytatják a védekezést. Sarudon megfi­gyelő szolgálat van, Porosz­lón pedig 160 vízügyi dol­gozó fóliákkal védi a gát­rendszert az átázás veszélyé­től. A sarudi térségben na­ponta 8—10 centiméter a Tisza vízszintjének emelke­dése. A helyi termelőszövet­kezet tulajdonában levő 1600 holdnyi ártér teljesen víz alatt van. A szövetke­zet mintegy 40 hektárnyi ásatlan cukorrépa tábláján a tagság megemelt részese­désért dolgozik. A 600 hek­táros nagyüzemi kukorica- tábla egy részén mintegy 120 hektáron elvégezték már a törést, de a munka zö­me még hátra van. Az esőtlen naookat ki­használva befelezték Saru­don az őszi takarmányke­verék és 169 hektáron az őszi ám? vetésé* A terve­zett 900 hektár őszt búzából 700 hektáron került talaiba a vetőmag. Csupán néhány naixas jó idő volna meg a megtalálhatja a számára legmegfelelőbb módot, azt a takarékossági kedv állandó fokozódása igazolja. Ha­zánkban az elmúlt világta­karékossági nap idején a lakossági megtakarítás ősz- szege megközelítette a 60 milliárd forintot, jelenleg pedig már 68 milliárdnál tartanak országos szinten a takarékoskodók. Jelenleg 4 millió 800 ezer takarékbe­tétkönyv van forgo,lomban, tehát lényegében minden második állampolgár ren­delkezik betétkönyvvel. Hasonló a helyzet Heves megyében is, ahol a lakos­ság 153 ezer betétkönyvvel rendelkezik, a megtakarított pénz összege pedig eléri a kétmilliárd 75 millió forin­tot. Az egy lakosra jutó be­tét összege 5950 forint. A TAKARÉKOSSÁGI cé­lok között változatlanul el­ső helyen szerepel az ott­honalapítás. Ez tűnik ki az 1970-ben bevezetett ifjúsági betétkönyvek növekedésé­ből is, annak ellenére, hogy a takarékosságnak ezt a formáját a lakosság még nem ismeri megfelelően. Ugyancsak erre utál, hogy bár több új takarékossági formát vezettek be az el­múlt években, változatlanul a kamatozó betét örvend legnagyobb népszerűségnek. Azt is jelenti ez egyben, hogy az emberek többsége hosszabb ideig tartja pénzét takarékbetétben. Változat­lanul népszerű továbbra is a gépkocsi-nyereménybetét. vetés teljes befejezéséhez. Üj lőrinci alván az esőzé­sek ellenére is folyik a ku­korica betakarítása a ház­táji területekről. Az őszi vetések mintegy 50 százalé­ka a talajban van már, de a teljes befejezéshez bizony még nagyon kellene a ked­ves» időjárás. Miközben ezeket a soro­kat írom, feleségem nem is sejti, hogy micsoda veszély leselkedik amúgy harmoni­kusnak tartott házasságunk­ra. Két ember együttélésé­nek ugyanis talán legfonto­sabb előfeltétele a kölcsö­nös bizalom, amely ha meg­rendül, többé már képtelen­ség a régi meghittséggel egymás szemébe nézni. Iga­zán sajnálom. de bizisten nem rajtam múlt, hogy így alakultak közös dolgaink. Meg kell találnom a fondor­latosán eld.ugott takarékbe­tétkönyvünket, amelynek lé­tezéséről mind ez ideig sem­miféle tudomásom nem volt. Hol tartja? Ha élne a ré­gi felhőtlen őszinteség kö­zöttünk, akkor a választ er­re egyenesen tőle kérném. De hol vagyunk már ettől az idilli állapottól? Reggel, amikor még otthon készül­tünk a mai munkás hétköz­napra, szokás szerint rá akartam gyújtani, de nem volt mire. Elfogyott a ciga­rettám. ami ilyenkor, a hó­nap végén ■ nem tartozik a megmagyarázhatatlan csodák közé. Azért kötelességsze- rűen végigkutattam a zse­beimet, hátha mégis találok valamit, maradák cigarettát, vagy némi dohánymaradé­kot, illetőleg maradék do­hányt, amelyen esetleg ci­garettát tudnék venni. Per­sze, semmit sem leltem. Ezek után történt, hogy mintegy mellesleg odaszól­tam hitvestársamhoz. Az4 mondtam, ügyelve a köny­vijei hangnemre, hogy ,,ja, tényleg mielőtt elfelejteném, vágj majd hozzám egy tí­zest, mivel elfogyott a dS> Csupán Heves megyében 523 gépkocsit nyertek e betét­forma 13 éves fennállása óta! A világtakarékosság nap­ján Ismételten örömmel szól­hatunk a lakosság érdeké­ben 1969-ben bevezetett át­utalási betét sikeréről. Eger­ben és Gyöngyösön 2600 átutalási számlát kezelnek az OTP-nél. Hasonlóképpen nagy népszerűségnek örvend az ifjúsági betét, amelyből megyénkben 7 ezer darabot tartanak nyilván. A takarékpénztáraik be­tétgyűjtési munkájáról tud­ni kell azt is, hogy ez sem­mi esetre sem öncélú! A betétállomány 75 százaléka a lakosság kölcsönigényei­nek kielégítéséhez szolgál alapul. Az OTP második legnagyobb feladatköre ugyanis a hitelezési tevé­kenység. A megyei egymil- liárd 300 milliós hitelállo­mányon belül a lakásépítési és lakásvásárlási kölcsönök 85 százalékot tesznek ki, az 1958-tól általános lakásépí­tési kölcsönnel felépült la­kások száma pedig 20 ezer körül mozog. S ha már a lakásépítke­zésekről szólunk, ne feled­kezzünk meg arról, hogy a IV. ötéves tervben megyénk­re meghatározott lakásépí­tések több mint negyedét a takarékpénztár saját beru­házású lakásépítéssel való­sítja meg. Jól mutatja a fej­lődést, hogy míg 1960 és 1970 között Heves megyé­ben 262 lakást épített az OTP, addig csupán ebben az évben és csak Eger város­ban 266 OTP-lakás építése fejeződött be: az ez évi me­gyei terv pedig 426 lakás. VÉGEZETÜL, említsük meg: az OTP természetesen számos más, a lakosság szempontjából igen fontos „szolgáltatást” végez. Ma, a világtakarékosság napján mi mást is kívánhatnánk, mint hogy a jövőben is segítsék, támogassák a lakosságot mind az eredményes taka­rékosságban, mind pedig építkezési, nagyobb beru­házási terveik megvalósítá­sában. (b. t) gim”. Most, utólag kap iga­zi jelentőséget az a körül­mény, hogy az asszonynak erre a szeme se rebbent, el­lenben hasonló könnyedség­gel és látszólag gondolkodás nélkül felelt. És azt mond­ta, hogy mit hülyéskedem már megint, honnan volna neki a hónap végén pénze? Azzal futó csókot lehelt ma­gasodó homlokomra és kar­csú alakja kisvártatva el­tűnt a ködös reggeli utca forgatagában. Gyanútlanul néztem utá­na, abban a biztos tudat­ban, hogy jól választottam. Igen, ez az asszony min­dent megoszt velem, még azt is, ami történetesen nincs. Ez a jó érzés egészen addig tartott, amíg beértem a szerkesztőségbe. Ott aztán a kezembe került az Országos Takarékpénztár tájékoztató­ja a takarékossági világ­napról. Ebből megtudtam, hogy a világ takarékpénztá­rai éppen fél évszázaddal ezelőtt, 1924-ben határozták el Milánóban, miszerint min­den év októberének utolsó napját a földkerekség va­lamennyi országában a ta­karékosságnak szentelik. Rá­adásul eppen tíz éve annak, hogy ez a kezdeményezés Magyarországra is átterjedt és azóta október harminc­egyediké nálunk is a taka­rékosság valóságos ünnep­napja. Rábólintottam, hogy ez csakugyan így van, az elő­Napjainkban nem szüksé­ges hangsúlyozni és bizony­gatni, hogy milyen példátlan erőfeszítéseket igényel a mos­tani őszi betakarítás. Vala­mennyi mezőgazdasági nagy­üzemünk vezetője csak egyetlen dologra koncentrál: betakarítani mindent és ma­radéktalanul. Ehhez pedig — miután a munkák összetor­lódtak — a legtöbb helyen kevés a saját kézi- és gépi erő, de — szinte csodákra ké­pes az összefogás! — közügy, elsőrendű közügy lett most nálunk a betakarítás. Ezrek és tízezrek sietnek nap mint nap a népgazdaság más jelek szerint ezen a napon magam sem fogom nyakló nélkül szórni a pénzt és egy arra kóborló kollégától nyom­ban kértem néhány ciga­rettát, mert megbocsátható szórakozottságból elfelejtet­tem bemenni a trafikba. Rá­gyújtottam és fokozódó ér­deklődéssel tanulmányoztam tovább az OTP-közleményt. Amelyben az állt, hogy a takarékosság hazai eredmé­nyei kedvezőek és biztatóak. A lakosság megtakarításá­nak összege a tavalyi 60 milliárdról napjainkra 68 milliárdra emelkedett. Vagy­is az egy főre jutó átlagos megtakarítás csaknem 6500 forint, a csecsemőket is be­leszámítva. Egyelőre még az országos eredmény fölötti öröm ural­kodott rajtam, bár már át­villant a fejemben valami halvány balsejtelem, csírájá­ban jelentkező kellemetlen előérzet. de elhessegettem magamtól. Ám nem sokáig tehettem, mert az OTP újabb bejelentése már az éjszakai villámcsapás fé­nyével hasított bele kopo­nyám addigi sötétjébe. A mindent megvilágító mon­dat így hangzott: ..Hazánk­ban jelenleg 4 millió 800 ezer betétkönyvet tartanak nyilván, tehát a magyar csa­ládok mindegyikének van takarékbetétkönyve.” Gyorsan átláttam a dilem­mát. Eszerint mi vagy nem vagyunk magyar család vagy ágazataiból is a mezőgazda­sági üzemek segítségére, s ezzel a széles körű társadal­mi összefogással már eddig is felbecsülhetetlen értékű szőlőt, almát, cukorrépát és kukoricát mentettek meg a teljes pusztulástól. A mezőgazdasági üzemek­ben is „felborult” a megszo­kott rend: irodákból, gép­műhelyekből, állattenyész­tésből egyaránt valamennyi mozgatható erőt átcsoporto­sítottak az őszi betakarítás­hoz. És mindez természetes, s ilyen válságos, kritikus helyzetben nem is lehet másként, nekünk is van takarék- könyvünk. Rövid tépelődés után az utóbbi mellett dön­töttem és alig vártam, hogy hazaérjek. Otthon módsze­res kutatásba fogtam, mi­közben az járt a fejemben, hogy ha a csecsemőket is beleszániítva. 6500 forint jut minden főre, akkor nálunk valahol meg kell lapulnia egy legalább tizenhárom- ezer forintos takarékbetét­könyvnek! De hol lehet? Próbáltam a feleségem fe­jével gondolkodni. Később rájöttem, hogy ez nem megy. Tisztességes észjárás nem versenyezhet a fondor­latos elme találékonyságá­val. Fölforgattam sublódot, kamrát, fürdőszobát, végig­kutattam a falakat, a par­kettát leszereltem a televí­zió hátlapját, kirámoltam az ágyneműtartót, megnéztem a ruhák béléseit, de egyelő­re sehol semmi. Csak befi­zetési csekklapok az OTP- nek különféle törlesztésekre, ami nem ugyanaz. Ide vezet az. ha az asz- szonyi ravaszság még zsu­gorisággal is párosul. És most várom őt haza. Meg­rendülve, mert házasságunk és otthonunk egyaránt fel­dúlt és éppen a takarékos- sági világnap előestéjén. Arra meg egyenesen gon­dolni sem merek, hogy mi lesz, ha hazatérő feleségem orrom alá dugja az OTP tá­jékoztatóját, pirossal alá­húzva azt a mondatot, hogy a magyar családok mind­egyikének van takarékbetét­könyve. ej csaK néz majd rám, bizalmatlanul fürkészve. Árkus József Éppen ezért — első hal­lásra — talán visszatetsző­nek tűnhet az a „közgazdá­sz! kérdés”, amit a közel­múltban egy megyei tanács­kozáson tett fel az egyik mezőgazdasági szakember: „Reméljük, hogy majd fövő ilyenkor a pénzügyi revizo­roknak is eszükbe jut a mos­tani nagy esőzés... ?” Hirtelen többen is felkap­ták a fejüket, s talán arra gondoltak: hogy kerül most ide ez a kérdés, nem ez most a legfontosabb. Ez igaz is, azonban a kérdés mégis jogos, s ezt az említett ta­nácskozás résztvevői is így értékelték, amikor felvetője bővebben kifejtette. A következőkről van sző ugyanis: a cukorrépa- és a kukoricaterület (és pedig mekkora nagy terület!) szin­te 80—90 százalékát nagy­üzemi, gépi betakarításra tervezték a legtöbb gazda­ságban. Ez pedig azt jelenti, hogy a betakarítás költségei között a bérköltség elenyé­sző hányadot képvisel. Csak­hogy a mostani és várhatóan a holnapi és későbbi időjá­rási viszonyok között a gépi betakarításról a legtöbb he­lyen le kell mondani. És az még szerencse és nagyszerű dolog — ahogy erről már szó is volt —, hogy a nagy társadalmi megmozdulásnak és a munkaerő belső átcso­portosításának köszönhe­tően, pótolni tudják a gépi erőt kézi erővel, de ez egy­idejűleg rendkívüli arányok­ban megnöveli a bérköltsé­geket. Márpedig — az előírt megengedett mértéken túl — akár 50—100 ezer forintos bértúllépés is fél, sőt egymil­lió forint jövedelemnövek- mény-adót von maga után... ! Ilyen Összefüggésben már valóban említésre érdemes ez a kérdés, mégpedig most. Most azért is, mert valóban jobb időben tisztázni egy ilyen problémát, s azért is, hogy ennek a tisztázatlansá­ga ne hátráltassa a valóban mindennél előbbre való be­takarítási munka lendüle­tét... (faludi) JjÜgfgftQ 1974» október 3L» ssötörtík Ismét megtelt a Tisza ártere, szünetelnek az őszi vetések Helyzetjelentés a Tisza mentéről! Császár István Keresem a takarékkönyvünket í 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom