Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)
1974-10-24 / 249. szám
Brigádok tegnap Szüreti pi É rdemes lenne egyszer fölkutatni a brigád szó pontos eredetét. A nyelvészeti kutatás izgalmas társadalomtörténeti adalékokkal szolgálna a ma emberenek, akinek a brigád lassacskán munkahelye természetes környezetét jelenti. Munkában összekovácsolódott, erős, újabb célok elérésére serkentő közösséget, — a hovatartozás biztonságát, mint az otthoni, egyetértő családok. Pedig ez a szó mást is takar. A hétköznapi, kenyérke- reső munkához csak az utóbbi időben kapcsolódott. A brigád: harci egység. Az európai népeknek évszázadot, kon át a háborút idézte a mai, munkát, békét, alkotást megtestesítő kifejezés. A fogalmak változása: a gondolkodás, a társadalom változása. Szocializmust építő harminc évünk jellegzetes eredményei a fogalmak változásán is lemérhetők. A brigád szó jelentésváltozása csak egyetlen az átminősülé- sek közül, mégis magában hordozza, fölmutatja a többieket. Röviddel a felszabadulás után alakultak meg az első munkabrigádok. Együttes munkára szövetkeztek, úgy akartak belépni a tulajdonukba, hatalmukba kerülő gyárba, hogy minden egyes napon önmagukat gazdagítva térhessenek haza. Ami a fiataloknak ma történelem, az el6ő brigád tagoknak saját fiatalságuk és a néphatalotm ifjúkora. Még csak néhány A mész Mint ismeretes: a Cement és Mészművek Bélapátfalvi Gyára annak idején az elsők között csatlakozott a párt XI. kongresszusát, illetve a felszabadulás 30. évfordulóját köszöntő munkaversenyhez. Később pedig a dolgozók — különösen gazdasági vállalásaik teljesítésével —, egyre több eredménnyel is bizonyították, hogy szándékuk komoly. Az igyekezet hatására jól sikerült az első félév: jeleskedett a bánya, a klinkerke- mencéknél számottevő hőmegtakarítást értek él, s négy nappal növelték az üzemnapok számát, továbbá javították a mészkemencék' fajlagos termelését. Mészből és cementből egyaránt jelentős volt a „plusz”. Érthetően örültek a bél- apátfalviak, igazán nem kellett túlzott optimizmus ahhoz, hogy derűlátással tekintsenek a jövőbe. Örömük azonban — sajnos — nem tartott sokáig, mert a második félévben, a még jónak mondható július után. váratlan fordulattal egy kevésbé szerencsés hónap következett. S a folytatás is hasonló. Ennek ellenére szép tem ben végéig — a háromezer tonnás cementtöbbletből — még a tavalyihoz és a tervezetthez képest is magasabb volt a teljes termelési érték. Amivel éppen elégedettek is lehetnének a gyárban — ha a kongresz- szusi munkaversenyben nem jobb eredményekre vállalkoztak volna... — Mi történt tulajdonképben? — kérdeztük Bélapátfalván. — A piaci tapasztalatok, sajnos, megváltoztatták az országos vállalat elképzeléseit, programját — válaszolta Gárdosi Sándor osztályvezető. — Tekintve, hogy a mész iránt megcsappant a kereslet, a termelését központilag visszafogták, ami minket is 10 ezer tonnával érint. Vagyis: ezt a memvisége* már egyszerűen nem kérik tőlünk az idé"’ . Nvp -ónva’ "a” érezzük a hiányát, s hiába iparkodunk más vonalon pótolni az elkerülhetetlen értékkiesést, hiába fokozzuk például a kőeladást — kevésnek bizonyulJobb híján es ma lélegzetvételnyire volt a lét közvetlen veszélyeztetettsége, de éppen ezért lett pontos, eltéveszthetetlen a következő lépés. Az elcsöndesült fegyverek tövében megnyílt a lehetőségek egyre táguló horizontja, kézzel fogható közelségbe kerültek történelmünk áhított sorsfordulói. A munkások, az értékek mindenkori megteremtői, végre gazdái lehettek saját sorsuknak. Az * első munkabrigádok megmutatták, mire képes a munkás, ha kizsákmányoló! helyett magának dolgozik. Üjjáépí tették a gyárakat, megalapozták a szocialista gazdaságot. A szocializmus építésének ebben az első, nagy csatájában a brigádok álltak az élen. Ott állnak ma is. Vállalják a kor parancsát, felismerik és teljesítik a fejlődés követelményeit. A munkabrigádokból felnőtt szocialista brigádok már a gazdaság és az emberi tulajdonság együttes formálását erről van szó, ha iskolába járó társaik helyett mások vállalnak rendszeresen délutáni műszakokat, és akkor is, ha vasárnap az egész brigád egyik tagja házépítésnél segít. A kézről kézre járó könyvek, a színházban eltöltött esték sem beszélnek másról. A gyermekotthonokba látogató brigádok, az egyedül élő öregeket támogatók, a környékbeli iskolákat és a gyáruk tájékát egyaránt szé- pítők, nyíltan felelősnek tartják magukat távolabbi környezetükért. Maguknak is örömet szereznek, miközben másokról gondoskodnak. Teszik amit szivük, kötelességérzetük diktál, és közösségi gondoskodásuk csiszolódik, erősödik. Vélemények szembesülnek, döntések születnek, igények támadnak, tapasztalatok halmozódnak munkahelyük termelésétől független ügyekben is mert úgy tartják, rájuk tartozik, közük van hozzá. Bár a zuhogó eső miatt többször is abbahagyták a munkát, mégis amikor csak lehet, az Egerszalóki Általános Iskola tanulói is részt vesznek a szüretelésben. A diákok ötven fős turnusokban váltják egymást, amely nem kis segítség a Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek. Több mint hatvan hektáron kell minél előbb befejezni a hárslevelű, a leányka, az olaszrizling szedését. Bal oldali képünk a szüretelő diákok egyikét örökítette meg. Október eleje óta folyamatosan érkeznek a szőlöszal- lítmányok az Egri Csillagok, az andornaktályai Eger Völgye és az ostorost Egyetértés termelőszövetkezetekből az Eger—Gyöngyös vidéki Pincegazdaság feldolgozótelepére. Szeptemberben készült el 40 milliós költséggel a négy fogadógarattal és zúzó-bogyózóval ellátott új átvevötelep, amely máris be- bizonyítot'a szükségességét. Második felvételünk a szőlő érkezésekor készült. vallják feladatuknak. Nem kevesebbet, mint a szocializmus teljes lehetőségeinek birtokba vételét vállalták ezzel. A munkaeszközök fölötti uralomhoz párosulóan az emberi sors irányítását. Az emberek boldogsága, harmóniája nem az egyén magánügye többé, hanem a közösség célja. A szocialista brigádok mindennapi életében most annak vagyunk tanúi, hogy miként értelmezik ezt a mai körülmények között. Akkor is előbbre hoztuk a téli nagy javításokat: hozzáláttunk h leállított mészkemencék hagyományos rendbetételéhez Mert tétlenkedni véletlené sem akarunk .. — A nem kívánatos körülmények — beszélte Vitányi Imre, a szakszervezeti bizottság titkára —, eléggé megzavarták az embereket. Többen is kiléptek, s átpártoltak a biztosabb megélhetést ígérő építő vállalatokhoz, itt a helyi nagyberuházás területén. A bányától egész műszakra való dolgozó elköszönt, amit természetesen mind nehezebb elviselni... Egyszerűen érthetetlen ez az egész mészügy! Tavaly is voltak problémáink, s az idén megint előjöttek, holott a mészre szükség van. Emellett a mi meszünk közismerten jó minőségű, s az iparban a leggazdaságosao|_| arc ez is, nyugodtan ki- ** mondhatjuk. Napi küzdelem során dönt egyre többször a „mi” az „én” helyeit nemcsak a munkában, de az élet minden területén. A sorrend mindenki nyereségére cserélődik fel. A személyes elfogultságok, önös érdekek leküzdése az élet valódi értékei fölismerésének, megbecsülésének ad helyet. A szocialista brigádok ezeket az értékeket képviselik, amikor együttesen vállalják a gazdasági és emberi érdekek szolgálatát. ban termelt anyagok egyike. Most mégis, megint ide jutottunk! A történtek — hangsú lyozni sem kell különösebben —, nemcsak a bányában, a mészüzemben okoztak gondot, hanem szinte az egész gyárban meglehetősen felzaklatták a kedélyeket. Ahogyan azonban látni: nem estek teljesen kétségbe, s mindent megtesznek azért, hogy mentsék a menthetőt. Ott iparkodnak, ahol lehet, mert a világért sem akarnak túlságosan szégyenben maradni. Sorra veszik év eleji vállalásaikat, s minden tőlük telhetőt megtesznek eredményeik javításáért, vagy itt, ott esetleg előfordult hiányosságaik pótlásáért, hogy legalább önmaguk miatt ne kelljen pirulniuk. Gy. Gy. Hazai csemege> kukorica A kecskeméti Zöldségterme,sztésí Kutató Intézetben felújították a hazai csemegekukorica nemesítését, amit a tertnék iránti hazai és külföldi érdeklődés tett szükségessé. Számos eunópai ország lakosainak étrendjén szerepel a csemege-kukorica, amelynek eddig legnagyobb kultusza Amerikában volt. Most itthon is megkezdték termesztését. Az ország első csemegekukorica-ültetvénye a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban van, s termését a Kecskeméti Konzervgyár dolgozza fel. Egyelőre költséges külföldi, főleg amerikai fajtákat használnak, de jövőre már új hazai hibrid kerül nagyüzemi kísérleti termesztésre, amely megfelel a gazdasági és a piaci követelményeknek. A háztáji gazdaságok részére pedig felújították a fehér ma- zsolakukoricát, amely az idén már termést hozott a kiskertekben. Vicctárt Erzsébet felrúgta a tervet Szalmából is lehet pogácsát csinálni r Uj módszer Poroszlón HarmincnégymiHió forint nem is kis pénz, bizonyára nagyon komoly oknak kell lennie ott, ahol ilyen összeget szánnak egy új beruházásra. A poroszlói November 7. Termelőszövetkezetnek meg is van az indoka, hogy miért vágta ilyen nagy fába a fejszéjét. A Tisza menti községben olyan takarmányüzemet létesítenek, amely jóval felülmúlja elődeit De lássuk csak sorjában, hogy mi indította a gazdaság vezetőit arra, hogy belefogjanak egy ilyen nagy terv megvalósításába? A poroszlói koros gazdaság jelentős állattenyésztéssel rendelkezik, s a továbbiakban még inkább fejleszteni kívánja ezt az ágazatot. Három év múlva, a jelenleg' szakosodási folyamatba illeszkedve, a termelőszöve+ kezeiben 500 szarva.smarh- kizárólag tejtermelésre, 500 hústermelésre lesz beállítva. A sertésállomány létszáma is emelkedik, 1976-ra 10 ezer hízót bocsátanak ki telepükről, Ez a felfutás nagyon megbízható és kiegyensúlyozott takarmányozási hátteret kíván. Ezt figyelembe véve döntöttek úgy a gazdasági szakemberek, hogy megépítik az új takarmányszárító és készterméket előállító üzemet. Ez a „fehérjegyár” nagyon sok mindent tud. Az eddig forgalomban levő szárítóktól például abban különbözik, hogy mindenből képes az állatok számára tápot készíteni. Lucernalevélből 26—28 százalékos emészthető njrersfehérje tartalmú, 11 százalék körüli nyersrostot tartalmazó tömegtakar mányt készít, amely megközelíti az állattenyésztés legfontosabb nyesanyagának, a szójababnak az összetételét. A szárító és feldolgozó üzem kukoricaszárból is képes jó minőségű lisztet csinálni, de a legnagyobb üzlet a szalmából előállított pogácsa for- nájú granulátum. Ez irán* úlágszerte szinte kielégíthe- etlen kereslet mutatkozik, mivel a szarvasmarha-tenyésztésben a korszerű takarmányozás nélkülözhetetlen kelléke. A nagy lej termelésű tehenek — mint például a Holstein Friz — ugyanis egy nagyon nehezen megoldható képlet elé állították a mezőgazdasági szakembereket. A nehezen megoldható probléma hétköznapi nyelvre lefordítva úgy hangzik, hogy a hat-hétezer litert termelő egyedeknek olyan óriási az energiafelhasználásuk és- ennek következtében a tápanyagigényük, hogy hiába eszik egy tehén állandóan a hagyományos takarmányból, akkor sem tudja felvenni a hatalmas termeléshez szükséges energiát. Olyan takarmányt kell tehát készíteni, amely sűrítve tartalmazza az értékes .energiaforrásokat, ugyanakkor a szarvasmarha rendkívül bonyolult biológiai felépítésű gyomorszerkezete ne károsodjék. Többek között ezt szolgálta a Poroszlón létesülő új 'akarmányüzem, amelynek építési munkáit az idén megkezdik, s úgy tervezik, hogy jövő májusában már megindul az óránként 50 mázsa takarmányt gyártó gépsor, Sz. A, (Foto: Puskás Anikó) Az átvevőtartályokból csőrendszeren kerülnek a fürtök a nagy teljesítményű vörös- és kékszőlő-feldolgozóba, ahol olasz és szovjet gyártmányú fejtő- és présgéppel eddig több ezer mázsa leánykából, rizlingből és Medoc noirból. készítettek mustot. iMMlmO 1974, öktóber 34„ csütörtök
