Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-23 / 248. szám

\ Kedd esti külpolitikai kommentárunk: ; Találkozó a határon FORD AMERIKAI ÉS ECHEVERRIA mexikói el­nök megbeszéléseket folytatott a két ország határán. Ez a határ közismerten igen hosszú és súlyos törté­nelmi örökségtől terhes. Nem véletlen, hogy egy helyi mondás szerint Mexikóban csak az azték örökség ré­gebbi. mint az USA-ellenesség. A két ország között hullámzó Rio Grande valóban két világ válaszfala is, a hódító-kizsákmányoló és a kizsákmányolté, ha úgy tetszik, a szegényé és a gaz­dagé. Az Egyesült Államok hatalmas déli területeit Mexikóból hasította ki és amikor ez már megtörtént, a terjeszkedő amerikai tőke ezernyi szállal fojtogatott a Rio Grandetól délre is. NEM TÜLZÁS az a megállapítás, hogy Mexikó huszadik századbeli történelme: a nagy északi szom­széd szorítása elleni élet-halál küzdelem. Ezt a har­cot olyan nevek jelzik, mint Cardenasé, a nagy el­nöké, vagy Emilió Zapatáé és Pancho Villáé, a le­gendás parasztvezéreké, akikkel amerikai segítséggel végzett a helyi reakció. Mexikó függetlenségi törekvései a külpolitikai po­rondon is számtalan formát öltöttek. Noha az ország sok tekintetben rendkívüli mértékben függ gazdasági­lag az Egyesült Államoktól, a tömeghangulatra jel­lemző, hogy annak idején Mexikó volt az egyetlen dél-amerikai állam, amely eleve nem csatlakozott a Kuba elleni, Washingtonból irányított „keresztes-had­járathoz”. Ezek az előzmények elválaszthatatlanok a mostani tanácskozásoktól. A határmenti találkozó számos két­oldalú problémát érint. Közülük kettő emelkedik ki. 1. A több mint egymillió USA-ban dolgozó me­xikói vendégmunkás helyzete. Echeverria igyekszik elérni, hogy ezeket a „chicanokat” a kaliforniai gyü­mölcs-, a texasi olaj- és egyéb monopóliumok ne te- kínsték a munkaerőpiac szabad prédáinak és helyze­tüket legalább valamelyest rendezzék. 2. A találkozó tulajdonképpeni oka: az a tény, hogy Mexikóban az utóbbi időkben óriási olajleletre bukkantak. Az előzetes becslések szerint az Egyesült Államok — a néhány év múlva beinduló alaszkai táv­vezetékkel együtt —, függetleníteni tudná magát min­den más külföldi olajszállítmánytól, ha — megszerez­né a mexikói olajlelet kizárólagos importjogát. Nem kell mondanunk, mit jelentene ez politikailag és — mivel a lelet sokkal közelebb van, mint mondjuk Sza- úd-Arábia — gazdaságilag Washington számára. DÖNTÉS MÉG NINCS. Az első hírek szerint Echeverria közölte Forddal, hogy az USA nem számít­hat monopolhelyzetre. Aligha véletlen az a hír, amely szerint a moszkvai KGST-palotában mexikói gazda­sági küldöttség tárgyal. HELSINKI'. Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök meghívására kedden hivatalos látogatásra Helsinkibe érkezett Willi Stoph, a Német ’ Demokrati­kus Köztársaság Államtaná­csának elnöke. A repülőtéren Kekkonen elnök, a finn kormány tag­jai és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták Willi Stoph-ot. VARSÓ: Kedden Varsóban befeje­ződtek a lengyel—norvég plenáris tárgyalások. A tár­gyalásokon Piotr Jaroszewicz lengyel és Trygve Bratteli norvég kormányfő elnökölt. A felek több évre szóló programot írtak alá a to­vábbi gazdasági, ipari, tudo­mányos és műszaki együtt­működésről. NICÓSIA: Kleridesz ciprusi ügyveze­tő elnök kedden Nicosiában megismételte kormányának azt az állásfoglalását, hogy a ciprusi problémát csak ak­kor lehet megoldani, ha a ciprusi görög menekültek visszatérhetnek otthonaikba. Az ügyvezető elnök tünte­tők előtt beszélt; a ciprusi görögök ugyanis elhatároz­ták, hogy az ENSZ-közgyű- lés ciprusi vitájának meg­kezdéséig, azaz október 28- ig naponta rendeznek tilta­kozó megmozdulásokat BONN: A Német Szövetségi Köz­társaság kormányának hiva­talos szóvivője nyilatkoza­tot tett Helmut Schmidt kan­cellár közelgő szovjetunióbe­li látogatásáról. Mint a szövetségi koncellár már ki­jelentette — mondotta a szóvivő —, véleménycsere céljából utazik Moszkvába. Arról van szó, hogy a két fél erősíteni kívánja a kap­csolatokat és konkrétan ta­nulmányozni akarja, mit le­het elérni a hosszútávú gaz­dasági együttműködés terén, mind a két fél javára. Norvégia Norvégia 324 219 négyzet­kilométer — hazánknál több mint háromszor nagyobb — területű, 4 millió lakosú or­szág Európa északi részén. Lakosságának 98,7 százaléka norvég, a többi más skandi­náv és egyéb országokból vándorolt be. 872-ben a kis viking ki­rályságok egyesítésével jött létre Norvégia. 1262-ben Nor­végia meghódította Izlandot. 1319—63. között személyi unióban volt Svédországgal. 1380-tól 1814-ig perszonál- unióban volt Dániával. 1450- től dán fennhatóság alatt állt. 1814-től ismét személyi unióban volt Svédországgal, amelynek az 1905-ös népsza­vazás vetett véget. A Norvég Királyság az el­ső világháborúban semleges politikát folytatott. 1940. áp­rilis 8—1945. májusa között német fasiszta megszállás alá került. 1948-ban csatlako­zott a Marshall-tervhez, 1949- ben belépett a NATO-ba, 1960-ban pedig az Európai Szabadkereskedelmi Társu­lásba (EFTA). A Közös Piac­hoz való csatlakozását az or­szág lakossága az 1972-ben tartott népszavazáson utasí­totta el. Fejlett ipari-agrár ország, a foglalkoztatottak harmada az iparban, 10 százaléka a közlekedésben és a távközlés­ben. 15 százaléka pedig a mező- és erdőgazdaságban tevékenykedik. A mintegy 2000 kilométer hosszú tengerpartja és a vi­szonylag enyhe kiima elő­nyös kihasználása révén az ország egyik jelentős gazda­sági ága a tengerhajózás és a 1914. október 23„ szerda halfeldolgozás. A társadalmi összérték 50 százaléka a bá­nyászatból és az iparból szár­mazik, a mezőgazdaság 6, a közlekedés pedig 16 százalék­kal járul hozzá. A gazdasági életben jelentős a külföldi (amerikai, brit, svéd stb.) tőke. 1965-ben kezdődött az ekofiski-i tengeri szénhidro­génmező feltárása, amely az idén 9, 1980-as év elején vár­hatóan 50 millió tonna kőola­jat és 45—50 milliárd köbmé­ter földgázt ad. A közelmúlt­ban kezdődött meg az északi sarkkör körzetében a Voring- platón egy új, hatalmas szén­hidrogénmező feltárása. A partmenti selfben újabb kő­olaj- és földgázmezők előfor­dulását feltételezik. Norvégia jelenleg ismert kőolajkészle­teit 2,5 milliúrd tonnára be­csülik, Ez a hatalmas energiava- gyon nemcsak gazdaságot, ha­nem gondot is jelent a „kék szemű araboknak”. Az or­szágban jelenleg 22 000 ven­dégmunkás dolgozik, a nyolc­vanas évek elején kb. 130 ezer új munkáskézre lesz szükség. Az ország jelenlegi külke­reskedelmi mérlege passzív, amelyet az olcsó vízi energiá­val termelt alumíniumtömb-, rotációs papír-, valamint az utóbbi időben a kőolajkivitel­lel igyekeznek kiegyenlíteni. A magyar—norvég gazda­sági kapcsolatok egyenletesen fejlődnek, a, magyar import 1972-ben 63,7. az idei év első felében 61,7 millió devizafo­rintot, az export ugyanezen időszakban 75,5, illetve 52,5 millió devizaforintot tett ki. — TERRA — Összefogott a megye az árvízkárosultakért (Folytatás az 1. oldalról) vetkezetek és gazdaságok gépjárművei végezték a szállítást. Ahogy Kompolt felszaba­dult, úgy kellett a káli ré­szekre áttenni a védekezés súlypontját. A Nagyútra ve­zető útszakasz hídja adott itt gondot. Háromszázan vé­dekeztek ezen a szakaszon, a gépeket pedig mind átirá­nyították ide KompoltróL Bármerre jártunk, fegyel­mezetten, szervezetten folyt a munka. Az emberek nem idegeskedtek, nem rémül­döztek. Senki sem állítja, hogy a nagyfügediek vagy a zsadányiak jókedvűen ültek fel az őket elszállító autók­ra. Csak a legszükségesebb személyi holmijukat vihették magukkal, de az állatokat is biztonságba helyezték. Nagyon vigasztaló látvány volt, amikor dé! felé a nap is kisütött a Tárná mentén, mintegy bíztatva a szennyes árral küzdőket, hogy ne csüggedjenek, erőfeszítéseik nem hiábavalóak. (gmf) ★ Sajnos szomorú képet nyújtott a Tama felső szaka­sza is tegnap. A füzesabo­nyi járásban, Kálban hét­főn estétől 200 civil és kato­na dolgozott, szinte megállás nélkül, hogy magasítsák a gátat, elfojtsák a keletkező apróbb buzgárokat, vagy ahogy Veréb József gátőr tájékoztatott bennünket: a könnyező gátszakaszokat. A helyzet a délelőtti órákban a Nagyút felé vezető hídnál volt a legveszélyesebb: 11 órakor még emelkedett a víz szintje, erősen fújt a szél, s a nagy erővel áramló zava­ros hullámok erősen csap- dosták a gát Kál község fe­lé eső oldalát. Ezt erősítet­ték homokzsákokkal az emberek, de derekasan áll­ták a rendkívüli talajviszo- hyokat a gépek is, így a helybeliek lényegében útját tudták állni a víznek. Elöntéssel fenyegette a megáradt Tárná Tófalu köz­séget, ahol hétfőn 360-an — helybeliek, katonák, vala­mint a helyi cementüzem dolgozói — építették, erősí­tették a gátakat a termelő­szövetkezet hét erőgépével, egy rakodógéppel és egy te­hergépkocsival. A megfeszí­tett munka ellenére este 9- kor átszalcadt a gát, és a Jó­kai, a Rákóczi, valamint a Kossuth utca részben víz alá került. Mint Bíró Sándorné, a községi tanács dolgozója telefonon közölte, az utcák­ban mintegy fél méter ma­gasan áll a víz, gumicsizmá­ban sem lehet bemenni. Az árvíz miatt tíz csalá­dot kellett kilakoltatni. Kö­zülük három család a tanács­nál kapott ideiglenes otthont, a többiek rokonaiknál he­lyezkedtek el. Ugyancsak gondoskodtak a jószágok — sértések, szarvasmarhák és baromfiak — biztonságba helyezéséről. Keddre valamelyest apadt a víz, ennek ellenére 75-en továbbra is a gátak erősíté­sén dolgoztak. Tófalu és Kápolna között a műút bal oldalán a dél­előtti rohammunkával épí­tett homokgáttal sikerült megakadályozniok az embe­reknek, hogy a víz az út­testre áramoljon. Sajnos közben a Kígyós-patak is kíáradt, így a Tarnaköz ut­cában és környékén a kora délutáni órákra hat házból kellett az embereket bizton­ságosabb helyre lakoltatni. Aldebrőn szinte az egész falu vigyázta a tegnapi nap folyamán a vizet, Zám Sán­dor tanácselnökkel és Vad­kerti Miklúsné országgyűlési képviselővel az élen. Itt 150 méter hosszú, két méter ma­gas gátat építettek. Délután egy óráig ezer homokzsákot is lehelyezlek, de kevésnek bizonyult, mert a víz fél kettőkor egy helyen kitört a jobb oldalra, amit csak újabb ideiglenes „nyúlgát” építésé vei sikerült kivédeniük. fi harc, a küzdelem fegyelme: zetten folyt a nagy izgalom ellenére is, hiszen az eddig elöntött gazdasági épületek mellett 16 lakóház védelmét kell biztosítaniuk. A Tárná sajnos nem apadt a délutáni órákban Feldeb- rőn sem, ahol a Vécs felé vezető hídnál, valamint afö­lött pár száz méterre, kilé­pett medréből. Pontosabban: gátat mosott, elöntötte a le­gelőket. Ez ugyan a szakem­berek. szerint nem jelent kü­lönösebb kárt, ennek ellené­re egész estig folyt a lanka­datlan küzdelem az átszakí­tott gátak helyreállításáért. (fazekas—becky) ir A Thorez Külfejtéses Bá­nyaüzemet is veszélybe so­dorta a példátlan esőzés. A visontai bányászok három nap óta emberfeletti erővel küzdenek a Mátrából lezú­duló árral. A bányát szegé­lyező Bene-patak vízgyűjtő körzetében az utóbbi három nap alatt több inint 180—200 milliméter eső hullott. A ren­geteg csapadékot a patak medre már nem tudta befo­gadni, az ár két ízben is át­törte a gátat és mintegy két­százezer köbméter víz behatolt a bányába. A visontai bányá­szok hősies helytállása rövid idő alatt megakadályozta a további beáramlást. Most minden erejükkel azon dol­goznak, hogy a hegyekből áramló víztömeget eltereljék a termelőüzem környékéről. Nyúlgátakat építenek és ho­mokzsákokkal állják útját a példátlan mátrai árvíznek. A mentési munkákat részben enyhítette, hogy kedden dél­előtt a napok óta tartó eső­zés elcsendesedett. Visontán a veszélyes hely­zetre jellemző, hogy a bá­nyaművelés minte.rv négy négyzetkilométerre terjed ki, ahol a százmilliókat érő óri­ás bányagépek 40—80 méter mélységben helyezkednek el a bányagödörben. A hősies helytállás eredményeként mindeddig sikerült a bánya­gépeket a komolyabb veszély­től megmenteni. A hatalmas esőzés és a gyakran ismétlődő viharos erejű szél mozgásképtelenné tette a bányagépeket és az utóbbi két nap nagyobb ré­szében szünetelt a termelés Hétfőn mindössze 1700 ton­na szenet szállítottak a szom­szédos Gagarin Hőerőműbe, a szokásos napi 20 000 tonnával szemben. Kedden reggel újabb erőfeszítéseket tettek a széntermelő gépek beindítá­sára. Mindezek következtében a szomszédos Gagarin Hőerő­mű is csökkentett kapacitás­sal kénytelen dolgozni. Nyers­anyaghiány miatt kedden a 800 megawattos üzem mind­össze 300 megawattos terhe­léssel termelt. S mint érte­sültünk: a következő napok energiatermelése is döntően attól függ, hogy a visontai Thorez Külfejtéses Bánya­üzem mennyire képes fokozni szénszállítást. (Kovács) k Vbasáron a helyi honvédség egységei segítségével sikerült i.ég hétfő éjjel elterelni a VI- '.et a veszelyeztetett Galamb ut­cai házaktól. Sok munkát adott a szivattyúknak a Il-es számú orvosi rendelő mentése. Legfor­róbb volt a helyzet a Temető utcában, ahol méteres magassá­gú viz hömpölygő«; alá. Négy ház állt vízben, mig a katonák­kal együtt dolgozó lakosok be­tongerendákkal, sóderrel, gyep­téglával elvezették a vizet és megtörték az ár erejét. A Mátrából lezúduló víztömeg hordalékkal és iszappal töltötte meg a Bene-patak csillapító me­dencéit, több helyen erősen meg­rongálta Visontán is a meder­burkolatot. A korrekciós patak­mederből nagy erővel kilépő viz egy része elöntötte hétfőn este az Árpád utcai kerteket. Egy • családot ideiglenesen kiköltöztet­tek a veszélyeztetett lakásból Komolyabb kár keletkezett vi­szont a Mátra utcában, ahol az új patakmederből kitörő gyors 1 lefolyású víz alámosta és több helyen beszakította a két hónap­ja átadott új utat. Halmajugrán a régi S-as fő­úton levő hídnál lépett ki med­réből a patak és elöntötte a mé- , lyen fekvő Dankó-telepet. Hét­főn és kedden 13 cigánycsaládot telepítettek ki az összedőléssel' fenyegető házakból és helyeztek el az. általános iskolában és* ma­gánházaknál. A védekezésben a Thorez Külfejtéses Bányaüzem S—100-as dózerei és markológépei segítettek. így sikerült gátat ' emelni az erősen veszélyeztetett Petőfi utca felé. T. Mányi Judit < ★ Mint az.Allans Biztosító. Heves . megyei Igazgatóságától él-test!!-' • tünk: intézkedés történt; hogy:: :;?■ azok. akik árvízi kockázatot is." ’ magába foglaló biztosítással ren­delkeznek. a lehető legrövidebb időn belül két-kétezer forintos gyorssegélyt kapjanak. ★ Az utóbbi napok esőzései meg- rongálták a vasúti kábeleket is. igy a közlekedés biztonságáért rádtóösszeköttetéssel irányítják Eger és Makiár között a vonat- forgalmat. Más károk miatt a vámosgyörk —újszászi vonalon, Jászárokszál- ... lás és Jászdózsa között, illetve Ver petét és Liszkó-völgy között az ideiglenesen szünetelő vasút- forgalom miatt vonatpótló autó- . buszok szállítják az utasokat. Közútjaink is megsínylették a ■ ■ rendkívüli időjárást: a gyöngyös —párád—egri út galyatetői el­ágazás és Sirok közötti szakaszát vízelöntés miatt le kellett zárni. Hasonló intézkedésre került sor a Miskolcról Egerbe vezető bük­ki út lillafüredi részén. így me- - gyénk székhelyére Bükkszent- lászló—Bükkezentkereszten át juthatnak a járművek. Mind­ezeken kívül a két szomszédos megyében több összekötő és be- * kötő út is járhatatlanná vált. Keddre egyébként súlyosbo­dott a helyzet Borsodban is,, a Hernád, a Bodrog, a Bódva.. kü­lönösen pedig a Sajó mentén, s a felduzzadt Szinva miatt veszé­lyes helyzet alakult ki Miskol­con. Az utóbbi hetekben lezú­dult óriási mennyiségű csapadék elárasztotta a világhírű aggtele­ki. baradlai cseppkőbarlangot is ahol a víztömeg most a kiéoített betonjárdák fölött, mintegy két méter magasan hullámzik. k Egerben, a megyeházán éjjel-nappal ügyeletet tarta­nak. A Heves megyei Tanács V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztályától kapott legutóbbi információnk sze­rint lapzártakor: Biztonsági okokból Tarna- zsartány 2X09 főnyi lakossá­gát Heves és Boronád köz­ségekbe kitelepítették. A késő esti jelentések szerint Nagyfügcd 2150 lakója közül 1100 került biztonságos hely­re 1 nidas és Karácsom! te­rületén. Ezen felül 12 tele­pülésnél 384 személyt kel­lett áttelepíteni falun belül. Sírok ivóvízellátását Eger­ből, kocsikkal oldották meg, 22 órára Kazincbarcikáról mozgó víztisztító berendezés érkezését jelezték. Az OVH jelentette, hogy a Zagyva— Tárná vízgyűjtőin 80—100. helyenként 160—180 milli­méter eső esett, ezért tartós * védekezésre kel! felkészülni. Homokzsákokkal erősítik a Tárná gátját Kál határában. (Foto: Szabó Lajos)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom