Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-18 / 244. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk: Szovjetunió—NSZK: A kapcsolatok tovább erősödnek A SZOVJET DIPLOMÁCIA őszi csúcsidőszaka kezdődött meg a héten Moszkvában. Fahmi egyiptomi külügyminiszter nagyjelentőségű látogatásával csak­nem egyidőben járt a szovjet fővárosban William Si­mon amerikai pénzügyminiszter. Leonyid Brezsnyev is fogadta az Egyesült Államok pénzügyminiszterét, s minden bizonyára a találkozón érintették Kissinger október 22-én kezdődő szovjetuniőbeli látogatásának témakörét is. A közelgő szovjet—amerikai tárgyalá­sok várhatóan egyik fontos kérdése lesz a fegyver­kezési verseny további korlátozásának ügye. Erre lehet következtetni abból a szerdai bejelentésből is, hogy Washingtonba hazarendelték jelentéstételre a stratégiai fegyverkorlátozásról folyó szovjet—ameri­kai tárgyalásokon résztvevő Alexis Johnson delegá­ció-vezetőt. Az európai enyhülési folyamat további erősítése szempontjából ígérkezik fontos eseménynek Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár október végén ese­dékes moszkvai látogatása. A SZOVJET—NYUGATNÉMET kapcsolatoknak fontos részét alkotja a gazdasági együttműködés, hi­szen az NSZK a Szovjetunió első számú európai tő­kés kereskedelmi partnere. A kapcsolatokat rendező, 1970-ben kötött szerződés óta különösen gyorsan bő­vült az árucsereforgalom, így tavaly elérte az 1,2 milliárd rubeles értékhatárt. Leonyid Brezsnyev ta­valyi NSZK-beli látogatásakor újabb nagyszabású együttműködési tervekben állapodtak meg. A szak­értők becslése szerint a külkereskedelmi forgalom idén várhatóan nyolcvan százalékkal növekszik, m így meghaladja majd a két milliárd rubelt. A szovjet fővárosban most nagyszabású nyugat­német ipari kiállítás nyílik, Tbillisziben pedig szov­jet—nyugatnémet gazdasági szimpózium keretében vitatják meg a kapcsolatok továbbfejlesztésének elvi kérdéseit; A Pravda a nyugatnémet üzleti körök nagyfokú érdeklődésére utalva valószínűsíti, hogy Helmut Schmidt küszöbön álló moszkvai látogatása további lendületet ad a kölcsönösen előnyös gazdasá­gi kapcsolatok bővülésének. \ MOSZKVÁBAN a közelgő eseménnyel kapcso- í latban emlékeztetnek arra is, hogy Gromiko szovjet < külügyminisztert szeptemberi bonni látogatásakor biztosította Schmidt kancellár: az NSZK-nak alap- l vető érdeke a keleti politika folyamatossága, így az l európai enyhülést szolgáló szovjet—nyugatnémet í kapcsolatok további erősítése. Országos tanácskozás Egerben (Folytatás az 1. oldalról) gyünk arra — mondta az előadó —, hogy csupán tör­ténelmünk nagy pillanatait állítjuk előtérbe, de azt a fo­lyamatot, mely ezeket a nagy pillanatokat lehetővé tette, azt az utat, mely ezekhez el­vezetett, azokat mar kevés­bé. Arról is beszélt az előadó, hogy a helyi hagyományok, a múlt helyi emlékeinek ápo­lása nem merülhet ki a múlt látható emlékeinek, a mű­emlékeknek a megőrzésében. Szükséges azok ismertté té­tele, hozzáférhetőségének biztosítása is. A XVIII. szá­zadi magyarországi festészet legremekebb alkotásai rész­A tanácskozás. A továbbiakban arról be­szélt az előadó, hogy a köz­művelődésnek elsőrendű sze­repe van nemzeti múltunk megismertetésében. Hangsú­lyozta: a múltban a folyama­tot, a jelenen keresztül a jö­vő felé vezető utat kell felis­mernünk, s ezért a széles és gazdag múltismeret — a marxizmus—leninizmus tör­ténelemszemléletével áthat­va — fejlődésünk jövő távla­tait segít jobban megérteni és ezzel a szocialista hazafi- ságot hatékonyan elmélyíte­ni. (Foto: Puskás Anikó) ben Sümegen, az ottani plé­bánia templomban, részben pedig itt Egerben, a Lyceum könyvtártermében és díszter­mében láthatók. Vajon meny­nyire ismertek? S az idelá­togató hazai vagy külföldi érdeklődőnek módja van-e a helyszínen reprodukciókat, képes levelezőlapokat, il­lusztrált ismertetőket vásá­rolni ezekről az értékekről ? — kérdezte az előadó. Befejezésül a* szocialista hazafiság és a proletár in­ternacionalizmus egységéről beszélt az előadó. Mint mon­dotta, nem szabad és nem lehet valamiféle fontossági sorrendet, rangsort vagy kü­lönösen ellentétet' felállítani a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus között. Napjainkban ugyanis az egyik feltételezi a mási­kat: szocialista hazafiság nem képzelhető el internaci­onalizmus nélkül és érvényes ez fordítva is. A szocialista hazafiságot többek között éppen a proletár internacio­nalizmussal való összeforrott- ság különbözteti meg a ha­zafiság korábbi polgári for­májától. Ennek a ténynek a konzekvenciáit a közművelő­désben is érvényesíteni kell. Ez mindenekelőtt azt jelen­ti, hogy nemzeti ■ kultúrán­kat nem szemlélhetjük csak j önmagában. A nemzeti ha­gyomány ápolása elválaszt­hatatlan az emberiség nagy egyetemes hagyománykin­csének az ismertetésétől. ★ A nagy érdeklődéssel foga­dott referátum után megkez­dődött a kétnapos tanácsko­zás vitája. Felszólalt Tóth Pál, a KISZ-kb osztályveze­tője, Szurmay Ernő. a Szol-' nők megyei könyvtár igazga­tója, Méreg László főtiszt, a Honvédelmi Minisztérium kulturális osztályának veze­tője, Balogh István, a SZOT kulturális osztályának mun­katársa, Mozsi Ferenc, a Népszava munkatársa, az írószövetség KlSZ-szerveze- tének vezetőségi tagja, So­mogyi József szobrászmű­vész. Fekete Gyula író, Ke­lemen László, a Fővárosi Mű­velődési Központ igazgatóhe­lyettese és Agárdi Péter, a Látóhatár szerkesztője. Este a Park Szálló külön­termében a Honvédelmi Mi­nisztérium fogadást adott a tanácskozás résztvevőinek tiszteletére. Az országos tanácskozás ma folytatja munkáját. (márkusz) Leszerelés Nincs más alternatíva AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS most véget ért általános po­litikai vitájában 132 ország küldötte fejtette ki kormá­nyának álláspontját a leg­fontosabb nemzetközi kér­désekről. egyebek közt a világ minden népét érintő leszerelési tárgykörről. Külügyminiszterünk a köz­gyűlési vitában elhangzott, nagy figyelmet keltő felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi élet eseményei a politikai enyhülés örven­detes haladásáról tanúskod­nak. A politikai enyhülést azonban követnie kell a ka­tonainak is, mert csak így lehet tartóssá, megingatha- tatlanná tenni ezt a folya­matot, amelyben elsőrendű fontossága van a fegyver­kezés csökkentésének és megszüntetésének, az általá­nos és teljes leszerelésnek. Utalt rá, hogy a szovjet kormány legújabb kezdemé­nyezése élvezi nemcsak a szocialista országok, de a világ közvéleménye nagy ré­szének támogatását is. Kormánya nevében And­rej Gromiko a közgyűlés elé terjesztette annak a nemzetközi konvenciónak a tervezetét, amely törvényen kívül helyezné a környezet katonai célokra történő fel- használását. E konvenció megakadályozná új hadvise­lési eszközök megjelenését és egyidejűleg segítené az egész emberiségre kiterjedő feladat megoldását: a kör­nyező közeg védelmét. A szovjet külügyminiszter rá­mutatott: fontos lenne ké­sedelem nélkül kidolgozni a leszerelési világkonferencia összehívásának indítványai­ra vonatkozó javaslatokat. 1971. október U, péntek A SZOVJETUNIÓ említett kezdeményezése egyenes folytatása a szocialista or­szágok évtizedek óta foly­tatott következetes békepo­litikájának, amely mindig is abból indult ki, hogy ko­runkban nincs más ésszerű alternatíva, mint az általá­nos és teljes leszerelés. A haditechnika mai fejlettsé­ge mellett a fegyverkezési hajsza rrhiliárdokat emészt fel anélkül, hogy a legcse­kélyebb biztonságot is te­remtené az érintett orszá­gok vagy a világ népei szá­mára. A Szovjetunió és a szocialista országok mar rég­óta hirdetik a fegyverkezési hajsza megszüntetésének szükségességét, s . minden al­kalmat megragadva, kezde- ményezőleg lépnek föl _ a fegyverkezés korlátozására, a leszerelés útjainak egyen- getésére. Az első gyakorlati lépé­sek megtételének egyik fel­tétele volt a szovjet—ameri­kai kapcsolatokban az utób­bi években beállott változás. Kezdettől nyilvánvaló volt, az események pedig erősí­tették azt a felfogást, hogy a szovjet—amerikai viszony kulcsjeientőségű az egész nemzetközi helyzet szem­pontjából. A két ország kö­zött évtizedekig tartott fe­szültség magában hordta a robbanás veszélyét. Csak a hetvenes évekre változott a helyzet. Éreztette hatását a nemzetközi eröarányokban végbement változás és a szocialista diplomácia bé- keoffe^zívája Átalakult a szovjet—amerikai kapcsola­tok jellege. A két ország rendeződő viszonya, a lét­rejött egyezmények rendsze­re a némzetközi enyhülés legfőbb biztosítéka lett, s lehetővé' tette a továbblé­pést az Olyan bonyolult kérdésekben is. mint a fegy­verkezés ós a fegyveres erőik korlátozása. Az 1972-i moszk­vai, az 1973-i washingtoni, majd az idei újabb moszk­vai szovjet—amerikai csúcs- találkozókon olyan eredmé­nyek születtek, amelyek sok tekintetben felülmúlták az előzetes várakozásokat, s még a pesszimistákban is elismerést keltettek. A szovjet—amerikai meg­állapodások rendszerében kétségtelenül azok a legje­lentősebbek. amelyek a fegy­verkezési verseny fékezését szolgálják. A legutóbbi moszkvai csúcstalálkozón például elhatározták, hogy a hadászati fegyverek korláto­zásáról 1972-ben kötött ide­iglenes egyezményt állandó­val váltják fel. Tovább fej­lesztették az atomcsend- egye- ' ányt is. A Pravda ez­zel kapcsolatos cikke rá­mutat: ma még felbecsülhe­tetlen jelentőségű, hogy — a már említett egyezmé­nyeken kívül — tárgyalások folynak a leszerelési kérdé­sekről Genfben. a közép-eu­rópai haderőcsökkentésről Bécsben, s hogy a Szovjet­unió és az Egyesült Álla mok közösen kívánnak fel lépni a halált okozó legve­szélyesebb vegyi fegyverek alkalmazását eltiltó nem­zetközi konvenció előkészí­Az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakának általános po­litikai vitájában elhangzott felszólalások és más esemé­nyek is arról tanúskodnak, hogy a világ közvéleménye támogatja a leszerelést szor­galmazó szovjet, javaslato kst MIND TÖBBEN ismerik fel — a tőkés világ józan gondolkodású politikusai kö­zül is —, hogy a fegyver­kezési hajsza nem folytat­ható az emberi .munka gyü­mölcseit. az egész civilizá­ciót fenyegető veszély nö­vekedése nélkül. Hányó András Déry Tibor kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Déry Tibor írónak, irodalmi munkássá­ga elismeréséül, 80. szüle­tésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság Zászló- rendje II. fokozata kitünte­tést adományozta. A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke adta át. Jelen volt a ki­tüntetés átadásánál Aczél György. a Minisztertanács elnökhelyettese és Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács tit­kára. NEW YORK: Ma este, közép-európai idő szerint 21.00 órakor ösx- szeül *New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa az ENSZ és a dél-afrikai fajüldöző rezsim kapcsolatainak kér­dését — közölték a világ- szervezet székhelyén. A BT összehívását az af­rikai országok csoportja kér­te. MOSZKVA: Moszkvában „A Bolgár Népköztársaság — a szocia­lizmus útjának 30 eszten­deje” címmel kiállítás nyílt. A megnyitón jelen volt Leo­nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára. Alekszej Koszi gin. a Szovjetunió Minisztertaná- elnöke, több más s vezető személyiség, vak; i nt. a Todor Zsivkov. a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsának elnöke, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára által vezetett bolgár párt- és kormányküldöttség BECS: Belga elnöklettel tartot­ták meg csütörtökön a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös; csökkentéséről folyó tárgya­lást soron követő plenáris ülést. A Hofburg konferen­ciatermében tartott zárt ta­nácskozáson dr. Ingo Oeser nagykövet, a Német Demok­ratikus Köztársaság küldött­ségének vezetője szólalt fél. MOSZKVA: A b"GST Végrehajtó Bi­zottságának ülését követően csütörtökön délután sajtó- értekezletet tartott Nvikolaj Fagyejev, a KGST titkára. Részletesen ismertették ‘ á vb ülésén elfogadott határo-. zatokat, és beszámoló hang­zott el a környezetvédelmi' tanács, valamint az anyagi - műszaki ellátási bizottság munkájáról. WASHINGTON: Gerald. Ford - amerikai el­nök csütörtökön második alkalommal vétózta meg —: és küldte vissza jóváhagyás nélkül a kongresszusnak azt a törvénymódosító indít-1 vényt, amelynek értelmében december 10-én vagy azon­nali hatállyal felfüggesztik a Törökországnak nyújtott amerikai katonai segélyt, ha Ankara hadianyag-utánpót­lást küld a Cipruson tartóz­kodó török fegyveres erők­nek. IS SZOT, a KISZ és a Népfront értékelése a ktngresszisí verseny tapasztalatairól (Folytatás az l. oldalról) hárítani.' Hosszú évek stag­nálása után növekedett az újítómozgalomban résztve­vők száma, egész sor vál­lalatnál 25—30 százalékkal több újítást dolgoztak ki, mint egy évvel ezelőtt ör­vendetes, hogy a műszaki és adminisztratív dolgozók, továbbá az agrárértelmiség közül is sokan bekapcsolód­tak a versenybe, így e moz­galom átfogja a vállalati gazdálkodás egészét, a ku­tatási és szerkesztési rész­legektől egészen az értéke­sítési folyamatokig. A kongresszusi verseny eddigi eredményei a válla­latok jelentős részénél fe­lülmúlják a várakozást. A gazdasági vezetők ezúttal, jobb feltételeket teremtet­tek a felajánlások teljesíté­séhez, mint azelőtt, ennek is tulajdonítható, hogy a leg­jelentősebb ipari, szállítási és kereskedelmi vállalatok többsége jelentősen túltelje­sítette időarányos termelési, illetve értékesítési tervét. Jó eredménnyel jártak a gabo­natermés betakarításáért ki- fejtett erőfeszítések, napja­inkban pedig az egész or­szág minden segítséget meg­ad a mezőgazdaságnak ah­hoz, hogy semmi ne vesz- szen kárba abból, amit megtermeltek. Különösen el­ismerésre méltó a- vasút és a közúti közlekedés dolgo zó’nak helytállása. Jelentős előrelépés tör­tént a termelékenység növelésében, a gazdasá­gi hatékonyság fokozá­sában, a munka- és üzemszervezés fejleszté­sében! Sok helyen már az első fél­év végéig 60—80 százalékát teljesítették az egész évre felajánlott többletnyereség­nek. Ezekben az eredmé­nyekben konjunkturális ele­mek, az emelkedő világpia­ci árak is, közrejátszanak, alapvetően azonban a kol­lektívák jó munkájának tu­lajdoníthatók. A KISZ-fiatalok minde­nekelőtt a különböző beru­házásokon vállalt védnök­ségekkel értek el kiemelke­dő eredményeket, dicséret illeti őket sokrétű társadal­mi munkájukért is. Igen sok fiatal végzett és végez tár­sadalmi munkát a vietnami . ezerszemélyes szakmunkás- képző intézet felépítéséért, illetve saját városának, köz­ségének szépítéséért. A leg­utóbbi napokban pedig tö­megesen jelentkeztek me­zőgazdasági munkára. A három testület örven­detesnek tartja, hogy* a kongresszusi verseny a dol­gozók munkakörülményei­nek. szociális, egészségügyi ellátásának fejlesztését is jól szolgálja. A versenyben ugyanis a vállalatok veze­tői is kötelezettségeket vál­laltak, és ezeket teljesítve, a korábbinál nagyobb össze­geket fordítanak munkástó- iéti célokra, l»ká«*r>fté«i ak­ciók támoga+ásá-a Haté­kony intézkedések történtek a nagycsaládosok, a gyer­mekes anyák munkájának, helyzetének javítására is. A három testület állásfog­lalása szerint tovább kell erősíteni a kedvező tenden­ciákat. Felhívjuk a vállala­tokat és a társadalmi szer­veket, “hogy tegyenek még határozottabb intézkedéseket az anyaggal, energiával való takarékosságra, a minőség javít-' tra a termékek vá­laszt 'áriak korszerűsítésére. Hangsúlyozzák, hogy a ver­seny rugalmasan alkalmaz­kodjék a vállalati progra­mokhoz. Ne ragaszkodjanak az eredeti vállalásokhoz ab­ban az esetben, ha új kö­rülmények más teendőket várnak el a dolgozóktól. A lényeg az, hogy minden új feladatot előzetesen beszél­jenek meg a vállalati kollek­tívákkal. Néhány negatív tapasztalatra is felhívják a figyelmet. A munkáversenyt. egyes helyeken akadályoz­zák a szervezetlenségből, anyaghiányból származó za­varok, a vállalatok között nem mindig eléggé szerve­zett az együttműködés, sok helyütt olyan esetekben is a termelés mennyiségének növelésére ösztönöznek, ami­kor ahhoz nincs elegendő anyag vagy éppen a meg­rendelés hiányzik. Ilyen és hasonló hibák felszámolásá­hoz az irányító szervek se­gítségét is kérik. Végül a három testület hangsúlyo­zottan felhívia valamennyi vállalat kollek'íváját, hogy minden tőlük telhető módon siessenek a me- zogazdasag segítségére. <■

Next

/
Oldalképek
Tartalom