Népújság, 1974. október (25. évfolyam, 229-255. szám)

1974-10-17 / 243. szám

Ilyennek láttuk 1 j A fények árnyai Jécset Több helyen Is találkozik az ember ezekkel a számunk­ra nem túl hízelgő feliratokkal. NEM VOLNA TELJES a fc&P ha nem esne szó — mint kezdetben jeleztem — salát honfitársainkról is. A velünk utazókról, és az ott élőkről, akiket Bécs. a né­pek egyik nagv kohója be­olvasztott magába. Űgv kezdődött, hogy prog­ramot terveztünk. Okvetlen végig kell menni a Maria- hilferstrassen — javasolta valaki, hiszen az a bécsiek Rákóczi . útja, Váci utcája. I.évén a kikötő meglehető­sen messze, a villamos mel­led döntöttünk, amely va­lójában nem valami olcsó szórakozás Hat schilling egv jegv, egyszer át lehet vele szállni. Meg vagytok őrülve? — kérdezte egyik útitársunk. Hiszen az oda- vissw 12 schilling, egy ha­risnyanadrág ára. Ettől kezd­ve k' adásainkat, a Práter­ben tett látogatást, á mozi­jegyeket, s grinzingi séták iáadásait „harisnyanadrág- v’lutára” számítottuk át. De túl a tréfán, honfitársaink e núke-másika csakugyan hallamos volt arra, hogy megjátssza a bécsiek sze- gmv rokonát. S miután ma­gunk is ftíltamúi voltunk egy meglehetősen furcsa al­kunak, amelynek végén a delikvens még a reklámtól - Int is követelte, már nem csodálkoztunk azon, hogy a bevásárlóközpont egyik-má- sk házán ilyen plakát ..ékeskedett": Magyarok ol­csó bevásárlóhelye. S ha már honfitársainkról esik sasó: módunkban állt beszélgetni egy húszeszten­dős forma fiúval is. Séta közben beszélgettünk, s ő meghallva a magyar szót, mellénk csapódott. Ajánlko­zott, elkísér egy boltba, ahol magyarul beszélnek és ol* csőn vásárolhatunk. Megkö­szöntük, s indultunk volna tovább. Kérő tekintete áll­va marasztott. bennünket: Hadd kísérjem el magukat, hogy a főnök lássa, én vit­tem a vcv&t. Vele tartot­tunk, k rövid utunkon me­sélt magáról. Tizennégy esz­tendős volt, amikor az apja kivitte magával Magyaror­szágról. Azóta sok helyen dolgozott, — de mint. mond­ta, nem könnyű ez. Nem ?■veretik az idegen munkáso­kat. Hazajönne, de az. apja még mindig reménykedik, hiszen sok embernek sike­rült már feltörnie. Hátha ő is közéjük kerülhet. A va­lószínűsége ennek persze vajmi kevés. Bécs a saját munkásait sem dédelgeti. ÖSSZEAKADTUNK olyan­nal is, aki már úgy emle­gette önmagát, „mi bécsi­ek", s úgy beszélt közős tör­ténelmünkről, mintha tíz esztendővel ezelőtt nem itt­hon, a mi iskolánk padjai­ban tanulta volna azt meg. De többre, úgy láttuk, ő sem vitte. Hiszen abból él, hogy Bécsbe magyarok « látogatnak, s mivel nem be­szél mindenki németül, szük­ség van tolmácsra, idegen­vezetőre. Persze, összeakad­tunk ízig-vérig bécsiekkel is, akik szívélyes „istenhozot­tal” üdvözölték a belépőt, s ízelítőt adtak a bécsi ke­délyből, • vendégszeretet­ből. És akadt elmélkedni, ősz- szehasonlítani való is. A Mexikó Platz közelében egy feliraton akadt meg a sze­münk. „Itt magyarul be- K/.élüng.” Nem sajtóhiba! így volt kiírva. Fiatal, alig húsz esztendőt számláló kis­lány állt a pult mögött, s míg társunk válogatott, be­szélgetni kezdtünk, östehet- séggel álltunk szemben. A kislány törve bessélt ma­gyarul, de közben kiszolgált lengyeleket, « egyik társunk oroszul feltett kérdésére is készséggel válaszolt. Hol ta­nulja a nyelveket,? — sze­geztük neki a kérdést. Mo­solyogva válaszolt, hát ma­guktól a vásárlóktól. Búcsúzéban lapokat, vásá­roltunk. Az első oldalak cí­mei sokat árultak el a belső problémákról. Aznap a Volks® nmte, az Osztrák Kommunista Part központi lapja arról írt, hogy az olaj­konszernek újabb áremelést készítenek eiő. Az Arbeiter­zeitung, a kormány lapja, legfontosabb napi hírének azt tartotta, hogy lemondott az olasz kormány. A Kurier, a bécsiek függetlenségi lap­ja, a vendégmunkások szá­mának csökkentését követel­te, mint olyanokét, akik mi­att nem kereshet többet a béesi munkás. De legyen a lap jobb-, közép- vagy balol­dali, belső hasábjain az ag­gasztóan emelkedő árakról írt, a drágulásról, amelyet valami módon meg kell ál­lítani. ★ KÉSŐ ÉJSZAKA VOLT, amikor hajónk visszaindult Budapestre. Bécs. a nagyvá­ros, nem a korábbi fényei­vel köszönt el tőlünk. Ener­giatakarékosság van. Távol áll tőlem az a gon- dolat is, hogy valamiféle alapos és pontos átszámítá­si kulcsokkal dolgozva, tel­jes képet adjak vagy pró­báljak adna az osztrákok életének alakulásáról. Ehhez a rendelkezésre álló idősem lett volna elegendő, de köz­gazdász sem vagyok, (Mégis egyet meg kellett állapítani. Béé® már nem az, ami esz­tendőkkel ezelőtt volt. Az osztrákoknak sem. A bécsi kisemberek nehéz tél elé néznek. (Végei Deák Bőssi A tájékozatlan olvasónak elárulom, hogy nemcsak a hivatalnoknak, hanem az új­ságírónak is vannak ügyfe­lei. Ügyfelek, akik nem azért jönnek a szerkesztőségbe, hogy újságcikk íródjon ró­luk, hanem panaszokkal teli szivüket akarják kiönteni, mert ugyebár megkönnyeb­bül az ember, ha alaposan kipanaszkodja magát. Olykor nem is remélnek intézke­dést, miként az a nyugdí­jas művezető sem várt gyors beavatkozást, aki bekutya­golt a város pereméről, hogy elpanaszolja, széles e hazá­ban nem lehet kapni háztar­tási enyvet... Tudta, hogy egy dekát sem rejtegetek az íróasztalom fiókjaiban, tud­ta, hogy otthon sem tartok raktáron, tudta, hogy nem lehet titkos enyvárusító üz­letem, nem akarta, hogy ve­zércikkben dörrentsek azok­ra. akik bűnös mulasztásból p- hoan kifogyjon az ország háztartásie'nyv-készlc- te Ez az ember csak pa­naszkodni akart. S hogy együttérzéssel csóváltam a fejem, indulatos arcáról elsi­multak a haragos vonások, mélabúsra szelídült a tekin­tete. Alighogy az ajtóig kísér­tem az enyvhiányra panasz­kodó embert, megjelenik a következő ügyfél. Lakótársá­ra. panaszkodik, mondván, hogy a lakótársa pokollá te­szi az életét, aztán jön a kö­vetkező ügyfél, panaszt ten­ni a tanácsra, amely a város­kép védelme címén szívtele­nül megtagadja az ügyféltől azt a jogot, hogy saját ud­varán fássufnit építsen. ' — Pedig itt a tél — só­hajt az ügyfél. — Fássufni nélkül, hogy bírom ki az életet télvíz idején? Akikről eddig beszéltem, ők a kellemes ügyfelek. De néha, váratlanul, be­toppan egy-egy olyan ügyfél is, akivel nem a legszíveseb­ben társalgunk. A napokban jött egy asszonyság, aki köl­tőnek nevezte magát. el­mondta.. hogy szerinte mo­dernizálni kellene a Vimnuszi. a Kölcsey-vers há­rom szakaszat mar at i§ u­ta a rohanó tempójú kor szellemének megfelelően. Ar­ra kért, hogy intézzem el valamelyik irodalmi lapnál: kössenek, vele szerződést a modern Himnusz kiadására, de adjanak előleget is, mert anyagi biztosíték nélkül nem dolgozik tovább. Mit tehet ilyenkor az ember? Ügy sza­badul az ügyféltől, ahogy tud. Jómagam, egyik legked­vesebb munkatársam rová­sára szabadultam a kutya­szorítóból. Így szóltam: — Kedves asszonyom, va­lóban nagy dolog, amivel ön foglalkozik. De én kisember vagyok ahhoz, hogy ebben az ügyben segíteni tudjak. Ám azt tanácsolom, hogy keresse fel a kollégámat, ö éppen a Szózat átdolgozásán munkálkodik... Megmondtam a kolléga ne­vét. az asszonyság hálálko­dott, én pedig már előre hal­lottam jó barátom dühös hangját a telefonban. De nem. Nem telefonált. Nem tett szemrehányást, hanem még aznap a nyakamra kül­dött egy embert, aki úgy né­zett ki, hogy így fájdultam fel, amikor megpillantottam: — Istenem, istenem, ütött az utolsó órám. Nyár volt, tűzött a nap, de az az ember csizmát és bá­ránybőr kucsmát viselt, csi­kóbőr tarisznya lógott az ol­dalán. Polihisztornak mon­dotta magát. Tervrajzokat húzott elő a tarisznyájából, majd elmondta, hogy az 6 tervei szerint tetőt lehetne szerkeszteni minden város hónappá nyilvánítják. Az egri állomás dolgozói így kívánnak méltó módon fel­készülni a felszabadulás 30, évfordulójára s ezzel együtt a XI. pártkongresszusra. Szűcs Ferenc Gyöngyösről Az új oktatási esztendő megkezdésével kapcsolatos feladatokról tárgyalt a Mát- raalji Szénbányák szakszer­vezeti bizottsága, megjelöl­ve az ezzel kapcsolatos te­endőket. A vállalat külön­böző üzemeiben négyféle tanfolyam indul rzen az őszön. A „Társadalmunk időszerű kérdéseivel” 32 csoport foglalkozik. Munka­helyük időszerű kérdéseinek megvitatására 29 csoport hallgatói vállalkoztak. A „Világnézet időszerű kérdé­seivel” 8 csoportban fog­lalkoznak, s 3 csoportban tanulnak a szocialista bri­gádvezetők. ismerkedve min­dennapi feladataikkal. A szakszervezet politikai ok­tatásában a vállalatnál ösz- szesen 1681-en vesznek részt, A propagandisták kiválasz­tása a pártszervezetekkel egyetértésben megtörtént. Külön tanfolyamokat indí­tanak a szakszervezeti bi­zalmiak részére is. To#, I . ti jós Hevesről A járási. pártbizottság dísz­termében tartották meg a hevesi járási úttörőparla­mentet. A vitaindító elő­adást Lukács József járási úttörőelnök tartotta, majd munkacsoportonként vitat­ták meg a gyerekek az út­törőmunkával, a szabad idő eltöltésével, a KlSZ-tagság- ra való felkészüléssel kap­csolatos feladatokat, s kicse­rélték tapasztalataikat. A közbeeső szünetben megnéz­ték az úttörőcsapatok munkáit hűen tükröző kiál­lítást is. A munkacsoportok vitá­in, majd az azt követő ösz- szeíoglalókon sokan mon­dották «1 hasznos javasla­taikat., * végül 1# megvá­lasztották azt a tíz úttörőt, akik a megyei parlamenten képviselik a hevesi Járás út­törőit. Tóth Mária Reeskről A lakosság jobb ellátása érdekében közös megbeszé­lést tartottak a járási ke­reskedelmi szakemberek, va­lamint a parádi ÁFÉSZ kép­viselői. Megállapodás szüle­tett arra, hogy a Kossuth Lajos utcai vegyesiparcikk- üzletet átszervezik, s ott az ÁFÉSZ iparcikk-szaküzletet alakít ki, ahol tartós fo­gyasztási cikkeket árusíta­nak. Ugyanezzel egyidőben nö­velik a tej és tej-termék áru­sítására szánt helyet, s megteremtik a lehetőséget arra, hogy ott reggelizhes­senek a helyi lakosok, át­utazók. A cipőbolt helyén a leértékelt áruk boltját nyitják meg. A növekvő ide­genforgalom szükségessé te­szi egy kombinált profilú, bisztró jellegű vendéglátó­ipari egység kialakítását is. Ezt a Hangulat eszpresszó átalakításával teremtik meg. Maruzs János MAI műsorok: RADIO KOSSUTH 8 .22 8.42 9.07 11.14 12.20 12.30 12.35 14.00 14.20 14.30 14.48 15.10 15.25 15.40 18.05 18.30 17.05 17.15 17.35 18.00 18.20 11.4* 19.25 18.35 20.05 21.03 21.33 22.13 2,2.20 A magyar »épdal haté A XX. század mítoszai Szimfonikus Gondolat Ki nyer mai Reklám Melódiakoktél Vallomás a műfordításról Dalok a % ifjúságról Rose Marie. Filmzene Maros Rudolf: Fúvósötös A magyar népdal hete Offenbach operettdalob A közoktatás fóruma Saint-^Saans: Az állatok farsangja Történetek Debrecen felszabadulásáról Az élő népdal Ivan Petrov énekei szívünk alatt Beethoven; e-moll szonáta A Zöld Páva Miért igen, miért «em*? Közvetítés a Magyar­ország—Szovjetunió Európa Liga asztalitenisz­mérkőzésről A magyar népdal hete Sanzonlexikon Háttérbeszélgetés Haydn; D-dúr szimfónia Sporthírek „Évfordulók nyomában . . .** Támzene éjfél előtt — éjfél után PETŐFI i S.tIS Wändet m WtjrZn 1 operáiból 9.03 A magyar népdal bet* 5."« PllvÓMMtrid 1 9.40 Cím é» rang. Riport 10.00 A int hullámhosszán fl.oo Zenekari muzsik* I 13.43 Pécsi stüdiónk jelentkezik 1 13.03 Magyar előadóművészek felvételeiből ! i4.oo Ifjúsági randevú — kettőtől — ölig ... ! 11.00 Belépés nemcsak tornacipőben! 1 19.05 A magyar népdal hete I 18.33 Közvetítés * Magyar* = ország—Szovjetunió Európa Liga asztalitenisz- mérkőzésről 19.00 Csak fiataloknak! 30.10 Kritikusok fórum* 30.30 Közvetítés * Magyar, ország—Szovjetunió Európa !4g* asztalitenisz- mérkőzésről 30.41 Üj könyvek 30.44 színházi esték nebre. •*' oenben. Orpheusz s leszáll 23.15 Nóták 23.30 Korusmuzsiks "T" MAGYAR 9.55 15.25 15.25 16.28 17.10 17.15 18.05 18.25 19.05 19.15 19.30 20.00 21.10 21.35 22.40 8.40 8.45 10.00 11.15 16.15 16.35 17.00 17.40 18.10 19.00 20.15 Iskola-tv Kuckó Iskola-tv Fehér sörény. Francia film. (1952.) Hírek Tizen Túliak Társasága Pillantás a sportvilágba Nyitott boríték Reklám Esti mese. Maradok Röfike. Szovjet rajzfilm Tv-híradó A tavasz 17 pillanata. Szovjet filmsorozat, in. rész Nata Hungária Varia Déry Tibor Tv-híradó POZSONYI Hírek Iskolásoknak Angol film Dickens életéről Híradó Hírek és sporthírek Az utánozhatatlan, számítógép Fecske Az ifjúsági bűnözésről Ernán Fiala filmszínész, a cseh film úttörője Híradó, publicisztika Rinaldino. (Tv-játék) = 21.10 Híradó s | 21.30 A holnap mérnöke s 22.00 Sajtószemle Feldebrőről Feldebrő, Aldebrő és Tó­falu termelőszövetkezetei a közelmúltban mondották ki egyesülési szándékukat, s a jövő esztendőtől kezdve, már egy közös nagyüzemi gaz­daságot alkotnak a Tárná mentén. Verpeléttől Kápol­náig, mintegy ötezer hektá­ron gazdálkodnak majd az egyesült termelőszövetkeze­tek. Megalakult az új közös gazdaság előkészítő bizott­sága, s ezekben a napokban már az új esztendő tervein dolgoznak. Az őszi szántást és vetést a közös elképzelé­seknek megfelelően végzik. A távlati tervek alapján, szakosított szarvasmarhate­lepet építenek. A három ter­melőszövetkezet közős ser­téstelepe Aldebrőn marad. A növénytermesztésben bevezetik az ágazati gaz­dálkodást. Üj telepítésekkel, pótlásokkal segítik a híres debrői szőlő- és borterme­lés fejlesztését. Fejlesztik a zöldségtermelést, féli a telepe­ket létesítve, s gépesítéssel ellensúlyozzák a munkaerő- hiányt. 'Már a jövő eszten­dőtől áttérnek a kukorica iparszerű termelésére. be­kapcsolódva a nádudvari rendszerbe. Hinnék megvaló­sításához az új gépsorok vá­sárlásán kívül bábolnai ter­ményszárítót is építenek. Császár István Egerből Az év kilenc hónapjának eredményeit értékelték az egri vasútállomáson. Az eredmények azt mutatják, hogy minden téren teljesí­tették a terveket, s így ez­zel együtt kongresszusi vál­lalásuk időarányos részét is. Sőt. ez utóbbit már túltel­jesítették- A vállalások tel­jesítésével mintegy négyezer tonnával több árut továbbí­tottak­Eredményesen dolgoztak a szocialista . brigádok in., A mindennap) feladatokon túl eddig mintegy 300 társadal­mi munkaórát fordítottak az. állomás környékének rend­be hozására. A közelmúlt­ban olyan határozatot fo­gadtak el a szocialista bri- rid vezetők értekezletén, hogy az utolsó negyedévet a munka- és egészségvédelem hónapjává nyilvánítják. Ez­zel kapcsolatos felhívásukat elküldték a füzesabonyi, put- noki állomás dolgozóinak is. Az október hónapot újítási fölé. Ha elképzelését megva­lósítanák, nem esne ránk az eső, nem hullna ránk a hó, sőt, üvegfalat lehetne kerí­teni a város köré, akkor nagy fűtőtestekkel biztosíta­ni lehetne az állandó kelle­mes, meleg hőmérsékletet is. A kucsmás ember elmondot­ta. hogy kollégám szerint a városok tető alá hozásának én vagyok a legjobb magyar szakértője. Nem tehettem mást, néhány kis módosítást javasoltam a terveken, az­tán másról kezdtünk cseveg­ni, egészen barátságosan. Ekkor megtudtam, hogy a kucsmás ember egyebek kö­zött ideológiával is foglalko­zik, kibővítette a tízparan­csolatot — tizenegyre. No, erre már nagyon kí­váncsi voltam, hogyan is hangzik az a tizenegyedik parancsolat? Az bizony, való­ban lemaradt Mózes kőtáb­lájáról, hiszen így szól: — Felebarátod férjét se kívánd! De gyakorlati ügyekben is járatos — magyarázta pél­dául, hogy falragaszokra írt versidézetekkel kellene jobb munkára ösztönözni a dolgo­zókat. Ebből is hozott egy mintapéldányt. Piros papí­rosra, fehér temperával írta a következőt: — Istenem, istenem, adjál néki szárnyat. — Ezt hová akarná kifüg­geszteni? — kérdeztem. — Az egyik kocsmában borzasztóan lassan hozta a sörömet a pincér. Hát oda. Siaamt Lajos % EGRI VÖRÖS CSTÜLAO (Telefon: 22-33) Du. fél 4, fél 6 és 8 órakor I Balszerencsés Alfréd Színes, szinkronizált francia filmvigjáték I EGRT BRÖDY (Telefon: I4-0T) Du. 3 órakor Gárdonyi Géza Fiimkluh! nu. fél 6 órakor Egri csillagok Kétrészes, 6zlnes magyar film I GYÖNGYÖST PUSKIN A gejzírvölgy titka GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Du. fél 4 órakor Ejtőernyősök Du. fél 6 és este fél 8 órakor Modern idők HATVANI VÖRÖS CSILÜAG Filmbarátok napja! Hószakadás FÜZESABONY Áranyember LŐRINCI Katerim sétát« iiimiiiiHtanimuitHumiHwitiKseuitttnutinyjitti I 5 : s I 5 I r I i 1 i s I 1 l I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom